Esztergom és Vidéke, 1892

1892-09-29 / 79.szám

engedélyével állítható csak fel. A pápai jóváhagyás és a fejedelem engedélye az ügy végleges megoldását nem fogja kés­leltetni ; bár arról, hogy még ez évben a vikárius miikod eset megkezdi, a fő- és székváros közönsége bízvást lemondhat.! Hogy ha minden jól megy is, körül be­lől uj évi ajándéknak marad. — Az elkeresztelési kérdés ren­dezéséről több budapesti és bécsi né­met lap azt jelenti, hogy az küszöbön áll s az 1890. februári rendelet elej­tése, illetőleg visszavonása utján fog megtörténni. E korai hírből egyelőre csak annyi igaz, hogy a képviselőház­ban már ma csütörtökön, többrendbeli interpellácziót fognak az elkeresztelési kérdésben Csáky gr. miniszterhez in­tézni, de bizonytalan, bogy a minisz­ter szükségét látja-e már ez idő sze­rint a nyilatkozásnak. — Fehér Ipoly főapát a napokban kimerítően nyilatkozott az iránt, miért óhajtja a rend Balaton-Füred eladatá- sát keresztül vinni, melyet eddig tö­mérdek áldozat és fáradság árán tartott fenn. A szent Benedek rendnek —monda a főapát — hazafias missziója a neve­lés és tanítás. A mi vagyona van, azt az iskolák fentarlására fordítja és a valiáserkölcsös, hazafias nevelés előmoz­dítására törekszik. Magam is, mióta a rend kötelékébe léptem, folyton a ne- velés-tauitásnak szenteltem minden idő­met. őszintén megvallva, csak most volt alkalmam foglalkozni Balaton-Füred kér­désével s arra a megállapodásra ju­tottam, hogy ha a zalai túlsó pari ou levó fürdők emelkedésével és a siófoki fürdő-részvénytársaság pénzbefektetései­vel lépést akarunk tartani, ahhoz rö­vid két év alatt legkevesebb egy mil­lió forintra volna szükség, annyi pénzt pedig, ha tehetnénk is, akkor sem volna szabad elvonnunk első és legfontosb rendeltetésünktől. — Gróf Majláth György megyénk főispánja tegnap érkezeit székhelyére s ugyancsak tegnap délután elnöklete alatt számonkérő széket tartott, mely alkalommal az összes megyei hivatalok hátralékai kerüllek vizsgálat alá. — Frey Ferencz városunk képvi­selője az országgyűlés megnyitására a fővárosba utazott. — Magos Sándor kir. járásbiró szabadságideje letelvén, a bíróság ve­zetését hétfőn reggel vette át Szabó bí­rótól, ki távol lét ében holyettese volt. — Távbeszélő. Lukács Béla keres­kedelemügyi minister értesítette Esz­tergom sz. kir. város közönségét, hogy az esztergomi közhasználatú távbeszélő hálózatnak f. é. augusztus lió 2-án megtartott közigazgatási bejárásáról fel­vett. jegyzőkönyvet jóváhagyta s ez ala­pon a hálózatot a jövő óv tavaszán fogja megépíttetni. — RÓCSey Viktor tanár, a ki annyi buzgalommal és lelkesedéssel vezeti a föltalált Lőrincz-temploin ásatásait, az országos régészeti és embertani társu­latnak f. hó 27-én, kedden délutáu 5 órakor tartott rendes havi ülésének tárgysorozatában is szerepelt. A «Bod­rogközi la Téne leletekéről szóló fel­olvasást a fővárosi lapok tévesen tar­tatják meg Récseyvel, mert helyette, kit az esztergomi ásatások marasztaltak itthon, a társulat titkára, Szeudrei Já­nos olvasta föl a beküldött kéziratot. — Czobor Béla dr. a műemlékek . országos bizottságának elnöke, tegnap délután Récsey Viktor tanár sürgőnyi meghívására városunkba érkezett, hogy a Lőrincz-temploin ásatásainak ered­ményét megszemlélje. — Lörincz-temploma. A serény ása­tások most már a gyanított templom­nak h egész szentélyének szép arányait tárják elénk. E szerint a támpi 11 érék­kel gazdagon körített góth építmény egy eléggé előhaladott művészeti kor­szakból v;iló. Több szemlélőnek feltűnik a fal keskeny volta és nem gondolja meg hogy épen a gótli építészet jel­lemző sajátsága, miszerint az ablakok­kal sünien áttört falazatot, a merész keskeny csúcsivekkel a külső támpillé- rek tartják össze. Feltűnően szép az a két oszloptalapzat, melyek egyike a szen­tély a templom-közepétől (hajójától) el­választó u. n. diadal-ivet (arcus trium- phalis), a másik a mellék-hajó csúcs- ivét támasztó. Balról látszik a mellék­hajó, sarkán hatalmas támpiIIérrel, ke­leti oldalán egy oltár kőtalapzatával. Ennek fala az iparbank felé indul. Jobb­ról egy körös épületrész került, mely alatt boltívet kerestek, de még eddig nem győződlek meg másról, minthogy egy csigalépcső maradványaival bi ró román építménnyel van dolgunk. Mint­hogy Knauz oklevélgyűjteményében a templom alapítása a XIIL századra té­tetik, ez a félkör-épitmény az egésznek legrégibb része lehet. — A városi csatornázás, daczára a foganatba vett ásatásoknak, akadály­talanul halad előre s már tegnap a Szerencsés-ház előtti első oldal-csatorna is munkálatba került. A Lőrincz-tem- plomi romok felderítésére dr. Helcz Antal polgármester egy beli időt en­gedélyezett, a mit is a régészeti és tu­dományos kutatási szempontok megkö­vetelnek. A munkálatok ez által éppen­séggel nem vesztegelnek, sőt a kövezésre nézve csak megtakarításról lehet szó. — Római lelet Esztergomban. A primási tégla-vetőnél már ismételve ró­mai kősirokat találtak. F. hó 26-án is agyag-ásás alkalmával ily kősercophagra bukkantak. Az intéző értesítésére R é- csey Viktor tanár, Villányi S z a n i s z 1 ó fogyinn. és W a 11 e r Gr y u la dr. képezdei igazgatók jelen­létében két ilyen római k.ösir óriási lapjait feltáratta, de a csontvázokon .kí­vül csak egy művészi féldombortnűves és oszlopos dísszel ékített, födő-lapot talált. A többi nagy kőlap disz- és fel­irat nélküli volt. A szobormintás emlék az érseki régiség!árba került. — A vármegyei szükségletek be­szerzésére és szállítására, mint legelő­nyösebb ajánlatok, a következő czégek ajánlatai fogadtattak el : Az irodai szükségletekre : Fried Arnold. A könyv- kölő munkákra Szik lay Nándor. A szabó munkákra Pelczmann Ignácz özvegye. Csizmadia munkákra Dudás Ferencz. A világitó anyagok szállítására Bren­ner F. A tűzifa szállítására Nagy Pál. — A kaszárnya-épités külső mun­kálatai, melyek hétfőn vették kezde­tüket, serényen folynak tovább. A Grftnwald vállalkozó czég már javában furafja a szükséges kutakat s az épít­kezési anyagok a helyszínére való szál­lítása szünet nélkül folyik. Kedvező őszi időjárás mellett már az idén is szép eredmények lesznek elérhetők. — Örmester-önkénytesek. Ezre- dünk öukéuytestíi visszaérkeztek már Komáromból, a hol a tiszti vizsgála­tok izzadságait és izgalmait állották ki. Az eredményt a legfényesebb siker kí­sérte, a mennyiben 16 pályázó közül 15 nyerte el az aranyos kard bojtot s csak egy önkényles marad vissza ön- kénytelen másod évesnek. A kik kiál­tották a vizsgálatokat, Őrmesteri ranggal szolgálják ki a hátralevő néhány napot. — Baross Szobor. A mozgalom, mely megindult, hogy Baross Gábor­nak az ország szobrot emeljen, mind nagyobb hullámokat vet. Egyelőre a kereskedelmi és iparkamarák lépnek sorompóba s az erre vonatkozó felhí­vást lapunk élón közöljük. A győri kamara átvette a vezérszerepet s a ka­marák képviselőit okt. 6-ára Győrbe hívta, hogy megbeszéljék, hogy men­tői szélesebb körben és mentői hatha­tósabban támogassák az ügyet. — Első adakozás. Városunkban még meg sem indult a Baross-szobor alapjára való rendszeres gyűjtés s már is megtörtént az első lépés. A hely­beli k e r e s k e d ő - i f j a k egye­sülete a szobor-alaphoz tiz forintot küldött s a gyűjtés további részleteire visszafogunk térni. — A komáromi föispáni állás, mely annyi ideig kisértett s a legt.ar- kább találgatásokra adott alkalmat, úgy látszik végleg meg van oldva. Egymás­után kerültek kombináczióba Laszberg gróf győri főispán, Andrássy János me­gyénk főjegyzője, Szombathelyi komárom megyei és Sárközy fehérmegyei alispán, — mig végre Rudnay Béla orsz. kép­viselőben állapodott meg a miniszter- elnök. A kinevezendő főispánról egy el­lenzéki fő városi lap a következőket Írja : «Rudnay Bélát olyan embernek ismer­jük, a ki a mellett, hogy talpig úri em­ber, munkás, kötelességtudó hazafi s egyike azon ritka magyaroknak, a kik­nek rendkívüli érzéke van a nemzeti­ségi kérdések iránt. Figyelme a leg­kisebb dologra is kiterjed s a legap­róbbakat ép oly lelkismeretesen szereti elintézni, mint a legnagyobbakat. E mellett megnyerő, nyájas modem férfiú, a ki rövid idő alatt közkedveltté fogja magát tenni uj állásában. — A honvédelmi minisztérium ren­deletet intézett az összes törvényható­ságokhoz, hogy jövőben a katonai gya­korlatok által okozott károk becslésé­nél oly értelmes gazdaembereket tar­talmazzon becsüsökül, kik legfeljebb 2—3 frt napidijat számítanak, ne pe­dig oly tekintélyes birtokosokat, kik 20—25 frt napi költségre tartanak igényt, mert a fent jelzettnél több nem fog megtéríttetni. — Tenyészállat kiállítás. Anyitra­megyei gazdasági egyesület, f. évi ok­tóber hó 8. és 9-én rendez tenyész­állat kiállítást. A programúi szerint október 8-án d. e. 10 órakor lesz a kiállítás megnyitása, aznap d. u. 1 órakor gazda-bankett 5 fitos terítékkel, este 8 órakor színiéiőadás, 9-én d. u. 2 órakor lóverseny, este 9 órakor tánczczal egybekötött gazdaestély, a hova a belépti dij családjegy 5 frt, személyjegy 2 frt. Elég borsos mulat­ságnak Ígérkezik. — Vöröshere és luczerna meg­vétele. Figyel meztelj tik azon gazdáin­kat, kik vörösboré, luczerna, kender, len, muharmag, baltaczim, köles, bük­könymag termelésével foglalkoznak, hogy azokat legelőnyösebben a buda­pesti magyar kereskedelmi részvény­társaság utján értékestthetik. Nevezett társaság nemcsak vétellel, hanem be­raktározás és bizományi eladással is foglalkozik, mely utóbbi esetben a leg­előnyösebb előleget ad. — Árverés. Az állami ménesekből kisorolt anyakanezák, fiatal kanczák és heréitek eladása f. é. szeptember 30-án és október hó 1-én fog Budapesten a «Tattersalb-bau megtartatni. — Az orsz közegészségi egye­sület pályázatai. I. 1. Az országos közegészségi egyesület a Trefort-alap- ból a rendelkezésre álló kamatok ere­jéig (mintegy 700 frt több) 2—20 aranyra rugó jutalmat oszt ki, azonkí­vül díszoklevelet ád olyan egyéneknek (férfiak és nőknek), kik a mértékletes­ség, tisztaság, egészséges építkezés, la­kás és életmód terjesztése, visszás szo­kások megszüntetése, egészséges játé­kok és szórakozások meghonosítása ut­ján vagy bármi más módon kisebb vagy nagyobb körben a közegészségügy elő­mozdításában érdemeket szoroztok. 2. E pályázat első sorban a lelkészeket, tanítókat és községi elöljárókat illeti. 3. A kik a Trefort-dijra számot tarta­nak, az egyesület elnökségéhez intézett levélben maguk jelentkezhetnek, kitün­tetvén az okokat, melynél fogva a dijra számíthatnak. 4. A díjszabásra érdemeseket ajánlhatják továbbá az egyesület elnöksége,' titkársága, válasz!- mányi tagjai, az egyesület bár- mely tagja, meg az egyházi, iskolai és politikai hatóságok. 5. A pályázó le­veleket és írott ajánlatokat 1893-ik évi februárius 15-:g az egyesület el­nökségéhez czimezve (Budapest, VTII. Eszterházy-u. 5.) kell beküldeni. 6. A dijakat és díszokleveleket a kikül­dött biráló-bizottság jelentése alapján a választmány Ítéli meg s határozatát az 1893. tisztújító közgyűlés elé ter­jeszti. II. Az országos közegészségi egyesület 1892. junius 13-án tartott közgyűlésén a következő pályakérdcsc tűzte ki : írja le a pályázó a gyermek­egészségügyi viszonyokat valamely tör­vényhatóság (város vagy megye) terü­letén. Nevezetesen vázolja a statistikai adatokkal a gyermekhalandóságot, közölje a törvényhatóság intézkedéseit; és intézményeit a gyermekhalandóság csökkentésére, valamint ugyanez irány­ban netán működő társadalmi intézmé­nyeket. Törekedjék az intézkedések és intézményeknek hutását a gyermekegész­ségügyre megvalósítani. Végre fejtse ki tanulmányai és megfigyelései alap­ján a szükséges állami és társadalmi intézkedéseket a gyermek-egészségügy javítására. A tisztán Írott és lapszá­mozott pályamunkát 1893. decz. 31-ig kell a közegészségügyi egyesület tii- kári hivatalába (Eszterházy-u. 5. sz.) beküldeni. A pályadijat a választmány jelentése alapjáu a legközelebbi köz­gyűlés adja ki. A dij 100 frt. ezen­kívül a szerző — ha a müvet az egye­sület kiadja — szokásos rirói diját megkapja. A jutalmazott pályamű az egyesület tulajdona. — Kossuth-ünneplése. A budapesti ka- tholikus-kör a napokban estélyt tartott, melynek legkiemelkedőbb mozzanata volt a kör alelDÖkének, Pintér Kálmán kegyes- rendi szerzeti tagnak hazafias beszéde, melylyel Kossuth Lajost ünnepelte. A ka- tfiolikus kör tagjai — úgymond a többi között — nem csak kathoiikusok, hanem hazafiak is, vallásuk fogalmától, elválaszt- hatlan a hazafiság fogalma, Kessuth Lajos lehet lutheránus, de az ő neve egy eszme, melyért minden magyar ember lelkesedik.» — Az uj katonák már a napokban vo­nulnak be a kaszárnyába, a hol azután kezdetét veszi a legmozgalmasabb világ a «bundások» kidreszirozása. A fölpántliká­zott ujonczok már utcza-szerte daloljak a keserű nótákat s ugyancsak folyik a bu- csúzás a szabad legény-élettől. De folyik egyszersmind a garázdálkodás is s a «csá­szár kenyerére» jutott katona-sorsosok nem egy helyütt már eddig is olyan zene-bo- uákat rendeztek, a minek a hűvösön lesz a folytatása. — Nyilvános köszönet. A mélt. és főt. esztergomi fókáptalaunak, továbbá főt. And- rejkovics J. garam sz. benedeki esperes plébános, főt. Báthy Gy. néraethi plébános, valamint Bustyák J. kovácsi, Andrejka J. uémethi és Matusik P. csáradi tanító urak­nak ; a jegyzői országos árvaház javára tett szives adakozásukért. Hiszen ez csak köl­csön ; mert, ha az igen tisztelt tanítói kar saját javára eszközlend pénzgyüjtést, majd én is teljes készséggel viszouzandom, szó­val és tettel, a jegyzői kar iránt jelenleg tanúsított szivességöket. Garam Sz. Bene­dek, 1892. szept. 14. Thuránszky N. — A vidéki színészet érdekében. Az orsz, magyar sziuészegyesület és nyugdíjintézet központi igazgató tanácsa a belügyminisz­terhez fordult, hogy a vidéki színészet anyagi segélyezése ügyében a törvényhatóságokhoz intézett körlevelét pártfogolja. A belügyin, nevében Szalavszky államtitkár körrendele­tét bocsátott ki a törvényhatóságokhoz, mely­ben «méltányolva a színészetnek átalában, különösen a vidéki színészetnek a nemzeti kultúra körül szerzett érdemeit s figyelem­mel azokra a nehéz anyagi viszonyokra, me­lyekkel a vidéki szülészet «még ez idő sze­rint is megküzdeni kénytden» a központi igazgatótanács említett kérelmét s körleve­lét a törvényhatóságok figyelmébe ajánlja.»

Next

/
Oldalképek
Tartalom