Esztergom és Vidéke, 1892

1892-03-13 / 22.szám

Á'i köaOnyös. Do sokkul kíván- •cifîbb vagyok arra, hogy Iá az ur akkor ebben az irodában, mikor hivatalos dologról van szó. Talán önökért, vau a közönség? Jó napot.

A löbbit majd elmondjuk jövő hé- 5en, mikor a miniszter urnák rossz kedve lesz.

À székfoglalás irodalma.

A Magyar Sión legutóbbi füzete ■összegezi Vaszary Kolos herczegprimás székfoglalása alkalmával megjelent irodalmi emlékműveket s ezekről ezt Írja:

«A herczgpiimás szókfoglalásáuak ünnepélyes alkalma egész irodalmat teremtett az alkalmi termékek a következők :

1. Magyarország Öröm e. Szerkesztette Körösi László dr., kiadta -Buzáró vils Gusztáv. Folio. 32 lap. A hgprimás arczkópévei és 3 képpel. — Érdekes közleményeinek sorát Szávay (Gyula költeménye nyitja meg. A kinevezési okmány után az első üdvözlő báviratok találhatók a hgprimás meg felelő -válaszaival. Majd egész serege következik a nevesebb férfiaktól származó aulogramnioknak. Ezek után «Vaszary Kolos kinevezésének jelentőségéről» irta Szemnecz Emil. Az életrajzot Körösi László dr. tolla nyújtja. Burány Gergely dr. a hgprimás szülőföldjét ismerteti. Szüleiről Vaszary Mihály közöl érdekes czikket Mint tanárról Csernoch János dr. ir, Haan Rezső a hgprimás esztergomi tartózkodásáról közli reminisczeneziáit, inig Pongrácz Lajos mint hírlapiról mutatja be a ! hgprimást. Szenlimrey Márton főapáti működésé', — Récsey Viktor «Száza- e dunk kiváló magyar benezésoit» mu- d Latja be. Walter Gyula ezikke a szerzetes primásvkról szól. A további kisebb a közlemények a szerkesztő tollából foly- 1 lak, kivéve az «Ej vezércsillagunk» ! ezimii lendületes kölleményt, mely k Percnyi Kálmánt vallja szerzőjének.

A változatos tartalmú, nagy gonddal f< szerkesztett emlékfüzet kétféle kidásban a jelent meg. A diszkiadás 1 frt, az = egyszerűbb 50 kr. Megszerezhetni a kiadónál. Melegen ajánljuk t. olvasóinknak.

2. Carmen p a n e g y r i c u m k honoribus Cels, ac Rev. D. Princ Prim R. Hung, et AEppi Sírig. Cladii Fran- 11 cisci Vaszary cum a s. monte Pannóniáé discessurus Ordini s. Benedictinis si Paunoniis devote dicatum. Szerzője

í\rn . Uanri; viarlirr fnrrA l/ncvfuiptpf, rphpuptl’

Wargha Samu űr! pannonhalmi Mperjel. Jaurini. 1891. Surányi.

3. Ö r ö m h a n gok, melyekkel fm. és ft. Vaszary Kolos urat, Magyarország hgprimását, észt. érseket; stb. stb. ünnepélyes beiktatása alkalmából fiúi

hódolattal üdvözli a pannonhalmi szent- Bencdekrend. Szerzője Várkonyi 0<1 iló, oszt. főgymn. tanár. Esztergom, 1892. Laiszky. Folio 6 lap.

4. Ó d a, melylyel főméit, és ftdn. Vaszary Kolos urat, észt. érseket az ap. sz. szék szül. követét, M. 0. hgprimását stb. stb. stb. kegyes Ályjo- kat, midőn primási székét elfoglalná, az észt. sz. Istvánról nevezett érs. pap nevelő intézet, elöljárói s növendékei legmélyebb fini hódolattal üdvözlik. Esztergom, 1892. Buzárovits. Folio.

5. À u g u r i u m M i t r a e liono- ribus Cols. ac Rev. I). D. Cluudii Vaszary Al. E. S. AEppi S. Sód is Ap. légati, nati J. R. H- Princ. Primátus e;c. etc etc. Patris piissimi quuin plaudenio orbe hungarico smlem capes- seret, VII. Idus febmarii 1892. a de- votissimus anijquissimi Sem. S. Stop- hani modelai o ri bus et aliimnis oblatum. Esztergom, 1892. Buzárovits.

6. S o r in o, quo Cels, ac R<>v. 1) Claudium Franciscum Vaszary Dei mi- seralione el. Ap. Sedis gratia Aoppum Sírig., S. Sedis Ap. legalmn nalum,I. R. H. Princ Priinatem etc. etc. e c dum praocelsain sedem siiam die 4 februarii 1892. capesseret nomine Mol r. Cn pi In 1 i saluiavit Stephauus Major el. Ep. St.agnensis etc. etc. Strigonii. J892. Buzárovits. In quarto. Pag 6.

7. C a r in e n p a n e g y r. etc. etc. a Sem. Centra li Bpest devote dieainm.

8. «Es z t or g o m és V i d é k o» arczképpel díszítve, ünnepi alakban jelent meg február 4-iki számában. Közleményei mind a hgprimásra vonatkoznak.

9. «Eszfe e r go m i Közi 0 n y» február 7-iki száma egészen az ünnepi alkalomnak volt széniéivé.»

Emléksorok

(Nőkről a nőknek.)

Á kik megtudják határozni azt, hogy kit szeressenek, azok azt is megtudják határozni, hogy mikor fogjanak hozzá eg) másik szerelemhez.

*

Ne Írjunk verseket, ne szeressünk és ne süssünk rostélyost időtöltésből.

*

Ismeretlen csillagokat keres a csillagász. A maga csillagát keresi az idealista. Mind a kettő elfeledkezik az útba került égi telteken s inig ezeket tanulmányozza, nem ér rá megtalálni azt, a kit keresni eletezélja. *

Leány és asszony nagyon sokféle van a világon. De menyasszony egy féle. Valamennyi menyasszony egy ügy ü az oltár előtt. A. boldog.-ság eleinte csakugyan egy- ügyüvé teszi az embert.

*

Vallástalan nő társasága sokkal veszedelmesebb egy széplelkü leánynak, mint választóvíz a virágnak.

*

Nem a vagyon, nem a rang, nem a külsőség teszi boldvggá az embert. Kinek szive nincs berendezve a boldogság számára, jöhet azért akár egy milliomos, akár egy királyfi, mégis zúgolódni fog végzete ellen. *

A mai nők idegeikkel szeretnek és gyűlölnek. A szivükre nagyon ritkán van

szükség.

*

A szép, jó és igaz ismerete megneme- siti a uő lelkét és azok fölé emeli, a kik csak a hasznosat tanulták megismerni s nem értek ra a művészet gyönyöreinek élvezetére.

*

Kritikus perczekben ne kérjen kölcsön a no soha senkitől se gondolatokat és érzelmeket.

*

Az irodalmat és a lovakat a mágnások sportból szeretik. Alert az Írók többn) ire helyettük gondolkodnak s a lovak helyettük futnak a babér után.

*

Örök szépség, örök ifjúság és örök varázs a szellemes nő.

*

Ibsen azt hirdeti, hogy a nő nem játékszer többé. Dumas az okos feleséget a c.-aládi boldogság korrektorának mutatja lie. Sard ou a legfinomabb szellemet keresi a nő szeszélyeiben. Szóval a nagy szellemek a uő-kérdés megoldására alkotják remekeiket. És maga az igazi remekmű : a nő elolvassa a lángelmék ragyogó elméleteit, gazdagabb lesz ötletekben, hanem azért ölökkon-örökké csak nő marad. Programúja évezredek óta változatlan. Hivatisa, hogy szeressen. Boldogsága, hogy szeressék-.

GASTON.

li 1 ISIIK.

— Mikor jön haza a prímás ?

íz most, az esztergomiak legfő kérdése. Sokan úgy felelnek rá, hogy már- czius huszonhariniidikán ; mások pedig úgy, hogy csak husvéira, de akkor azután pontifikálni is fog a főszókes- egyházban.

— A herczegprimás tanítványai

Vaszary Kolos herczegprimásnak voh

tamil ván y ai csülörlököu délelőtt tisztelegtek a főpapnál Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter vezetése mellett. A mintegy 80 tagból álló küldöttség közt a klérus, a katonaság, ügyvédi, hírlapírói, orvosi s földbirtokos osztály egyaránt képviselve volt. Ott voltak többek közt : Forster Gyula min. tanácsos, Csurada János, Való Simon, Czobor Béla, Balogh Jenő és Szász Zoltán egyetemi tanárok, Kék Lajos és Schober Ernő orsz. képviselők, Viola és Maluska főv. tanácsnokok, Pollák Lipót hírlapíró, Ráttkay László iró, Vörös Sándor, Morsics Jenő, Szilva Géza, Krenedits Gyula bírált, Fi adura Imre, Me 1 ha. Kálmán, Jakab fy István stb. Pont tizenegy órakor a tisztelgők bevonultak a belső, nagy elfogadó terembe s megjolout Vaszary Kolos herczegprimás, oldalán Csernoch János kanonok s Kohl Aledárd titkárral. A belépő főpapot lelkes éljenzés fogadta,, melynek lecs il apui tavai Baross Gábor miniszter kiirölbelül a következő beszédet intézte a herczegprimáshoz : «Főin. herczegprimás ! Kegj elmes urunk ! Jól tudjuk : sokan, egyesek és küldöttségek üdvözölték már főméltóságodat herczegpri tuá-ísá történt legkegyelmesebb kinevoztetése alkalmából, de tud- juk, hogy vajmi kevésnek volt erre oly benső jogezime, mint nekünk, hálás tanítványainak. A mi tiszteletteljes megjelenésünknek és üdvözlésünknek indító okai 3zivünk mélyében koresendők. Visszaképzeljük jelenleg magunkat abba a viszonyba, melyben a tanár a tanítványok állottak. Szemünk előtt all a tudós tanár, a mint böics szavakkal hirdeti a tudományt, átvezet a múlton s annak magasztosságát, árnyoldalait, egyaránt kimutatja. Az élet becsét úgy béli meg, amint hazafias munkában telik az el. Főméitóságoduak tanítványai nem is ehettek rossz tanuló, mert nemcsak a .tantárgy érdekességével, hanem tudományosságával s szive jóságával is megnyerte őket, (Éljenzés.) Sohasem téliéit kedve a gyengébb tanuló megbélyegezésében, liánom atyai jóindulatával rábírta hibájának pótlására, valóban mestere volt tanítványainak a szó legnemesebb értelmében. Megjelenésünknek másik indoka is a múltból származik, Hálásak vagyunk s hő ragaszkodást érzünk volt tanárunk iránt s ez érzelmekkel kísérjük az élet minden változatán s érzelmek, mert hívek, talán alkalmasak arra

óra ; Henry pedig forró köszönetét rebegett neki.

— De még többet is tesz ezen jószivü űr — folytatá na. Mary Minthogy tudtára adtam, hogy Henry lányomnak a jegyese és egybekelésük csak azért késik, mert sem nekünk,sem Henrynek nincs elég pénze, ennélfogva Mr. Smith kötelezi magát Henry nek egyezer dollárt adni ; sót idekérette -u közjegyző urat, hogy a házassági szerződést is rögtön elkészítse. — Erre odavezette az írnokot az íróasztalhoz, mely a szoba egyik szögletében állott és az Írnok hozzáfogott az íráshoz.

Fiam — szólt hirtelen Mr. Smith fiához —- hát igazán, tiszta szívből szereted ezt a kis lánykát, miss Nellyt ? Ha igen, úgy a világért sem akarom megzavarni boldogság- tokát és kész őrömmel rátok adom az atyai áldást.

A szerelmesek szemeibe tóduló könyek megadták tisztán a feleletet, de — legyen az akár a nagy meglepetéstől, akár a nagy örömtől — élőszóval felelni nem voltak képesek. Gépiesen, mintegy öntudatlanul megragadták egymás kezét, Mr. Smith elé léptek és földhöz szegzefct szemekkel végre csak annyit mendottak : Szeretjük, nagyon szeretjük egymást.

Mr. Smith nem vette le szemeit ezen szép jelenetről és szemei megteltek könnyekkel.

— Hogy hívják a vőlegényt, menyasz- szonyt és örömszülöket ? — kérdő az Írnok.

Madame Wary odalépett hozzá, elmondta neki a neveket, — «és a menyasszony részéről — monda hangosan — anya Broron született Szabó Mary és Mr. Smith Autal.»

— Kérem, közjegyző dr — szólt Mr.

váló lánytól várhatunk : figyelmeztettem | arra a szerencsétlenségre, melybe Henryt szándékozik dönteni ; nem hallgattam el j előtte Henry viszonyát lányomhoz. Miután ! igy meggyőződött, miszeriot ezen rég fia- j tál lénynek, közül fiának is boldogsága, sőt tán élete úgyszólván az ő kezében van : ilyen alapos okok által legyözetve, cselekedte azt, mit az imént láttunk.

Noha egyikök sem volt teljesen megelégedve ezen magyarázattal, de tekiutetettel az idő előrehaladottságára — éjfel már ei- muit — hazamentek, hogy kiki kipihenje a napi fáradalmakat és az átélt izgatottságot.

— Törént legyen bármi — mondák mindnyájan, mialatt hálásan kezet szorítottak a háziasszonynak — önnek és csakis önnek köszönhetjük a dolog jórafordűltát ; mert csakis ön mentett ki bennünket a nagy bajból.

— Szót sem érdemel — moudá a szerény asszony — jó éjt !

Gyula és Henry sürgetni akarták me- nyekzöjüket, évek hosszú során táplált remén) ükét teljesedését ; Air. Smith betegsége azonban, melyben amaz éj óta sin) lett., akadályozta őket tervük kivitelében. A mint azon ejjel fej- és szivfajásró! panaszkodva ágyba feküdt, azóta el nem hagyta azt. A fajás betegséggé fejlődött, a mely napról- napra súlyosabb lón. Á következő reggel elhivattak az ötvöst és m. Maryt. Hasztalannak bizonyult az orvosok fáradozása ; Gyula és m. Mary siránkozása initsem hasznait. Végre az orvosok is feladták minden reményüket.

(Folytatás* következik.)

. Smith — méltoztassék meg egy házassági szerződést Ívni.

— Kinek a számára ?

— Nos, fiam Gyula és jegyese miss White Nelly számára..

E közben a háziasszony kiment a szobából, rövid idő múlva visszatért megra- kodtan gyümölcsei, sütemény nyel és boriul és mialatt, mindezeket az aszialon elrendezgette, igy szólt örömtől sugárzó arczezal.

— Az eljegyzési ünnepélyt Mr. Smith házában fogjuk ugyan ünnepelni ; egyelőre méltóztassék ehhez hozzálátni.

Mr. Smith ezalatt mély gondolatokba merülve ült székében és alig vett észre valamit, mi körülötte történt ; nem nyúlt a csemegéhez és a többi jelenlevők sem akarták megkezdeni. Mély csend uralkodott a szobában, csak az írnok tollának perczegése hallatszott ; végre megszűnt e perczegés is, az Írnok felkelt helyéből és kérdé:

— Kinek a szerződését olvassam fel elébb: Master White vagy Master Smitbét?

Neve hallatára Mr. Smith lölrezzent és zavartan kérdé :

— Mi az ? Ki meri nevemet emlegetni ?

— À szerződések elkészültek — szólt hozzá a háziasszony most azt kérdi a jegyző ur, melyikét olvassák fel először.

— Hat olvassák . . . olvassák — feleié Mr. Smith hmsu, álmos hangon — ol\ássák fel mindkettőt . . . azaz először fiamét.

A felolvasás közben Mr. Smith ismét visszaesett elébbí helyzetébe ; tenyerébe rejtve arczát ngy ült, mintha csak egyedül volna a szobában ; olykor olykor nenéz sóhajok törtek ki kebléből és midőn I a felolvasásnak és aláírásnak vége volt és !

s közjegyző elhagyta a szobát, Mr. Smiil is ajánlotta magát, panaszkodván, hogj feje szédül és a seb, melyet nem régi bei kapott, szintén nagyon fáj. Gyulát felszólította, hogy kisérje haza, minthogy rósz- szül érzi magát, Gyula, ki kedvesével enyel- gett, nem szívesen hagyta el helyét ; dt mégis követte atyjat és néhány perei múlva a szobában levők meghallottak u kocsi Lovarobogasát.

— Mi történt itt ? kérdé Mrs. White a háziasszonytól, miután magukra maradtak — mit mivelt ön Mr. Smith-lel

— Álmodtam-e ? monda Nelly is, még mindig a történteken álmélkodva. — Álmomban eljegyeztettem kedvesemmel, kit mar csaknem teljesen feladtam ; és most attól rettegek, hogy felébredve ismét haliam fogom anyam dorgáló szavait : «Ne hallgas rá, feledd el öt . . . nem szabad többe vele találkoznod . . .»

— Nem, lányom — vígasztala anyja — ne félj ! Gyula a tied örökké. — De kérem, kedves barátnőm — szolt m. Mary hoz fordulva — magyarázza meg nekünk ezen eljárását, fejtse meg ezen talányt.

— Kedves barátnőm — válaszola m. Mary nyájas mosolylyal — nem forog itt fenn semmi titok, semmi talány ; a dolog ígész egyszerű ; csak jó beszélötehetségem- nek köszönhettem ezen sikert. Szivrehatóan ícseteltem Mr. Smith elÖLfc ama bolathat- lan következményű szerencsétlenséget, nelyet e négy fiatal teremtésre hozni akar, íik közül saját fia is szenved ; elmondtam )eki. miszerint Nelly szép és fölötte szel- emes lányka, és hogy benne összpontosullak mindama erények, melyeket egy jóra-