Esztergom és Vidéke, 1892

1892-03-06 / 20.szám

szavaival, hogy sino iraot sfndio szol­gáltam a rám mórt feladatnak szóval, tettel egyaránt Vájjon tehát most mi­kor Isten végtelen kegyelme némileg eltérő pályára hiti meg, hü Ion leholek-e mnltamlioz ? Nem, egy pillanat ra sem! Rám, ugy vélem, fontos kötelességek haramiának uj hivatalomban s ha állá­som egyéh terhei S gondjai nagy mér­tékben foglalják is ie majdan erőimet, fenni arcul számomra a lönóuelini ku­tatások elősegítésének szép munkaköre. Lehetetlen ugyanis, hogy, ki forrón szereti hazáját s meg tudja becsülni » mnltnak én ékét, leheléi Ion mondom, hogy az olyan a legőszintébben ne sze­resse s minden erejéből ne támogassa a történelem becsületes és serény mun­kásai!. Helyesen mondja Kemény Gá­bor báró: «Jaj azon nemzőinek, mely­ből saját fejlődése iránt való érdeklő­dés, az ősök és ósiulézmények iránt való kegyelet kihall. A sötét bizony lalau­ságban él ott az események vak Iában következnek egyik a másik utáu.» Ha : valaha, ugy most van szükségünk av aranyszavuk megfontolására, inost van itt fő-főideje annak, hogy rámutassunk a mult tanúságára, hogy a széthúzódó 1 örekvések nem vállak hazánk javára. Megnyíltak immár mindenfelé a levél­táiak, a kutatások minden téren meg­indultak s a kutatások bizonyítják nap nál világosabban, hogy jogainak forrása a múltba van leiévé s fejlődésünknek is nemzeti multunk teszi legbiztosabb alapját. Én, mélyen tisztelt uraim, ugy is, mint a történelemnek volt tanítója, ugy is mint szerény munkása, bátor voltam ezen mindnyájunk keblében élő meggyőződésnek ujolag kifejezést adni, hogy ekképp a történelemnek nemcsak hivatott munkásai, hanem egyszerű kedvelői előtt, ís világossá legyem, hogy mélyen átérzem uj állomásomból folyó kötelességeimet, a melyekkel hazám s Iörténel ünk minden oldalról való fel ku­tatói iránt, tartozom. Ebbeli tartozá­somat tehetségemtől telhetőleg éltem fogytáig le akarom róni s ily módon a történelmi társulat kitüzötl czéljainak megvalósítását is minden módon elo aka­rom segíteni. Fogiidják tiszteiéit uraim ezen Ígéretemet jó szívvel s tartsanak meg, kérem, továbbra is nagyrale'csnh jóindulatukban. 1891. deczomber 26-án Kiváló tisztelettel Vaszary Kolos, m. p„ érsek, herczegprimás. A levelet za­jos éijenzéssol fogadta a válnsztmáuy. — Farsang a zárdában. Az Esz­tergom-rizivárosi nőnevelő intézet az idén is, mint eddig rendesen a ben­lakó növendékeknek él általuk a kö­zönségnek is igen kedves farsangi os­téfc szerzett. Az intézőt nagytermében vasárnap este 6 órakor előkelő közön­ség gyűlt össze, többi közt Major Ist­ván, és Sujánszky Antal püspökök, gróf Csáky, Roszival István apátkano­nokok, Maszlaghy Ferenez prépostka­tionok, a városi s benezés papság több tagja s városunk előkelői közül sokan, a kik a termet egészen betöltötték. Az előadás a programúi szerint következő­leg folyt le : Nyitányai «La reine blancho», Riehards ezen Galopp de con­cerijét Trautvein Irénke és Adorján Stefánia játszották zongorán. Majd utána Borovicska Adolf ur, a főszékes­egyházi kar lagja ós a növendékek ének tanára, énekelt zongora kiséret mel­lett Goldmark «Wilde J&ger»-jéből egy csinos piecet és Jenseu» Früh­Jingsnacbf»-ját kitűnő bravourral. Ezu­tán következett «A szerencsés viszont­1alálkozás» c. 2 felv. vígjáték, egy igen kedves, nemes tanulságokkal teljes da­rab, melyet a növendékek a következő szerepekben adtak elő. Becsületesy iskolamester — Illés Ilona Borbála ennek neje Fischer Gizella Mariska ) Fischer Helén Leona ) gyermekeik — Winternitz Ida Petiké ) Vass Gizike Henrik fogadott fiu • Steinbach Frida Bimhókné, szomszédasszony — Schéda Ida Furfang-, rendőr — — — Illés Irénke Gróf — Ti Ilmán Margit Kugo, komornyik — Golakovszky Erzsi Tiszttartó — Kiss Irénke Iskolás gyermekek. A felvonásközben élénk feltűnést és nagy letszóst keltett a «Tánczrakérés» Wébertől, mely taneznnk gyönyörű fi­guráiban a 12 növendék XIV. Lajos király korabeli érdekes kosztümökbe öltözve elragadóan bájos /íépet adott. Majd a legkülönfélébb hangszerekkel előadott «Zenolréra» közjáték után kö­vetkezett a másik színdarab «Der ersto Mnrklgaug» c. énekes játék Kipper Hermauntól, mely vidám jeleneteit el élénk derültséget keltett a közönség­lton ; játszottak Pougrácz Clarisse és Losiyánszky Erzsi, Schéda Ida és Einele Klára, Trantocin Irén ós Zimjoviez Gi­zella, Vaskó vies Gizella, Prausz Teréz ós Fischér Gabriella. Ebben éppúgy, mint az első színda­rabban az egyes szerepek precíz elő­adása és eredeti alakítása egyaránt vallott a betanulás gondosságára és a növendékek eleven ügyességére. Végül még Fischer Gizella és Tillman Mar­git jatszotiák el «Pelersburger Schlit­tenfahru 4 kezes zongoradarabot, és ezzel az előadá3 véget ért. Mindent összevéve csupa élet, báj és kedv su­gárzott elő a .növendékek játékából ós a jelen voltak a legkedvesebb emlékkel s azon meggyőződéssel távoztak, hogy az igen tiszt, nővérek a legteljesebb értelemben vett s mindenre kiterjodő nevelésnek igaz mesterei. Isten áldja őket ! — Késedelmes ügyek. A követ­kező nyili. levelet kapuik. Tiszt. Szerk. nr! Január vége felé kellett volna már krimi a pályázatot a kaszárnya­építésre vonatkozólag. Hogy miért ha­lasztották ennyire, azt nehéz kitalálni. Továbbá öt hete mult, hogy a törvény­hatóság a várost arra utalta, hogy az uj vágóhíd terveit bemutassák. Szilágyi Ferenez Lajos fővárosi mérnök, ki a vá­góhíd ügyével meg van bízva, mindeddig semmi utasítást nem kapott. Mi lesz en­nek a sok késedelemnek a vége ? — A kereskedő ifjak egyesülele Walter Gyula drt szándékozik legkö­zelebb tartandó közgyűlésén elnökének megválasztani. Walter Gyula az egye­sület tagjainak biztató Ígéreteket tett az elnöki tiszt elfogadására nézve. — CzégbejegyzéS- Az esztergomi takarékpénztár képviseletében jan. 20-tól kezdve lleusz József titkári minősége megszűnt, tlo mint czégjegyző a komá­romi törvényszéknél bejegyeztetett. — A nagyölvedi bűnügyben hozott kir. táblai ítéletet teljes szövegében megkaptuk s többek kívánatára, amint réshez jutunk, közölni is fogjuk. — Esztergomi műipar. Neumayer Károly régi jónevü esztergomi asztalos igen csinos góthikus oltárt készített müncheni tervrajz alapján a köbölkuti templom számára. Az nj oltáron szik­lák közölt a lourdesi Mária szobra áll. A tölgyfából faragott ós összeállított oltár az esztergomi műipar legszebb produktumai közé tartozik s még in­kább gyanipiija a mester jó hírnevét. — KÜlÖnÖS panaszt adott elő csü­törtökön a Rókus-kór házban Simon Ist­ván esztergomi születésű 29 éves hon­tessegód, a ki fülbajával vétette fol magát a kórházba. Simon ugyanis — mint a fővárosi lapok írják — azt pa­naszolta, hogy őt a mult hónap 27-én éjjel Bián egy csendőrőrsvezető öklével jobbról és balról ugy fülön ütötte, hogy azóía mindkét fülére megsiketülts foly­i ton zug a feje. A hentes-segédet a kór­házban ápolás alá vették s egyszers­mind megtették az intézkedést arra nézve, hogy ha a beteg előadása meg­felel a valóságnak, a brutális csendőr­őrsvezető méltó büntetését. megkapja. — Harmadfélévi fegyház. Ko tm Károly felfüggesztett köbölkuthi "Ivöz­ségi jegyzőt sikkasztás vétsége miatt;, összesen hat frt 83 kr. ál Utólagosan hiányzó összegért harmadfélóvi egy­házra Ítélték. A komáromi törvényszék ítélete ellen a győri táblához felebe­zéssel él. — Hajózás ; márczius tizenötödikén fog megkezdődni. A személy hajózás meg­nyitásáról a dunagőzhajótársaság hely­beli ügynöksége hivatalos értesítést fog kiadni. — Katona-állítás. Városunk száz­u egy v en h á ro m reg nt t;i je I ö I te t á 11 i l o tt, a kikből a közös hadsereg harmincz­hatot, ahonvédség huszonhármat, a had­sereg póttartaléka ötöt. a honvéd pót­tartalék egyet kapott. Felülvizsgálatra küldtek négyet. A szabadalmas zajú verbunkos napok tehát szerencsésen véget értek. — «Elmúlt évekből» czimo egy kötet elbeszélésnek, mely Singet és Wolfner kiadásában luegjonl a közön­ség érdeklődésének biztosítására elég elmondani, hogy e beszély kék szerzője Váradi Antal, mint d-rámairói, és lyri­kns költőt jól ismer a közönség. Leg­első prózában megjelenő müvében is megvannak az említett, két költői műfaj előnyei: nyelvezet ragyogó szépségű, a csolekmény pedig minden egyes be­szély ben — összesen hat van a kötet­ben — drámai hévvel és erővel van keresztülvive. Az «Egyetemes Regéuy­tár» ez idei 8. kötetét képezi Váradi beszéiygyüj temónye, méltán illesztheti ezt is az eredeti művek közé, melyek sorozatában már eddig is megjelentek. A piros vászonkötósü könyv ára 50 kr. KKI.IÍI.ÖB KZIOIIKKSZTÖ: KÖRÖSI LÁSZL Ó dr. HIRDETÉSEK. Selyem grenadineket fekete és egyéb színekben méterenkint (95 krt ól 9 frt 25 krig 18 külön­féle fajtában) szállít, megrendelt egyes öltönyökre vagy egész végek­ben is postabór- és vámmentesen Henneberg G. (cs. kir. udvari szál­lító) selyemgyára Zürichben. Min­ták postafordultával küldetnek. — Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. 5 Eiaií szigeti kert. % Értekezhetni Szél-utcza 124. szám alatt. 0 o 0 /oczxzxzxz: W Hirdetmény. Tisztelettel értesítőm a n. é. M közönséget, hogy alulírott ok­f\ leveles ácsmester Esztergomban IJ (Angyal-ntcza 416. szám a.) elelepedtem és mindennemű díszítés vagy anélkül ács mun­kákat igen jutányosán a leg­pontosabb kivi tol mellett el­vállalok. Becses megrondolósoiket kérve maradok alázatos fisztolettel THÚRY IMRE, jsmester. J Meghívó. Az esztergomi takarékpénztár rendes közgyűlését 1892. évi márczius \i 16-án dílsUtt 10 órakor saját helyiségében tartandja, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság jelentése és e zzel kapcsolatos indítványok. j! 2. A felügyelő bizottság jelentése. 3. A mérleg megállapítása és a nyereség felosztása, j 4. Az igazgatóságból kilépő 10 taguak és egy felügyelő bizottsági tagnak megválasztása. Esztergom, 1892. márczius 5-én. Az esztergomi takarékpénztár igazgatósága. •-e©?KIADÓ LAKÁS.<m Eszi ergo m ban, Bud a-uI eza 467, szám alatt egy szép ud­vari lakás, moly két szoba, konyha és hozzátartozókból áll, I f. évi szent György napjára I bérbe adó. j Bővebb értesítés Stern Márk j üzletében (Széchenyi-tér) nyer­hető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom