Esztergom és Vidéke, 1892

1892-02-28 / 18.szám

Oliósy Ferenezné és Katinka, Paitlyuéi és nővérek, Perónyi Bóláné és Irma, Pfaícz Gizus, Radig Károlyné és Miczike,, Reviczky Gáborué, Saaghy Melánia, Schönbekuó és Mariska, Szabóné és Szeréig Szalkay Józsefué és nővérek, Szecskay Cornólné és Vilma, Szlávy Já•nosné és Mariska, TUlman Jolán, Vargha Jánosné és Etelka, Völgyi Alice, Ugróezy Szerén* A főgymu. ifjúság vigalma óta tavaszi verőfény mosolyog reánk s vége van az unalmas télnek. * (A tornaegye8ület jelmezbálja febr. 27-éa.) €arnevál berezeg tegnap este a iuezatfarsangolásnálvalami nagyobbat, eredetibbet mutatott be Esztergomnak. Jelmezbállal lepte meg a közönséget. Az eszme nem elcsépelt, a hölgyek föllia rolták, a fiatal urak lelkesedtek érte, a közönség feltűnően érdeklődött s igy biztosítva volt a rendkívüli est rendkívüli sikere. Napok óta nyilvános titok tárgyai képezte, hogy ki miféle kosztümben fog megjelenni. Előrelátható volt, hogy csinos jelmezötletek lesznek, az ismeretes costüme-^chablonokat kerül ve-kerülik, a mi a siker eredetiségére szépen rászolgált. De vegyük szemügyre sorban a jelmezes tánezosnőket s tartsunk rendel bevonulásuk szerint: Szlávy Mariska, mint aratóleánv piros derekú fehér ruhában aranysadéval aratta az első éljeneket. Niedermann Ne Ily Würteubergből érkezett csinos fehér bóbitával a fején. Fischer Lisbetb az orosz nő viseletnek szerzett népszerűséget. Fekete kis köténye egész jól festett fehér ujjas kék ruháján. Glatz Ella aranysujtásos kék magyar pruszlikban, daliás magyar úrinő viseletben vonta magára a terem figyelmét. Niedermann Lujza fekete-sárga pillangónak öltözött, valóságos tavaszi üdeséggel röpködve. Szarká&sy Etel fekete derekas piros ruhában ördögöt akart ábrázolni, a mi azonban nehezen sikerült, mert ÍJ szerep nem mindig talált hozzá. Vancsó Gynláné a sötét éj vészei! mutatta be, csillagokkal diszitett. fekete rubájábau s ragyogó fekete szemeivel. Földváry Istvánné kék-fehér, fekete szegéhisrómai patriciusnő öltözékben jelent meg klasszikus fönséggel. Krnplaniez Flóra volfc az idei tavasz első feeskéje, a ki bizonyára sürgetni fogja a kikelet gyorsabb megjeleuésót. Hajas Gabriella havasi gyopár volt. Ritka virág, ritka talajban. Szvoboda Cornél spanyol grandezzával mutatta be a hidalgók veszedelmei. Szvoboda Román kertészleány volt az est virágai közt. Horváth Mariska, mint magas süvegü svéd hajadon pompásan festett. Niedermann Ágnes a legizlésesebb franezia rococoban franczia chikkel és espritvei tündökölt, Merez Etel tüzes ezigányleány volt, a ki azonban nem foglalkozott jóslással. Fiseher Seraphiii Stejerországból mutatott be egész fess kis slejernőt. Berónyi Gyulánó tűzről pattant magyar menyecskét produkált. Kruplanicz Aranka a csillagos eget mutatta be nemcsak poétikus jelmezében, de egész megjelenésében. Szabó Gynláné kecses rococoban hódította meg a század végén bálozó világot. Müller Gyuláué Givtchent adta goethei bájjal, de Faust nélkül. Szecskay Vilma ragyogó kis czigány leányzó volt, a milyennek még József főherczeg képtárában sincsen mása. Mezoy Giza trónra termet chinai herczeguőt mutatott be. Mezey JusztaDíana istennő világát varázsolta vissza. Nyilai biztosan talállak Brunner Feronczué elzász menyecskét ábrázolt. Pfalcz Gizus reinek kis Szaffi volt, a ki ügyesen czigánykodott. Felsenbnrg Bianca volt a huszonhalodik jelmezes hölgy. Pillangónak öltözött s el ragad tatóan röpködött. I)e a szépen diszitett tereinben az elm('s tánczn|mdeket még a következő hölgyek is megkapták : Áldory Mórné és Zelma, Bergmanné, Bedö Józsefué, Bleszl Ferenezné, Büttuer Róberlné, ^Csernó Lajka, Dóczy Aranka, Felsenburg Gyuláné, Fischerné Frank Júlia, Feichtinger Eruőné, Geiger Ferenezné, Horváthné, Hóya Tivadarné, Heszterónyi Mariska, Holek Lászlóné, Hoffmann Ferenezné, Ivanoviis Bóláné, Kruplanicz Kálmánné, Kollár Istvánné, Lettné, Legény Jánosné és Margit, Mntí.yaso vszky Vilmosnó, Marost Józsefué, Mezey Dónesué, Mezey Ferenezné, Munkácsi Károlyné és Sarolta, Niedermann Jánosné, Oltosy Ferenezné, Perényi H.né és Irma Perónyi Béláné ós Margit, Pfalcz Józsefué, Reviczky Gáborué, Spiszár Jánosné és Jancsi, dr. Schneiderné, Síernfeld Rezső né, Szalkay Józsefué és nővérek, Szabó Jó-zsefné lika és Olga, Szarkásyné ós nővérek, Szenttamási Bóláné, Szlávy Jánosné, Szecskay Cornólné, Tiilmann Károlyné és Jolán. A vigalom elité közönsége kitűnően mulatott. A négyeseket 70 pár tánezolta. A rendezőség az elnök-hölgyeknek gyönyörű csokrokkal kedveskedett. Az tjju pigeouok és cigognesok kifogáslalaanl működtek reform-nadrágjaikban és a farsang legszebb eseményét alig akatIák kivilágos virradatkor is befejezni. HlltEK. — A herczegprimás adományai. Alig van még néhány hete annak, hogy Vaszary Kolost Magyarország herczegpriinasává avatták s már ismeri az egész ország s áldja jótékonyságát s nemes szivét. A prímás már eddig is negyvenezer forintnál nagyobb összeget juttatott jótékony czélokra. Konszekrácziója alkalmából következő összegeket julatott jótékony czélokra : A katholikus tanítók országos árvaházának alapjára, 10.000 frt, az esztergomi szegényeknek 2500 frt, a vöröskereszt-egyesületnek 2000 frl, a budai Mária-Erzsébet egyesületnek, Mária-Dorottya egyesületnek, a pesti jótékony nőegyésületnek s a magyar gazdasszonyok országos egyesületének 500—500 frtot, Keszthelyre 1500 forint, Érsekújvárra 1000 torint helyi jótékony czélokra : az egyetemi ifjúsági segóiyegyesületnek 500 forint, a fehérkereszt egyesületnek 300 forint, a szamaritánus egyesületnek, az első gyermekmenhely-egyesületnek, a Mária-Erzsébet-egyesületnek cs Zalaegerszegnek egyenkint 300 frt, a központi Fröbel-nőegyesületnek, a szünidei gyermektelep, az áltaiáuopolikliuika, a budai katholikus legényegyesületnek, a pesti kath. logényegyesületuek és a szent Vincze egyesületnek külön-külön 200 frtot. Ezenkívül Budapesten kiosztott 2850 frtot, Esztergomban, Keszthelyt s Győrön 600 frtot, egyeseknek 7690 frtot s egy külön meghatározott czólra 2000 frtot. Ez adományokuak az összege 35.840 frtot tesz ki. — A miniszterelnök estélyének egyik kimagasló alakja volt Vaszary Kolos herczegprimásnnk egyrészt már külső megjelenésénél fogva, másrészt pedig azért is, mert egyik középpontja volt a fényes lársaságnak. Vaszary Kolos nyájasságával, szeretetreméltó modorával elragadott minden jelenlevőt. Keres vo-keresíe mindenki az alkalmat, hogy bemutatkozhassak neki, a férjes emberek is egymásután vezették oda feleségüket bemutatni a prímásnak. — A nyitrai püspök, Roskoványi Ágoston temetését a herczegprimás képviseletében Bende Imre beszterezebáiiyai püspök fogja végezni, ki a megboldogult főpap kanonokja volt. — A pannonhalmi főapát választásáról. A sxt.-Beuedekrend fejének választási aktusa, mely iránt országszerte oly érdeklődés nyilatkozott, febr. 24-én folyt le az ösmonostor falai között, ZUka János megyés püspök, mint királyi biztos elnöklete alatt. Előzőleg két napot vettek igénybe azok az alakiságok, melyek a rend főfontosságu tényével kapcsolatosak. Ezekről fővárosi lapok nyomán értesülhetett már a közönség, mi tehát csak már a végső eredmény közlésére vagyunk utalva. Mult számunkban távirati értesítés alapján közötük a főeredményt. Most néháuy részletről számolunk be. Három jelöltet választott a rend, kik közül egyet (rendesen az első helyen jelöltet) nevez ki az apostoli király. Minden helyre külön-külön történt a szavazás, tehát külön választották meg az első helyen jelöltet, külön egyenkint a második ós harmadik helyen jelöltet. Itt adjuk a szavazás eredményét, fellünő betűkkel szedve az első, a második s a harmadik helyre szavazattöbbséggel megválasztott jelölteket. Nyertek szavazatot : I. helyre : Fehér Ipoly 123. Francsics Norbert 27. Többen összesen 8. II. helyre : Villányi Szaniszíó 110. Francsics Norbert 27. Többen összeseu 21. UL helyre: Vágner Lorincz 113. Francsics Norbert 33\ Többen összsen 12. — Az uj főapát. Fehér Ipoly, az első sorban ajánlott jelölt, épen most ötven éves. Nevét a magyar oktatás legjelesebb fiai közt emlegetik. Hontmegyében, Viskeu szkletett 1842ben s korán a benczésrend tagja lett. Első pártfogója Kruesz Krizosztom, a ki maga is természettudós volt s nagyon méltányolta a törekvő fiatal professzor fizikai tudományát. Fehér Ipoly husz évvel ezelőtt adta ki első nagyobb barátot, társaságot. Ezeket azonban meghazudtolták üzlettársai, kik vele érintkeztek és kik azt állították felőle, hogy nagyon is szerény és alázatos. — Mások meg azzal magyarázták visszavonultságát, hogy •tán túlságosan fukar, kapzsi és attól fél, hogy társaságban többet kell költenie ;ezen •vélemény ellen tanúskodott ama tény, miszerint fölötte bőkezű volt és bárki folyamodott nemes szivéhez, senki sem távozott töle üres kezekkel és a város szegényei áldva emlegetik nevét, mint kegyes jótevőjét. — Végre abban állapodtak meg a jó emberek, hogy vagy valami nagy titok rejlik Mr. Smith múltjában vagy pedig — búskomorság gyötri, mi által embergyűlölővé lett, Mr. Smith nőtlen ember lévén, igen sok házassági ajánlatot tettek neki ; a mit ő azonban kereken visszautasított, azt mondván, hogy nem szándékozik uj életmódot kezdeni. Ugyanezt felelte ismerőseinek, kik rá akarták bírni, hogy hagyná el eddigi életet: «Nem magamért, bauem fiamért élek.j Képzelhető, csodálatot keltett ily nyilatkozat olyan ember ajkáról, ki élete delét alig lépte át, kinek még fiatal vér pezseg ereiben és hozzá még gazdag is. Nevezett fiát ugy nevelte, mint minden gazdag ember, nevelőket fogadott melléje, kik beavatták őt a tudomány minden ágába, de kölönösen a kereskedelmi tudományokba és midőn a fiu tizenhét éves lett, magához vette az üzletébe, hol a könyvelés is levelezés egy részét látta el. Masser Gyula szép és kedves fiu volt, magaviselete és társalgási modora által jneynyerte mindenki tetszését és mindé' nütt szívesen látott vendég volt. Nem követte atyja életmódját, sőt csak barátot szerzett, eljárt mulatóhelyekre, szép fogatokat tartott. Egyszóval, szabad óráit a legjobban töltötte el barátai körében. Atyja sohasem zavarta öt mulatozásában és élvezetében. Jelenleg huszonöt éves és, mint "White Henry és kedvesétől hallották, már megízlelte a szerelem édes mézét. És valóban Gyula ifjú szivének egész hevével szerette N'llyt, könyvelőjük nővérét. És Henry, mint tudjuk, Gyula szerelmébe vetette minden reményét ugy számítván, ha a gazdag ifjú elveszi nővérét, ez által szülei is jobb módhoz jutnak s igy ő is hamarább érheti el szive vágyát. Erről beszélgetett tegnap este kedvesével, Vilmával, midőn a parkban sétáltak. III. Rövid idő múlva Mr. Smith mégis megváltoztatni látszott előbbi életmódját. Ugyanis szoros baráti viszonyt kötött egy gazdag gyárossal Mr. Blackkel. A menynyire kerülte ezelőtt a társaságot, most oly gyakran látogatott el uj barátjához ; eljárt hozzá minden nap, sŐfc többször is napjában és barátját is felkérte, látogassa meg öt minél gyakrabban nejével és leányával. «!Mi történt Mr. Smith-tel ? » — szóltak az ismerősök — hát mégis csak hallgatott a jó szóra, mégis megváltoztatja életmódját ? És újra találgatni kezdték e változásnak okát. Egyik párt azt állította, hogy bizonyára megunta a magányt, lassan-lassan a többi kereskedőkkel is fog barátságot kötni ; a másik párt azt állította, hogy a Mr. Blak-kel való barátság onnau ered, mert az is épp oly büszke és gőgös, mint ő, ez is mindig dicsekszik nagy vagyonával, nemes tetteivel ; egyszóval megtalálta a zsák a maga foltját. Azonban az egyikpárt épp ugy csatlakozott, mint a másik ; egész más ezé Íj a volt Mr. Smithnek ezen uj barátság kötésénél. Egy este, miután az üzletet elhagyták, Mr. Smith fiával szobájában ült, előttük az asztalon ezüst csészékben jó illatú théa párolog. Hirtelen igy szól fiához : — Fiam, egy fontos ügyről kell veled beszélnem. Tudod, minden atyának kötelessége gyermeke jövőjéről gondoskodni ; ezen oknál fogva elhatároztam, miszerint meg kell nősülnöd, sőt mondhatom, sikerült is hozzád illő leányt talál nem : Mr. Black lányát megkértem számodra. — Mit mondasz, atyám ? szólt az ifjú csodálkozva — te megkértél számomra egy lányt ? — Nos, igen — feleié hidegen atyja — — már teljesen megegyeztünk és szeretném, ha a kézfogót minél előbb megtartanék. — De atyám, hiszen Mr. Black lánya három-négy évvel idősebb nálamnál. — Hát az is baj ? No bizony, ilyen csekélység miatt tán elszalasztanád ezt a jó parthiet ? Nem ugy, fiam ! Már hónapok óta fáradozom ezen ügyben, nem szóltam neked, mert még sok akadálylyal kellé megküzdenem. Most a7onban miután Isten segítségével minden akadályt szerencsésen elhárítottam, tudatom veled és meg vagyok győzöd\e, miszerint nem fogsz akaratomnak ellenszegülni. i — De atyám, hiszen az a leány nem tetszik nekem, nem szeretem őt, — szólt Gyula keserű mosolylyal. — Eleget fecsegtél fiu ! — kiáltá Mr. Smith dühösen — mondom, én már határoztam ezen ügyben és te tudni fogod, mi a kötelességed; atyád akarata szent legyen előtted! Készülj tehát, mert ő a tied, te az övé leszesz. Ezen szavak után felkelt és eltávozott. Fiának nem volfc bátorsága Őt visszatartani vagy még valamit szólni; ottmaradt mély gondolatokba merülve és iszonyú érzelmek gyötörték fiatal szivét. — Nem és ezerszer nem ! •*£ kiáltá fel szive mélyéből, ez nem lehet atyámnak komoly szándéka; kitárom előtte szivemet, bevallom szereliiiemetóa bizonyára könyö.ülni fog rajtunk; nem fog kényszeríteni arra, hogy kitépjem ezen 4sága kincset szivemből, * ha megtudja, miként ezzel szivemet, lelkemet ismegsemmisiti. Nem l. .. Mindenek előtt elmegyek és elbeszélem a történteket Henrynek, ő okos fiu. Gyors léptekkel sietett fel az emeletre, hol Henry szobája volt. Kevés szóval és reszkető hangon beszélte el atyja szavait és tanácsot kért tőle. Fájdalommal emlékezett vissza Henry kedvesének tegnap szavára és kényfcelon volt belátni, miként ama fiatal leánynak élesebb szemei vannak És nála keserű fájdalom marczangolta szivét, mert belátta, hogy nővérének minden reménye úgyszólván odaveszett, mégis jónak látta azt tanácsolni Gyulánk, menjenek anyjához és beszéljék meg családi körben a történteket. És legott utnaki indultak. (Folytatása következik )