Esztergom és Vidéke, 1892

1892-02-07 / 12.szám

Annyival fölötte áll szerintem a ter­mészét a művészetnek, mint az Isten aa emboruok. Isten remekműve az ál­-dott és áldást osztó természet; — em­i»»r gyarló műve még a legremekebb íneslerinű is, Gf Csáky Albinná. * * Ki iu&ja szdvakkal elmondani az «• U r» bű teses égét ? Ki tudj a számok­ba 1 4if<'Jezui az Ő hatalmát? Ki tudja -szÉvkvel átérezni az 6 jóságát ? Jókai Mór. Uj ember. (A Budapesti -Hirlap-ból.) K 4 z a má r k i Fr*j Ferencz. Esztergom atmzetipárti képviselője. A primási székvárosnak loggazda­$uub, legnépszerűbb és legkatolikusabb §H> Igára. Gazdagsága atyai örökség, népsze­rűsége saját szerzeménye, legkatoliku­sabb érzülele nejének hozinánya. Bar a feje korántsem káptalan, há­.zassága révén közel rokon a káptalan lejével : Majer István nagypréposttal, az ország István bácsijával, a ki mellé­kesen az ő feleségének nagy bácsija. A mely körülmény, úgymint házas­sága általában, Frey Ferencz.karrier­jére nézve éppen nem mondható mellé­nk esn-ek. Nem tekintve arra, hogy ennek* kö­szönheti, megszólás nélkül mondván, minden kélségen kívül legszebb tulaj­donságát, bájos feleségét. De először is a nagyérdemii püspök nngyMesibefolyása eszközölte ki az öreg Frey kereskedői érdemeinek a kézs­márki nemességet ós e nemességet éb­resztő fel a fiatal Freyban az országos k ö zp á 1 y a a m biczi ój át. Másodszor sógorság a nagybofolyásu káptalani hely nőkkel hozta oly közeli elv rokonságba a rozsnyói püspök ismert körlevelével, ez olvrokonság biztosí­totta neki az alsó papság odaadó párt­fogását és e pártfogás jelentékeny té­nyezőként járult képviselői mandátumá­hoz. Egyébaránt, mint Jákob bét esztendőn át Liára, ő e mandátumra kétszer hét éven át hűségesen reászolgált, mint az esztergomi mérsékelt ellenzéknek, — illetőleg nemzeti pártnak mindig oda­adó bajnoka. És csak élelmességének válik dicsé­retére, hogy ő, miután Horánszky Nán­dort pártelnöki minőségben három íz­ben megtette a primási város képvise­lőjének, uegyedizbeu ugyané mandátu­mot magának szerezte meg. o ültette az almafát s végre maga szedte a virágát. Igy válnak a kerte­sek képviselőkké ós a képviselők a maguk korteseivé, a mint ennek mód­ját Majthényi Pistának váczi példájá­ból eltanulta. Tanulékonysága a politikai talaj elő­készítésének és a törvényhozás termébe •vezető ut egyengetésónek egykori elődje ! Pór Antal által kipróbált, lassú és csendes, de következetes és biztos, prak­tikus fogásait sem hagyta felhasználat­lanul káthaveszni. j Az életbölcsesóg sarkelvót, hogy *a ki ezélt akar érni a annak akarnia kell annak eszközeit is», az ő gyakorlati, józan esze minden filozófiai kurzus hall­gatása nélkül is a legjobb sikerrel tudta alkamazni mandátuma ágyának biztos megvetésében és a választópol­gárok lekötelezésében évek során. át| szerként használta azt a bizonyos mézet,! a melyből egy kanálnyi többet ér egy hordónyi eczetnól. Igy lőn, hogy az utóbbi képviselő­választásnál a inggel len polgárság öt­venöt szótöbbségével a primási székváros országos képviseltjévé választott ellen-: jelöltje, Timon Ákos, egyetemi tanái'j tudós hiruevének, az ellene felhasznált: prímás presztízsének, a kormány moz­gásba hozott összes apparátusának ós a Budapesti Hirlap-ban nyilvánosságra hozott kertesösszegeiiiek elleuóre. Frey Ferencz mandátuma ma ter­mészetesen az ő m eg becsal hal lan bűne iáltalában az egész helybeli kormány­• párt előtt, a melynek túljárt az eszén 'ós különösen a szabadelvű párt ama kiváltságos demokratái előtt, a kik az egyszerű vaskereskedőt megbotrány­r kozással látják a nagyságos képviselők közé emelkedni. Eme barátságos érzületnek mindmeg­annyi mérges pattanás az a sok siko­'rüleileu és kevés sikerült viccz, moly­lyel a bukott, párt szelemének ez utóbbi .'napokban rendkívül termékenysége az uj képviselőt czélba vette, í Szolgáljon legelmésbe mutatványul : I — Ugyan mit fog csinálni Frey Fe­'rencz Budapesten ? | — Hát beáll eleven czimernek Ráth Mór könyvkereskedésébe a vasluskóhoz. ' De százszónak is egy a vége, ez a vaskereskedő megmutatta, hogy Esz­tergom a legnagyobb nyomásnak sem! hajlik, A város független polgársága pedig politikai pártállásához következetesen,; képviselőjéül választolta a maga-szörü polgári, a kit ismer, a nagynevű pro­fesszor ellenében, a kit nem ismer. 4 m"iy eljárása sem neki magának, sem Frey Fereiieznek, de még Timon Ákos dociornak sem válik kisebbségére. A mi az uj képviselő urat illeti Frey Ferencz, nem kiváló szónok és az or­szággyűlés nyilvános tárgyalásain aligha fog tehetségeivel tündökölni. Do Ma­gyarország kereskedelmi visszonyainak és Esztergom érdekeinek al tpos is ne­rője és csendes tevékenysége bizonyára nem marad terméketlen az ipar- és kereskedelemi szak bizottsági tárgya­lásaiban. Hogy személyes leírását el ne mu­iaszszam: korra negyvenes, lermotre közepes, erős hízásnak és kopaszodásnak indult alak, természetének főjellemvo­nását: jóságát kifejező szemekkel. Szolid tekinteté hői ma már ki sem olvasná ki azt a tü/e , a mely aranyos ifjúságának Franczi korában a sziuniü­vészetet múzsájáért, nem épen tisztán plátói érzületben lángolt. De azóta az esztergomi vig társasá­goknak Forster Viktorral, az országos, gazdasági egyesület mai érdemes igaz- j gaiójával együtt első gavallérja és Don; Jüanja a legpéldásabb családapává ós aj közügynek legbuzgóbb munkásává forrta ki magát. Csak gavallérhajlamai marad­tak meg a legkedvesebb házigazda le­nyes vendégszeretetében. Ifjúkori tüze remélhetőleg a politika közszolgálatában sem tagadja meg magát. Hl KEK. — A herczegprimás első láto­gatásai. Vaszary Kolos herczegprimás pénteken hagyta el legelőször palotá­ját, midőn Major István püspököt és érseki helytartót látogadta meg. Ez volt az első visite. Majer püspöktől a prímás Palásthy Pálhoz ment, hogy a püspököt a mai megszentelőre meghívja. Harmadik utja Boltizár József nagy­szombati püspökhöz vezette, a kit szin­tén püspökszenteléséuek ünnepére hitt meg. Pénteken nem volt fogadtatás. A herczegprimás látogatásai végeztével rövid sétakocsizást végzett a Zamárd­hegy felé. Szombaton a 26-ik gyalog. ezred tisztikara tisztelgett Grivicsics ezredes vezetése alatt teljes katonai diszbon. A herczegprimás nagy örömmel fogadta a tiszíolgőket s néhány rövid szóval köszönte meg hódolatukat. Al­torjai csendorszázados és Holek László főhadnagy külön tisztelegi ok. A her­czegprimás őket is kituntoLéssel fo­gadta Tegnap végezte a primás első gyón ásat, Esztergomban Theofil Feren­czes szerzetesnél, Simor gyón látójánál. Gallimborti bécsi nunczius ós nicaeai érsek tegnap délután érkezett meg a füzitői vonattal. A pályafiázbau Cser­noch és Kohl várakoztak reá* A uün­czius tiszteletére a primási palota disz­őrséget kapott az ezredtől. A herczog­primásnak püspökké szentelése a pri­mási palota házitemplomábau a nyilvá­nosság kizárásával egész csöndben fog lefolyni ma délelőtt. A herczegprimás a nunczius tiszteletére s a fölszentelés örömére ma adja az első díszebédet a ualota dísztermében. — A prímás főpapjai közt. Csütörtökön délben fogadta Vaszary Ko­los herczegprimás az esztergomi fő­káptalan testületét. Díszes ós fényes társaság volt. Dusán dotált főpapok, több országos nevü férfiúval. A püspök­jelöltek testületének minden tagja a ^Mária Terézia által adományozott ka­jnonoki érdem-renddel, teljes egyházi jdi3zbeu jelont ' meg Majer István i püspök és érseki helytartó vezetése alatt. A püspökök közül: Sujánszky Aulai, Palásthy Pál, Kuauz Nándor, Boltizár József; a kanonokok közül : Rosszival István, Rainer Lajos, Szilányi Ferencz, Pellet József, Krotky József, Mally János, Maszlaghy Ferencz, Czi­bulka Náudor, Graeffel József, Csáky Károly gróf, Blümhuber Ferencz, Cser­noch János, Soóky Gábor volt jelen. A mint a primás az elfogadó terembe lépett, általános érdeklődést kel­í tett megjelenése. Először látták bi­j borban. Élénk piros selyemből való köpeny borította egész alakját. Mellén a szent István-rend csillagját viselte s nyakán piros" szalagon a rend nagy i keresztjét. Czingulusa bíboros volt s a la kis kappa is piros selyem. Szóval a j pannonhalmi főapátból lett érsek abbau la ritka kitüntetésben részesült, hogy (még püspökké szentelése előtt biboro­rosan jelenhetett meg főpapjai között. Az összes ünnepségek között ez volt a legjelentősógesebb, mert ez érseki hatalom hivatalos publikálásáról s a primási uralom átadásáról volt szó. Vaszary Kolos latinul üdvözölte főpap­jait, mire Csernoch János felolvasta a a királyi adománylevelet s a római bul­lákat. Aztán tovább folytatta beszédét s olyan érzelmesen szólott, hogy mikor befejezte már könyek ragyogtak sze­meiben. Majer püspök adta át neki a főkáptalan gondjaira bízott érseki ha­talmat ékes beszédben, mire a primás összes főpapjait megölelte és megcsó­kolta. Ez órától kezdve már uralkodó herczegprimásukat üdvözölték az alsó klérus tagjai, valamint a szemenárinm tanárai.*- A szemináriumi tanároknak a primás azt mondta, hogy neveljék és tanítsák növendékeiket ugy az egyház, mint a haza szeretetére egyformán. Esztergom városa küldöttségét Helcz polgármester vezette. Százon fölül vol­a tisztelgők, a kiket már uem bíboro­sán üdvözölt. A délelőtti izgalmaktól kimerülve tért vissza a herczegprimás termébe. Most márt nemcsak kinevezett és megerősített, hanem kihirdetett pri­más és érsek. Ez az aktus volt min­denesetre a legemlékezetesebb vala­mennyi esztergomi óváezió közt. — A primási gazdatisztek kedden délelőtt fognak Mattyasovszky Lajos vezetése alatt testületben tisztelegni a herczegprimás előtt. Feladatomhoz képest csak ugy tűhegyén szedem össze a fennmaradt írók emlékéből az egyes kimagasló alakokat. Ha át- meg ^áttanulmányozzuk is az eddig legteljesebb forrás-muri kát, Fuxhoffer-Czinár-féle Monas­teriologiát, 92. mohácsi vész előtti, sz. B. T. apátság történetében alig találunk egy­néhány kívitó apátot feltüntetve, nemhogy egyes közkatonák jutottak volna érvényre. Ekkor az egyes jelesek csak a közös babé­ron, osztoztak. Tudja ország-világ, hogy hazánkban leg­ősibb ily benedeki méhkas a pannonhalmi fömonostor vala. Innen, mondja Thuróczy, rajzottak szét az országba a földművelő, iparos, művész és tudós benedekiek. «A paoonhalmi főiskola — úgymond Vaszary Kolos — volt első hazánkban, paely sz. István király figyelmének különös tárgya volt. Ez intézet nemcsak jeles egyházi szónokokat, hanem írókat is nevelt. |£z iskolából kerültek első püspökeink: Anasztász, Asztrik, Sebestyén, Mór és Gellért.* Sz. Adalbert eseh brewnovi sz. B. r. apát, sz. István királyunk keresztelője hozta hazánkba Asztrik-ot, a ki első pannonhalmi apát lett és kinek vezérszerepe mellett vert tartós gyökeret a keresztény czivilisatió. Ö hozza első szent királyunk koronozási díszjelvényeit Rómából. 6 az elsÖ eszter­gomi érsek. Némely régi iró szentnek mondja. Utóda sz. Bonifácz apát apostoli buzgal­mát vértanul halállal pecsételte meg. Ki nem ismeri Hartvik azon elbeszélé­sét, hogy Sz. Imre herczeg pannonhalmi látogatása alkalmával amgryaü lelkületű Mórt hót csókkal tüntette ki ? — Sz. Mór |utóbb péctd püspök lön. Emléke fenmaradt mint irónak is, sz. Zoerárd és Sz. Benedek jzoborhegyi szent életű benczések legendá­jában, melyet aggkorában Pécsett szerkesz­| tett. Szentté avattatásáfc Sczitovszky J. ! pécsi püspök utóbb primás sürgette. . Ezen időbe esik a bakonybéli akadémiá­nak Sz. Gellért általi alapittatása. Ezen jeles intézetből a kitűnő Walter mester a fehérvári, majd a csanádi káptalani is­kolába hivatott meg tanárnak. Sz. Gellért apát, majd csanádi püspök kiváló szónoki tehetségét és fáradhatatlan buzgalmát a hittérítés körül nagyban magasztalják az, íegykorú írók és tragikus vértanuságát fen- | Inén hirdeti a budai Gellérthegy. Sz. Gellért I életirója mondja, hogy sz. István a csa-j 'nádi püspök mellé oly segédkező szerzetesi (férfiakat adott a pannonhalmi, zalavári, pécsváradi és bakonybéli apátságokból, a kik mind válogatott és tudományosan kép- . zett egyó>ek valának. De, hogy kft vol-1 tauak e jeleseink arról, sajnos, Mélyen hallgat a krónika. :J A jrégibb pannonhalmi apátok sorában* kiválnak még Ramerius, a ki hagyomány] szerint I, Endre, Béla, Salamon és Géza! királvok meghitt embere volt, Guala apát (1075—90) Sz. László király előtt nagy tisztelet és tekintélyben állott. E nagy királynak egy -.rendkívül érdekes okirata maradt reánk, melyből kitűnik, mily rend­kívül gazdag volt Pannonhalma arany és ezüst egyházi szerelvényekben és a rend­tagok szellemi művelődését czélzó i 72 kötetből álló — könyvgyűjteményben. Mi­dőn ejrv ily pergamejaie írott könyvért egy falut adtak, bizonyára jelentékeny volt e nocturnalek, gradualek, sententio­'nalek, baptioleriák, lectionariumok, psal­j teriumok műveinek szép sora. I I. Péter apát (1090—1114 körül) ide­jében Sz. László Pannonhalmán ország­; gyűlést tartott. Péter alatt a monostori főiskola elérte virágzásának tetőpontját. Ezt Kálmán királynak a «könyvesnek> párt­fogása is tehette, a ki palotával bírt Pan­nonhalmán, hova Bouillon Gofctfriedet, a keresztes hadak vezérét is tárgyalásra hívta. Kik voltak az akkor oly hírneves főisko­lának jelesebb tanárai, arról sincsenek eddig adataink. A nagynevű Uros alias TJriás apát (1206 — 1244) kormányzata minden tekintetben korszakotalkotó a pannonhalmi sz. Bene­dek-rend történetében. Szellemileg ós anya* gilag reformálja az egész rendet hazánkban. A IV. lateráni zsinaton a magyar egyház közérdekeiért veti latba hathatós szavát és kardot villogtat a sz. föld véráztatta hant­jaiért. A sajói nap után Ő hozzá menekült IV. Béla, A közügyekben jártas Favus apát(1262— 1264) tevékenységét nem egy fontos ügy­ben vevé igénybe IV. Béla király és IV. Orbán pápa. (Vége köv.) RECSEY VIKTOR. — Farsangzárás. A Tarkaság már­caius elsején tartja meg farsaugzáró mulatságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom