Esztergom és Vidéke, 1892

1892-02-07 / 12.szám

ESZ TERGOM. XIV. ÉVFOLYAM. 12. SZÁM. VASÁRNAP, 1892. FEBRUÁR 7. _ ' " " ' " • 1 ' • 1 "" ' ' -—•• •• • • -• i 1 •— •' ' ' ..— • . •'- -•"—' —" -.-.-^3% ESZT ERGOM és VIDÉKE 5 9 Városi ás ift'egt'ti érdekeink közlönye,* "* MIOGJBTJKNÍK niOTKNKINT KKTSZKIi: ~« ­T HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG: HIVATALOS HJRDKTI SI K I «U.VI IO ••< feóí* ?n i..-, iou­— f'FAI.Z-HÁZ, FÖLDSZINT. t,U 1 frt 50 ki; sJOO-i.'.l .'{fW-ijc 2 ín 9r, ke. ELŐFIZETÉSI A lí ' ' l0Vií a ' ft ^ HKe " t * 11 " i'észét. illtítB közlemények kiüti (HHUUT. Ö< ; lye^dij 80 kr. líiíós/, évre • 6 frt — kr v | i n n u i w A T A I • MAGÁN 111RDKTfiSKK' meiiállauo'lás sprint le&cjuláuyuBab­Frl évi-e 3 Irt - kr MAUU-H.IVAIAL. Iciv/.oHelnek. Negyedévre 1 frt 50 kr SZKCHKNYI-TlíR 831, ^ Kgy szám ára 7 kr. ' I0V * * l*p hivatalos és magáirlíirdw lései, a uyílltérbe szánt kíMff- NYÍLT i'lilí sora 20 ki. O — —— • •— • — —~@ niéiryt-k, ulíííizelósi pénzek és reklamálások ijitózendRk. £> . . . . ^ Ecce sacerdos magnus. Budapest, febr. 6. A magyarországi lierczeg-primásol. tisztes Ős szék városa Inni legközelebb megtörtént Vaszary Kolos herczeg-pri niás ünnepi inihronisatiójának elmara­dásával szerény szék foglalása s a méh tiszteletnél fogva, melylyel az ország az egyházfi'jodiirin hazafiúi és emberi erényeinek adózik, csuk önmaga;ól ér­tendő, hogy ez eseményt az egész nem­zet együtt ünnepli. * * Mert nemcsak az egyház füz magas v á hi k o v, á so k a t; M a gy a r o rszá g o 11 ím ííi á f legmagasabb mélióságvisolőjónek műkö­déséhez, hanem a nemzet, az állani i« teljes bizalommal tekint működése elé az esztergomi érseki széken. Keresztényi szolidság és papi alá­zatosság jellemzik Vaszary eddigi élet­pályáját ; ós ez a szelídség, valamint, ez az alázatosság nyilütközik meg min­den kijol en lésé bon, melyet a Iierczeg­priniási méltóságra és hivatalra történt ineghiválása óta tett. Már most kéiségielen, hogy az egy­ház benne meg fogja találni azt a fér­fiút, kire az esztergomi érsekség magas állásán szüksége van : tán tori ihat lati hithűségű, szolidlelku isíeitl'ólő férfiut, a valláshoz való ragaszkodása és fő­papi hivatásának mély erkölcsi felfogása által erősét; férfiul, ki mintakép gyanánt log világítani a magyar klé­rus előtt miiidou vallási és emberi erény tekintetében. Do az egyházon kivül a haza is emel követelményeket az uj herezeg­primás jövő tevékenysége ' iránt ; és "Tömmel jegy«zziik fel, hogy ezt ille­(óleg a logjo'b reményűje! van eltelve a közvélemény. Simor utóda nehéz kő­iül menyek közt lép elődének örök éber Az egyházpolitikai helyzet Magyaror­szágon, fájdalom, zavaros ; ál hun és egyház közt egy hasadék képződött s magában az egyház kebelében az ol­keresztelési ügy oly ellentéteket idézőit elő a püspöki kar és a leijtészkedő papság közi, melyek annyival inkább veszedelmesek, minél erőszakosabban merészkedik előre az utóbbi, revolu­czionárius ellenállásában az állam és a püspökök ellen. Hogy ezek a zilált viszonyok nem válhatnak az állam üdvére, az bizonyos, Az egyház sokkal fontosai)b tényezője Magyarországon a nemzeti életnek, hogy­sem kívánatos lenne az államhatalom­nak, konfliktusba koveredni az egyház­zal. Másrészt pedig az uj herezegprimás nehéz felelőséggel járó állásában aligha fogja félreismerni, hogy Magyarorszá­gon az egyház is nagyon sokat kocz­káztai legfontosabb érdekei közül, ha ellentéteket teremt maga ós az állam közt. Tán sehol a világon nincs a ka­tholiczisniusuak az álammal való harczá­ból oly kevés nyerni s oly sok veszteni valója, mint hazánkban. Az egyház nálunk oly kedvezményes állásnak örvend, melyhez foghatót ke­resni kell Európában. Mind e kivált­ságait azonban koczkáztatja, ha viszály­ban áll az államhatalommal. Az állam elválasztása az egyháztól Magyarorszá­gon mérhetetlen veszteséget jelentene az egyházra. És ha egyszer megkezdő­dött a harez, akkor, hogy az állam győz, ép oly bizonyos, ini/ii a mily két­ségtelen az, hogy a győzíos fél re­vanclie-ot fog venni a legyözöttön. Vaszary Kolos egészen az az ember, a ki ezt fel tudja fogni. És a mily bé­keszerető, szívesen fog kezet nyújtani ahoz, hogy a jelenben zavart harmónia egyház és állam közt helyreállittassék. Minthogy békefejedeiem foglalta el hivatalát így bizonyara sikerülni fog neki, a ki bírja a Korona ós a Vati­kán bizalmát, az egyetértést újból meg­ül apilani. E mellett nem kell neki lelkiisme­retétől semmi irányban sem áldozatos kiküzdenie. Mint hazafinak, mint katholikusnak, mint papnak egyformán kell óhajtania, hogy egyháza megóvassélt szándékosan felidézett harezok veszélyeitől, hazája pedig megkíméltessék a belső konflik­tusok következményeitől. Autogrammok. (A „Magyarország Öröme" ez. albumból.) Non verba, sed facta. Gf. Mailáth György. Szent igaz, mert Isten igéje, hogy «kik sokakat az igazságra oktatnak, tündökölni fognak, mint a csillagok, örökkön örökké !» Dr Majer István, v. püspök, üigyfjrépost, fökáptalani helyuök. A jólét magva, mit serényen Az inség földén elvetünk, Már itt, az élet szük határin, Áldás-gyümöicsöt hoz nekünk. Sujánszky Antal. Kutasy János 1597. évben az érsek­ségen kivül a pannonhalmi főapátságot is elnyerte. Ekkor ludvalevőieg nagyon harczias idők voltak. Most közel 300 év múlva viszont Pannonhalmáról ka­punk érseket, ki béke idején béke jel­szóval jön közénk. Fiat pax in virtute fua. Knauz Nándor. E világ szép, hogy itt megvárjuk a mennyországot; de nem elég szép, hogy miatta megfeledkezzünk a mennyor­szágról, Gf. Csáky Károly, apát-kanonok. Minden boldogsággal felér egyetlen jótett öntudata, Maszlaghy Ferencz. Áldott, ki az Ur nevében jő. Dr. Csernoch János. * * Ü szt. Benedekrend ringatta egyko­ron a magyar ker. királyság bölcsőjét, mert e rend ismét odaadja szeretve tisztelt főnökét, hogy bevezesse nem­zetünket azon ujabb évezredbe, mely­nek távolából a nemzeti nagyság és dicsőség hímes képei integetnek felónk. A történelem gondviselésszerüen is­métli önmagát ! Villányi Szaniszló. ii„Eutorpnn is Vidsb^tánája. Moiaaam. •. (Magyarország Öröméből.) Hosanna Néked ! ki a szeretet S a béke szent nevével ajkidon Hódítva jösz s kitárod kebeled, — Mint édes Üdvözítőnk egykoron, Hogy ráöleld e küzdő nemzetet, Melynek csatája ezredéve tart, S nehéz munkába bátran fog kezed, Hogy boldogulni lássad a magyart! Hosanna Néked ! . . . Annyi milliók Jóságos atyja fényes trónodon, Szivünk mélyéből vesszük ezt a szót S harsogva zengi vissza azt a hon. Áldott szivednek éltető tüze Kigyújtja mind az öröm lángokat, Mert ünneped az érdem ünnepe S a béke, szeretet, Te vagy magad ! Ki egykor ifjú nemzedékeket Vezettél, lelkesedve szent ügyért, Hirdetve, hogy a hazaszeretet, Nem nézi, várja dijnl a babért, Lobogtasd fennen a szövétneket, Hogy beragyogja az egész hazát, Tanits szeretni most egy nemzetet: Istent, hazát és koronás királyt! Örömben úszik a magyar Sión, Fohászt rebegnek áradó szivek És trónusodnál állva hódolón, Fölkent fejedre áldást esdenék. Áldást Reád, ki Asztriknak nyomán A diadalmi koronát hozod : Hogy népe áll egy ezredév után És nem hiába küzdött, fáradott. A jóslat ujabb ezredévre szól, Egy szebb időnek uj reménye int, Pannonhegyének büszke ormiról, Apostolt küld az TJr nekünk meginti S az összeomlott századok felett Győzelmi dal két, haladó ima, Te kezdd a második nagy ezredet, Te kezdd meg ojra Benedek fia ! ! FÖLDVÁRY ISTVÁN DR. Kiválóbb magyai benciéMktol a III. ss.-lg. i. Sz. Benedek fiai — úgymond Ipolyi — valamint déli Olaszország tengerpartjaitól Irhon sziklafokáig, Monte-Cassiuotól Ban­góiig, Clugnytől Mölkig, ugy Pannonnal-! mától is Kolosmonostorig, mint a hitneh^j ugy a tudománynak és művészeteknek buzgó apostolai voltak. A fennmaradt em­lékek között is legjelentékenyebbek, mint Ják, Lébény, Garatn-Szt.-Benedek, Deák­Monostor stb. az ő monostoraik. Ezen mo­nostorok a tudomány és művészet mind­megannyi iskolái és műhelyei lévén, az ö körükből váltak ki nagyobbára e műemlé­kek alkotói és tervezői, művészei, építészei és szobrászai, festői és ötvösei. S azon élénk összeköttetésénél fogva, melyben ezen monostorok külföldi (német, olasz, franczia) anyaházaikkal voltak, melyek a művészet teljes magaslatán állottak, áthoz­ták ezen míúrányokat mihozzánk is. A ben­czések építészete egészen uj tervezeti át­alakítást és idomzatot alkot hazánkban,» A mint ezt a magyar szb. Benedek-rend tudományos és rnüipari működéséről mond­hatjuk, ugy hazánk keresztény korszaká­nak első századi földművelésére is alkalmaz­hatjuk Oruizot mondását «les moins bene­dictins ont été le défricheurs de l'Enrope.» (Histoíre la civilisation en Francé.) Ezen századok benczéseiröl hazánk mű­velődéstörténetének egyik legalaposabb is­merője mondja, hegy «meleg sugara volta fénynek, mely a barbár tudatlanság sötét éjében pharosként világított kifelé a mo­nostor czeilájából.» Ha azonban arról van szó, hogy ezen — hazánk államéletével egykorú —- r\md jeleseit az első századokból előidézzük, majdnem zavarba jövünk; mert a mint Ipolyi ismét találóan mondja «alig maradt fenn* valami a rend annaleseiből v s alig egy .necrologium is. Kétségtelen, hogy a leg­többet a százados kül- és belharczok dú­lásai és lángjai emészthették el, sok ott veszett a királyi könyvtárakban és Mátj ás Corvinájában. De háború, tűz és gondat­lanság másfelé is pusztított a világon. Mi lehetett tehát oka annak, hogy a közép­korban hazánk monostorainak feljegyzései krónikáink és nyelvemlékeink codexei nagyobbára a dómon kosiak és pálosoknak vagy ferenczieknek müvei, mig a benedeki premontrei s cisterczi nngyobb és dúsabb monostorainak e nemű irodalmi működé-1 séből oly kevés maradt reánk — holott a legbecsesebb fennmaradt codex, a halotti beszéd a benedekiek müve. — Történetük felelhet e kérdésre. Sz. Benedek fiai, mióta beléptek Magyarországba, téritettek és ta­nítottak. Ily korszakból másutt, például Németországban Bonifacz apostoli korából sem igen hagytak maguk után eodexeket. Majd térítés és tanítás közt csakhamar az állami functiók, köz- és magánjog, azadmi­nistratió és jogügyletek közegeivé lettek, ki­rályi jegyzők és kanczellárok országos és hiteles helyi közjegyzők. Minden neve­zetesebb monostor iskolája mellett ott állott az országos, megyei és vidéki levéltár és ugy a monostornak, hogy mai néven ne­vezzük közjogi hivatala is. Minden köz- és magánjogi hiteles actus, jog- és birtok változás, terhelés, igtatás, átvétel, szerződés, végrendelet, tanúvallo­más hitelesítés, másolás stb. itt készült ós itt ment véghez. Mig levéltáraink ezer s ezer oklevélnek fogalmazói s irói szerzete­sek voltak, ezeknek társai a határjárással voltak elfoglalva, mások külföldi követsé­gekben jártak, ismét mások, kik az udvart lakták, ennek vagy az országos kormány­zatnak kíséretében egyre utaztak ország­szerte . . . A mint a benedekrendieknek a közügyek körüli tevékenységét Ipolyi, ugy az belsp monostori életüket élénken és vonzóan adja elő okirati kutfoixássokkal Villányi Sza­niszló. Terünk azonban sokkal kisebb, hogysem ezen általánosságban érvényes képmást a középkor hazai benedekiek' mű­ködési minta intézeteiről csak röviden is bemutathatnék,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom