Esztergom és Vidéke, 1892

1892-12-18 / 102.szám

Az áiiandéhid kérdése. Esztergom, dec. 17. Az állandó* vashíd helyének kérdése végleg megoldva csuk akkor lehet s lesz, ha előbb felsőbb helyen megtörtént a végleges döntés a felelt, vájjon az egyszerűen csak közlekedési, avagy egyúttal vasúti hid lesz. Utóbbi esetben minden kólséget kizáró, hogy a város térviszonyait véve figyelembe, a hid a jelenlegi hajóhíd fölött fog épülni, mert a jelenlegi Esztergom-fűzilői, de helyesebben nz épitendő Budapest-esztergomi vasútvonalnak összeköttetése az Esztergom-nánai indóház, illetve Csata lévai vonallal, legczólszerübben igy lenne keresziülvihető, mert az öszszeköttetés létesítése a szigeten át legalkalmasabbnak mutatkozik. — Előbbi esetben, vagy is ha a hid egyedül közlekedési szempontokból fog épülni, ugy akkor Ő Emiuenliája, a Hercegprímásnak óhaja fog mindeneseire felsőbb helyen döntő lenni, mely az, hogy a hid a jelenlegi hajóhíd felett érvényesüljön. Hogy pedig Ő Emiiien(iájának ez óhaja, alapos értesülés alapján állíthatjuk, de kitűnt ez a mai értekezleten, mely a kereskedelmi ministeriumban tartatott, hol is az érseki uradalom képviselője ez értelemben nyilatkozott. Ő Eminentiája magas befolyása párosulva azon áldozatkészséggel, melyet a hid létesítése érdekében hozni kész, a hid helyének kérdését vita tárgyává tenni nem fogja. Az előadottak folytán csak a feljáró kérdése várhat még megoldásra. Négy féle tervet hallottunk. Legelső helyen foglalkozunk a tervezgetések közül az utolsóval, mely a feljáró helyéül az Árok-sort emlegeti. Tiszteletben tartásával az egyéni nézet és véleménynek, e kombinációt tartjuk legkevésbbó megvalósíthatónak. Ki nyári zivatar, zápor alkalmával szemlanuja volt annak, hogy mily veszélyes és ragadó folyóvá változik át az Árok-sor, az annak betömését merész ós kivihetetlen tervezetnek fogja deciarái ni. Lehet, hogy egy óriási földalatti csatorna hivatva le hetne elnyelni s levezetni a hömpölygő vizet, de a viszonyoknak megfelelő nagyméretű alagcsatorna óriási költségek árán lenne csak kivihető se mellett számolni ke'llene azzal, hogy a nagyméretű csatorna felett száz és ezer; kocsi "hozná s tartaná rezgésben a lég-: üres tért s számolni kellene a hegyi vizek szeszélyeivel, mely a budai ördögárok katasztrófájának eshetőségét idézné fel emlékezetünkben. A másodsorban kevésbbó célszerű azon tervezgetés, mely a följáró belyéül a Lőriuc-utcát véli kisajátításával egy egész sor háznak. E tervezgetés mig egyrészt felette nagy kisajátítási költséggel járna, addig, másrészt térszüke miatt kivihetetlen. Mert nem lenne egymagában elegendő az, ha az utc» végig tatán mégegyszer oly szélesre vétetnék, hanem tekintenüuk kell az utszögel lését a feljáróhoz. Kezdve az utca torkolatánál figyelembe véve a hidlöltés magasságát a Milánovics-fóle ház ós esetleg a Huttféle telep a kisajátításnak valószínűleg áldozatául esnék, nem is szólva az utcának végig való szólesbitóséről és a gyógyszertárnak szükségszerű kisajátításáról. Az akadálytalan közlekedésnek, ha nem is feltótlen, de mindenesetre lényeges kelléke, hogy a hídfeljáró egy hosszabb és jobbról-balról elágazó utcának irányítva legyen, mi itt nincs, mert a Lőrinc-utca — képzeletbeli — folytatásának útjában áll a Frey-fóle ház. De nem hagyható figyelmen kívül azou körülmény, hogy a város legélénkebb forgalma épp e helyen van. Itt húzódik el a Lőrinc utcával keresztbe az amúgy is szük torkolatit Buda-utca, mely nemcsak a bel és egybeépült szomszédos városok fő és egyetlen közlekedési vonala, hanem, a mely ulca t. i. a. r. Buda-utca élénk forgalmú országút. E nagyforgalmu gócponton mindössze egy tér s a keresztbe vonuló Buda-utca szelné a feljárót, egyébb mellékutcák, avagy egyenes irányban menő folytatólagos uicáik nélkül. E helyütt van a napi élelmi piac, itt összpontosulnak a heiivásárok, körülmények, ugy látszik a kombinációnál figyelmen kivül hagyatnak. A harmadik tervet illetőleg, mely a feljárót a Barta-féle ház kisajáti tásával a városház közbe tervezi, ellene nagy részben csak most előadottak szállnak. Végül a negyedik tervet illetőleg, moly a feljárót a plébánia elé tervezi, ellene argumentálni a felsorlaudó célszerűségi okok figyelembe vételével, aligha lehet. Igy a feljáróval szemben mintegy folytatásául a hídnak egyenes irányban halad a Plébánia, Klastrom és Sissai utca, mely utóbbi a kasza rnyaépités által minden különös költség nélkül ki fog szólesbittetni. Eltekintve attól, hogy jobbról, balról a kis-Duua szóles partja vonul el, majd (így két lépést jobbról, balról a feljáróra keresztbe az elég szó les Duna-utca húzódik el, s vezet a közelben lévő város és megyeházához, a Széchenyitérre, piacra. Folytatva utunkat egyenes vonalban a feljáróval, balról az Öreg-utcza, jobbról pedig a Bottyán János utca húzódik el, s vezet ez utóbbi a Széchenyi-térre, piacra. Majd kiérünk a Buda-utcára, mely keresztbe szeli utunkat, 8 jobbról a vasúthoz, a budai és bécsi országulhoz, balról pedig a piacra vezet. Áthaladva a Sissai-utcán keresztbe látjuk menni a Simor János utcát. Az előadottakból láthatjuk, hogy mily tervszerűen megosztott akadály nélküli természetes ós egészséges forgalmat idézne elő e terv megvalósulása. A híd feljáró előtt nagy tér, a híddal szemben egyenes ós hosszú utca, jobbról 6, balról 5 szóles mellékutcával. Ami végül a Plébánia, Klastrom ós Sissai utcák szélességót illeti, tekintetbe véve a forgalmat arányosan megosztó mellékutcákat, az kérdés tárgya nem lehet. Mindamellett ha ez utcák szélesbilóse netalán célszerűnek mutatkoznék, úgy az könnyű módon s csekély anyagi áldozatok árán lenne megvalósítható. Ott van a város tulajdonát képező plébánia lak a végig húzódó kerttel, a Klastrom utczáu végig húzódó Ferencz-rendiek kertje az egy Vándorféle házzal, melyekből egy-két méter kevés anyagi áldozat árán szelhető el, tekintetbe vételével annak, hogy a Plébánia utcabeli kisajátítandó területek városi tulajdont képeznek, a Klastrom utcabeliek pedig egynek kivételével kertek. SPECTATOR. sadalmi és közgazdasági kérdésekben vezérszerepet visz, s a hazai, valamint a külföldi hírekről olyan levelező-gárda gondoskodik, minővel egyetlen magyar lap sem dicsekedhetik. S noha mindezek az uj *Pesti Napló»-nak óriás befektetéssel elért sikerei, a lap, — hogy a nagy közönségnek hozzáférhetőbb legyen, — tetemesen leszállította előfizetési árát, ugy, hogy nem csak a tartalom bősége és jelessége, nemcsak az alak tetszetős volta és a terjedelem nagysága, nem csak a napjában kétszer történő expedíció gyorsasága teszi a «Pesti Napló»-t kiválóképen ajánlatossá, hanem olcsósága is. Bízvást ajánljuk a cPesti Napló»-t e lap olvasóinak. «Szinművészeti Lapok* cima alatt dr. Váli Béla szinészeti iró, hetilapot indít meg, melyben a mellett, hogy a fővárosi és vidéki színészet minden ága ko|moly tárgyalás alá vétetik s előkészíttetik a roskadozó magyar színészet reform tervezete, egyúttal a szerkesztő több előkelő irói névvel biró munkatársával egyetemben törekedni fog arra, hogy a vidéki mübarátokat, sziuügyi bizottságokat és pártoló egyesületeket tárgyilagosan tájékoztassa a szín igazgatók, színtársulatok, szinirodalmi és szinészeti jelenségek megbízhatósága, szellemi színvonala felől. E szaklap előfizetési ára egy évre 2 frt, mely összeg dr. Váli Béla szerkesztő nevére Budapest, Eötvös-utca 20. szám alá küldendő. Irodalom és zene. A legrégibb magyar lap, a 44 év óta megjelenő «Pesti Napló» december 18-án ismét fölveszi régi, eredeti alakját, a minőben Kemény Zsigmond szerkesztése alatt jelent meg. A mikor tetszetősebb, kényelmesebb alakot ölt, egyúttal nj szerkesztőséget is kap, a mely ugy tagjainak számára, mint ezek irodalmi nevére sokkal felette áll az eddig megjelenő összes lapoknak. A kiváló erőket maga köré gyűjtve a «Pesti Napló* olyan lapot ad a közönség kezébe, mely ugy az információk megbízhatósága és sokasága, mint a zsurnalisztikái feldolgozásuk tekintetében teljesen kifogástalan lesz. A politika minden eseményét hiven és páratlanul ösmerteti, tárJllllHK. — Vaszary bíbornoki méltósága. A M. Állam közli : «Vaszary Kolos hercegprímás, mint örömmel jelentjük már megkapta Rómából az értesítést, a bilietát, melyben ő szentsége tudatta, hogy őt a január 9-iki konziszlóriumbau bíborossá fogja kreálni. Rómában igen kedvező benyomást keltett ő főméilóságának a pápai jubileum érdekében kibocsájtott ós a papság iránt meleg ragaszkodásáról tanúskodó, Róma elrablása ellen tiltakozó körirata. Ő főmóltósága vagy a jubileumi ünnepek alatt, vagy azután fog Rómába utazni a rendes szertartások végett.» — Püspöki konzisztórium. Simor János huszonöt éves érseksége alatt nem volt érdekesebb püspöki konferencia, miut a dec. 15-ik Budapesten. Az ország feszült figyelemmel nézett a főpapok tárgyalásai elé. A katholikus alsó papok országszerte rég óhajtott javadalmazásuk rendezését lesik nagy érdeklődéssel. A kath. társadalom pedig uj irányjelőlósekre, uj jelszókra és uj programmra kíváncsi. Vaszary Kolos már hetek óta alapos készültséggel tanulmányozta a püspöki kouzisztórium elé terjesztett kérdéseket. A II. U álet míívésznd'je. Elza grófnő és vadásztársai Londonból, .Parisból és Tífuszból sátrat vertek Tuat"ban. Az oroszlánok ugyanis fel szoktak barangolni prédájukért, egy-egy bárányért, hogy vihessenek-valamit haza a kisoroszlán kölyköknek. Elza grófnő Tuatfean egy szép sátorban feküdt. Remek termetére pompásan hozzáfeszült a vadászruha. A kis grófnő egyébről sem beszélt barátaival, mint az oroszlánokról. Eszébe sem jutott itt, hogy van a világon például szerelem is. — Hajrá ! menjünk uraim oroszlánokra ! A bolondos grófnő egy orosz herczeg és egy párisi zsidó leány gyermeke volt. Csupa excentrikusság. Merő idegesség. Tizenhét éves korában elvette egy őrült vagyonú és szerelmü marquis. Két év múlva nem volt a marquisnak sem vagyona, sem élete. JSIza elprédálta. Beleszeretett azután egy királyi herceg, ki az ö puha karjai közt lőtte magát agyon csak azért, mert féltette. Következett azután természetesen egy hóbortos amerikai, a ki milliárdjait Elza veszedelmes lábai elé rakta. Elza ekkor észrevette, hogy ö tulajdonképen művésznőnek született. Még pedig az élet művésznőjének. Mindent megkapott, a mit óhajtott. Nem maradt teljesedés nélkül legbizarrab vágya sem. Jóllakott az élettel. Most oroszlán vadászatra adta a fejét, mert egyéb már nem ingerli az idegoit. Reggelije chinai thea kivonat, angol kenyér, fajdkakas mell, afrikai gyümölcs és oázis-forrásviz. A datolyapálmák illata elkábította. Érdekesnek találta az oroszlánokat s unalmasoknak a férfiakat. Egyszerre csak berohan hozzá két beduin ezt suttogja : — Arrah, arrah. Az élet művésznője félrevonatja a sátor függönyét. Jó egy mértföldnyi távolságban valami pontot láttak mindössze. De ezt erősen nézték a távcsövei a vadászó urak. A pont egy nőstény oroszlán kontúrja volt. Mellette a kölyök. Az anya összenyaldosta a tacskót, széttépte számára a a bárányt s büszkén nézett körül, nem lát-e ellenséget. Olyan büszkén, hogy meglátszott rajta : az élete árán is megvédi gyerekét. Az élet művésznője sirni kezdett. — TJra'm, menjünk haza, Európába ! Elszégyelte magát. A gyermektelen aszszony végtelen fájdalma tört ki belőle, a mint a nőstény oroszlán anyai szeretét megcsodálta. Hl. Talált asszony. A villamos vasút várakozott. Földig érő nyusztos kék köpenyeg borította. A fején egészen leányos kalap. Nagyon cudar volt az idő, mindenki sietett a nyirkos aszfalton. A villamos kocsi megállott, de az érdekes asszony nem ült reá. A mint közel értem hozzá, elfordította a fejét. Eléje álltam és odaadtam az esernyőmet. — Fogadja el kérem, mert megázik. Majd holnap küldesse vissza. A szép asszony csodálkozva nézett reám, nagy fekete szemeivel, azután igy szólott : — Ez az esernyő nem fog ma éjjel megvédeni. Megvédeni ? Ma éjjel ? — Hová készülődik ? — Sehová. — Hát akkor miért várja a villamost ? Nem szólt. Hanem a szemei megteltek könnyekkel. — Nincs elég bátorságom. — Mire? — Hogy a kerekek alá vessem magam. — Oh maga kis bolond! Hát honnan szedi ezeket a gondolatokat. — Meg kell halnom. — Kiért miért? — Az uramért. — Magának nem szabad meghalnia. Jöjjön el innen, mert erősen átjárja a szél. Jött. Egyszerre esak megállott: — Kicsoda maga ? Megmondtam. — Ugy-e ismeri az uramat? — Ismerem. — Hát akkor tudhatja, hogy nem bírom megengesztelni. Az a bűne nagyságától függ. Mit vétett ? A talált asszony megint elhallgatott és ismét sirni kezdett. — Nem mehetek haza — mondta azután határozottan. — Már pedig haza kell mennie. — Kisérjen el egy vendéglőbe. — Legyeu. De útközben elmondja a családi tragédiát őszintén. — Elmondom. Beleültünk a legközelebbi bérkocsiba. A szép asszony beszélni kezdett. — Miklós lett volna a neve. Készen van már a kelengyéje. Meg van már a bölcsője is egy év óta. És az uram ma, Mikulás napján, szememre veti, hogy nem szeretem, mert akkor már betelt volna az 6 kívánsága. Mosolyogtam a szép asszony keservén* — Eltökéltem, hegy meghalok . . . — Ok nélkül halt volna meg. — Nem akarom boldogtalanná tenni tovább az uramat. — Ne tartson ilyen furcsa gondolatokat a fejecskében. Magát szereti az ura . . . és a többi majd csak meglesz, ha szépen kibékül. A bérkocsi megállott. Kiléptünk. — Hisz' ez * mi lakásunk. -— A vendéglő nem is ilyen asszonyok számára épült mint maga. Menjen szépen haza. Megígéri ? — Megígérem, de ne szóljon senkinek. És haza ment szépen kibékülni. — A jövő farsang első mulatsága január hó 8-án, (vasárnap) lesz, a mely alkalommal a kereskedő ifjak egyesülete, a «Fürdő szálloda* nagy termében hangversenynyel ós felolvasással egybekötött táucvigalmat fog rendezni.