Esztergom és Vidéke, 1892

1892-10-27 / 87.szám

székesegyházban pontifikáljon. A főpap most igen visszavonultan él a fővárosban és látogatókat csak ritkán fogad. Legutóbb Bethlen András gróf földművelésügyi niiiiÍBzIer járt nála és hoszszabb ideig értekezett vele. — A jótékony herczegprimás. Majer István nagyprépost hétfőn délelőtt fölkereste Helcz Antal polgármestert, hogy vele az örvendetes hírt közölje, mely a herczegprimás jótékonyságának s városunk iránti szeretetének egyik ujabb hatalmas bizonysága. A primás elrendelte ugyanis, hogy a város és megye összes szegényei számára haladéktalanul népkonyhát kell nyitni, melyben a szűkölködő szegények naponta ingyen élelmet kapnak. A főpásztor atyai gondoskodásának áldásait már élvezik is szegényeink. — Értesítés- Félreértések elkerülése czéljából kérjük a m. t. közönséget, méltóztatnának a kik a f. hó 30-án lartandó felolvasó estélyre esetleg meghívókat nem kaptak, Brutsy Gyula úr üzletéhez fordulni. Esztergom, 1892. okt. 26. kiváló tisztelettel a rendezőség. — Mozgalom. Az ügyvédi kar kebelében élénk mozgalom indult meg az iránt hogy Szabó Gyula kir. aljárásbiró, — a ki távozóban van —járásbirói ranggal továbbra is helyben meghagy assék. Egy 4 tagu küldöttség Komáromban is járt a törvényszók elnökének különös támogatását kikérni s nagyon valószínű, hogy a derék biró, ki előmenetelre úgy szakképzettségééint szolgálata alapján méltán számithat, távozás nélkül is, itt helyben elfogja azt érni. — Esztergom múltjából. V i llányi Szaniszló szent benedekrendi házfőnök és főgymnáziumi igazgató jeles tollából ismét egy gondos munka hagyta el a sajtót, mely hivatva van arra, hogy Esztergom történetének egy rendkívül érdekes részletével ösmertesse meg az olvasót. »H á r o m évtized Esztergom megye és város múltjából* a czime az alapos történeti részletnek, mely az 1864-től 1714-ig terjedő válságos időkből meríti anyagát. A legnagyobb Örömmel üdvözöljük a tudós igazgató munkáját, mint irodalmi eseményt és mint olyat, mely városunk történetének megírásához ismét egy alapkövet szolgáltat. A 20 ivre s 315 lapra terjedő kötethez csatolt ábrák egyike «Esztergom utolsó ostroma a törökök részéről és a táthi csata 1685-ben», a második pedig «Esztergom erőditóseinek és utolsó kettős ostromának távlati rajza (1706).» A terjedelmes kötet diszes typografiai kiállítása Laiszky János nyomdáját dicséri. Az érdekes munkának egy fejezetét lapunk tárcsájában mulatjuk be olvasóinknak, a mely vak Bottyán egyéniségét, családját és hagyatékát, az Örökség fölött folyt peres viszályokat, a hagyatéki kérdés elintézését s a Bottyánkastély történetét tárgyalja. Azt hisszük fölösleges, hogy müveit közönségünknek külön is figyelmébe ajánljuk a kiváló esztergomi terméket. f Horváth Mihály. Esztergom egyik tipikus alakja, a földmives gazdaközönség egyik vezére s a követválasztási harezok matadorja — csöndes ember leit s f. hó 25-eu elment oda, a hova már csak egy harsona hallatszik le, a föltámadást hirdető angyalok khorusa . . . Alig volt városi mozgalom, a mely Ő nélküle a legutóbbi 3 évtized alatt megeshetett volna s józan felfogásával, talpra esett észrevételeivel sok hasznos dolognak előmozdítója lőn. Különösen követválasztások idején igen felszökött az agiója s Besze óta mindegyik párt igyekezett őt megnyerni. Az ErtI, Kollár, Pisuth, • Pór, Horánszky választási harezok sok bonyodalma és dicsősége fűződik nevéhez, de ezt az utolsót, a Timon-párt bukását nem tudta sokáig tul élni. Olyau volt, mint a legyőzhetetlen generális, a vereségbe belehalt. A választási campagne alatt szerezte tüdőbaját, mely néhány hó alatt sírba vitte őt. Egyébként munkás életének ez a hangzatos oldala volt csak, mert a harezok lezajlása után a városnak buzgó képviselője, évtizedeken át különböző gazdasági tisztje volt s mint ilyen gondosan helyt állt a közérdekért s annak szolgálatában nem riadt vissza a köznép ellene támadó gyűlölködéséitől sem. Sok szőlőjót kivágták, jószágát felperzselték a boszuállók, de ő azért szolgált hiven és senki sem mert az egy időben lábrakapott duhajkodással, rakonczát lankodással oly erővel szembe szállni, mint ő. Tapasztalatait, kiváló helyismeretét sokszor igen jól használták a városházán, mert a város fejlődésének minden mozzanatáról tudott s a mozgalmas napok élő krónikássá voít. Merényi után Horváth Mihály s ha még egy-kettő kidül az élő inventáriumok közül, a városi élet, különösen a gazdasági élet egy régi korszakának utolsó határköve is lőporuk, elmosódik s a mi itt marad, az már az uj kor, a modern Esztergom ! A sírnál kiegyenlítődik minden ellenvélemény s ha voltak — a mint hogy a közéletben mindig is vannak —• nem ellenségei, de ellenfelei, ma általában elmondhatjuk, hogy a város közügyeinek egy tevékeny régi munkása tért az örök pihenőre. Temetésén, mely tegnap délután volt, nagy részvét mellett vettek részt ismerői s a városi tisztikar, a polgármester vezetése melleLt. Nyugodjék bókével! — Katonai áthelyezések. Studnicka Károly őrnagy Győrből legközelebb visszaérkezik városunkba és átveszi az 1. zászlóalj parancsnokságát. Helyébe Traun Jakab alezredes a pozsonyi kadétiskola parancsnoka lett áthelyezve. — Caldiero-ünnepély lesz folyó hó 30-án a belvárosi plébánia templomban melyre az összes hatóságok hivatalosak. Az isteni tisztelet utáu bankett lesz a tiszti kaszinóban. — Műsora az e hó 30-án a «Fürdőszálloda» nagy termében tartandó hangversenynyel összekötött felolvasó estélynek, 1. Megnyitó beszéd. Mondja dr. Walter Gyula úr. 2. Bevonulási induló. Goldmarktól. «Saba Királyné* czimű dalműből. Előadják Felsenburg Blanka úrhölgy és Felsenburg Gyula ur. 3. Madárdal. Stojánovits Jenőtől. Énekli Perényi Margit úrhölgy 4. Esztergom régészeti jelentősége. Szabad előadásban ismerteti dr. Hampel József dr. ö.Ninon. Tostitól. Énekli Perényi Irma úrhölgy. 6. Román ez. Hegedűn játsza Borovicska Adolf ur. Zougoráu kiséri Bellovits Karolin úrhölgy. 7. Alla Zíngarese. Hegedűn játsza Borovicska Adolf ur. Zongorán kiséri Bellovits Karolin úrhölgy. 8. Kettős. Weber «Bűvös vadász» dalművéből. Éneklik Perényi Margit ós Mezey Juszta úrhölgyek. 9. A Sz. LŐrincz-templom rövid története és kiásott emlékeinek kora. Irta és olvassa ítécsei Viktor ur. 10. Magyar tánezok. Brahmstól. Előadják Felsenburg Blanka úrhölgy és Felsenburg Gyula ur. Kezdete pontban 7 órakor. — A segédkántorságra pályázók énekpróbája. Az Esztergom kir. városi iskolaszók f. hó 21-én ülést tartott. Az ülés egyedüli napirendjét a segédkántori állás betöltése tárgyában eszközlendö előintózkedés képezte. Négyen folyamodtak ez állásra. Nevezetesen : Neumayer Ödön móri, Dudics DezsŐ bajdajki, Apa Kornél gainósi tanitók és Vibor Géza segédkáutor helyettes. Képesítő okmányok egybevetése az érdemjegyek fokozata szerint lőn az ajánlati sorrend megállapítva : Neumayer I-sŐ helyre, Dudics H-ra, Apa Iíl-ra, Vibor IV-ik helyre soroztátólt. Kimondva lett az is, hogy az énekpróba megtartása czéljából, mely október 29-én d.u. 3 órakor a plébánia-templomban eszközöltetik az érdekeltek meghívandók. Végül határozatba ment, hogy a tanács által kinevezett segédkáutor e minőségben tett szolgálatait órdemszámba nem veheti akkor, ha majdau az önálló tanítóságra történt pályázatban részt voend. Ez utóbbi határozat azért hozatott, hogy az önállóságért pályázni kívánó kipróbált jeles készültségü tanerők ezentúl el ne idegenittessenek a kétesnek látszó pályázati eredmény miatt, melyet rendszerint az alkalmazásban levő segédkáutor idézett elő a neki input ált szolgálati érdemek felszámításával. Az iskolaszék jó erőkben válogatni akarván; e jogát, ezen határozat hozatala által kívánja a jövőben gyakorolhatni. — A komáromi főispán beiktatása. Rudii ay Béla Komárommegye uj főispánjának székfoglalója kedden nagy ünnepélyességek közt ment végbe. Molnár János apátplébános reggel ünnepélyes misét mondott, a melyen a polgári es katonai hatóságok teljes számban megjelentek. Tíz órakor rendkivüli megyei közgyűlés volt, a melyet Szombathelyi Gyözö alispán hosszabb beszéddel nyitott meg. Indítványára 25 tagu küldöttség ment a főispánért. Mikor Rudnay megjelent, lelkes éljenzóssel fogadták ; a szombathelyi alispán szép beszéddel üdvözölte. Rudnay főispán erre letette az esküt, majd hosszabb beszédben politikai nézetét fejtegette és az önkormányzat szükségességét fejtegetve, ígérte, hogy a törvényszabta formákat pártatlan meggyőződése szerint mindenkor megtartja s az erős nemzeti államhoz megkívántató hazafias működést fog kifejteni. Beszédét lelkesen megéljenezték. Utána Kálmán Rezső megyei főjegyző üdvözölte tiszttársai nevében a főispánt s kérte igazságos és méltányos eljárását a tisztviselőkkel szemben. Ezután a városi diszgyülés következett, a melyen a főispán, mint a város főtisztviselője, szintén esküt tett. Tátray polgármester üdvözlő beszéde után az uj főispán itt is hosszabb beszédet mondott, melyben ígérte, hogy a város érdekeit mindig szem előtt fogja tartani. Tizenegy órakor kezdődött a küldöttségek tisztelgése. Első volt a komáromi helyőrség küldöttsége, majd a megyebizofctsági tagjai, a városi közigazgatási bizottság tagjai, a megyei kórus, a kath. egzházközség, az ev. reí. egyházkerület, az ágostai ev. hitközség, az izr. hitközség, a szent Benedek-rend, kir. törvényszék, az ügyvédi kar, a tanítótestület, a győri pénzügy igazgatóság, a megyei és városi tisztikarok stb. küldöttségei tisztelegtek az uj főispánnak. Érdekes volt a főispánnak a katholikus klérusnak üdvözlő beszédére adott válasza, a melyben kiemelte, hogy a kath. egyház érdekeit nemcsak mint a katholikus egyház hive, hanem mint buzgó katholikus mindenkor védeni és a papság mozgalmát is mindig figyelemmel fogja kisérni ós tehetségével támogatni is fogja. — A Komárommegyei Közlöny legutóbbi számában lapunkat «Megróvási kaland»-bau részesíti, a miért irtuk, hogy Rudnay Béla főispán a közigazgatást Komárommegyében is magasabb niveaura óhajtja emelni. Ebből az ártatlan is-ből, kiindulva, a következőket irta : «de talán az is nem azt jelenti, hogy legalább is oly magasra, mint Esztergommegye áll és a mily magasan azt tündökölni tisztelt laptársunk képzeli. Ha nem tudnánk, hogy a szerkesztőségnek egyik legerősebb tagja tb. főszolgabíró, szóvá sem tennénk a dolgot, de igy kénytelenek vagyunk figyelmeztetni, hogy csak : hátrább !» — A mi az is-t illeti nyugodjék meg tisztelt komáromi laptársunk s hogy nincs benne irónia — kérdezze meg magától Rudnay főispántól s az egész támadást szóvá sem tettük volna, ha nem óhajtanánk megüzenni érzékeny kollegánknak, hogy a kire gondolt az a tb. főszolgabíró nemcsak nem munkatársa lapunknak hanem, tulajdonosa és kiadója az ifjú «Esztergomi Lapokénak. A béke tehát helyreáll hat. T-H A párkányi vásár, mely ugy a kolerára, mint a megyébon uralkodó marha-vészre való ickintoibői elhalásztatok, — mint értesülünk — a jövő hó közepén fog megtartatni. A napot már a legközelebbi időben fogják az illető hatóságok megállapítani. Egyelőre is már a párkányi oldalon való káposzta- és zöldség-árulás lett engedélyezve. — Gyilkosság gyanúját keltette Kóménden egy a napokban ott elhalálozott öreg asszony hirtelen halála. A gyanúra leginkább az adott okot, hogy a szobának ablakait, melyben a halott feküdt, betérve találták s azt, hitték, hogy ezen keresztül hatolt át a tettes. A bonczolás azonban kiderítette, hogy az öreg asszony természetes halállal mult ki, a ki különben amúgy is koldus lóvén, a rablás esete már eleve ki volt zárva. — Leégett hajlok. Meszes Ferencz diósvölgyi hajioka kedden délután kigyulladt s a bennlevő értéktárgyakkal együtt teljesen leégett. FELELŐS SZERKESZTŐ; KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. Nyilttér.*) Báli selyemszöveteket méterenkint 55 krtól 9 frt 85 krig (mintegy 300 külömböző árnyalat és színben) szállit, megrendelt egyes öltönyökre, vagy végekben is postabér- és vámmentesen Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták postafordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. > *) Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal feleA szerkesztőség. Hirdetés. > ÉRTESÍTÉS. | A cs, és k. katonai I élelmezési raktárnál Ko' marómban f. évi no| vember 7-ón d. e. 10 I órakor az ágynemek ' munkálatának és szál| utasának biztosítása, toI vábbá Komárom, Győr ' és Esztergom városok| ban a használatlan ágyI szatma eladása végett 1 1893. január 1-től de) czember 31-ig terjedő I időtartamra tárgyalás ' fog megtartatni. ) A közelebbi feltété- | I lek a nyomtatott hir- . ' detményekben foglal| tatnak, és a Komárom- I I ban a katonai élelme- ( ' zési raktárnál, a 18. I számú esapatkórháznál i I — Esztergomban és , Győrött a katonai ágy I fiók raktáraknál fekvő I tárgyalási jegyzőkönyvekben betekinthetők. I Komárom, 1892. ok( tóber 20-án.