Esztergom és Vidéke, 1892

1892-10-20 / 85.szám

X kalocsai érsek niirtus-cserkoszorujá-| nak óriási nemzetiszínű szalagjára ez Tan irva : «A legnemzetibb magyar költőnk. Vörösmarty Mibály emlékének Császka György, kalocsai érsek.* A két koszorút külön-külön küldöttségek adták át dr, Ompolyi Mátray Ernőnek, az ünnepélyt rendező bizottság elnökének, Fótboi). Ezenkívül a két főpap hazafias szellemű szép levelet is küldött, melyben kegyeletes szavakkal emlékeznek meg a «Szózat* költőjéről. A koszorúkat körmenetben kiviszik a «Fóthi dal» szülőházához, a Mibalik-fóle szőlőben levő présházban, honnan visszatol ve elhelyezik Vörösmarty arczképe fölött. — A herczegprimás birtokai. A bérbe adandó birtokok névsora és adatai a következők: Cseuke-szt.-GyörgyHalma (Esztergomm.) 936 h. szántóföld, 4 h. kert, 263 h. rét, 1000 h. Iegelő662 h. erdő, földadó alá nem esik 524. h.; Sándor (Komáromm.) 198 h. szántóföld, 10 h. kert, 1312 h. rét, 118 h. legelő, 139 h. erdő, 161 h. nádas, földadó alá nem esik 149 h.; Szálka (Hontm.) 1062 h. szántóföld, 9 h. kert, 166 h. rét, 99 h. legelő, 300 h. erdő, 13 h. szőlő, 496 h. földadó alá nem esik; Jáuosháza Tardoskedd (Pozsonyin.) 1440 h szántóföld, 5 h. kert, 105 h. rét, 200 h. legelő, 78 h. erdő, 72h. földadó alá nem esik; Zsigárd (Pozsonym.) 370 h. szántóföld, 2 h. kert, 97 h. rét, 112 h. legelő 5 h. szőlő, 21 hold földadó alá nem esik; Püspöki (Pozsonym.) 1022 h. szántóföld, 9 h. kert, 20 h. rét, 1036 h. erdő, 243 h. földadó alá nem esik ; Nagy-Czétény (Nyitram.) 557 h. szántóföld, 2 h. kert, 113. h. rét 54 h. legelő, 380 h. erdő, 14 h. szőlő, 25 h. földadó alá nem esik ; Kőrös (Nyitram.) 586 h. szántóföld, 30 h. rét, 137 h. legelő, 255 h. erdő, 91 h. földadó alá nem esik; Dejtár (Nógrádm.) 1487 h. szántóföld, 12. h. kert, 304 h. rét, 570. h. legelő, 1108 h. erdő 4 h. szőlő, 44 h. földadó alá nem esik; Nagy-ZellŐ (Nógrádra.) 684 h. szántóföld, 6 h. kert, 126 h. rét, 215 h. légerő, 7 h. szőlő, földadó alá nemesik lt ki; Drégely-P. (Hontm.) 773 h. szántóföld, 8 h. kert, 305 h. rét, 351 h. legelő, 1635 h. erdő 4 h. szőlő, földadó alá nem esik 112 b.; Kemencze (Hontm.) 701 h. szántóföld, 9 h. kert, 107 h. rét, 122 h. legelő, 61561 h. erdő, földadó alá nem esik 89 h.; Börzsöny (Hontm.) 50 h. szántóföld, 4 h. kert, 98 h. rét, 5423 h. erdő, földadó alá nem esik 29 h. A jószágkormáuyzóság e birtokok után holdankint 8 frtotés az adót szeretné elérni. — Wolafka utódja. Wolafka Nándor dr. czimzetes püspök, debreczeni kisprépost utódja a kultuszminiszteri osztáljtanácsosságban, ujabb értesülés szétfut, Kiss János dr., a Szt.-Istvántársulat igazgatója lesz. Kiss János szegedi születésű, papi tanulmányait a budapesti szemináriumban végezte, Temesvárott theologiát tanított és most a budapesti egyetemen adja elő a bölcseletet. A tkomisztikai filozófiát Magyarország részéről úgyszólván Kiss képviseli egyedül a külföldön s tavaly a párisi kongresszuson nagy sikert aratott értekezésével. Kiss két nagy folyóiratot alapított, a «Hittudományi folyóirat»-ot és a «Böleseleti folyóiratot*, amelyeknek most is ó a szerkesztője. — Uj tanár. A városi közgyűlés nagy érdeklődéssel választott helyettest a dr. Körösi László távozása folytán üresedésbe került tanszékre s a terem minden zugában megtelt képviselőkkel és kíváncsiakkal a kik a szavazat öszsz%olvasas izgalmait szeretik megélvezni. Beadatott összesen 73 szavazó lap, melyből 2 üres volt. Nógrádi Jenő kapott 41 szavazatot Sin ka Ferencz Pál pedig 30 szavazatot s igy helyettes tanárui absolut majoritással Nógrádi Jen

Ő választató! t meg. f | Besze János. [ Esztergom városának több, mint busz éven keresztül országgyűlési képviselője, a kit annak idejében olyan rajongással vett körül városunk, az öreg Besze János vasárnap reggel a legnagyobb szegénységben Aradon meghalt. A magyar szabad ság harcz egyik legnagyobb alakja mult ki benne, a ki hatalmas szónoklataival országosan ismertté tette nevét s a Kossuthó mellett emlegették. A néppel senki sem tudott ugy beszélni. Mikor 1848-ban a képviselők szélsiettek az országban, hogy a betörő Jellacsis ellen a felkelést szervezzék, Besze János ebben nagy részt vett. Szervezte Esztergommegyében a nemzetőrséget s halhatlau érdeme, hogy ő volt az, mikor Komárom ellenséges érzelmű parancsnoka Jellacsics szétvert csapataiból több ezredet a várba akart csempészni, a komáromi nemzetőrséget és lakosságot fellármázta s ezekkel megakadályozta a horvát ezredek átkelését a Dunán. Hogy milyen óriási befolyása volt a népre, mutatja az, hogy mikor 1848-ban Esztergomban a nép a zsidók házait kezdte rabolni s gyújtogatni, Besze a fanatizált tömeg elé állt s kijelentette, hogy csak testén át jutnak a zsidókhoz. A tömeg meghökkenve megállt s aztán Besze addig tartotta szóval, mig késő éjjel megérkezett a katonaság. Szenttamás ostrománál is egész demoralizált ezredeket hangolt jó kedvre és uj rohamra menydörgő haugon tartott humoros szónoklataival. 1848-tót 1869-ig Esztergom választotta mindig képviselőjévé, daczára, hogy a primás mindig nagy erőfeszítéseket tett ellene. Besze ugyanis a legöregebb magyar szabadkőmives. Mikor balközépi létére hivatalt vállalt, a népkegy elfordult tőle s nem választották meg többé, ámbár hivataláról csakhamar lemondott, sőt «$ugdijáról is, állítólag, hogy segítsen az ország pénzügyi helyzetén. Irodalmi, téren is működött, irt népies novellákat, melyek a nép ösmereteről és eredetiségéről tanúskodnak. Csepreghy is az ő egyik novellájából vette a «Sárga csikó* tárgyát. De ebben is excentrikus volt s irt hosszú verses és prózai elbeszéléseket csupa «Ő* vagy csupa «e» magáuhangzós szavakkal. 82 évet élt. Aradon, a Wesselényi-utczában leánya, özv. Kormoss Ödönné, szül. Besze Etelkánál lakott. 1886-ban költözött Aradra. Folyton irogatott, dolgozgatott, mert a pénzügyi legfőbb törvényszék egykori elnöke a legnagyobb szegénységben élt. Egykor másfél millió vagyon fölött rendelkezett, de a hosszú raboskodás alatt szétment a vagyon/Vasárnap reggel halt meg vizibetegségben. Orvosán, dr. Verner Miksán és Csécsi Imre ev. ref. lelkészen kivül csak családtagjai voltak mellette az utolsó napokban. Hétfőn délután temették el Aradon a polgárság nagy részvéte mellett. A ravatalt négy-ötszáz szegény ember állotta körül s a sírnál Simay István agg honvéd mondott búcsúztatót. A hányatott után találja meg nyugodalmát a másvilágon ! — Országos hírű tudós Esztergomban. F. hó 30-án tartandó felolvasó estélyen Hampel József dr. a régészetnek egyetemi tanára s a nemz. múzeum régiségtárának igazgató öre, előadást fog tartani Esztergomi régiségekről általában. Az «esztergomi sz. Lőrincz-templomának múltjáról és kiásott maradványairól* fog szólni Récsey Viktor felolvasása. BellovitsFereucz tanár által rendezett hangversenyen Felsenburg Blanea, Perényi Irma, Perényi Margit és Mezey Juszt a kisasszonyokon kivül még több más hölgy fog közreműködni. Többi között «R á k o c z y Kódos tó n*. czimü történeti zenedarab kerül a programmra. | f - Uj értékes lelet a Széchenyitéren. A sas-kaszárnya felé csatornát ásván, ismét falra akadtak, melynek végén a sz. Lőrinc z-templom boltív bordáit kiegészítő, szép faragott zárókövet találtak.A kő arányai mutatják, hogy a templom főhajójának egyik nagy csúcsíves boltozatának záró-kövével (Schlusstein) van dolgunk, melyalulról tekintve csinosan kifaragott nagy bárányalakot látni, mely körül a hevedereknek összefutó szögleteiben egy-egy érdekes emberfő látszik féldombormüben (hautrelief). A záró-kőnek kiszökő négy bordájának metszete tökéletes folytatása azon heveder-daraboknak, melyek sz. Lőrincz-temptoin ásatásainál kerültek elő ós összeállítva a főgyrnnásium udvarán láthatók. Ezek együtt tisztább képet nyújtanak az egész csúcsíves boltiv gerinczóről. Hogyan kerülhetett a tegnap talált zárókő a saskaszárnya elé ? Annak egyszerű megfejtése az, hogy sz. Lőrincz-templom soká romban hevert ós faragott kődarabjait szerteszéjjel hordhatták építő anyagnak. Nevetséges gondolat a diszes épületköveta saskaszárnyával valami Összefüggésbe hozui. — A városi közgyűlés lefolyása^ ról szóló részletes tudósításunk kiszorult mai számunkból s vasárnap teszszük közzé. A két kiemelkedő momentum az uj kapitány eskü letétele s a tanári állás betöltése volt, melyről értesítjük olvasóinkat. — Esküvők. Vasárnap délután tartotta esküvőjét a párkányi izr. templomban Löwy Adolf párkányi gabonakereskedő és szikvizgyáros Mautner Ilka urhölgygyel Mautner József ismert fűszerkereskedő leányával. — F. hó 27-éu veszi feleségül Köbölkuton Stern Dóra k. a.-t Stern Dávid nagyveudóglős jeányát, Hochberger Zsigmond budapesti kereskedő. — Mágnások a polgári házasság ellen. A katholikus főrendek el vaunak határozva, hogy a polgári házasságról szóló javaslatok ellen a legnagyobb .erővel küzdenek ós meggátolják azoknak az elfogadását. Mint a «Magyar Állam* irja már is megindult az akczió ebben a dologban. E lap a következőket jelenti: Bizalmas levélváltás folyt a napokban a főrendiház katholikus vezérei közt, melynek eredményeképpen jelenthetjük, hogy Csáky-, Szilágyi-féle javaslatok ellen még akkor is biztosítva van a többség, ha a püspöki kar egy töredéke a tolerari posse álláspontjára helyezkednék. Főuraink egyedül korrekt katholikus felfogása szerint a tolerari posse elv csak akkor jöhet alkalmazásba, ha előbb minden erkölcsileg megengedett eszközt felhasználván, az egyházra sérelmes javaslatok elhárítására siker nem koronázná fáradságukat. A mint ügyeink ma állanak, egyelőre szó sem lehet, hogy bármit is el kelljen tűrnünk, a mit nem akarnánk eltűrni. Van egy mozgalom az iránt is, hogy a főrendiház bizalmatlanságot szavazzon Csáky és Szilágyi minisztereknek az első kínálkozó alkalommal, de e mozgalom ez idő szerint még nem öltött határozott alakot. — Az esztergomi dnnai-hid építése. A kormány hivatalos lapjában a «Nemzetben olvassuk az alábbi sorokat, melyek talán megnyugtatásul fognak szolgálni azoknak, kik a hid közeli létesítésében még most is Tamáskod nak. A kereskedelemügyi miniszter az 1893. évi költségelőirányzatban az Esztergomnál épitemjő dunai vaskid építésére és felügyeletére első részletként 50,000 frtot irányzott elő. Esztergora és Párkány közt a Dunának áthidalását, illetve egy állandó hid létesítését ugy közforgalmi, mint hadászati szempontok teszik elodázhatlan szükségessé. Ezzel az elutasithatlan kövei el ménynyel számolva s ama czél által vezéreltetve, hogy az építendő hid a közforgalom érdekében mielőbb létesíttessék, az esztergomi érsekséggel tárgyalások indíttattak a jelenleg fennálló s az érsekség tulajdonát képező hajóhídon gyakorolt vámszedési jognak átengedése iránt. — A herczegprimás hajlandóságát jelentette ki arra, — hogy az illetékes tényezők hozzájárulása esetén vámszedési jogáról le fog mondani, ha a tervezett állandó hid kiépíttetik. Ennélfogva ez állandó hid létesítése iránt a kereskedelmi miniszter megtenni szándékozza a további lépéseket,ugy, hogy ahidépitése az 1893. évben megindítható legyen. Az építési költség akként lesz törleszthető, hogy az évi kamat és tőketörlesztésre első sorban a hídvám tiszta jövedelme fog fordíttatni, a fedezetlenül maradt rész pedig évi állami segélylyel lesz pótolandó. — Szerencsétlenség a Széchenyitéri munkálatoknál. Midőn tegnap este a saskaszárnyánál talált faragott %övet csiga-emelő géppel kihúzni akarták, az aláásott laza part beszakadt és a másfél méter mély csatornában álló munka-vezető pallér derékig a földtömeg alá lŐn temetve. Szerencsére a sok munkás gyorsan kiásta a vigyázatlant ós jelentékenyebb sérülés nélkül emelte ki a korai sirhantokból. (* Szabók, czipészek, általában az ülőéletmódot folytatók, a kellő mozgás hiánya miatt, gyakran szenvednek emésztési zavarokban, de a melyektől számos sikerre hivatkozva gyorsan s biztosan, a gyógyszertárakban (egy dobozzal 70 kr.) kapható valódi Braudt Richárd gyógyszerész-féle svájczi labdacsok használatával megszabadulhatnak. Főraktár : Török József gyógyszertára Budapesten, Király-utcza 12. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. T_ _ , 39 Hirdetések. Fekete, fehér es szines selymeket méterenként 45 krtól 16 frt 65 krig sima és mintázott mintegy 240 különböző fajta és 2000 különböző szinben szállit, megrendelt egyes öltönyökre, vagy végekben is postabér- és vámmentesen Hennenberg G. (es. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták postafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. Párkány, 1892. október 16. Mélyen tisztelt Nagysád ! Azt hiszem Nagysádnak ismert finom érzéke sejteni fogja, miért nem merem becses nevén szólítani, de meg vagyok győződve, hogy ha Nagysád ugy akarja, e sorok a nélkül is eljutnak czéljukhoz. Mélyen tisztelt Nagysád! Mint szó-, szegőnek Ön előtt bocsánatot kellene, kérnem, de ez utón ezt nem tehetem, 8 egyelőre csak azért esedezem, hogy addig ne törjön pálczát felettem, kedves kisasszony, mig alkalmam nem volt magam szemólyesen igazolni. — Különben nem is tudom, hogy a történtek után egyáltalán tehetem-e személyesen tiszteletem, ha igen, ugy esedezném Nagysád, ezt néhány sorral nevem alatt, — Budapest, főposta, restante, tudtomra adni. Kegyességeért fogadja előre is köszönetem j