Esztergom és Vidéke, 1892

1892-10-20 / 85.szám

tői szakképzettségének fokozását és azon egész lényét uraló sejtelmének megva­lósulását reményiette, hogy nyugati irányban haladva fog utat lelni a tá­vol keleten fekvő India kiaknázhatlau kincsekben bővelkedő birodalmába* Merész tervének kivitelére tehát az elmélet és gyakorlat hatalmas fegyve­reinek azon őszhangzó alkalmazása ál­tal törekedett, a mely a jó tanító si­kereinek is kulcsát képezi. Csak az el­méletileg alaposan képzett és gyakor­latilag ügyes tanító az, ki fáradozásai­nak óhajtott gyümölcsei iránt biztos re­ményeket táplálhat. Az egyiknek a má­sik rovására történő túlbecsülése vagy kicsinylése oly örvény, mely nyomtala­nul nyelheti el a tanítás nehéz mun­kája által sajtolt veritek cseppeket. Kolumbus bámulatos létek-erővel küz­dött mindazon akadályok, ellenséges­kedések, méltánytalanságok és cselszö­vónyek ellen, melyek vállalatának meg­hiúsítását czélozták. Lelkiismeretes szor­galommal, aggályos pontossággal és meg­ingathatlan szilárdsággal szentelte ide­jét, tehetségeit dicső terveinek és ily lelkülettel haladt nagy feladatának si­keres suljoldása felé. Ily tulajdonok kell, hogy ékítsék a tanítót is, ba nem akar a száraz fához hasonlítani, melynek ágaiban nincs gyümölcsöket hozó életerő. Szor­galmas önképzés, folytonos tanítás, a tanítási eszközök lelkiismeretes alkal­mazása és a rendelkezésre álló minden pillanat buzgó felhasználása nélkül le­hetetlen, hogy a tanítás hajója az ered­mények révpartjába evezhessen. Bő tudományán és vaskitartásán ki­vül komoly, magatartása előkelő mo­dora, szerény, de férfias fellépése se­gítek Kolon/bust czéijainak elérésében. Az erős meggyőződés nyílt, de tiszte­teletteljes hangján tárta a királyi fők elé terveit. Nemesnek és nagylelkűnek bizonyította magát a megpróbáltatások, hűtlenségek és veszélyek keserű per­czeibeu. Ki ne látná e vonásokban a jő, a uevét méltán megérdemlő tanító hü képét?! A tanító személyisége varázshatalom, mely épít és teremt, vagy romból és pusztít. A tanítónak tiszteletet parancsoló komoly fellépése ; a tudományok becsé­ről táplált mély meggyőződése ; azoknak sziveket átmelegítő lelkes előadása ; a tanítványok iránt tanúsított erélyes, de szeretetteljes bánásmódja ; a felsőbb­gel a nemzet hódolatát, mint a «Fóthi dal» kővetkező része : .„A lege Is 5 magyar ember A király, Érte minden honfi karja Készen áll. Lelje népe boldogságán Oromét, Hpr, szerencse koszorúzza Szent fejét." A szabadságharcz kitörése előtt már hat­hét évvel belecsendül a vidám bordalba a legsötétebb sejtelem bánatos akkordja a kővetkező sorokban, mikor a hazáról szél s ezt mondja: „Hü egyesség tartsa Össze Fiait, Hogy leküzdje éjuak rémei Árnyait." Negyvenkét esztendős volt Vörösmarty, midőn a leghíresebb magyar bordalt megírta. Épen azért több benne a bölcseség, mint a hév és erösebb oldala a nagy eszmék tömege, mint a szilaj szenvedély féktelen kitörése. A szabadságharcz után, mikor «éjszak rémes árnyai* letiporták a hősök véréből fakadt virágokat, sokáig nem dalolták a Fóthi dalt. Gyászosabb énekek fejezték ki akkor az ország fájdalmát. De mikor a borús fellegek oszlani kezdtek, mikor megint dalossá váltak a szüretelő he­gyek, a Fóthi dalt ismét ajkára vette az or­szág s énekli is azóta szakadatlanul. Az olyan nemzeti dalpedig, mely ötven esztendeig köz­keletű maradt, annak bizonyára még mindig mgy jövője van. Ké&ÖSI LÁSZLÓdr. ségek iránti őszinte tisztelete; a tár­sadalmi életben nyilvánuló önérzetes, de minden fen héj ázástól ment; müveit, de minden segélyezéstől, feltűnési viszke­tegtől távol álló szerény, de hivatásá­ról, személyes becséről meg nem feled­kező magatartása azon feltételek, melyek fáradozásainak sikere mellett az állását megillető köztiszteletet és közbecsülést is biztosítják számára. Követésre méltók ugyan Kolombusnak ecsetelt jellemvonásai, mindazáltal, élő hite, Istenben helyezett erős bizalma fő­leg azon tulajdonai, melyek utánzására mindenkinek és különösen a tanítónak törekednie kell. Nem anyagi érdek, nem dusvágy, uem kincsszomj, nem gazdaság utáni törekvés, nem hiu önbizalom, ha­nem a vallásos érzelem, az igaz hit ter­jesztésének forró óhaja képezte merész vállalkozásának fő rugóját és a Gondvi­selésbe vetett táutorithatlan bizalma volt a titkos hatalom, melyből legsúlyosabb viszoutagságai közepette támogatást, erő­sítést, bátorítást merített. A tanítónak sem muló dicsőségért, kétes értékű elismerésért, anyagi ju­talmakért, hanem tanítványainak szel­lemi javai; a vallásosság szilárdítása, az erkölcsök nemesítése, az értelmiség helyes fejlesztése, a józan éietuézetek terjesztése érdekében kell fáradoznia, szí­véuek-lelkéuek egész hevével buzognia. Oda kell a tanítónak minden ügyekeze­tét irányítania, bogy az iskola üveg­ház legyen, melynek gyönge plántál majdan az egyházi és állami élet nagy kertjében gazdagon viruló dísznövénye­ket képezzenek. Ha pedig lankadni érezné talán a tanító erejét küzdelmes muukajában, emelje tekintetét arra, kinek segélyére Kolumbus egész vállalatát építette, mi­dőn az uj világot a szt. kereszttel ke­zében vevé birtokába és a szigetet, me­lyet legelőször fedezett fel, az Üdvözítő nevére keresztelte. Ne legyen tehát sohasem kishitű a tanító, ne lankasszák erejét a fáradal­mak, ne ernyesszék kitartását a küz­delmek, hanem Kolumbus példájára te­kiütve, nemes tulajdonait megszerezni törekedve, lelkesedéssel, állhatatosság­gal és azon erös meggyőződéssel szol­gálja ez egyház és a haza szent érde­keit, hogy a gyöngyök, melyek olykor homlokáu csillognak, az emberiségre szálló legbővebb áldások karinat­cseppjei». Az nuuepóly egy órát vett igénybe és kellemes élvezetet nyújtott a jelen­voltaknak. A müveit nők kenyere. — Felhívás a müveit nők értelmi munkájának gyá­molitása érdekében. — A női munka értékesítésére alakult Lujza-egylet a következő felhívás közlé­sére kérte fel lapunkat, a mely meg­keresésnek az egylet közhasznú válla­latára való tekintetből készséggel te­szünk eleget. A női kérdés az egész müveit vilá­gon napi renden van s nálunk sem is­meretlen többé, különösen a középosz­tály körében. A társadalmi élet mind­inkább komplikáltabb, szervezete meg­nehezíti a megélhetést igen sok esetben lehetetlenné teszi a régi patriarkális csa­ládi életet, kényszeiéíti a család női tagjait is, hogy a kenyérkereset mun­kájában részt vegyenek avagy legalább némi csekély mellékkeresettel igyekez­zenek a férfiak gondját enyhíteni. Ugyanez a megélhetési gond s különösen az önálló keresetre utalt férfiú anyagi hely­zetének lássa emelkedése apasztja egyúttal a házasságok számát s kény­szeríti a középosztály tagjait különösen pedig az úgynevezett elszegényedett uri családokat, hogy leánygyermekeiket, akár van tehetségük, akár nincs, a tanítónői, kisdedovói, postakezelői s könyvvezetői állásra neveltessék. Sajnos, hogy a nők munkaképessé­gének ezen korukban megnyílt forrásai a nagy verseny következtében már is elégteleunek bizonyultak s évről-évre jelentékenyen szaporodik azoknak a nőknek száma, kik fáradságos tanulmá­nyaiknak hasznát nem vehetik és férj­hez sem mehetnek ; e mellett szintén évről-évre nagyobb lesz azoknak a csa­ládoknak a száma, hol a családfő mel­let a felnőtt nőknek is kenyeret kell keresniök, hogy a megélhetés fokozott igényeinek ugy a hogy eleget te­hessenek. Ez a köztudomású és mindnyájunk által ismert társadalmi baj volt szülő­oka az alulirt jótékony nőegyesületuek, a mely Lujza Szász Koburg Gót­hai herczegnő ő fensége védnöksége alatt a társadalmi eszközöket akarja megragadni, hogy a mennyiben lehet a müveit nők munkájának értékesítésé­ben az ily gyámolitást és tanácsot ke­reső egyének segítségére legyen. Egyesülelünk mindenek előtt a do­log természeténél fogva az iparosokhoz és kereskedőkhöz fordult, hogy lehe­tőleg mindenütt a hol női munkás kéz haszonnal foglalkoztatható, ezeket al­kalmazzák s hogy a középosztályban oly gyakori szemérmes szegényekuek és kevésbbé élelmes nőknek közvetitője le­gyen becsületes munkájuk értékesítésé­nél. A női kézimunkák minden nemé­nek, azonkívül egyes háztartási czikkek s apróbb, házilag is kezelhető női ipar­ágak (mint pl. keztyüvarrás, majoiika­festés, divatáru czikkek) átvétele és a vevőkhöz vagy kereskedőkhöz juttatása végett f. év augusztus havában állandó női munkaközvetítő irodát rendeztünk be Budapesten (IV. Hatvani-u. 12. földszint) s erre az irodára felhívtuk a női muukák terén foglalkozó iparo­sok és kereskedők figyelmet. Azt hisszük azonban, hogy a müveit nők érdekében fenjelzett irányban nem­csak az iparosok és kereskedők tehet­nek valamit, hanem minden müveit egyén, mert nem lehet senki, kinek valami olyasmire ne volna szüksége, a mit nő készít el s bizony nyal csak jó akaratától függ, ha ily esetekben köz­vetítő irodánkat keresné fel, a hol min­den női munkát ugyanoly minőségben, esetleg még olcsóbb áron szerezhet vagy rendelhet meg, mint a rendes üzletek­ben, saját érdekét a jótékonyság gya­korlásával kapcsolhatja össze. Ezért küldjük meg a jelen körlevelet min­den előttünk ismerő tigybarátnak, ha­bár nem foglalkozik is iparral vagy kereskedelemmel, hogy ebből egyesüle­tünk czélját megismerje, irodánkról tu­domást szerezzen. Az ügy érdekében kérjük, hogy mindkét ügyről ismerő­seit is igyekezzék tájékoztatni. Különösen felhívjuk becses figyel­müket arra a körülményre, hogy a mellékkeresetre szorult nők jelentékeny része értelmi keresettel is képes fog­lalkozni. Ily foglalkozási ágak volná­nak különösen: másolatok ügyvédek, törvényszékek, részvénytársaságok és magánosok számára. Mivel magában Budapesten évek hosszu sora óta ren­desen 2—3000 leány nyer magasabb oktatást s ezeknek csak igen csekély része kap önálló állomást, ügyes máso­lókban soha sem lehet hiány, sőt biz­tosan el lehet mondani, hogy a nők a másolatokat rendesen negyobb gonddal és csinosabban fogják végezni, mint a férfiak. 2. Hasonlót mondhatni a for­dításokról is, melyekre esetleg még re­gények s tudományos müvek fordítá­sára is elég képzett nő található. 3. Kevesebb számmal ugyan, de még min­dig elegendően találhatók oly nők, kik a gyorsírást, hangjegy írást, könyvreze-i tést is értik s ilynemű munkákat is elvállalnak. 4. Alkalmas munka a nő­nek továbbá a rajz és festői munkák, másolatok. 5. Egyes nők, miut előfize­tés és hirdetésgyűjtők s eezel kapcso­latban mint egyesületi titkárok és meg­bízottak is alkalmazhatók. Csak néhány példát említettünk fel a sok közül, tanulságul annak, mily végtelen sokoldalú tevékenységi kört és ezzel együtt tisztességes mellékkeresetet biztosithat a müveit társadalom átlök­nek, mily könnyen lehetne egyesüle­tünknek jótékonyságot gyakorolni, ha mindazok, kik munkát tudnak adni, komolyan gondolnának arra, hogy a nők munkaképesitésének előmozdításá­val valódi szolgálatot tehetnek. Kérve kérjük ezért mindazokat, kik­hez jelen soraink eljutnak, jusson eszükbe mindannyiszor, a midőn valami megbízást adhatnak, a mi közvetítő irodánk. Mi lehető gyorsan és lelkiis­meretesen igyekszünk alkalmas módon eleget tenni a megrendelőknek, megkí­méljük Őket a kereséstől, az alkudozá­soktól 8 magunkra vállaljuk a pontos készítésért a felelősséget. Önérdekeit mozdítja elő, ki hozzánk fordul, de az az önérzet egyúttal a társadalom egyik uagy bajának enyhítője is lesz. Maradunk hazafias üdvözlettel: A Lujza-egylet elnöksége. HÍREK. — A herczegprimás a királynál. Vaszary Kolos herczegprimást 0 Fel­sége a király szombaton délelőtt ma­gánkihallgatáson fogadta. A kihallgatás egész Órán át tartott. A prímást Kohl Medárd titkár kíséretében hajtatott a királyi palotába, hol az Őrség ugy ér­kezésekor, mint lávoztakor a szokásos katonai tisztelgést végezte. Kétséget sem szenvedhet, — hogy a függőben lévő egyházpolitikai kérdések, s a meg­oldást czólzó törvényjavaslatok (polgári házasság, polgári anyakönyv, a zsidó­vallás receptiója) képezték a felség s az ország első egybáznagyja közt a meg­beszélés tárgyát, — Válságos helyzet. A B. H. teg­napi számában a következőket irja; A miniszterelnöknek és a herczegpri­másnak audiencziája a királynál, vala­mint az ő felsége elnöklete alatt tar­tott miniszteri tanácskozás, mint értesü­lünk, a megoldásra váró egyházpolitikai kérdéseket egy lépéssel sem vitte előbbre, ö felsége nyilatkozatainak ér­telme abbau foglalható össze, hogy a polgári házasságaz Ő ural­kodása alatt sohasem nyer­het szentesítést. 0 felsége bí­zik a római kúriával újra megindított tárgyalásokban. Kómában most sokkal békésebb a hangulat és az elkereszte­iési kérdésnek olyan megoldása remél­hető, mely feleslegessé teszi a radiká­lis eszközöknek alkalmazását, a milyen a polgári házasság volna. Mikor a dol­goknak ez az állása nyilvánvalóvá lett a miniszteri tanácskozáson, egyúttal el­dőlt a kormány sorsa. A miniszteri ta­nácskozás után Szilágyi Dezső ki is je­lentette : «Ma megszűntem miniszter lenni :» — A főpapok koszorúja Vörös­martynak. A « Fóthi dal» ötven é\es jubileuma alkalmából, okt. 19-én teg­nap leleplezték és megkoszorúzták Vörös­marty Mihály olajba festett arczkópót, a fóthi községház tanácstermében. Eb­ből az alkalomból Vaszary Kolos her­czegprimás és Császka György kalocsai érsek óriási nagy, remek szép művirág­koszorúkat küldöttek. A herczegprimás babérkoszorújának nemzeti (és kékfehér, primási szin) szalagján a következő fel­irat olvasható : «Vörösmarty Mihály em­iékének Vaszary Kolos herezegprimás.*

Next

/
Oldalképek
Tartalom