Esztergom és Vidéke, 1892

1892-01-28 / 9.szám

m\k@T országos képviselőt választ, hétköznapi mértéknél. Nem ismerjük program mját, de ismerjük a mérsékelt ellen- . zekét. Óriási szavak, mindig csak szavak zubognak: benne. Pedig nekünk most már tettek keltenek, Frey Ferenez Timon Ákossal nem versenyezhet. Privát ambicziójának nem szabad győznie, mert elvégre is koczkára teszi egész Esztergom jövőjét anélkül, hogy óriási veszteségeinkért a jelenben csak a legcsekélyebb kárpótlásról is tudná biztosítani városunkat. Választási akta. A mi hasábjainkon is meg kell kell örökítenünk egy választási aktát. Az esztergomi alsó papság ugyanis a herczegprimás jelöltje ellen való éles pártállása magyarázatául a következő feliratot intézte Vaszary Kolos herczegprimáshoz : «Főm. ét főtiszt. Herczegprimás és Érsek ur 1 Kegyelmes Urunk és Atyánk 1 A választási mozgalmak szenvedély essóge az esztergom városi papság magatartásáról oly véleményeket emel fölszinre, melyek fájdalmasan érinthetik Herczegsógedet, reánk pedig árnyat vethetnek. A papságnak átlag Frey Ferenez képviselőjelölt mellett való állásfoglalása után megeredt a gyanúsítások árja s a párttolmek rohamosságával oly szent kötelékek meglazitására irányul, melyek a politikai küzdelmek s a pártok hullámzásából oly érintetlen föuséggel emelkednek ki, mint a csendes dómok a városi élet tarba zsivajából. E gyanúsítások éket akarnak verni a főpap és papság közé, melynek előnyomulása, mihelyt észrevettük, inóltatlankodásunk férfias, szent nyilatkozatát váltja ki beitnftnk. — Kegyelmes Urunk! Szivünk sugallata s nem a bűnösség öntudata vezet magas színe elé; nem jöttünk másért, csak azért, hogy tanúsítsuk ós bizonyítsuk, hogy nem történt semmi, a mi magas személye iránt bennünk meghidegülést, bizalmatlanságot, kétkedést vagy — a mi már btiu volna — pártütést vagy visszavonást ébresztett volna! — Nyilatkozunk, hogy távoltartsuk s meghiúsítsuk azt, a mi esetleg hercegségednek fájhat, hogy szétoszlassuk s lehetetlenné legyük a gyanút is, hogy az esztergomvárosi papság Magyarország herezegprimásának megtagadta azt a hódolatot, azt a mély tiszteletet és készséges engedelmességet, melyet nem csak kötelességének ismer, de dicsőségének is tart. Nem, kegyelmes urunk 1 minket csak az elv s az egyházért lelkesülő szivek vigasztaló egyetértése vezetett. Frey képviselőjelölt mindjárt kezdetben, midőn más jelöltről még szó sem volt, oly programmal lépett föl, mely a kath. érdekek óvása iránt nem «sak teljes megnyugvást nyújt, hanem határozott hitvallást képez; jobbat, kívánatosabbat csak oly nyilatkozatban üdvözölnénk, mely szabadulást ígérne nekünk a pártok kötelékei és antikatholikus programmjai alól. Herczegsóged nyilatkozata, melyet Villányi igazgató ur hozott, hogy semmi kifogása sincs a jelölt személye elten és sehogy sem akarja befolyásolni a választásokat, szintén tudva volt, az uralkodó politikai áramlat iránt való bizalmatlanság pedig, mely az egyházzal a nyilvánosság előtt ugy bánik, mintha szolgálója volna s ignorálja sérelmeit és jogos követeléseit, teljesen megerősített minket meggyőződésünkben s mi megígértük, hogy Frey zászlajához állunk s ugyanakkor azt gondoltuk, hogy országnak. S miutáa mi ezt megígér- •> tük s máskép nem is tehetünk s miután Frey képviselőjelölt is a programm keresztülvitelére becsületszavát adta: Frey pártján állunk s ő reá szavazunk. Bízzék meg Herczegsóged oly papságban, mely elvekórt küzd, mely megvalósítani törekszik az ős keresztény püspök és vértanúnak szt. Ignáczuak szavát, hogy «ugy vegyétek és vértezzétek körül a püspököt, mint a Krisz-' tust.» Oly papság hódol Kegyelmességednek, mely nem küzd másért, csak jogainak védelméért — mely szentségtörésnek tartaná az egyház magas érdekeit személyi kérdések mélyre süppedt színvonalára lenyomni. Midőn igy állást foglaltunk, nem kértünk semmit de nem is féltünk sommitől, csak az erkölcsi haláltól, melyet a papra az| önfeledettség von maga után. Meg vagyunk győződve, hogy tisztázva ekkép a helyzetet, Herczegsógednek nézeteink-, kel bánatot ós gondot nem okoztunk, hanem örömet és vigaszt, melyet ezentúl is csak növelni s fiúi hódolatunk, engedelmességünk, buzgalmunk által, minden ellenkező vélemény és gyanúsítás teljes meghazudtolásával lehető magas fokra emelni iparkodunk. Várva várjuk a közel jövőt, mely Herczegsógedet körünkbe hozza, a midőn a közvetlenség hatalmával bebizonyíthatjuk s a mit most érzünk, sokszorosan ismételhetjük, hogy Kegyelmességednek alázatos hódoló fiai vagyunk és maradunk. Esztergom, 1892. jan. 18. Dr. Fehér Gyula, Esztergom sz. kir. városi plébános, Dr. Halmos Igtiáez^ theoL tanár. Dr. Machovich Gyula, a főegyházm. hiv, titkára. Dr. Vargha Dezső, szeutsz. jegyző. Dr. Krammer György, thool. tanár. Dr. Horváth Ferencz, theol. tanár. Haiczl Kálmán, a főegyházm. hiv. levéltárosa. Soóky Gábor, tb. kanonok, papnöveldéi aligazgató. Horváth Rezső, Eszterg. sz. kir. városi segédlelkész. Kollányi Fereucz, Eszterg. sz. kir. városi segédlelkész. Frank István, vízivárosi segédl. Perger Lajos, szentgyörgymezei plóbáuos. Metzker József, zárdai hitoktató. Eitner E'emér Ákos, főszékesegyh. succentor és sekrestyeigazg. Számord Ignácz, jav. lelkész. Czenczik János, karkáplán. Németh Lajos plébános. HÍREK. — Mai számunk a rendkívüli eseményeknél fogva fél nappal előbb jelent meg, Ha egyhangú választás nem lesz, akkor holnap este külön esti lappal fogunk a választás lefolyásáról teljesen tárgyilagos tudósítást adni. — Herczegprimásunk vasárnap este kezdte meg nyolcz napig tartó lelkigyakorlatait. A bíborral díszített herczegprimás ez idő alatt az ájtatosságokat vezérlő szerzetesen kívül senkivel sem érintkezik s minden egyéb ügyet félretéve csakis lelki gyakorlataival foglalkozik. — Vaszary Kolos kardinális. A herczegprimást az a kitüntetés érte, hogy még székfoglalása, még püspökké szentelése előtt kinevezte a pápa kardinálissá s rögtön meg is küldötte neki a legfőbb egyházi méltóság jelvényeit. Most kapta meg a primás a pápai brevet, mely e hó 14-én kelt s hangsúlyozza, hogy a pápa a kitüntetéssel Vaszary Kolosba helyezett bizalmának akart kifejezést adni. Különösen méltatja a breve egyúttal a prímás sokszor hangoztatott elveit: az egyház, a király és a haza iránti hűséget. — Mint már fentebb emiitettük, igen nagy pápai kegy jele, hogy a herczegprimást már most kinevezték kardinálissá. Kevés hasonló t eset van az effvház történetében, a magyar katolikus egyházban éppen uincs rá példa., A.z esztergomi prímások rendszerint kardinálisok voltak, de mint kinevezett kardinális egyik sem foglalta et a primási széket, hanem rendszerint csak több évi primásság után kapták meg a bíbort. Most eredetileg ugy tervezték, hogy a pápa csak az áprilisi konzisztoriuwban nevezi ki Vaszaryt kardinálissá, két más magyar egyházfejedelemmel együtt. Vaszaryval azonban a pápa kivételt tett s nem várta be ezt a konzisztóriumot, mert a herczegprimás még régebb időkből kiváló kedveltje. A magyar beuczésrend kormányzása körül szerzett érdemei már főapát korában kedvessé tették Romában a Vaszary nevét 8 XIII. Leo már évekkel ezelőtt a lilaszinü zuchetto viselésével tüntette ki Vaszary t. A bíborral majdnem egyszerre kapta most a herczegprimás Rómából az érseki palliuiuot. Haudek Ágoston, a prímás megbízottja, most érkezett haza s tegnap adta át Vaszarynak a pailiumot. — A herczegprimás most hétfőn lelkigyakorlatokat kezd s nyolcz napon át senkivel sem fog érintkezni a lelkigyakorlatokat vezető szerzetesen kívül. Február elején elfoglalja az esztergomi érseki palotát s ugyanitt a palota kápolnájában lesz a kouszekráczió. Napja eddig még nincs megállapítva, de valószínűleg oly időben fog megtörténni, hogy az nj országgyűlés megnyitásakor a veui saucte-t a herczegprimás már mint fölszentelt esztergomi érsek fogja végezni. — Eddig a fővárosi sajtó jelentése. Ki kell ezt egészítenünk azzal, a mit már mult számunkban publikáltunk, hogy Vaszary Kolos herczegprimást a pápa még nem biboruokká nevezte ki, hanem bíborral díszítette, a mi rendkívül ritka kitüntetés s tnindeuBsetre záloga a bibornokságnak. Egész Esztergom lobogódiszt öltött s a pártos zászlók között megjelentek a felirat nélkül való s minden párton tnl lobogó primási és nemzeti zászlók. Az &lsŐ üdvözlő sürgönyt, Villányi Szaniszló főgymn. igazgató küldötte. Niedermaun Pál kir. tan. az esztergomi szabadelvű párt nevében u következő sürgönynyel üdvözölte a herczegprimást: ^Osztatlan irömet, leírhatatlan lelkesedést, szavakkal vissza nem adható érzelmeket ébresztett szivünkben Ö Szentsége azon kitüntetése, mely Herczegsóged magas személyében az egész országot érte, milőu apostoli működése küszöbén biíorral díszítette. Viselje Herczegsóged i fenséges egyházi kitüntetést mindeníapi imáiukhoz képest egyházunk bollogitására, hazánk dicsőségére és székvárosa büszkeségére nagyon sokáig.» — A bíborral diszitett primás tiszteletére az esztergomi beuczések székháza fényes lakomát rendezett, uelyen a főpapságot Oáky Károly rróf, a hadsereget Grivicsics ezredes, i megyét Ándrássy János főjegyző, a várost Földváry István dr., a közéletet Niedermaun Pál kir. tan. Pissuth közjegyző, Matcyasovszky Lajos, Reviczky Gábor primási tisztviselők képviselték. A barmincz-negyven tagból illó társaságban Timon Ákos képviselőjelölt és Lóskay Jeromos is megjelent. kz első felköszöntőt Villányi Szaniszló •őgymn. igazgató mondotta fenkölt szavakkal a herczegprimásra. A társaság 'elállva, lelkes éljenzések közt hallgatta a beszédet. Timon Ákos szintén Paszary Kolos herczegprimást éltette, dnek bíborral való díszítése a szentizék legőszintébb bizalmáról tanuskoÜk. Walter Gyula dr. a benczések izékházát emelte ki beszédében, mint i példás hazafiság és tudományápolás isaruokát. Gsáky Károly gróf a polgárlág és katonaság közt való jó egyetérésre és Griviösics ezredesre emelt poharat, mire az ezredes német nyelven bár, de hazafias szellemű fel köszöntőben éltette a békés fejlődóst. Csáky Károly gróf apátkauonok a bíborral diszitett herczegprimásra, az általa hozott békére egyház és állam között és ezen békés viszony egyik tényezőjére Timon Ákosra mondott felköszöntőt, mely eszmékben gazdag beszéd lelkesítő hatást keltett. Erre Vilányi igazgató Grivicsics parancsnokra emelto poharát; majd ismét Csáky K. gr. apátkanonok meglepő fordulatokban gazdag beszédben az egyház által képviselt béke külső megnyilatkozásainak hivatott őreit, a katonaságot, Grivicsics személyében éltette. Ez hadvezéri lelkesititő s elragadtató hangou azon fenséges férfiura, kit már tanár kora óta ismert, moudott pohárköszöntőt, kit koronás királyunk oly kitüntető polczra emelt, kit az egyház feje oly ritka kegyelmével eláraszt ós a ki eddig tettei által érdemessé tette magát arra, hogy szt. István korona országainak hivei az egyház ós haza szolgálatában vakon kövessenek. Leírhatatlan örömrivalgás ós taps között valóbau szűnni nem akaró óljenzóssel vette körül a lelkes ezredest a vendégsereg, mely ha egy egész hadsereg lett volna nem követhette volna lelkesebben az ilyeu gyújtó hatással mondott vezényszót ! Az ünnepi közönség a legkellemesebb emlékekkel távozott a vendégszerető benczések székházából. — A harczegprimás terve. Vaszary Kolos herczegprimás a gör. katholikusok újév napján fogadta Drohobeczky Gyula körösi püspököt s nagy figyelemmel hallgatta a püspök előterjesztéseit és jelentéseit a körösi egyházmegye állapota felől és megígérte, hogy mindig nagy érdeklődéssel lesz azon misszió iránt, melynek betoltóse Kőrös püspökére vár, a kit apostoli buzgalommal támogatni fog reményteljes hivatásában. A papnevelésről is szó lóvén, Ő herczegsége a körösi püspöknek a bécsi Pázmáueumbau és az esztergomi szemináriumban helyeket ajánlott föl klerikusai nevelésére, majd azt a tervét közölte, hogy egy nagy alumneumot szándékozik Esztergomban fölállítani a nemzeti missziót teljesítő gör. kath. papság gyermekeinek és a tanítók gyermekeinek nevelésére. — Az elkeresztelések ügyéről a Neue Freue Presse Budapestről a következő reflexiókat kapja: «Az a modus vivendi, melyet a közlés említ, éppenséggel nem nj, mert a kormány kebelében már a herczegprimás kinevezése előtt fölmerült, sőt annak idején diplomacziai uton közöltetett a római kúriával is. Ez a módozat egyszerüeu az, hogy az anyakönyvi kivonatokat a különböző felekezetek lelkészei ne direkt közöljék egymással, hanem a közigazgatási hatóságok közvetítésével, vagyis a szolgabiróság utján. Ez a megoldás, mely a kormány kebelében merült föl s melyet a herczegprimás már a kineveztetlek illető tárgyalások alatt elfogadott, nem érinti Csáky gróf februáriási rendeletét és általa az 1868-iki törvény pontos végrehajtása elérhető. A római kúria, bár a Kampói la kardinálistól aláirott bre vében dogmatikus okokból látszólag keményen elítélte a miniszteri rendeletet, utasította a magyar főpapságot, hogy békés megoldást keressen. A lényegesen megváltozott helyzet abban nyilvánul, hogy mig a boldogult Simor kardinális erősen ragaszkodott a különben hivatalosan közzé nem tett iutranzigeus breve betűjéhez, Vaszary Kolos megértette a tranzakcziókra utasító intést. Megjegyezhetjük, hogy ez a békülékeny magaviselet az uj herczegprimás kine*