Esztergom és Vidéke, 1892

1892-09-29 / 79.szám

ESZTERGOM, XIV. ÉVFOLYAM. 79. SZÁM. CSÜTÖRTÖK. 1892. SZEPTEMBER 29. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER : VASÁRNAP Ê S CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre ----------­Fel évre................................................................... Negyed évre.........................- - - - ­Egy szám ára 7 kr. 6 fid — l<r 3 frt — k r 1 frt 50 kr. Városi és megyei érdekeink közlönye SZERKESZTŐSÉG: PFAI/Z-HÁZ, FÖLDSZINT, hová a lap szellemi részéi. Diéta közlemények küldendők. KIAD 0 - hTv A T A L : SZÉOHENYI-TÉR 932, hová a lap hivata'os és magán hirdetései, a nyiHtérbe szánt küzle menyek, előfizetési pénzek és reklamálások intézendök &---------------------------------------------------------------• HIRDETÉSEK: HIVAT \LOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. Bélyegdij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjulányosab- ban közölietnek. NYILTTÉR sora 20 kr. m,---------------------------------;-----—:-----------------------— • Ba ross-szobor. Budapest kereskedelmi ifjúsága még a múlt hó folyamán mozgalmat indított oly czélból, hogy Baross Gábor elhunyt kereskedelmi miniszternek szobrot emel­jen Budapesten. Megalakult az előké­szítő bizottság s az első terv az volt, hogy a szobor költségének gyűjtését, ogy nagyszabású nyári ünneppel indít­ják meg. Később e tervtől elállóttak s egy uagy szobor-bizottság megalakí­tását határozták el, a mely hivatva volna országos mozgalmat indítani, hogy a szobor közköltségen mielőbb lé­tesüljön. E terv annálinkább jogosult, mert a nemzet szivében él a vágy, hogy e nagy fiának, a kit oly keserű fájdalommal gyászolt meg, örök emlé­ket állítson és e vágy az ország több helyén lelkes hangon meg is nyilatko­zott. E mozgalmak egyesítése, a műkö­dés rendszeresítése s az országos gyűj­tés vezetése lesz a központi szobor- bizottság feladata. Az előkészítő bizott­ság e czél elérése érdekében a követ­kező felhivást bocsájtotta ki : «Szobrot Baross Gábornak ! Lelkes szóval fordulunk Magyaror­szág kereskedőihez és iparosaihoz, de szólunk egyúttal az ország összes pol­gáraihoz, a kik az elévülhetetlen érde­meket méltányolni, a nagy nemzeti al­kotásokért lelkesedni tudnak. De jöjjenek első sorban a kereske­dők és iparosok. Legyen azoké a kez­deményezés dicsősége, a kik a legtöb­bet köszönhetnek neki. A magyar ke­reskedelem, a szabad közlekedés, a nemzeti ipar megteremtőjének szobrot állít a nemzet, de a kegyeletes tény oroszlánrészét kell, hogy a kereskedő és iparososztály vállalja el. Baross Gá­bor a nemzeté volt, de áldásos műkö­dése első sorban a kereskedők és ipa­rosok érdekeit szolgálta s igy első sor­ban, azok kötelessége, hogy lerójják iránta hálájuk és kegyeletük adóját. Annak a szobornak az alapját, a mely hirdetni fogja örök időkre az ő dicsőségét, nem vetheti meg más mint Magyarország kereskedői és iparosai, a szobrot állítsa reá együttes erővel az egész nemzet. Az országot lesújtó halálhírrel együtt kelt szárnyra az a tudat is, hogy a szobornak föl kell épülnie. És ha van meg lelkesedés az or­szág kereskedőiben és iparosaibau, úgy föl is fog épülni mielőbb. Az eszmét magáévá tette Budapest kereskedelmi ifjúsága és felhívással lép a nemzet elé. Nyújtsanak segédkezet neki az ország- összes kereskedelmi és iparkamarái, járuljon hozzá minden egyes ember, ébredjen fel országszerte a sziveink­ben élő kegyelet és a nagy mü si­kerülni fog. Díszére válik a nemzetnek, becsüle­tére a kereskedő és iparos osztálynak. Baross Gábor vaserélye, mely min­den akadályt leküzdött, szolgáljon buz­dító például és gyönge felhívásunk hat ilmas visszhangot fog kelteni a nemzet szivébeu. Morzsánkint összehordjuk, hangya- szorgalommal, csüggedel lenül, de a szobornak föl kell épülnie a magyar nép dicsőségére, a mely kegyelettel óvja nagy fiai emlékét. Legyen e művön az Isten áldása ! Esztergomi keserüviz v* ' Esztergom, szept. 28. (K. dr.) Hogy mije van Esztergom­nak, azt mások tudják, a kik az ás­ványos forrásokat, a fürdő telepeket, mint a klimatikus gyógyhelyeket eddig csak azért nem aknáztak ki, mert for­galmi visszouyaink még mindig nem tökéletesek s mert városzrészei sok csip-csup hatóságra szakadtak. Az esztergomi keserüvizet nem Lipthay János dr. megyei főorvos, Aldóri Mór körorvos és Zsiga Zsig- mond György födözték föl Laczkovics szenttamási pinczéjében. Meg volt ez, a keserüviz már Esztergom neve óta. Sok­szor neki lendült egy-egy Sisiphus és ásni kezdte a keserüviz forrást. De min­dig és mindenki belebukott még eddig, mert a keserü-erek többnyire sziklás talajból szivárognak ki. Száraz időjá­rás mellett egyáltalán uera is szivárognak. Hanem érdekes lesz fölütnünk Palu- gyayt, a ki az esztergomi vizekről már negyven esztendő előtt sokkal többet tudott mint mi. Ifj. Palugyay Imre Szabad királyi városok leírása czimü Pesten, 1853- bau megjelent müve második kötetében a 86 —88-ik lapon ezt Írja : «Már Angerius Busbequius tesz ró­luk említést, ki I. Ferdinand király által Konstantinápolyba Szolimán tö­rök császárhoz, mint követ küldve lé vén s 1546-iki deczemberben Eszter* gomban mulatván, ezen vizekben tar­tózkodó békák krákogását csodálta, mi kétségkívül téli időben meglepő ritka tünemény. Több szakértők vizsgálódá­sai eredményét illetőleg elegendőnek véljük e helyen fölemlíteni azon vegy­tani kémlelés eredményét, mely leg­közelebb helybeli gyógyszerész Si- huIszlty József állal vitetett véghez. E szerint 40 font (gyógyszerészi mértékben) ezen hév vízből lepárolog­tatván, maradt 190 szemei- (gran) tiszta fehér por, mely ellenhatókkal megvizs­gáltatván, foglalt magában ; Szénsavaiéi keseragból (Roh­lensaures Magnesia) . . 37.668 Szénsavanyu mészből (Kohloii­sauer Kaik)....................... 25.759 Szénsavanyu vassavanyból(Koh­lens. Eisenoxydal) . . . 1.371 Sósavanyu széksóból (Salsau­res Natrum).............................1.525 Kénsavanyu széksóból (Schwe­felsaures Soda) .... 9.063 Kénsavanyu keseragból (Sellwe­felsaures Magnesia) . . . 15.139 Gipsz- és kovaföldből (Gips­und Kieselerde) . . . .475 109.000 Nevezetesebb forrásai ezen liévvi- zekuek : 1. Az első s igen hatalmas forrás a viziváros éjszaki szegletén a vár alatt tör ki és azonnal malmot hajt s egy fürdő medenczével ellátva lévén, egye­sek által látogattatik. iíJsítsrpssMtsIárcíáia. CSELKA NÁNDOR. Budapest székes fővárosának nemsokára érseki helytartója lesz, a ki püspöki jogo­kat fog gyakorolni, még pedig a hitépség fentartásáért hittani s az egyházi fegye­lem érdekében kormányzati hatalmat. Vaszary Kolos herczegprimás Cselka Nán­dor pozsonyi kanonokot szemelte ki erre a diszes állásra, melyet Budapest már ré­gen megérdemelt volna. A budapesti püs­pökség eszméje nem uj ; már 1885-ben megpendítette Neszveda István, néhai váczi nagyprépost, a ki ezer frtot is ajánlott föl erre a czélra; de a gyűjtés nem folyván tovább, az eszme a jámbor óhajtások régi­ségtárába került. A fővárosi érseki helytartó (rossz ma­gyarsággal : belynök), mint felszentelt püs­pök, bérmálhat, apátokat és szerzeteseket szentelhet, pontifikális miséket mondhat, temetőket, olajokat, kegytárgyakat, katonai és világi zászlókat szentelhet s egyházában mennyezetes trónust s faldisztériumot fog­lalhat el. A budapesti érseki helytartó egyházi ha­táskörének fokozására s dekórumának eme­lésére nemsokára káptalant kap, de már működése megkezdésekor azonnal alája ren­delik a szentszéki hatóságot. A régóta napirenden lévő erseki ható­ság megalapítása Budapesten Vaszary Ko­los herczegprimás érdeme s egyúttal a fő­városi katholikusság jogos várakozásának méltányolása. Cselka Nándor élete ötvennyolezadik évében, de még mindig ereje teljében tér vissza nemsokára Budapestre Pozsonyból. A mit a fővárosban bármin ez esztendőn tul valóban tiszteletreméltó buzgósággal, sőt szenvedélylyel munkált, azt ismét foly­tatni fogja. Ezek a vezéreszmék pedig : a vallásos oktatás emelése, a magyar nyelv terjesztése s a hazafias érzelmek ápolása mindenkor. Vaszary Kolos herczegprimás jól kike­reste emberét. Cselka Nándor a fővárosé volt egy emberöltőn keresztül s azé lesz a jövőben is. Hogy mennyire ragaszkodtak hozzá hívei éppen úgy, mint a fővárosi elöljáróság tagjai, az Cselka harmincz éves fővárosi lelkipásztorkodása jubileumán tűnt ki, mi­dőn a kerületi papság liliom alakú, gothi- kus aranykehelylyel lepte meg ; a főváros pedig tizenhét gyémántkóves apátkeresztet ajánlott föl, mely hatvan arany súlyú nyakiánezon függ, azután még egy apát- gyűrűvel is meglepték, melyet tizenkét da­rab gyémánttal köritett smaragd diszit. A tevékeny pap sok ó-budai sváb vinczellért magyarosított meg, sok kápolnát épített, iskolát szerelt s hazafias és vallásos czél- jaira feláldozta anyagi és szellemi erejét. Cselka Nándor Budapest első érseki hely­tartó püspöke 1834. jul. 10-én született Vámos-Mikolán, Hontmegyében, a hol édes atyja községi jegyző és kántortanitó volt egy személyben. A gimnázium első osztá­lyait Selmeczbányán kezdte a kegyesren­dieknél, az V. és VI. osztályt Észtéi gom­ban folytatta a benczéseknél, a hol Balázs Teofil tanár volt reá legnagyobb hatással, azután a föegyházmegyei növendékpapok sorába lépett. Az ifjú klerikust a hetedik osztály végzésére a pozsonyi papnevelőbe s a nyolezadik osztály befejezésére Nagy­szombatba küldték. Theológiai tanulmányait Becsben, a Pázmány-intézetben kezdte s Budapesten a központi papnevelőben vé­gezte. Jelesebb tanárai voltak Samassa, Császka, Lányi és Szuppan. A pozsonyi Emericanumban Pór Antallal és Lassú La­jossal szellemi triumvirátusba lépett s lel­kesen szervezte a növendékpapok országos irodalmi ligáját, melynek az elnyomatás évtizedében nagy jelentősége és hivatása volt. 1857. juh 27-én szentelték áldozópappá és Varbó bontmegyei palóczközségben kezdte meg egyházi pályafutását káplán- sággal. 1858. aug. 5-től kezdve folytonosan a fővárosban működött, eleinte mint belvá­rosi, később mint terézvárosi káplán s 1877. május 2. óta mint ó-budai plébános. Meg­választását nagy népszerűségének köszön­hette. Fökortese Mendl István volt. Cselka Nándor első kitüntetése IX. Pius pápától származik, a ki 1871. márcz. 7-én saját kezealáirású brévét intézett a buzgó fővárosi plébánoshoz. A pápai brévét nem­sokára újabb figyelem követte. 1872-ben május 23-án pápai kamarássá nevezték ki, szept. 4-én pedig a roveredói tudományos akadémia tagjának választotta. 1882. juh 22- ike óta yolt a budapesti egyházkerület esperese. A felhév vizi prépost czimét decz. 23- án kapta. Cselka Nándor 1890-ben harminezöt esz­tendei fővárosi lelkipásztorkodása után po­zsonyi kaaouok lett. Midőn kineveztetése folytán a budapesti tanácshoz intézett le­velében lemondott mindazon tisztségekről, melyeket mint a törvényhatósági bizottság tagja viselt, a tanács üdvőzlő-iratot inté­zett hozzá, melyben neki hosszú időn át kifejtett buzgó és hasznos működéséért el­ismerést és köszönetét nyilvánított. Nagy érdeme volt Ó-Budán, hogy szo­morú emlékű előde Brunner János tapin­tatlanságát teljesen elsimította és elfeled­tette, a mennyiben az egyház s a fővá­ros között ismét megszilárdította az üdvös békességet. Mint budapesti esperes, sokkal több ka- tholikus lelki ügyeit látta el, mint akár a szepesi, székesfehérvári, beszterczei, rozs- nyói, szatmári vagy nagyváradi püspök, mert a fővárosi esperes kerület katholikus- sága a háiomszázezret meghaladja. Cselka Nándor, mint irodalomkedvelő, még az 1857-iki pesti növendékpapság mun­kálatai közt adta ki első kísérleteit. 1864-től a Religiónak rendes munkatársa volt, sőt 1869-től 1872. végéig szerkesztette is az annak idejéig népszerű egyházi hetilapot. Szerkesztett azután társulati értesítőket s ő rendezte sajtó alá a katholikus kérdések 1872. évfolyamát. Több egyházi beszéde kéziratban maradt. A tevékeny egyházi férfin már rövid idő múlva visszatér a fővárosba, a hová visszakivánják a hívek, a hová visszaadta a herczegprimás s a hol nemcsak nagyon sok gond, de sok szeretet is várjii. KÖRÖSI LÁSZLÓ dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom