Esztergom és Vidéke, 1892

1892-09-18 / 76.szám

Kossuth L a j o s, Klapka György és gróf Teleki László urakat a fenniebb felsorolt diszes Esztergom kir. városá­nak esak fény tisztelettel adó dísz­képviselői sorába szinte felvenni s érdemeik szerény jutalmát ez által is kittintetni kellenék. Mely két rend­beli indítvány lelkesültséggel s átalá­nos egyhangú felkiáltással elfogadtatván . . . stb. Aláírva ; Kollár Antal polgármester. — Az érseki óvónőképző-intézet ünuepélyes megnyitása csütörtökön dél­előtt folyt le, a melyen az alapító her­czegprimást dr. Komióssy Ferencz pápai káplán, egyházmegyei főtanfelügyelő kép­viselte. Az ünnepségen jelen voltak to­vábbá Számord Ignácz igazgató, a ta­nító, npáezák, dr. Helc Antal polgár­mester, Bar*a! Rezső kir. tanácsos, tan­felügyelő, dr. Fehér Gyula plébános. A növendékek megnyitó éneke után dr. Komióssy hosszabb megszólítást inté­zett a növendékekhez, melybon az in­tézet czélját s a kisdedóvásnak nemzeti és egyházi szempontokból való fontos­ságát emelte ki. Ezután Bartal Rezső tanfelügyelő emelt szót hangsúlyozván, hogy az állam a felekezetek által lé­tesített intézeteket a legnagyobb öröm­mel üdvözli, szintén a vallásos nevelés lévén törekvése. Dr. Helc Antal pol­gármester inelog szavakban tolmácsolta Esztergom város közönsége bálájál és köszönetét a herczegprimás ő föméltó­sága iránt, ki ezen szép hivntásu in­tézet megalapításaval nemcsak a vallá­sos és nemzeii érdekeknek tett nagy szolgálatot, hanem az általa Esztergom részére megjelölt kulturális föladat megvalósítására is jelentékeny tényezőt alkotott. Fölkérte az egyházmegyei fő­tanfelügyelőt, hogy a város közönségé­nek háláját a herezegprimás elolt tol­mácsolni szives legyen. Végül a növen­dékek egyike intézőit köszönő szózatot a vendégekhez, mire a szép iskolai ün­nepély véget ért s az uj intézet át­adatott hivatásának. Az intézetbe 41 növendék vétetett föl, kik közül 24 élelmezésben is részesül. Jelen évben a két évre szabott tanfolyamnak csak első folyama nyílik meg, s jövő évre már 80 növendék fog helyet kapni, mely czólból a herczegprimás ujabb építkezéseket is fog foganatosíttatni. A megnyitó ünnepély után a polgár­mester a következő sürgönyt intézte a herczegprimáshoz : «Főméltóságu és fő­tisztelendő Vaszary Kolos herczegpri­más, esztergomi érsek urnák Bujcson. A Főméltóságod által Esztergomban lé­tesített kisdedovónő-képzŐ intézet mai ünnepélyes megnyitása alkalmából en­gedje meg kegyelmesen Herezegsóged hódoló tisztelettel tolmácsolnom Esz­tergom város közönségének mélyen ér­zett háláját ós örömét az áldásos hi­vatásu intézet nagylelkű megalapítása fölött. Főméltóságod által városunk ré­szére kijelölt nemzeti és kulturális feladat megvalósítására irányzott első alkotást szemléljük és üdvözöljük. Dr. Helc Antal polgármester. — Érsekujváriak a herczegpri­másnál. Paulus Ignácz érsekújvári polgármester vezetése mellett küldött­ség tisztelgett a napokban Bajoson a herczegprimásnál, bogy tanácsolja az érsekujváriak hódolatát és szeretetét fŐpá sztoriik iránt. A herczegprimás igen nyájasan fogadta az érsekujváriak küldöttségét és biztosította a várost rokonszenvéről. — A magyarosító herczegprimás. Vaszary Kolos herczegprimás érseki megyéje uj tanfelügyelőjének Komióssy Fereueznek szigorúan meghagyta, hogy főmegyéjo népiskoláiban a vallásoktatás mellett kiváló gondot fordítson a «ma­gyar nyelv oktatásáról a népiskolai tanintézetekben* szóló 1879: XVIII. törvényezikk végrehaji ására. Az esz­tergomi főegyházmegye másfél milliónyi kath. lelket magukban foglaló plé­bániáknak tuluyoiuó nagy része idegen ajka lóvén, a katholikus népiskolák ifjabb nemzedékének magyarosodása szempontjából a herczegprimás intéz­kedése kétségkívül nagy nyoma­tókkal bir. — A ferenezrendiek ügye. A her­czegprimás köréből hire érkezett annak, hogy Vaszary Kolos herczegprimás a feronezreudiok memorandumát, melyben zilált helyzetük javítását kérik, nem fogja pártolni. Leó pápa minden áron akarja a rend reformálását ós a herczeg­primás nem hajlandó oly dolgot sür­getni, moly Rómában nem talál tetszésfe. — Singer Henrik állatorvost, ki hu­zamosb ideig volt városunkban ideigle­nesen alkalmazva s ki időközben Kor­ponán kapott állást, Hout-vármegye fő­ispánja Selraecz és Béla-bánya sz. kir. városok állatorvosává nevezett ki s az uj állatorvos már el is foglalta állo­mását. Mindeneseire örömmel veszik tu. domásul e hírt a törekvő állatorvos ös- j merői. j — A Kossuth-ünnepély, melyet ma este a «Tnrkaság» rendez, nagyobb; szabásúnak Ígérkezik, mint a hogy azt a közönség körében általában hiszik. A derék egyesület a hazafias ünnepély­nek magasabb szinvonalat biztosított, elvevén annak egyoldalú politikai szí­nezetét. Az ünnepi szónokok Frey Fe­rencz orsz. képviselő s dr. Helc An­tal polgármester lesznek. Óhajtandó, hogy polgárságunk minél nagyobb szám­mal vegyen részt az ünneplő estélyen. — Lapunk kiadóját érzékeny csa­ládi gyász érie. Olga nevű harmadfél éves kis lánykája a napokban torok­gyikba esett s a kis beteget haladék­talanul levitték Budapestre. Az orvosi műtét nem használt s a kedves kis leányka éppen akkor hunyta le örökre szemeit, mikorra édes anyja beteg ágyá­hoz érkezett. — A téli kikötő ügye, mely tud­valevőleg azon régi óhajtással ált kap­csolatban, hogy a kis Duna-ág kikot­rása valahára megtörténjék, ugy lát­szik, igen komoly stádiumba jutott, mert a beható alapossággal készült fel­terjesztésre a ministerium azzal felelt, hogy kiküldötte Zsák Lajos műszaki tanácsosát, a ki segéd személyzettel f. hó 12-én helyszíni szemlét és felvé­teleket eszközölt, 13-án pedig az ér­dekeltség képviselőivel Kruplanicz al­ispán és dr. Földváry főügyészszel ala­pos megbeszélést tartott, melyből az derült ki, hogy a szakértők a felvetett eszmét kivihetőnek ós igen gyakorlati­nak tartják s műszaki szempontból me­legen fogják kivitelre ajánlani. — Megyei közgyűlés lesz folyó hó 29-én főispánunk elnöklete mellett. A rendes őszi közgyűlés tárgysorozatát már a legközelebbi napokban össze­állítják. — Esztergommegye virilistái. A legtöbb adót fizető vármegye-bizottsági tagoknak 1893-ik évre összeállított névjegyzékét közszemlére való kitétel végett már kiállította az igazgató vá­lasztmány. A lista szept. 12-től 27-ig terjedő 15 napon a közönség rendel­kezésére áll, hogy az érdekeltek, a kik netalán kimaradtak, vagy a kiknek adója nem volna helyesen kimutatva, az állandó bíráló választmányhoz fel­lebezéssel élhessenek. — A kapitányi áilás betöltése még mindig ajöv ő kérd--sót képezi. Mailáth György gróf főispán, nyilatko­zata, mely a döntést a legközelebbi na­pokra helyezte kilátásba, mindenesetre biztosit; az iránt, hogy az uj főkapi­tány még e hóban fogja elfoglal­hatni székét. — Zászlóalj változás. A nagy had­gyakorlatok végével a többi távozó csa­patokkal egész észrevétlenül hagyta el városunkat ezredünk második zász­lóalja is, mely Győrbe lett áthelyezve. Az áthelyezés folytán a következő tisz­tek hagyták el Esztergomot : Studniczka Károly őrnagy, Albrecht, Buretic, Wer­klján, Garger századosok, Fritz, Bá­rón yi, Breuer főhadnagyok, Augusta, Le idenberger, Plalzer, Polfczer és Kos­tyál hadnagyok. A távozott zászlóalj helyébe f. hó 24-ón érkezik a városba az eddig Bosniábau állomásozott 4-ik zászlóalj, molyuek tisztikarában nem egy ösmerős névvel találkozunk. Az ér­kező tisztek névsora a következő : Kö­vesházi Köves őrnagy, Nemanics Ist­ván, Raslic Károly, Hannisch Konrád, Nowák Ferencz századosok, Hála János, Gottesheim Ofctomár, Mráz Sándor, Ros­koschny Károly főhadnagyok, továbbá Niedergesass Ernő, Servatky Ferencz, Schimke Nándor, Rakits Sándor, Wald­kirch Frigyes hadnagyok, — Kórházügy. A városi kórház­bizottság Keményffy János tanácsos el­nöklete alatt tariott leg nap délután ülést a kórházi alapszabályzat meg­alkotása tárgyában. — A bizottsági ülésen részt vettek : Feichtinger Sán­dor igazgató főorvos, Haugh Lam­bert másodorvos, Bárt.fay Géza gond­nok, dr. Fehér Gjula, Dudás János, Zsiga Zsigmond és Dóczy Antal bizott­sági tagok. A szabályzat kidolgozására Feichtinger dr., Haugh dr. ós Bártfay gondnok lettek kik üld ve. A bizottság tagjai részletesen megbeszélték a jelen­legi administracziót s egyhangúlag azon elvi megállapodásra jutottak, hogy az ed­digi rends/.er megváltoztatandó s az ügy­kezelés egyszerűsítése viendő keresztül. — Túlságos óvatosság. A városi öreg-templom előtti sétatér ki>rül an­nak idejében drótot vontak, hogy az ültetvényeket a megrongálásoktól meg­óvják. Ezt az óvatosságot azonban túlzásba vitték a mennyiben e czélra éles tövises drótot alkalmaztak. Több oldalról érkeztek be eziránt hozzánk panaszok, hogy éjjel a sötétben arra járók nemcsak ruhájukat, de testi épségüket is veszélyeztetik az indoko­latlanul alkalmazott éles szerszámok. Ajánljuk e körülményt az illetékes ha­tóság figyelmébe. — Keserű vizek föltalálásában fá­radozik ez idő szerint több kutató­szollem. Hol itt, hol amott bukkan föl egy-egy ujabb keserű-forrás s a szenttamási házak tulajdonosai megújult reményekkel nézik, miut szedik minta­palaczkokba az eddig ólvezhetlen vi­zeket a kiküldött szakértők. Már eddig is vagy három helyütt födöztek föl is­mételten kincseket érő forrásokat s a napokban e czólból orvosi vizsgálatokat is tartottak. Óhajtjuk, hogy a keserű vizek ne váljanak megint csak keserű csalódásokká. — Uj szódagyár létesítése körül fárad Uhlárilc J. városi képviselő, ki az iparhatósági engedély iránt már be is nyújtotta kórvényét. Az uj gyár a szent Anna-utczábau nyílnék meg 3 tegnap délelőtt vizsgálta meg egy or­vosi bizottság a vizet, melyet a szóda­készitésbez kivannak fölhasználni. — A Széchenyi tér rendezése kö­rül a tegnappal lényeges elhatározások történtek. Szilágyi és Bruesy mérnökök ugyanis véglegesen megál lapították a magassági és szélességi viszonyokat s most már a tér háztulajdonosai tudo­másárajutnak annak, mennyire vág bele a rendezés házaik jelenlegi helyzetébe. Holnap érkeznek meg a fővárosi köve­zek s a rendezés részleteiről jözö szá­munkban már bővebben értesíthetjük a közönséget. — Szerecsenek a városban. A Fülöp-féle veudőglőnek a «Károm sze­recsenuek» konkurense akadt három va­lóságos szerecsen képiben, a kik város­szerte a közbámulat tárgyát képezik. Egész gyerek-karaván kíséri a bárom ethiopiai feketéket, a kik állítólag hyp­notikus bűvészek. A társaság egy úrból, a feleségébőt s egy kisasszonyból áll.. Hogy hol hypnotizálnak s miben bű­vészkednek azt még nem tudtuk kivenni; belőlük, mert fájdalom nem értünk —• szerecsenül. — Zsurnalisztika. Aheteukint két­szer megjelenő «K e c s k e m ó t és Vidéke* cz, társadalmi s közművelő-, dési hetilap f. évi október 1-sőtől. megnagyobbított alakban hetenként hát romszor Pestmegyei Hírlap czimen jelenik meg s képviselni fogja egész Pestmegye társadalmi és közmű­velődési érdekeit. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. jó, nagyon szelíd, nagyon engedékeny férj lett volna nekem. Éreztem, hogy engemet durva, rövid lánczon kell tartani, mint a harapós ebet. És mikor Zelles, ez a mű­veletlen, durva, dühös ember az utamba került, mindjárt belekapaszkodtam. Bizo­nyos voltam benne, hogy megfojt, ha meg­csalom öt. Felhajtott egy pohárral és mélyen fel­sóhajtott. — És mi haszna volt az áldozatnak ? Végre is meg fogom csalni, ha tudom is, hogy százszoros kínhalállal bűnhődöm értté. A láz egyre terjed, egyre jobban éget. Remegek, mikor egy uj emberrel megis­merkedem. Hátha ő az az illető ! Minden­kitől félek. S minden este hálát adok az istennek, hogy mint becsületes asszony fekhetem le. Szemébea mozdulatában annyi kétség­beesés volt kifejezve, hogy megrendültem tőle. A kezében tartott legyező foszlányokra volt tépve egészen. Hangja idegenszerüen csenget, mint valami elhaló távoli szózat. — Csak annyi bizonyos, hogy egy na­pon nem fogom elmondani azt a hálaimát. Talán már m», talán csak holnap. Előbb­utóbb be fog következni. És azután hiszen ismeri a haldokló Valentin átkát . . . Feje egészen lecsuklott mellére. «Hajd több is jön ez egy után.» Egyszerre ideges rángassál felriadt és meglökte a kezemet. -— Undokság, gyalázat! .... Töltsőu, töltsön hamar ! Őrült izgatottság fogott el, mikor susogó ruhájával érintkeztem. A mint reszkető ke­zemmel töltöttem neki, a pezsgő mind ki­folyt a pohárból. Tekintetem mohon, sze­relemittasan tapadt kipirult, szenvedélyes ar­czára, ő észrevette ezt a bűnös tekintetet. Elsápadt és ellökte a kezemet ; a pohár az asztalra esett és ketté pattant.. Az aranyos cseppek a ruhájára folytak. Észre sem vette. Durva, parancsoló hangon mondotta : — Hívja a férjemet ! Felkeltem székemről és gépiesen enge­delmeskedtem neki. III. Zelles motyogott valamit magában, meg­ivott még egy pohár sherryt és kijött a verandára. — Mi baj ? — kérdezte mogorván. Ágnes mintha menedéket keresne, gyor­san hozzája simult és görcsösen a karjába kapaszkodott.. — Rosszul vagyok. Vigy haza János ! Zelles megbiezczen tette idomtalan fejét, kifizette a vacsorát és egy Virginiára gyúj­tott. Én meg felsegítettem a hattyúprémes belépőt az asszonykára. Borzasztó türel­metlenséggel kapta magára, a kapcsok pat­togtak róla a selyembélés szakadt. Lekísértem őket a lépcsőházba. Ágnes alig támolygott. Mig a kocsijuk előállott, lehunyt szemmel, bágyadtan támaszkogott neki egy márványoszlopnak. Szomorú arcz­czal nyújtotta buosuzásia hideg, kis kezét. — Isten önnel, Enyedy Ugy lesz, a mint mondottam. Meg fogja látni. Még láttam, a mint dideregve belebur­kolódzott hosszú, plüs köpenyébe és hátra­dobta magát a kocsipárnák közé. Másnap elutaztak a fürdőhelyről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom