Esztergom és Vidéke, 1892

1892-01-24 / 8.szám

E.SZTKRGO.Vf. XIV. KVFOLYAM^ 8. SZÁM. VASÁRN AP, 1892. J \M Álí 24. ESZTERGOM és TIREKE * ." f \;irosi és nu'üv^i vidékeink köy.löiivív? uloni:T i ectf MKfi.1Ki.KNHi HKTENKINT KETSZEK: '. HIRDt ItSEK : VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG: , ; J« WHjw ! l ^^ K l^^ "ff., 7 *­1 ?. m ' ..... l'FALZ-llAZ. FÖLDSZINT, *'0-ig 1 m nO kr, JOO-tol ..OU-IJÍ 2 Irt 9-> ur. \?\ ()FIZFTK<Sl Álí' hnvtí a lap sí.ellmni réa/ét. ÍJIKÍO k<Y/,leinó>iy>'k k ii l «'1 «* 11 * I lí k. Ii , '1j* y'tf < 1|.l kr, K"ÓN/, évre ....... fi frt — kr I? I finn ll I V A T A I • .1 MAGÁN III If DKTftSKE • me-állaito.liiB Mc«itut leju«iliiiij-«|Mil»­Fl «vi« 8 h-t - kr i MftüU-níVMIftL. kij/ii)t(íh)Hl ._ N<W«.i «v,e I frt Ilii kr SZEOllE^Vl-TKlí 8SI, •KVIITTÍ^ «i'• Fgy szám ára 7 kr. j i,0V:i * la V l«ivftl»l«* «s iH»gí«»|iUÍ«J«»ei, a uyilttorlie szánt k<"?.Di- ! HlJ*jilttK soia KI. . p : .# _ , ! u . Q menyeit, előli/.etési jciizel; és reklíimáliisok intözeinlíík, Q ______ jj—.— — . . ,— 4 Timon programmbeszéde, Esztergom, jan. 21. Timon Ákos országgyűlési képviselő­jelül tutik esii törtök ön mondta el várva­várt programmbeszédét á Fürdő nagy termében. , Ezernél löbb hallgató gyülekezett össze. Timon háromnegyed hatkor ér­kezett a pártgyülésről kiküldött bizott­ság meghívóival s riadó éljenzések kö­aött lépett a szónoki emelvényre. Sohase láltnnk olyan népáradatot a Fürdő termében. A főterem falai mel­lett trübüuökön 8 a teremben minden talpalatnyi téren választók sereglettek <)sszo. A kis terem épp ugy megtelt, mint a folyosó. Még a lépcsőház is tömve volt. A karzaton hölgyek sora­koztak. A programmhallgató közönség jellem­zésére nem sorolhatunk föl néhány száz nevet. Átaláuos jellemzésül említjük csak a következőket. A benczések majd­nem testületileg jelentek meg Villányi igg^gató vezetése alatt. Ott voltak a pfunási tisztviselők közül Mésxáros, Reviczky, Hajas, a megyei tisztviselők élén Andrássy János, a városi liszt­viselők közül Niederninnn József, Föld­váry István dr., ott volt Bartal R. és -tie&ermair Pál kir. tan., Pisuth köz­jegyző, Feichtinger. aibiró, a háttérben számos Frey-párii, köztük több fiatal pap, az^áll.imi hivatflnokok testületi­leg, ftljfcHparosök és kereskedők tö­megekben, földműves osztályunk leg­java, a kik mind feszült figyelemmel váriák Timon programmbeszédót. Teljes egy óráig tartott Timon Ákos, leikos óljonzésekkol sokszor megszakí­tott, d«r mindvégig nagyhatású prog­rammbeszéde, melyet egész terjedelmé­ben mutatunk be olvasóinknak : Tisztelt Uraim! Tisztelt Polgárok! Midőn a jelöltség elfogadása iránt nyilatkoztam, határozottan kijelentet­tem, hogy én a szabadelvű párt híve Tagyok, mert a jelenleg létező orszá­gos pártok között a szabadelvű párt és kormánya nyújt legtöbb garantiái •arra nézve, hogy mindazon reformokat létesíteni fogja, melyek állami önálló­ságunk megszilárdítása, egy erőteljes inemzeti állani kiépítése végett szük­ségesek. A ' szríbadelvü < párt az, mely az előbbi Deák-párt örökébe lépve, az 1867-ben megteremtett közjogi alapon törekedett állami és társadalmi intéz­ményeinket a kor igényéi szeriut fej­leszteni, a nemzet szellemi és gazda­sági erőit fökozuí, ez által egy erő­teljes magyar nemzeii államot létre ­hozni s e tekintetben már is kiváló sikerekkel dicsekedhetik. A szabadelvű párt nem csillogó jelszó gyanánt használla a «nemzeti állam- \ eszmét*, hanem iparkodott azt, az ál­lami háztartás rendezése és szerves intézmények létesítése által biztosítani. Midőn az 18G7-ikí kiegyezés Deák Ferencz bölesesége melleit létesült ós a magyar nemzetiéi koronás fejedelme kibékült, rohamosan kellett haladnunk, hogy csaknem egy félszázad mulasztá­sait pó'óljuk. E rohamos haladás az állam pónzerőinek mind fokozottabb igénybevétele olvégre a pénzügyi egyen­súly megzavarására vezetett. A szabad­éi vii pártnak és a párt kitűnő korma­1 nyáuak kiváló érdeme, hogy vaskövet­kezetességgel és a még önmagában véve jogosult aspiratióknak sem mw gedve oda törekedett, hogy a pénzügyi egyensúly helyre állittassék és ez által az állami szervezetben igényelt refois moknak szilárd anyagi alap megterem­tesséT. Ma már örömmel konstatálhatom, hogy az állami háztartásban nemcsak az egyensúly helyreállott, hanem a pénzügyi miniszter, a mint a zárszáma­dások eléggé tanúsítják, jelentékeny felesleggel rendelkezik. A legnagyobb baj tehát, melylyel régóta küzdenünk kellett, szerencsésen elenyészőit. Magyarországnak gazdasági önálló­sága biztosítva van és e rendezett pénzügyi helyzethez a jövőben ragasz­kodnunk kell. Igaz, hogy a nemzet a pénzügyi egyensúly, helyreállítása végett jelen­tékeny áldozatot hozott, de nem hozta áldozatul anyagi megromlását,, elszegé­nyedését, mert a gazdasági élet minden irányban fokozatos fejlődóst tannsit. Mezőgazdaságunk a magas gabona árak következtében kedvező helyzetbe jutott. Egyes iparágak, mint pl. a vasipar, a kőszén termelés mindinkább felvirágoz­nak és folyton ujabb és ujabb iparvál­lalatok keletkeznek. Vasúti hálózatunk óriási fejlődése ós a vasúti viteldijak rendkívüli leszállítása nagy mértékben előmozdították Magyarország közgazda­sági viszonyainak javulását, felvirág­zását. De nemcsak a közgazdasági élet te­rén érezhető örvendetes haladás, hanem éppen ugy, sőt még nagyobb mérték­ben a kulturális élet terén is Magyar­országnak nemcsak közgazdasági erői gyarapodtak, hanem kulturális intéz­ményei is. Büszkén utalhatok arra, hogy a sza­badelvű párt kormányának vezetése alatt sikerült Magyarországnak egy hatalmas középpontot egy nagy intelligencziájával biró fővárost teremteni. Budapest rö­vid busz év alatt valóságos világ­várossá fejlődött, hol ma már művé­szetek, Uidomáuyok, jótékony intézetek nagyszámú palotái díszlenek, melyek nagyrészt az utolsó husz év alatt npH ltok. Nem akarom itt, Tisztelt Uraim, milid­nzon intézményeket és törvényeket fel­sorolni, melyeket a szabadelvű párt kormánya a törvényhozás hozzájárulá­sával Magyarország szellemi művelődó­sének fel virágozta'ása végett létesített, hanem csak azon két nagy fontosságú iörvényre akarok utalni, mely legutóbb képezte a parlamenti tanácskozás tár­gyát u. in. a kisdedóvásróí és a ta­nítók nyugdijának biztosításáról szóló törvényre. E két törvény meghozása áltat Ma­gyarország nagy haladást lett. az igazi humanismus felé, e két törvény fogja legjobban biztosítani a magyar állam­eszme megszilárdulását a magyar nem­zeti állam megteremtését. Ha a magyar nemzeti államot megte­remteni akarjuk, oda kell lörekednünk, hogy rininden állam polgárnak mód ós alkalom nynjtassék a magyar nyelvet mint állami nyelvet elsajátítani. Ez pedig csakis a kisdedóvás ós a nép­oktatás utján történhetik. Oda kell tö­rekednünk, hogy épen a nem magyar ajkú vidékokon minél nagyobb számu és minél jobban felszerelt kisdedovó intézeteink és népiskoláink legyenek, melyekben a magyar nyelvet mint állami nyelvet hazánk nem magyar ajkn pol­gá r i i is megl an u Ihassak. — Azért üd­vözlöm én örömmel az említeti, két tör­vényt, mert erre nézve az üdvön kez­deményezést 1 mégtették. Valamint öröm­mel üdvözlöm azon törvényjavaslatot, melyet a kormány az állami néptanítók fizetésének rendezésére nézve benyúj­tott, de a parlament feloszlatása követ­keztében tárgyalható nem volt. Mindezek, tisztelt Uraiittfál&kkal haii­gosabban szólanak, sokkal többet bi­zonyítanak a szabadelvű pártnak és kormányának komoly nemzeties irányú törekvése mellett, miut a «nemzeti» párt hangzatos jelszavai. A magyar állam politikája 1867 óta nemzeii volt. Egy erőteljes magyar nemzeti állam megteremtésére töreke­dett és törekszik a szab. elvű párt is. Ugyanezt hangoztattam a jogtudomá­nyok művelése szempontjából én is, midőn mnlt évi szeptember hóban tan­székemet az egyetemen elfoglaltam. A nemzeties irányú politika tehát nem lehet som pártkérdés, sem korlesfogás, mert az erőteljes nemzeti állam, meg­teremtése ideálját képezi mindhárom országos pártnak. A függetlenségi párt álláspontját tisztának ós határozottnak tartom. Mind­nyájunknak óhajtani kell, hogy Magyar­ország minél önállóbb és függetlenebb legyen. — De éu ez idő szerint azon kapcsolatot, fnolyot az 18(57-iki kiegyezés Magyarország és Ausztria között lót esitelt fentarfandónak tartom s a 25 év óta, fenni ló közjogi alapon óhajtom a magyar nemzeti állam ki­építését. Ellenben határozottan elitélem a nemzeti párt azon kétes irányú és megbizhatlan politikai magatartását,hogy egyrészt programmjában az 1867-iki ki­egyezés őre, Deák Ferencz politiká­jának hive ós folytatója gyanánt vallja magát, másrészt a függetlenségi párt­tól kölcsönzött jelszavak, ígérgetések által akar magának más irányban pár­tolást szerezni. Az ilyen politikának csak az lehet a következménye, bogy minden komolyan gondolkozó politikus teljes bizalmatlansággal viseltessék iránta. A nemzeii párt múltja különben is semmi garanfiát nem nyújt legújabban tett Ígérgetéseinek megtartására. Avagy az olyan párt mely rövid idő alatt már legalább négyszer irányt és : program mot változtatott, igényt larthat-e arra, hogy legújabb programmját bárki is komolyan vegye? Á mostani nemzeti párt volt már konservativ, egyesült ellenzéki, mérsé­kelt ellenzéki párt. Rövid 17 óv alatt a konservaliv iránytól eljutott azon ultra liberális iráítyig, mely jelenlegi programmját jellemzi, a midőn pl. £s egyházpolitikai kérdésekben nemcsak a szabadelvű pártot, hanem még a füg­getlenségi pártot is lulliczitálni tőr­re k szik. És mégis előbbi traditiói alapján fő­leg a klérus támogatására akar szá­mítani. A politikában első kollók az őszin­teség, azon kitűzött czólok őszinte be­vallása, melyeknek megvalósítása végett valamely párt a nemzet bizalmát igénybe venni óhajtja. Vájjon lehet ilyenről szó a nemzeti pártnál, mely minduntalan más és más czólokat tűz ki maga elé és más jelszavakat, más irányelveket tüz zászlajára, sőt nevét is mindunta­lan változtatja azon hitben, hogy az uj nevezet alatt jelszavai kelendőbbek lesz­uek ? — Vájjon lehetséges-e az, hogy valaki egyfelől a nemzeti párt hivé­nok vallja magát, ezen pártnak egyház­politikai programmját tegye magáévá és másfelől Schopper püspök különben űszteletreméltó egyházpolitikai nyilat­kozatának követóséro fogadást légyen? Nem, tisztelt Uraim, én mindezt lehet* tennék és Összeférhet lennek tar­tőm. Az ilyen politikai magatartást ha­tározottan elítélem. Mindezek következtében erős hitem és meggyőződésem, hog^ a nemzet bizalma a küszöbön álló választások­nál ismét a ájsábadelvüpárt felé fog irányulni, hogy ezeu párt keresztül vigye mindazon reformokat, melyek egy erőteljes állami kormányzat s egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom