Esztergom és Vidéke, 1892

1892-08-04 / 63.szám

lege nincs, az értesítő azonban ugy van szerkesztve, mini ha kathol. isicoláról szólna. Hogy egyebet ne említsünk, a tananyag csak kaiból, hittanról szól, az a barát, a ki az uj tan < rémnek eg\ Mária-képet ajándékozóit. Ez a jótétemény tehát annyit jelent, hogy egy nem kath. iskola uj tantermét sietlek kath. jellegűvé lenni. Pedig ez iskolában a tanulóknak körülbelül egyharmada nem kath. Az ilyen visszaélés elJfii föl kell szóllanunk, bár tudjuk, hogy nálunk alig mernek az ilyen ellen szólni. A tanulók száma volt 142. Az osztályozást nem találjuk elég szigorúnak, csak 8 tanuló bukott több tárgyból, a 4-ikbeu egy sem. Az értesítő különben elég gondosan van szerkesztve, de kiállítása meglehetősen primitív.* Ugy tudjuk, hogy a P. N. tanügyi rovatának vezetője, Szigetvári Iván dr. ur meglehetősen borsos kritikával végez legtöbb iskolai értesítővel. Erősebb észrevételeire csak anynyit, hogy a kettős igazgatóság csak névleges, mert Feiehtiuger Sáudor kir. tan. nem egyéb, mint tanügyi tanácsos, hivatalos közvetítő a város és reáliskolája között. Miut czimzetes direktor annyi érdemet szerzett az iskola ügyei körül, hogy igen óhajtandó volna, ha még nagyon sokáig díszítené szerencsés nevével s még szerencsésebb buzgalmával az intézetet. A mi a kath. hittan tanítását s az iskolai szent kép ügyét illeti, az egy olyan esztergomi középiskolánál, melynek pártfogói közt a főpapságot tisztelik, melynek növendékei többségben katholikusok s melynek tanári kara egészen katholikus, nem képezheti bővebb diskusszió tárgyát a sajtóban. Keformok nagyon ráférnének reáliskolánkra : de a hol nem félnek a reformoktól, ott nemsokára meg is fog nak honosodni azok. Erről azonban majd aunak idején részletesen el fogjuk mondani a magunkét. — Elura Színház. Az arénának f. augusztus 8-tól érdekes vendégei lesznek. Mint a falragaszok hirdetik, a világhírű és eredeti Elura színház öszszes díszletei, felszerelései és készülékeivel egy-két fantasztikus ós misztikus előadást készül rendezni nálunk, a midőn a titokzatosság és csodálatosság egész birodalmát bemutatja: a YutnYum csoport, Miss Editha légi uláuozhatatlanságai, természeti tünemények, hallét, fata morgana ós egyéb varázsképek, mely pompás jelenetek a ino-— Milcsi ! Milcsi! Itt vagyok ! — Egy főhadnagygyal. — És van már kauczió ? — Az nincs, hanem kitűnő füstölt kalbász . . . — Adjon föl egy pohárral. — Tegye bele a gyereket is. Jeszszus mindjárt leesik . . . — A fejem ! Ne szorítsanak ugy ! — Sebaj, csakhogy a pipám itt van. — Annak is egész jegyet váltott ? — Persze. — Azt bolondul tette, hiszen az még csecsemő. — Kalauz ! Kalauz ! . — Ne bántsa. Szopik még . . . — Konduktor ! — Annak már , . . — Harmadikat csöngettek ! — Isten veletek ! . — A kanárikat ne feledjétek. — Menjetek el velük mindennap uszodába. — Pá-pá édes ! Igazítsd meg . . . — . . .az orrodat. — Vizsgáltasd meg. — Itt a zsebkendő. No majd a mama tartja. — Igy ni fiacskám. No most fujj bele . . . — (Vasúti sipszó !) Trütűüüü ! . . . — Milyen fölséges az, hogy az ember igy a vasúton . . . — Akár csak a pokolba . . * — Me-hett ! Dr. Muki. •—>— dern paradicsomból csak egyes pontjai a változatos műsornak. Eószletesebb ismertetéssel a falragaszok fognak szolgálni. — Megtébolyodott. Greff Gyula ismert esztergomi kereskedő, a ki már több év óla gyógyíthatatlan gerinczbajban szonvod, megtébolyodott. A szerencsétlen embert a budai sz. János kórházba szállították. Felgyógyulásához legcsekélyebb reményt sem fűznek. — Megölte az apját Kovács Bálint nagysápi parasztlegény. Eolyó hó elsejének virradóján ugyanis az apa, Kovács János, fiával a gabona behordásközben annyira összeszólalkozván, azt tet!eg bántalmazta, mire a felduhödt fiu egy mellettük heverő fadarabot felkapván aval édesapját dulakodás közben kétszer főbe ülöfe s a második ülés után a kútba lökte. Kovács Bálintot még reggel letartóztatták s bekísérték a jár. szolgabírósághoz, hol töredelmes vallomást tévén átadatott a helybeli kir. járásbíróságnak. — Balázs János hulláját, ki a napokban, az árenda fölött való elkeseredésében a phylloxerák és a sógorasszony kösekedósei elől a hullámok közé menekült, a Duna, Pilis-Maróth község határában, partra vetette. A hatóság a rokonok értesítése végett, az esetet közölte Nagy-Öl ved község elöljáróságával. — Mint az idö változandó. A minapában megírtuk, hogy Blumenstein Róza, a csúzi zsidó kovács lánya, egy keresztény vallású boguáiiegónnyel Esztergomba szökött, hogy itt a kathoiikus vallásra térve, szerelmesével eggyé lehessen. De utánok jött a leány atyja, s a jár. szolgabiróságuál a leányát, mint olyat, kí agy bántál inakban szenved, haza vezettetni kérte. A hatóság, ennek folytán, a leányt megfigyelés alá vétette, s kiderüli, hogy voltak ugyan, néhány év olőtl, vértorlódás folytán agybántalmni, de jelenleg teljes, jó egészségnek örvend, s miután azon kort Í3 eléri e, a. melyben immáron a saját akaratát követheti, háborít ha Liánul az esztergom-vízivárosi apácza zárdában marad, hol nem sokára a keresztségben fog részesülni. Hanem a mi az egész dologban a legeredetibb : időközben, saját jószántából lemondott vőlegényéről, miután arról értesült, hogy az kissé tulvidám köuyelmü életet folytatott. A hoppon maradt bognárlegény pedig most már keservesen fütyörészi, hogy «mert a leány nem állandó, mint az idŐ, változandó !» — Több tokdi réttulajdonos panaszt emelt az esztergom-almás-füzitői vasút részvény társulata ellen, azon okból, hogy az uj vasúti töltés a hegyekről lefolyó záporviz eddigi útját elzárván, a viz róloikre folyik sazt eliszapolja, — minek folytán a töltés át szakítását s híddal való ellátását követelik. A közig, bizottság kiküldöttjei a híd alkalmazását nem hozták javaslatba. Az ügy külömbeu a kereskedelmi minisztériumhoz terjesztett fel eldöntés végett. — A győri kereskedelmi és iparkamarától. 1. Pályálázat szénszállításra : a m. kir. államvasutak igazgatósága a hálózata részére 1893. évi január hó 1-től egy, esetleg három évi időtartamra a kocsik és hivatalos helyiségek fűtésére, valamint alkalmazottainak magánszüksóglete fedezésére évenkint szükséges mintegy 32000 tonna darabos- és koczka szón szállításának biztosítása iránt ajánlati pályázatot hirdet. Az 50 kros bélyeggel s az egy évre ajánlott mennyiség értékének megfelelő 5% bánatpénzzel ellátót zárt Írásbeli ajánlatok legkésőbb f. ó. augusztus hó 23-ik napjának déli 12 órájáig az anyag-és leltár-beszerzési szakosztálynál nyuj tandák be. 2. Pályázat mozdony-szerkocsi ós kocsi-emelŐ állványokra, ugyancsak a m. kir. államvasutak igazgatósága pályázatot hirdet a műhelyei részére f. évben szükséges 4 csoport mozdony-emelő és 3 kocsi- és szerkocsi emelő-állvány szállítása végett. Az erre vonatkozó kellőleg bélyegzett s 5% bánatpénzzel ellátott zárt Írásbeli ajánlatok az anyag és leltár beszerzési szakosztálynál f. é. augusztus hó 20. napjának déli 12 órájáig nyújtandók be. 3. Pályázat mozgósítható mórlegek javítására, a m. kir. államvasutak Budapest-jobbparli üzletvezetőségo az általa kezelt vonathálózaton levő összes rendszerű (nem Fairbanks-fóie) mozgósítható mérlegek, hídmérlegek és az tizekhez tartozó sulyok fen tartása és javítása czéljából 3 évre pályázatot hirdet. Az erre vonatkozólag teendő ajánlatok kellőleg bélyegezve és 5% bánatpénzzel ellátva a Bpest-jobbparli üzlet vezetőség I. osztályához f. é. augusztus hó 17. napjának déli 12 órájáig nyújtandók be. Ezen pályázati hirdetményeket a kamara azzal teszi közzé, hogy az ezekre vonatkozó részletes feltételek a kamara irodájában betekinthetŐk. Győrött 1892. évi julms 27. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében : Jerfy Antal s. k. elnök, Szávay Gyula s. k. titkár. Hirdetések. FELELŐS KÖRÖSI SZERKESZTŐ : L Á S Z L Ó dr. 385

Vi89&- számhoz. Árverési hirdetmény. Alulírott kir. bírósági végrehajtó ezennel közzé teszi, hogy a budapesti V. ker. kir. járásbíróság 18S2. évi 947. számú végzésével dr. Balog Sándor ügyvéd által képviselt Tausig Sigfried felperes részére Hoffmann C. Jalperes ellen 253 írt 56 kr köv. éa jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt 387 frtra becsült ingóságokra az esztergomi kir. járásbíróság 3855/1892. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a felül foglaltatok követelési erejéig is, a mennyiben azok végrehajtási zálogjogot nyertek volna, — alperes lakásáu Nyerges-Újfalun leendő megtartására határidőül 1892. évi angsztus hó 5-ik napjának délelőtt 9 órája tüzelik ki, a mikor a bíróilag lefoglalt bátorok s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alól is el fognak adatni. Egyúttal felhívatnak mindazok, kik az elárverezendő iugóságok vételárából a végrehajtó követelését megelőző kielégítéshez tartanak j-^got, — a menynyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, — hogy elsőbbségi igényeiket az árverés megkezdéséig alulirt | kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval jelentsók be. Esztergom, 1892. évi július 22. HAVAS VINCZE kir. bir. végrehajtó /l892* LJÍV1 Si5

» Eirddtmén j. Szent györgymező és Víziváros községnek telekkönyvi betétei az 1886. XXIX. és az 1889. XXXVIIL t. czikkek értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közzé, hogy 1. miudazok, a kik az 1886. XXIX. t. czikk 15. és 17. §§-ai alapján — ide értve e §-okuak az 1889. XXXVIIL t. cz. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is, — valamint az 1889. XXXVIIL t. cz. ' 7. §-a alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, a kik valamely tehertétel átvi- i telének az 1886. XXIX. t. cz. 22. §-a, illetve az 1889. XXXVIIL t. cz. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1893. évi február hó 10 ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított keresetük aunak a harmadik személynek, a ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára* nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, a kik az 1886. XXIX. t. cz. 16. ós 18. §-ai eseteiben — ide értve az utóbbi szakasznak az 1889. XXXVIIL t. cz. 5. ós 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenébeu ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1893. évi február 10-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz bouyujtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog ; 3. hogy mindazok, a kik a fentebbi 1. ós 2. pontban körülirt eseteken kivül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, az e tekintetbeui felszólalásukat tartalmazó kórvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis az 1893. évi február hó 10-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmulta utáu a betétek tartalmát csak a törvény rendes utjáu ós csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. . Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a kik a betétek szer-' kesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, — hogy a mennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak — az eredetieket a telekkönyvi hatóságuál átvehetik. Esztergomban, 1892. augusztus 1-ón. Az esztergomi kir. járásbíróság, miut tkvi hatóság. kir. járáshiró. Magos Sáaitfj