Esztergom és Vidéke, 1892

1892-07-31 / 62.szám

£ $z t Ö r g o m múltjából. (Foh/tatás.) 1211-ben I. János érsek a káptalannak adta át a uag} szombati sz. Miklós templomát jövedelmeivel együtt. (Venczel, ujokmánytár I. 62. sz.) Ugyanazon évben II. Incze pápa megerősítette a -káptalant az érsektől kapott, bulchni Szűz Mária és szeniczei egy ház birtokában. (L. M. Sión II. 312. és 203. II.) 12U-b«H II. Endre király Kokat (Párkány) falusi királyi kikötő-vámot és az esztergomi piacz-vámot a káptalannak adományozta. (TJ. o. 204. 1.) 1219-ben ugyanazon király a káptalannak Tincze nevű, Erdélyben létezett birtokot ajándékozta. (U. o. 206 1.) 1224-ben Detrik aólzonn főispán ésHerduin 100 ezüst giráii, mely összegből 20 Uirit misékre ajánlottak fel, Szebeieb föl<ié.fc eladták az esztergomi káptalannak. iSndre király pedig ugyanazon évben Szebeléhöt minden vámfizetés idol íóínieíitette. <IJ. *o.-24L és 212. 11.) 1232. Ugyanazon király, Eóbei't érsek kérésére, az egyház jobbágyait minden bíróság hatósága alól fölmentvén, saját hatósága alá helyezte. (TJ. o. 291. 1.) 1237. IV. Béla király az esztergomi egyházat az atyja által neki adományozott, Hont várhoz tartozott Ság és Galgócz várhoz tartozott Ebed földek birtokában megerősítette. (TJ. o. 435. 1.) 1250. Vanckai István érsek az esztergomi láptannak ajándékozta a sz. Adalbert -egyházban nyugvó atyja emlékéül, György nagyszombati lakosnak, ki neki 6 anárkávai tartozott bíróilag az érseknek ítélt ingatlan javait. (TJ. o. 595. 1.) 1255. Máté leánya, Jób neje, a sz. Pál külvárosból az e külvárosban az árkon belül és kivül feküdt földjét két és egynegyed girán eladta az esztergomi káptalannak. <TJ. 682. I.) 1256. és 1263. IV. Béla király megerősítette az esztergomi egyháznak a magyar királyoktól nyert jogait és szabalmait. <Cod. Dipl. IV. 2. 384. I. — M. Sión II. 839 1.) 1264. Zozimás váradi püspök Esztergomban súlyosan megbetegedvén s az esztergomi főtemplomban óhajtván temetkezni, e templom káptalanának ajándékozta somogyinegyei bérei földjét, két fszolgával együtt. <M. Sión II. 945. 1.) 1274. László király a Nyulak szigetén létezett apáczáknak adományozott pilismegyei Jenő falu helyett, Zalka hontmegyei helyiséget adta. (Cod. Dipl. V. 2. 150. 1.) 1284. Erzsébet, az ifjabb királyné, az esztergomi főegyháznak ajándékozta az (eszt) Esztergom megyei Epei földjét. t

(TJ. «. V. 3. 214. 1.) 1313. Egyed mester, Gergely mester fia, a Maros körül volt Nagy-Lak nevü •örökölt birtokát az esztergomi főegháznak ajándékozta. (TJ. o. VHI. 1. 527. 1.) 1332. Ágnes királyé, III. Endre kijrálynó özvegye, elismerte, hogy Fertő-tava melletti Nizsider falut sz. Adalbert templomának ajándékozta, (ü. o. VI. 2. 336. I.) 1336. Az esztergomi sz. István kórház mestere bizonyitnya, hogy Szop asszonyság Jakab özvegye, Stehl nevü birtokot az esztergomi főegyháznak adományozta (TJ. o. VIII. 4. 206. I.) 1345. ós 1346. Tamás egykorú vajda és enek fia Konya, Kürt és Berszem birtokait a főegyháznak ajándékozták. (TJ. 0. IX. 278. és 359. 11.) Zsigmond király sz. Adalbert egyháza kanonokainak a Szazad (Sassad) és TJrs (Buda-örs) egyházakat, tulajdonkép azok véduri jogát más járadékait és jövedelmeit. (TJ. o. IX. 1. 573. I.) Ide tartoznak még azon bucsuk, melyeket IV. Jneze IV. Sándor pápák a főegyházat bizonyos napokon, jelesül sz. Péter és Pál apostolok ünnepén áhítatosan meglátogató híveknek engedményeztek (TJ. o. IV. 2. s 436. II.) E főszéke^egyház diszét nem kevéssé emelték a hozzácsatolt kápolnák is. Ezek legkisebbiké vala a Nagy boldogasszony kápolna, melyet 1396-ban Kanizsai II. János érsek a templom, ajtajántoli bal oldalán épitetett, budai házakkal és a Pozsonymegyei Szamand birtokkal ajándékozott meg. E kápolna gondnokai valának : 1418. Péter, kinek ugyanezen érsek a pilismegyei Akus-Palota birtokot adományozta; 1429ben -Galambok Mihály (L. Cod. Dipl. 2. 345. és 360. 11. — Schmikl, Epise, Agriens I. 374. 1.) E kápolnának IX. Bonifácz pápa 1400-ban bucsut engedményezett. (L. Cod. Dipl X. 2. 792. 1.) A másik Gyümölcsoltó Boldogasszony emlékezetére avatott kápolnát 1506. Bakacz (azaz Bakács ) Tamás érsek a templom jobb oldalán vagy megújította, vagy inkább ritkabecsü márvány táblák kai művészetileg kirakatván,ujra épitetette s e kápolna, minthogy a a törökök dühemegkinálta azt, egész szerkezete leggondosabban szétrobantatván, a Budnay érsek által építtetni kezdett uj föegyház mellé tol tátott egészen ugy, a mint volt, (Mathós az i. h. 30. és 41. 11.) Erről bővebben (M. Sión V. 426. 513. stb. II.) 1385. Demeter érsek a templom jobb-, vagy délioldalán a zsidó-utcza és a szőlők felé az «Oltári Szentség* kápolnáját építette és ebben is temetettet el. (Mathés az i. h. 29. 1.) — Cod. Dipl. X. 2. 207. és 507. II. M. Sión I. 307. Podharaczky Budapest 101. 1. Végre a templom tornáczán kivül éjszakra vagyis a templom baloldalán vala sz. Mihály főangyal kápolnája a temetővei együtt s e kápolnát Aragóniái János, Beatrix királyné fivére esztergomi érsek építette. (Smitth J. Eppi-Strig II. 11.1.valamely névtelen irónak kéziratira épített állítása szerint. A bold. Szűz Mária, mint fönnebb említem, Martiriuss érsek által 1156-ban készítetett oltárán kivül, melynek 1326-ban Tamásnak volt gondnoka, 1252-ben Vancsai István érssek az általa nagyobitott templom tornáczaban sz. Lucza szűz s vértanú emlékezetére emeltettett és biztosított örökös alapítvány nyal oltált atyja Orbaz gróf lelki üdvére s ez oltárnak 1288-ban Marczell volt gondnoka ; ez oltárhoz harangláb is esatoltatott, melynek föntartására Urkutha földje szolgált alapítványul. (Cod. Dipl. IV. 2. 148. 1. — V. 3. 421. I. — VII. 5. 509. 1. — VIII 3. 120. 1.) 1530-ban Várdai Pál érsek igen ékes sz. kereszt-oltárt készítvén, ugy intézkedett, hogy bizonyos napokon ezen oltárnál a papok isteni szolgálatot s e végből Fejes-zvölnek nevezett szőlőjét ezen oltárnak és ezen oltárnál tisztkedő papok társodájának nevezetesen Zentfalvi János kanonoknak s utódainak hagyományozta. (Scbmitth Ep. Agr. II. 290. 1.) A föegyhazat leggyászosabb állapotba a belzavarok s a nemességeknek király választáskori viszálykodásai döntötték. Mert Mihály érsek Amadé nádorral és más főnemesekkel együtt Róbert Károlyt pártolván a cseh Venczel ellenében, ennek föpárthive János Heurik bán testvére, szintén Henrik nevü cseh katona főnökkel egyesülten Gyérnek Theopbil prépost tannulsága szerint ; Esztergomot feldúlta, az egyház levéltárát elraboTa s a hely szentelt szüzein eröszakot tőn. (Schmitth A. Eppi Strigon I. 159.1. — Pray MM. SS. Diplomát. S. I. 74. 1.) 1485. Stibor lengyel lovag és erdélyi vajda fia a sekrestyébe törve be, az okmányokra és egybázi eszközökre fente fo^át. 1543. A törökök ostromolván a várat, a templom nagy része ágyukkal leromboltatott, s a kövek a bástyák kijavitatására forditattak. Végre 1594-ben Mátyás főherczeg ostromolván e várat, az egyházat is végső rombolás érte, mely alatt egészen elpustulván, régi fényének csak gyászos romjai látszottak, mig 1762-ban gróf Barkóczy Ferenez érsek paranosára, a romok szétbordattak s a halom azáltala épitetni szándékolt uj főegyházhoz szükséges alapozás végett kiegyengetettetett. Az alapból és összeszedett emlékkövek töredékeiből az egyház egyes részei, terjedelme és alakja is ki lévén vehető, a többször idézett Matbéz János ábrákkal diszesitett munkájában közzé tette. Ezek szerint a templom, tornáczai és kápolnái nélkül, csaknem 30 öl hosszú, 10 öl széles, mindkétfelől öt oszlopból álló oszlopsortozattal, három hajóra levén felosztva, melyhez mindkét oldalról feljárás, felkör alakú szentélye kelet felé'* egész a várfalakig nyúlt, s ezzel szemközt nyugatra nyilt a templom tornácza, melyhez mindkét oldalról feljárás, balfelöl pedig csarnoka vala sz. Lucza és Miklós oltárával, s a sírboltba lejárással, fölötte pedig a Szentháromság oltáta látszott. Innét a nagy ajtón magába a négyszögű kövekkel kirakott templomba lehetett jutni, s a két kisebb ajtó-alak közötti nagy ajtó nyilasa gömbölyű rovátkolt ivezet aiatt két ölnél magasabb, egy ölnél szélesebb vala, s oszlop alakú feleit két oroszlán-, s ugyannyi emberalak ékesítette. A nagy ajtó fölött a kar, és mindkét felöl egy-egy torony volt, melyek egyike sz. András, a másika sz. Jeromos tornyának neveztetett. Ezekre a templom legelöli részén, a szintén két toronynyal bírt szentély mellett, jobbról a Bakács épiteite Gyümölcsoltó Boldog asszony, balról Kanizsa által a templomhoz csatoltatott Nagy boldogasszony következett, amannak tovább az Oltári Szentség kápolnája, emennek pedig könyv- és kincstár helyisége volt szomszédságában. Végre a főajtó bolthajtását és küszöbét Job érsek, Béla király, s más szentek ábrázolatai ékesítették különféle, a szentek életéből és szentírásból kiválogatott jelképeivel. A várnak Barkóczy érsek korában fölásott és kiegyengetett, keletnek a sz. Adalbert egyház és prépostság, nyugatra pedig az 1 §-ban emiitett víztartó, ós hajdani érsek-palota közötti téren Mária Terézia királynő 1770. elég tágas templomot épitetett sz. István király emlékezetére, E templom homlokzatán a cs. k. sas díszelgett, s mellette kétfelől sz. István ós László királyok roppant szobrai voltak láthatók. A rézfödelü toronyban három harang vala. A templomban pedig sz. József oltára előtt az 180-9ben meghalt Károly ambrus érsek cs. k. föherczeg földi maradványai takaritattak el, melyek 1821-ben a mostani főtemplom sírboltjába szállitattak. (Mathós az i. h. 14—16 11.) HÍREK. — Vaszary Kolos herczegprimás, mint értesülünk, a szent István ünnepre Budapestre utazik, hogy a nagy nemzeti ünnepen pontifikáljon. Az ünnepélyek befejezte után ismét visszatér Balatonfüredre, hol jelenleg tartózkodik, elébb azoubau esztergomi székhelyét meglátogatja. — Uj egyetemi tanár. Wittmann Ferenez drt, Sztoczek József asszisztensét és uiódát ki fogják nevezui a műegyetemhez a physika rendes tanárának. Ez a hir reánk nézve fölötte örvendetes, mert Wii-tmann Esztergomban végezte a reáliskolát s ugy emlékszik vissza városunkra, mint a hol gyermekkora legszebb éveit töltötte. — Walter Gyula dr. Lubló fürdőn élvezi a szünidők örömeit; de, mint értesülünk, oit sem heverteti fáradhatatlan tollát. Ugyanis a lubló-fürdői Anna-bállal kapcsolatosan, f. hó 28-án rendezett jotókonyczólti műkedvelői hangverseny műsorában egyik kiváló helyet foglalta el az általa irt és fölolvasott «Jó ós rossz idők» czimü elmefuttatás. A műsorozat különben 10 pontot foglalt magában, a melyből 7 számot zenével, hármat pedig szépirodalmi dolgozatok felolvasásával töltöttek be. — Uj doktor. Fried Emil, városunk fitt f. hó 26-.ÍU promoveálták a Bí'cs birodalmi fő- és szék városi egyetemen az orvosi tudományok tudorává. A sz p ehetst'gü fiatal orvosnak, aki, mint értesülünk, még a külföldön szándékozik tanulmányait folytatui, őszintén gratulálunk ! — Uj ügyvédi iroda Muzslán. Vimmer Imre, köz- ós váltó ügyvéd,. Esztergom, majd Sopron vármegyék volt tiszti ügyésze s az esztergomi főkáptalan uradalmainak néhány év előtti kormányzója, — mint bennünket értesít. — magát az illetékes ügyvédi kamaránál bejegyeztetvén, ügyvédi irodáját Muzslán, a 25. nópsor sz. alatti házában megnyitotta. — Budapest—Esztergom. A régóta óhajtott egyenes fővárosi vasúti összeköttetés még előbb meglesz, mint az állandó hid. A főváros részéről Alkér polgármester v-»/,« •••• • t e^yap történt^meg a Budapest-^esztergomi nj — ^etearoiogíai jelzések Esztergombán. Holnap ól kezdve a budapesti központi meteorológiai intézet időjóslatait az esztergomi távi ró hí va t all al naponkint közölni fogják. A táviróhivatal előtt külöu hirdető tábla fogja folytonosan jelenteni a közérdekű időjárás jelzéseket* jának liczitáezóján sikerült busz darab vállrojtot beszereznünk) a porosz testőrezred jelvényét viselik a lapjukon. (Valami Poroszországban játszó darabhoz készíttette •őket a direktor.) A válírojtok korlátolt száma miatt az egylet kényszerítve volt, hogy a tábornokok alapszabály szerű számát csak tisra szabja meg, hogy mindeniknek jusson legalább is két vállrojt. E miatt kis zugolódüü támadt a generális aspiránsok táborában ! de nehogy kizárjuk őket, egyeJŐre beié nyugodtak — kikötvén azonban, hogy altábornagy ur (t. i. én) mindenképpen azou legyen, hogy :smert buzgósága által még vagy hatvan darab válirojtot izerezzeu be a még okvetetlenül kinevezendő tábornokok számára. Ez okból szabad kezet engedtek arra nézve, hogy esetleg az angol vagy a franczia hadsereg vállrojtjaiból is bátran válogathatok kimustrált példányokat. Az atilla bal mellére 48 horgolásu ko kaidat tüzünk és pedig annyit, a hány csillagot visel az illető tiszt. Ez azért van, bogy az egyes rövidlátó aggharezosok már messziről észrevegyék és előkészülhessenek a* itletó ranghoz mért szabályszerű tisztelgéshez. A vadrág — pantallón — lángvörös posztó nemzeti színű sávval. A kard tv:tsaés szerint választható, csak azt kötötték fai, hogy a kardkötőn kivül derék öv vitetendő, mely széles nemzeti szinü szalagból áll rajta az egylet czime arany 'wtüí*ke) nyomatva. Temetési koszorúkról lesztd«tt más — többnyire réhzvéííölir*su — nemzeti SZÍDÜ szallagok nem viH.;lh*;tők. fi» a kürtös, a ki egyedül ört a w^<y betűk olvasásához, ilyen idegen fölirásu szalagot fölismer, az azt viselő tag kizáratik, vagyis infamis kasszir lesz, íme a teljes uniformis. Mondhatom: ragyogó. A bikityii másik veterán egylet, az úgynevezett első bikityii közös hadseregbeli hadastyán (kérem : hadastyán !) egylet majd megpukkadt irigységében, mikor minket igy először kirukkolni látott. Rögtön mozgósították a szabójukat, (csak közönséges szürszabó és csak őrmester ; mert ott még frajterek is vannak) bogy a színészek gardróbjából válasszon ki valami föltűnő uniformist s azt mintázza le. De én lefőztem a kollégát. Ráijesztettem a korcsmárosra, a kinek tartozom s a kinek a színészek szabója is tartozik ; követeltem töle, hogy parancsolja meg a színházi szabónak, ne merjen semmiféle uniformis mintát adui a «közösnek»nek. Jelentse ki, hogy különben nem ad neki többet hitelbe. Részemről szintén kijelentettem a korcsmárosnak, hogy ha nem ijeszt rá elég jól a színházi szabóra, hát akkor nem fizetem ki az adósságomat. A közös hadseregbeliek csakugyan nem kaptak ki mintát. Mi győztünk. De aztáu erre ők azt találták ki, hogy a jobb mellükön egy tallérnagyságu fényes rózgombot fognak viselni a város cziinerével. Hah, milyen döfés volt ez nekünk ! A táborszernagy ur késő este rohant meg a korcsmában, hogy hallottam-e a szörnyű dolgot ? Természetesen én nem hallottam, mert különben én rohantam volna meg késő este a táborszernagy urat a korcsmában a szörnyű dologgal, ő elmondta röviden és engem röviden majd megütött a guta. De csakhamar kiderült az arezom. — Rögtön rendkívüli választmányi ülést kérek ! Mondtam határozottsággal, melyből már is kiérzett, hogy agyamban készen ált a hadiierv. — Nem parancsolsz altábornagy ur talán akár rendkívüli közgyűlést ? Hiszen az mindegy, mert ahány tagunk csak van, az mind választmány s az ugy is iniud itt van a korcsmában. — Igaz. Hát jöjjön össze a közgyűlés ! — Meglesz ! — Kiáltott Blumenstock táborszernagy s fél óra múlva összetrombitál tattá a közgyűlést. Azon előadta az esetet és röviden szabad kezet kértem a további teendőkre. Ezt a polgármestertől tanultam a kinek ilyenformán mindig szabad a keze. Megadták. Tudták, hogy nálam mindig van eszme rezervábau. Másnap beadtam a megyéhez a kérvényt az egylet nevében, hogy engedjék meg a megye czimerét egy a — a bal karon hordozandó — sárgaréz-paizson viselni A megye csak nagyobb mind a város, következésképan a ezuuere is nagyobb rangú. Megadták ! Rohantam a bádogoshoz s most készülnek a sárgaréz-paízsok a megye csimerével. Ne nektek közöshadseregbeliek. Kellett nektek sárgarézgomb a város czimerévei ? Ezért voltam két hétig megbőszülve. Most már kiengesztelődtem s tegnap benyújtottam kérvényemet az egylet tőrzskarahoz táborszernagya való előléptetésért. —>«=>#o<—»•