Esztergom és Vidéke, 1892

1892-07-24 / 60.szám

diházban tartott beszédemben kimond­tam-e ass utolsó szó! ? Megjegyzem : nem mondtam ki akkor, ha bárki az euyim­nól, a szőnyegen forgó fontos orszá­gos ügyben jobb megoldási módot ajául. Azon kérdésre : — Van-e remény a békés megoldásra az elkeresztelési kérdésben ? A herczegprimás válasza ez volt : Midőn gr Csáky Albin közoktatás­ügyiminiszter ur s a vele szolidaritásban álló magas kormány az 1890. február 26-jki rendeletet «bona fide» kibocsá­totta, azt hitte, hogy a súrlódásnak az­által véget vet.Épen ellenkezője történt. Hol van az a hatalmas, az a bölcs, az a tudós ember, a ki megtudná ha­tározottan mondani : mi történik vele egy óra alatt ? Én sem láthatok a jövőbe, legfeljebb következtetek ekkép : A baj forrása az 1868. törvényczikk, mely mint ok ha fenmarad : fenni arad az okozat, a békétlenség is. Igaz, hogy a tervezett polgári parciá­lis anyagkönyvvezetés megmenti ugyan & lelkészeket a zaklatásoktól, a pénz­birságtól, esetleg a börtöntől ; de mig egyrészt a szülőket (hangsúlyozta erő­sen és nyomatékkal a berezeg) továbbra is megfosztja kettős, vagyis természeti és vallási joguktól, másrészt a zaklatá­sukat és esetleg a pénzbirságolást is a szülőkre terjeszti ki. E kérdésre : — Ha a kormány beadja a polgári anyakönyvről a törvényjavaslatot az or­szággyűlésen a vegyes házasságból szü­letendő gyermekekre nézve s a nagy többség elfogadja — mi a nézete her­czegsógednek, hogy fog az el fogad tatui a papság és nép által ? Soha sem tagadtam — válaszol a herczegérsek — hogy a törvényhozás­nak joga és hatalma vau törvényekel hozni, fentarlani, vagy megváltozni ; e szeriut nem tagadom azt sem, bogy az államnak joga van a született pol­gárokról auyakönyvet vezethetni. De a törvények alkotásnál nem té­veszthetem szem elől a czélt, melynek elérésére hozatnak. Igy a részletes pol­gári anyakönyvnek mi a czólja ? Az általam sérelmesnek tartott 1868-iki törvényezikknek ezen uton való effektuálása, végrehajtása. Külöm­ben a kérdésre már fentebb válaszoltam. A további kérdés ez volt : — Ha az elkeresztelési nagy kér­dés a kormány intencziói szerint nem menne keresztül a felsőházban lehető, hogy a vallásszabadság behoza'alával felel az alsóház ; mi a véleménye her­czegségednek a viszonyok ily alakulása esetére ? A válasz a következő volt : — Ez ügyre nézve a magyar kor­mánynak véleményemet már elől er­jesztettem ós ezúttal többet nein mond­hatok. Az utolsó kérdés : — Ka Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter polg. törvénykönyve s benne a családi jog napirendre kerül — mit fog tenni a klérus a felsőházban és az életben ? A válasz igy szól : —> A törvényjavaslat szerkezetétől fog függni, hogy micsoda álláspontot foglalunk el irányában. — A fürdőző primás. Vaszary Kolos herczegprimás Balatoníüreden a legjobb egészségnek örvend. Jókor kel, imádkozik, azután elsétál a kút­hoz, melynek vizét már negyedszázad óta issza. Azu'áu hazamegy megreggeli­zik. Reggeli után Kohl Medárd titkár­jával elintézi a hivatalos ügyeket, le­velet ir ós ismét sétálni megy. Séta után megfürdik és utána ebédhez ül. Ebéd után pihenőt tart és hat órakor a park felső részébe sétára megy. — Előléptetés. Klauzál Kálmán hír­neves magyar miniszter hasonlónevü fia, ki Esztergomban végezvén közép­iskolai tanulmánya jórészét, az egész város ismert és kedvelt fiatal embere volt, valóságos miniszteri titkárrá ne­veztetett ki a kultuszminisztériumban. Örömmel gratulálunk szép és gyors emelkedéséhez. — Egyesületi mozgalom. Eszter­gom vármegye főispánja, Mailáth György külön leiratban értesiti a vármegye alispánját, hogy a Sléfáuia özv. trónörö­kösnó védnöksége alatt álló Fehér Ke­reszt országos lelenczház egyesület el­nöke Tabódy József cs. és kir. kamarás, ki az egyesületnek a vidéken való szer­vezésén fáradozik, fiókegyesület alakí­tásának megkísérlése ezéljából ma (jul. 24-ón) d. u. 5 órakor a vármegyeház nagy termében az esztergomi nőegye­sület elnöke, Majer István püspök elnöklete alatt alakuló ülést fog tartani. — Megyei közgyűlés. Esztergom vármegye július húszonketedikén Mai­láth György gróf főispán elnöklete alatt közgyűlést fog tartani. — A gazdasági egyesület jul. 27-én d. u. 4 órakor a főispán elnök­lete alatt a megyeház nagytermében közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : titkári jelentés a mult évi működésről, pénztári számadás meg­vizsgálása s a fölmentvény megadása, az ide költségvetés megállapítása, eset­leges indítványok. — Az állandó híd ügyében leg­újabban ismét igen nevezetes ós ked­vező fordulat állott be. Az állami vas­híd költsége ugyanis — mint egészen jó forrásból értesülünk — már benne lesz a legközelebbi országos költségvetésben s igy annak kiépítéséhez többé már szó sem férhet. — A kolera ellen üdvös ovóintéz­kedéseket rendelt el Helcz Antal dr. polgármester. A város területén a köz­tisztaság érdekében mindent elkövet­nek. A házakban összehalmozott miaz­tikus szemetet eltávolítják a nyílt csa­tornákat fertőztelenitik, a város u'czáit öntözik. Szóval a városi halóság meg­teszi a magáét, esak a közönség is kö­vessen el mindent a hatóság üdvös intézkedéseinek támogatására. — Sok éretlen gyümölcs kerül forgalomba mindennap Esztergomban. Egy orvos hívja fel lapunkban a ren­dőrség figyelmét arra, hogy a legéret­lenebb gyümölcs olcsósága, miatt a legszigornbb és leggyorsabb eljárásra vau szüksége. Kobozza el a, rendőrség kérlelhetetlenül azt, a mi a közegészsé­get koczkáztatja s az alsó néposztályi megmérgezi. — Kitüntetett iparos. Városunk egyik derék, ifjú iparosát, Magyary Lászlót a budapesti országos iparegye­sület az ipar körül szerzett érdemei­ért bronzéremmel tüntette ki. — Uj állomás. Az Eszfergom­Almás-fuzitői vasút Tokod-anuavölgyi szárnyvonala az összes forgalomra be­rendezett Annavölgy-Sárisáp állomással és a csak személy-, podgyász- és kocsi­rakomány u forgalomra szolgáló Tokod­rakodó megállóhelylyel már a közfor­galomé. — Kerti mulatság. A kath. iparos­ifjúság egyesülete saját egyesületi he­lyiségében ma délutáu tánczczal egybe­kötött kerti mulatságot rendez. — Pótolhatlan veszteség sújtotta a Feichtinger-családot, midőn Feich­tinger Győző fővárosi tanár egyetlen gyermekét, kit az egész család feláldozó gondja és szeretete vett körül, elra­gadta a kéri élheti en halál. A mélyen sújtott család gyászjelentése a követ­kező : Alulírottak a magunk, szülőink ós testvéreink, valamint az összes ro­konaink nevében mély fájdalommal tu­datjuk, hogy egyetlen gyermekünk Juczi­kánk f. hó 21-én 5-ik életévében hosszas betegség után kiszenvedett. Az ártatlan gyermek földi maradványait a kath. egyház szolgája f. hó 22-én d. u. fél 6 órakor fogja beszentelni ós a kir. városi temetőbe örök nyugvó helyére kisérni. Esztergom, 1892. jul. 21. Áldás és béke legyen vele ! Feichtin­ger G-yőző és neje Hübschl Etelka. A kedves kis halottat mély fájdalommal temették s a család pótolhatlan vesz­teségében az egész város és megye kö­zönsége osztozik. — Villámcsapás. Köbölkút hon hét­főn (jul. 18-án) d. u. öt órakor átint tudósítónk jelenti Horváifi Fái árpa­asztagjába belecsapott, a, villám s azt felgyújtotta. Az idejekorán érkezett se­gítség a nagyobb veszedelemnek csak­hamar elejét vette. - Automata mint lóörzö. Nagyon is amerikaias ízű, tréfás találmányról veszünk hírt, amelynek két jeles tulaj­donsága van : az egyik az, hogy a passiv szemlélőre szerfölött mulatságos, a másik pedig, hogy az egész talál­mány nem ér egy poltúrát sem. Séta­lovaglását végzi a gavallér, egyszerre csak eszébe jut, hogy valamely ügyét, sürgősen el kell intéznie. Töprenkedik mit csináljon a lovával ? Hirtelen sze­mébe ötlik egy gyepecske, melynek tábláján a következő vers ékeskedik : „Dobj belém egy huszaskát. Megtaitom a lovaoskád." Hm — gondolja a gavallér — ez csakugyan olcsón csinálja a dolgát. Ki­vesz egy húszast, bedobja a nyilason, mire kiugrik a gépből egy kanyargó, melyre rádobva a kantárt, rögtön ösz­szecsukódik, ugy hogy azt erősen tartja, tehát a ló el nem szabadulhat. A ga­vallér nyugodtan távozik, elvégzi a dolgát s jön vissza a lováért, és ek­kor oh csodák-csodája, egy .másik táb­lácska mered az elszörnyedt lovag elé, a következő versikével : „Ha nem adsz még öt húszast, Nem eresztem a lovad." Boszusággal eltelve bár, de kénytelen elővenni az őt huszast, hogy a furfan­gos gépet engedékenységre bírja. A leg­eredetibb azonban az egészben, hogy míg a tul aj ónos odajár, a lovat bárki elcsípheti Öt húszasért. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. N y i 111 é r. Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelős­eget a szerk. Fekete, fehér es szines sely­meket méterenként 45 krtól 16 frt 65 krig sima és mintázott mintegy 240 különböző fajta és 2000 különböző színben szállít, megren­delt egyes öltönyökre, vagy végek­ben is postabér- és vámmentesen Hennenberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták postafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. Hirdetések. Legújabb Dsss ert—különiö gssségek. Quodlibet á la Babatündér felülmúlhatatlan minőségben és ízben dobozon­ként frt 1-2 és írt 3.25 váczi-uteza 22. szám. Andrássy-ut 13. sz. Brammer Henrik BUDAPEST, gffz-csokoládé-czukorka áru és Bisquit-gyár. Dreher Antal kőbányai sör­raktárában kapható egyedül Esztergom, Buda utcza 336. sz. a. Kőbányai eredeti töltésű palaczk és hordó sörök, első­minöségü király-sör: nagy palaczk 21 kr, kis palaczk 15 kr, márcziusi sör, nagy pa­laczk 21 kr, kis palaczk 15 kr, dupla márcziusi SÖr nagy pa­laczk 25 kr, pilseni korona­sör nagy palaczk 25 kr. fjgfiBT* Magánfogyasztók nak 50 palaczk 5 frt 75 kr. adóval együtt. **jjgpjg Nagyobb eladásoknál árengedmény. ~$3HZL W*T Figyelmeztetés, A Dre­her-féle kőbányai sörgyár csak első minőségű sört szállít, nem hasonlíthatók hozzá más gyárak sörei sem minőségre, sem egész­séges béltartalomra nézve. (vízhatlan) mm eladás. A gróf lioon-féle lábatlani i I Portland és román czementgyár i I Esztergom-párkányi raktára je- i i leuleg Niedermaun János szó- i i davizgyáros házában van a Buda- i I utczán (kaszárnya mellett), a i I hol is ezen országhirü gyár i I készítményei folytán friss és i I kitűnő köterejü minőségben i I jutányos áron kaphatók. | Ugyanott a házikertben be- | | főzni való szép és nemesfaju j | sárga baraczk eladó. \ St Mars-i sörioraktár. é Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy a St. Marx-féle i sörfőzde kizárólagos főraktárát si­j! került Esztergom ós környékére i elnyernem, melynek jóhírnevü S gyártmányát a következő ára­i kon árusítom : | 1 hl. márcziusi sör f 14.50 i 1 « Lagersör 10.50 \ 1 nagy üveg márcziusi —.16 i 1 kis « « —.12 ] 1 nagy « ászoksőr —.14 • 1 kis « « —.10 jl Magánfogyasztók részére 50 I palaczk vételénél megfelelő ár­I engedmény. Midőn a St. Marx-féle sörök | legkitűnőbb minőségeit a n. é. j ; közönség b. figyelmóbo ajánlom, j j kérem b. rendeletével minél j j számosabban megtisztelni, előre j I is biztosítván legpontosabb ki- ' I' szolgálásomról. , í Esztergom, 1892. július hó. Mély tisztelettel ! Garai Sándor \ I Öreg-utcza 155. sz. a., a m. kir. I! adóhivatal mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom