Esztergom és Vidéke, 1892

1892-07-21 / 59.szám

Nőin mintha táii épen Balatonfüreden Írói-tetté megtalálni az árkán umot az egyházpolitikai téren keletkezett egyenetlenség teljes kiegyenlítéséhez: a világ minden gyógyerejü vize sem képes hatékony gyógyszert szolgáltatni oly gyuJadás ellen, a moly az állam belső szervezetét szálfca meg. Itt egyes-egyedül csak a türelem mérsékelt és mindent gyógyító idő segíthet. E pillanatban szó sem lehet valamely akczióról : — hisz holnaptól megkezdi az országgyűlés a nagy szabadságot és csak szeptemberben jön megint össze. Ma még az egyházpolitikai kérdésre vonatkozó valamely munkálat is aligha érkezhetett be, mely tán a végleges megszerkesztés előtt a herczegprimással közöltetett volna a mínisztcziumnak még nem volt érkezése a paragraphusokban bemutatni a vallásügyi ésigazságügyi miuisziszterek rövid czélzásait. , Nem lehet másról szó és bátran állithatni: Balaton-Füreden nem volt másról szó, mint a pillauatnyi modus yivendi-ről, az ut- és módról, hogy a katholikus egyház főpásztora s az általa vezetett püspöki kar mint közölje a lelkészkedő papsággal azokat az utasításokat, melyeket a szt. Atya az elkeresztelési ügyben adott s mily módon kelljen a papságnak eljárnia, hogy az W gyakorlatban meg ne sértse a dogma Által vont határozatokat s lehetőség szerint mégis elkerülje az összeütközést, az államhatalom reudeleteivel; továbbá természetesen az ut- és módokról is, hogy az államhatalom közegei előforduló vitás esetekben mint óvják meg a létező törvényt. Röviden: fegyverszünetről volt szó. Elvi ós lelkiismereti dologban való engedés ki van zárva: az egyház nem várhatja az államtól ós ennek funkcziónáriusaitól, hogy az érvényben álló törvényt ós a teljes kompeteneziával kibocsátott kormányrendeletet ignorálják és ép ily kevéssé várhatja az állam a magyar katholikus egyháztól és papjaitól dogmatikus parancsok megtagadását. Be különös türelmet és mérsékletet lehet gyakorolni s jognak is. Ehhez a magyar állam ós magyar katholikus ogynáz a legjobb akaratot s a legbecsületesebb bókeszeretet nyújtják egymásuak. Fegyverszünet pedig, főleg oly ellenfelek közt, kik őszintén becsülik •egymást, kiket nem a saját akaratuk, hanem csak olyan külsÖ és véletlen körülményeknek a lánczolata, tnelyéket sein előrelátni, sem valamikép meggátolni nem lehetett, tett ellenfelekké, — okvetlen békéhez vezet. Ily érteiembeu joggal nevezhető a bájos magyar tenger mellett fekvő szép gyógyhely békehelynek: a fegyverszti uetből, melyet ott kötöttek, a béke aranytermése fog kikelni. HÍREK. — Papok segítsége. Vaszary Kolos herczegprimás ötezer forintot adott át az esztergomi főegyházmegyei hivatal számára, hogy az összeget az általa kezelt alapítvány szelleme szerint szegényebb javadalmazásu főmegyei miséző] papok között oszszák ki. A szép segitséget már a napokban ki lógják utalványozni. — Berzeviczy államtitkár a het czegpnmásnál. Berzeviczy Albert vallás és közoktatásügyi államtitkár vasárnap Balaton-Füredeu volt, mely alkalommal hosszabb látogatáson fogadta őt Vaszary Kolos herczegprimás. Az államtitkár még az esti hajóval visszautazott. A herczegprimást Klamarik János miu. tanácsos is meglátogatta. — A főispán Wekerlénél. Mailáih György gróf főispán Wekerle miniszter egyenes óhajára küldöttség nélkül, személyeson nyújtotta át az esztergomiak memorandumát a kis Duna kikotratása ügyében. Az ideiglenes kereskedelemügyi miniszter nagy előzó kenységgel fogadta főispánunkat s érdeklődéssel fogott az ügy tanulmányozásához. — Uj fötanfelügyelö Vaszary Kolos herczegprimás az esztergomi egyházmegye nemrég megüresedett főtan fel ügyelői állásra Komlóssy Ferencz dr., muzslai plébánost pápai káplánt nevezte ki. Az uj főtanfelügyelő a ki egyszersmind a katholikus tanítók országos egyesületének elnöke, már eddig is sokat tett a népnevelés torén ós most remélik, hogy az egész népoktatási ujjá fogja szervezni ós különösen hogy a kisdedóvást reformálja. — Az esztergomi telefon ügyében augusztus másodikán nevezetes fordulat áll be. Ekkor kezdik meg ugyanis a munkálatokat s igy remélhető, hogy még az idén telefonnal intézhetjük sürgősebb végeznivalónkat. — Hol van a Zenei Kör ? Áz esztergomi Zenei Kör már évek óta mély álomba merült, ha ugyan ki nem mnlt. Telemre hívását többször megkisérlettük, de hiába. Valóban itt volna az ideje, ha az egyesülelet az alapszabályok intézkedései szerint vagy föltámasztanák vagy eltemetnék. — Egységes időszámítás. Vasutaink, hajóink, propellereiuk, posta- és távíró hivatalnokaink már régóta zónaidő szerint dolgoznak, de a polgári időjárás még mindig visszamaradt jó negyedórával. Ennek a visszásságnak is meg vannak számlálva a napjai. Augusztus elsején a közigazgatás minden ágánál életbe lép az egységes időszámítás. Ez azért fontos, mert a vasútnál, táviróhivatalokbau, sok állami hatóságnál és az ország fő- ós székvárosában már úgyis az egységes időszámítást léptették életbe. Most Szapáry Gyula gróf miniszterelnök, mint belügyminiszter, az egységes idő életbeléptetése végett körrendeletet intézett a vármegyéhez, a mely igy szól : Tekintettel arra, hogy ugy a köz- mint a magánéletre kiszámít hallau hordorővel és megbecsülhetlen előnynyel jár az időszámítás egységes volta s tekintettel arra, hogy a középeurópai egységes időszámítás az ország összes közforgalmi intézeteinél, a vasúti, posta- ós távirdaszolgálatban, nemkülönben az állami hatóságok nagy részénél és Budapest fő- és székvárosban már kötelezőieg életbe is van léptetve : előáll annak szüksége, hogy az egységes időszámítás a közigazgatás minden ágában is érvényre emeltessék. E czélból a hivatalos eljárásban az időszámításnak az egész országbau egyenlősítése érdekében ezennel felhívom a vármegye közönségét, hogy haladéktalanul tegye meg az intézkedéseket a végből, hogy a területén működő összes vármegyei és községi hatóságok, valamint az ezeknek alárendelt valamennyi hatóság, hivatal és intézet folyó évi július hó 31-éről augusztus hó 1-óre virradóiag a középeurópai egységes időszámításra térjenek. Egyúttal saját miheztartása és köztudomásra hozatal végeit értesítem a vármegye közönségét, hogy a végből, miszerint az egységes közópetirópai időről minden hivatal naponkint pontos és megbízható tájékozást szerezhessen, a kereskedelemügyi miniszter ur intézkedett, hogy a hazai összes vasúti állomások, valamint a posta- és távirda hivatalok naponkint a középeurópai idő szerinti déli 12 órakor a budapesti meteorológia intézettől a m. kir. vasúti ós hajózási főfelügyelőség utján pontos jelzést kapjanak. Egyébiránt az időnek a vasúti, illetőleg posta- és távirdaállomásokon kivül külön berendezések (jelző-vezetókek) által leendő közvetítéséről, a kereskedelemügyi miniszter ur engedélyóuek előzetes kieszközlése mellett, az érdekeltek az engedély megadása alkalmával meghatározott módon ós saját költségükön gondoskodhatnak. — Föllebbezés. A kereskedelmi társulat több tagja a Sz^chenyi-tór szabályozására vonatkozó tervezetet, melyet az utóbbi városi közgyűlés is magáévá telt, megt'öllebbezte. —- Érdekes iparczikk előállításával foglalkoznak jelenleg a budapesti «Magyar parkétgyár* munkásai. Niedermanu János buda-utezai házábau burkolják a padlókat az úgynevezett amerikai tölgyfapadlóval, mely mint eredeti gyártmány, a külföldi — különösen a bécsi — ipartermékek kiszorítására vau hivatva. Fölhívjuk az érdeklődők figyelmét megtekintésére, hol a gyári munkavezető szükséges felvilágosítással szívesen szolgál. — Földrajzi fényképek. Ekkerfc Antal esztergomi születésű budapesti tanár érdekes megbízásban jár most a a felvidéken. A fővárosi tanácstól kapott megbízást arra, hogy FelsőMagyarország legnevezetesebb pontjairól fototografiákat készítsen, melyekből rendszeres gyűjteményt állítanak össze a földrajzi oktatás kiegószitésóre. Ezek a laterna magicával vászonra vehető képek fogják kisérni a földrajz tanítást a fővárosi iskolákban, ugy, hogy ha a tanár valamiről beszél a földrajzi előadáson, azt mindjárt be is mutathatja képben tanítványainak. Ekkert ur, ki most éppen Árva-Váraljon van, főleg olyan képeket készít, melyek a földrajzi alapfogalomnak megmagyarázására alkalmasak, vagy a melyek történeti nevezetességű helyeket mutatnak be. A válalkozás olyan kézzel megfoghatóan praktikus, hogy sikere előre is biztosítottnak látszik. A főváros kiküldöttjének azonbau nagyon megnehezíti feladatát egy körülmény, melyre ezennel felhívjuk a budapesti pónzügyigazgatóság figyelmét. Küldeményét, melyben fotográfiai érzékeny lemezek voltak, a pénzügyőrség felbontotta. Már pedig; ha avatatlan kéz— Természetesen. Csodálkozik, ugy-e, laogj akkor mit olvasom annyit ? Át aka<rom dolgozni. Badarság az egész. Mauap már nem ugy gondolkozom, mint a mikor irtam. Csak egy fejezetet tartok meg, a mi kitűnő. Ez a Szerelem metafizikája. Olvasta ? — Ha őszintén szabad szólanom, nem. — Kár. Fel fogom önnek olvasni. Megrázkódtam egész testemben. — Kérem uram, ne olvasson nekem szerelemről. — És miért ? Miért ? . . . Haboztam egy pillanatig. Bizalmas legyek-e ehhez az emberhez? Hátha visszaél bizalmammal ? Aznap nem beszéltünk többet, csak közönyös dolgokról. Két nap mnlva az ellentállás ösztöne rávitt, hogy igy szóljak hozzá : — Tartozom önnek mester a válaszszal. hogy miért nem óhajtom munkájának felolvasását a szerelemről. Hallgasson meg. Szerettem egy Jauyt, Reuéeuek hivták ; agy gazdag hangszergyárosnak volt egyetlen gyermeke. Mikor bevallottam ueki szerelmemet, igy szólt: «Kedves Lecoeur ur ! Én ugyan szimpatiálok önnel, mint tetőtől-talpig becsületes jó fiúval, de lássa, a neje azért nem óhajtok lenni.* És itt hidegen megmagyarázta, hogy rokonszenvnél többre nem számithatok. Felesleges a hosszú magyarázatot utána mondanom, elég, hogy ez volt a beszéd pointja. Maradjunk hát jó barátok. Maradjunk hát jó barátok . , . Elmúlt szerelemből sohasem lesz barátság. Még ha kitt#vafcett, kigúnyolt volna, jobban esik, de hidegen kitejtette, hogy nem szeret, csak mint egy leánypajtást szeretni szokás. Hiszen tudom én, hogy olyan jó bolond vagyok, mindent megteszek a lányoknak. Kottát másolok, szalagot vásárlók, elkísérem őket a divatárusnőhöz és tanácsot adok abban a fontos kérdésben, hogy mit hordanak most inkább a kalapon, tollat-e vagy csipkét ? Részese vagyok apró titkaiknak, a sok ide-oda pletykának. Mért nem voltam inkább faragatlan mint, a kit e miatt Renée férfiasnak mon'dott, vagy goromba mint Y. a kiről az az* átalánosan elterjedt vélemény, hogy őszinte és kimondja, a mi szivén fekszik. Még most is meghátráltam alázatos módon a kosárral zsebemben, a helyett, hogy igy szóltam volna: «Renée kiassszony ! Én önt eloltbatatlan szenvedéllyel szeretem, ön azt mondja, nem szeret, csak mint barátját, mint leánypajtást szeretni szokás. Ez nem lehet igaz. Mért látott hát eddig szívesen ? Mért tett szemrehányást, ha pár napig nem jöttem el ? Mért játszta mindig feltűnően az én érzeményeimet ? Barátságból mindezt ? S ha csakugyan nem szeretne is, akkor . , . akkor várni fogok a mig megszeret, mig kiküzdöm az ön szerelmét ...» íme, mester, ez szivem története, szóltam Schopenhauerhoz. Most már tudja, hogy mórt irtózom a szerelem puszta kimondásától is. Nagyon szenvedek, mert azt a lányt még most is imádom s ha rágondolok, ugy érzem, meg kell őrülnöm a fájdalomtól . . , Ez az elbeszélés nagyon fölizgatott ; különben is sápadt arezom olyan lehetett, mint egy Cramer-féle szonáta. Schopenhauer részvétteljesen nézett rám. — Szegény fiatal ember, ön valóban szánalomra méltó. De hát nincs mód, hogy ki birja vivni Renée szerelmét ? Szomorúan intettem : — Nincs. — De van, kiáltott ö és súlyos öklével nagyot ütött az asztalra. — Üljön le ide mellém, figyeljen rám. Elhelyezkedett székén, szivarra gyújtott és mély hangon beszélni kezdett : — Ha meghallgatta volna fölolvasásomat a szerelem metafizikájáról, talán magától rájön a gyógyító módra. Mert én most az Ön orvosa leszek, ön lelki beteg, boldogtalan szerelmes és gyógyításra szorul. Talán nekem sikerülni fog. Arra előre is figyelmeztetem, hogy ha a kura jól üt ki, ezért nekem még köszönettel sem tartozik. Csupán a vonzódás késztet erre, a mit ön iránt érzek. Az egyetlen e helyen, a ki meg tud érteni, a többiek mind tökfilkók. A szerelem, ifjú barátom, metafizikám szerint két egyéniségnek kölcsönös egymáshoz való illőségéből származik. Nem akarok önre pirítani, ezért mellőzöm tanomnak naturalisztikus részleteit. Elég lesz kiindulási pontomat röviden érintenem : A természet nem az individuum, hanem a faj fönntartására törekszik. Két különböző nemű egyénbe azért önt ellentétes villamosságot, hogy vonzódásuk és egyesülésük eredményeképp a fajfenntartás magasabb czéljainak szolgáljanak. Férfi és nő azt hiszi, hogy a szerelem önmagáért van ; nem igaz, csalódnak, vonzódásuk által nem önmaguknak, hanem a fajnak jólétét mozdítják elő. A természet fejedelmi akarata, mint mondám, a faj fen tartás, még pedig a lehető legtökéletesebb alakban. Hogy ez előálljon, szükséges, hogy férfi, és nő egymáshoz üljék, vagyis egyiknek hibái a másiknak tökéletességei által kijavíttassanak. Ezért vonzódnak pl. kis nők a magas férfiakhoz, a kinek meg nagy lába van, az okvetetlenül megkívánja, hogy választottja e tekintetben kifogástalan legyen. Ezért minden bizonyos férfinak kell, hogy egy nő a legtökéletesebben megfeleljen. — De nem untatom önt e száraz elméletekkel ? — Korántsem. Csak folytassa kérem. — Tanom értelmében meg tudom magyarázni, miért nem jöhetett létre szerelem ön és Kenée között. Vagy volt valami külső akadálya egybekelésüknek? — Semmi. Én független ember vagyok, vagyonom tisztességes megélhetést biztosit, Renée is szabadon rendelkezhetik akaratával. A kérdésnek anyagi oldala rendben van. De talán a szülők ellenzése vagy más eféle ? — Semmi, semmi. (Folyt, köv.) — Kerti mulatság. A kath. iparos ifjak önképző ós betegsegitő egyesülete vasárnap (jul. 24-én) saját helyiségében a katonazenekar játéka mellett díjas lekózéssel és tánczczal egybekötött kerti mulatságot rendez. Beléptidíj személyenként 25 kr., a dijtekézés (őt értékes nyeremónynyel) délután két órakor kezdődik.