Esztergom és Vidéke, 1892

1892-07-14 / 57.szám

— Az esztergomi fiatalság egy derék tagját, dr. Magyary Győzőt a pénzügyminiszter a budapesti m. kir. pénzügy igazgatósághoz dijas gyakornokká nevezte ki. — Az esztergomi vashíd. A ko­máromi vashíd még augusztusban el­készül s szeptemberben ünnepiesen megnyílik, a mint azt egy másik köz­leményünk komáromi tudósításából bő­vebben megtudhatják olvasóink. A ko­máromiak ő felsége a királyné tisztele­tére Erzsébet-hidnak fogják elkeresz­telni. Rövid idő múlva az esztergomi vashidra kerül a sor. Esztergom érde­keltsége Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán elnöklete alatt vasárnap ismét értekezletet tartott az állami vashid főmunkálataihoz szükséges anyagnak a kis Duna medréből való kikotrása ügyében. Az értekezleten jelen voltak : Kruplanicz Kálmán, Niedermann Pál, Helcz Antal dr., Földváry István dr., Csaby főmérnök, Reusz József, Kaan János, Feigler Gusztáv, Prokopp Gyula, Haan Rezső és Körösi László dr. A memorandumot Földváry István dr. városi főügyész irta s kimutatja, hogy a kis Duna-ág kikotrása által Esztergomban országos téli kikötőt le­hetne alapítani a dúsgazdag hévvizes források vizén. A memorandumot Mai­3áth György gróf főispán vezetése alatt még a hót folyamán nagyobb küldött­ség fogja átnyújtani Wekerle mi­niszternek. — A kaszinó helyiségének kibőví­tésével az egyesület választmánya ré­gen foglalkozik. A jó ideje vajúdott terv most már kivitelre került. Hozzá fogják venni az eddigi olvasóteremmel szomszédos lakást, egy falat áttörnek s ilyenformán két nagy terem fog a tagok rendelkezésére állani, melyek egyike, az erkélyes, társalgó teremül szolgál, a másikban pedig a billiardot helyeaik el. Ilyenformán mi sem fog e derék egyesület útjába állani, hogy a kitűnő emlékezetű kaszinói mulatságok albumát a jövő farsangban is nem egy élvezetes lappal gazdagítsa. — A komáromi affaire ügyében a következő levelet vettük és adjuk szó­szerint: — Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának július hó 7-én meg­jelent számában «Komáromi epilog» czimen egy czikk jelent meg, melynek helyesbítéséül van szerencsénk kijelen­teni, hogy Konkoly Balázs és Feszty Béla urak sértő nyilatkozatuk miatt Mike Károly úrtól nem csak hogy bo­csánatot nem kértek, hanem azt kere­ken megtagadták. A párbajnak ekkor valóban meg kellett volna történni, de Mike ur mindamellett a békés elinté­zést óhajtván, mogelé^dett egy oly tartalmú nyilatkozattal^ Ifcben fenn­tiek előbbi nyilatkozatul Bárgylalán­nak jelentik ki. Végül I Bénijük azt is, hogy az egész ügyi I a válasz­tási mozgalmakból erei Inneni sze­mélyes sértésben lelte I In. Tiszte­lettel Komárom, 1892.1 I 11. Fitt­Ier Jenő, Erdélyi Zoltál — MagyarosodunkJ Idei záró­vizsgálatokat a Dorogh-™ Bbányatele­peken Ébert JJndre lel Hí esperes plébános ur elnöklete I I tartották meg. Az iskolaépület hl Izatán ma­gyar zászló lengett. E pri Iten szem­es föl tanúi voltunk — íl lékünk — azon szorgalomnak és nemi Bek vésnek, a melyet a különböző il I ajkú bá­nyászfiuk és leányok ódesB Ik nyelvé­nek elsajátításában tani lak, sza­batos feleleteik, szép írl lés a női kézimunkák által megörl Htetvón a jelenlevőket. S hogy a I Btelep is­koláiban ily a rendes Hlátogatás és szorgalommal párosul By<n' szel­lem uralkodik az első sol Hz iskola­széki elnöknek Pelczer Lifl loghi plé­bános és Radig Károlyi Bfelűgyelő urak fáradalmat nem isin Idaadásuk és az iskola iránti melegB lil(kiesük­nek köszönhető, másodsl I pedig a banya tani! óknak, kik ll Hieretesen feleltek meg nemes hiv;l Inak. Az iskola számos jól tevői kn lülönösen Geschwandtner Bertalal Hyafőmér­nököt emiitjük meg, ll I magyar nyelvben legjobb előmenl B(felmuta­tók) tanúsítók számára I Ifjakat is tűzött ki és ki a bányai l\ aknái látogatása közepette i* ll Itt időt és alkalmat az iskola falai I I benézni, a tanulókat hazafias él Ik ós a hasznos és szükséges isml I elsajá­títására buzditván. — Vihar és jégesó.B Ifőre for­duló éjjel nagy vihar \l I el Esz­tergom fölött. Két órai Hu óriási dörrenés reszkettette ml levegőt olyan intenziv erővel, hol I álmából felriadt lakosság hamarjáll Hveszólyt jelző raozsárlövésnek vl I Ezután megnyíltak az ég csatol Is a ha­talmas jégeső ugyancsak! Bkolta az ablaktáblákat, dörgés, vili Is, utána öt percznyi jégzápor, azul Hrmetező eső. Igy ment ez fél órl Hzáig. A villám több helyütt le isi Is a jég itt-ott érzékeny kárt okozl — A Kovács-patak 1 a holt idény derekán elérte virál lak tető­fokát. Vasámaponkint vl [ötszázra növekedik a kirándulók sl lüe meg is érdemli a kies mulatói H párto­lást, bármennyire küzdjel Illene a vendéglősök s a fürdói Ionosok. Ugyan mikor jutottunk el ltos árán erdőbe ? Festői szép vil lozoudus dunai levegő, kényelmesB li utak, zene, táncz, eprészós ós ml Itős sör, mind olyan dolgok, a mii Ivonzal­mat kelt forró nyaranta! Htikkadt városi emberben a Kovácsi H iránt, ie különösen a hozzájutl lesósága teszi e helyet kiválóan! Hzerüvé. Mint halljuk, ez irány bal Hely fe­nyegeti a kirándulók erszóil Bugyauis ÍIZ ötforintos zónajegyek dl Há téte­lét tervezi. Elég helytell I— ugy véljük — mert a társul Inmagát fosztaná meg sikerének fő I Hűjétől: a jutányos viteldijak nyol Ibeállott nagy forgalomtól. — A kolera. A rettl I fekete asszony, mint majdnem ml I nyáron — az idén is felütötte fl BA rém­hírek ezúttal kissé ijesztőéi Igzanak. A «Pol. Corr.» nótervári I lése sze­rint már Zaryzinbeu is kitört, Saratok­ban és Bakuban pedig egyre terjed. Utóbb nevezett városban naponkint mintegy 100 haláleset fordul elő. Nem lehetetlen, hogy ijesztő körútját hoz­zánk is kiterjeszti. De azért nem kell megijednünk. Fő, hogy lakások, utczák tisztaságára nagy gondot fordítsunk és éppen erre különösen felhívjuk ható­ságaink figyelmét. Életrendünkben min­den túllépéstől tartózkodnunk kell ; nehezen emészthető eledelekkel ne táp­lálkozzunk, de kiváltképen őrizkedjék a gyermek, ugy mint felnőtt az éretlen gyümölcs élvezetétől. Mivel mindig jobb telni, mint megijedni, már most gon­doskodnunk kell, hogy kolera úrhölgy kőrútjában minél kedvezőtlenebb fo­gadtatásban részesüljön. — Tűrhetetlen állapotok. (A. kö­zönség köréből.) Az esztergomi heti­vásár immár nem is az esztergomi kö­zönségé, hanem a nagymarosi néme­teké, kik a budapesti baromfipiacz szá­mára itt szerzik be szükségleteiket. Igazán boszantó, hogy záróra előtt alig lehet baromfit vásárolni, mert egyrészt az eladók puszta spekulálióból nem igen jelennek meg d. e. 9 óra előtt a helyszínén, azok pedig, a kik szívesek voltak megérkezni, oly drágán kivan­nak túladni baromfiaikon, hogy szinte lehetetleu hozzájok jutni. Mi természe­tesebb, oknak ez elég jó arra, hogy a 9 óra elérkezzék, a midőn Budapest­nek Esztergomba áttett előpiacza csak­hamar vásári forgalmat árul el és a tolakodó sváb kofák mohón vásárolják száz számra össze azon baromfit, me­lyet Esztergomnak kellett volna elfo­gyasztania. E feltűnő drágulását a ba- j romfipiaezuak továbbra eltűrni nem lehet, hanem a városi rendőrség eré- i lyétől és a zárórának legalább fél 11-ig i történő meghosszabbításától elvárhat ! annyit az esztergomi közönség, hogy 1 érdekei a marosi kofák élelmessége i által többé csorbát ne szenvedjenek, 1 s azoknak kizsákmányoló képességét i Esztergom népe javára mulhatlanul j háttérbe kell szorítani. Ha e téren sürgős intézkedés nem történik, ugy Esztergom vásárló közönsége azon hely­zetbe jut, hogy a vételnél versenyre kelhet a marosiakkal s igy drágábban fizeti az árut, vagy pedig megnyugszik sorsában és budapesti áron marosi ko­fák kezéből szerzi be szükségleteit. Minthogy az eladók szívesen válnak meg áruiktól tömegben, mint páron­kint, ennélfogva e tekintetben is elő­nyük van az ide seregiő üzérkedőknek. Mészárosok is érzik az üzérkedők kon­kurrentiáját, mert ha borjukat falun akarnak venni, már megelőzték őket az élelmes marosi németek, kik kocsi számra szállítanak Budapestre falukon összevásárolt borjukat. Jövő hó 14-én közel 6000 katona jön be Esztergomba, kik a helybeli piaez drágulását még inkább fokozni fogják. Jó lesz addig a sürgős intézkedéseket megtenni, mert ba az elmarad, ugy Budapestre zónáz­hatunk a heti szükségletek beszerzése végett. < Egy családapa. — Állami telefon. A Frey Ferencz ós Niedermann János által kezdemé­nyezett állami telefon behozatala tár­gyában — legújabb értesülésünk sze­rint — a kereskedelmi minisztérium leirata f. hó 12-éu már meg érkezett. A. hálózat Esztergom kir. város, szóm ^zódos Szent-Tamás, Víziváros ós Szent­ö-yörgymező területén terjed ki. k ter­vezetbe a primási palota, minden köz­épület, a vidék bányái ós téglagyárai is föl vannak véve. A központi állo­mást a postahivatal egy szobájában he­lyezik el. Aug. 2-án lesz városunk e legújabb vívmányának installácziója. Részünkről csak azt kívánjuk, hogy a buzgó kezdeményezők azon óhaját, hogy A helyi hálózat a fő és székvár-m?tl is összeköttessék, a már elért eredmény­hez hasonló siker koronázza. — A kolera ellen. A hol a vágó­híd a város közös-közepén állhat, a hol a mészárosoknak joguk van a legbű­zösebb marhabőröket a legnépesebb városrészekben szárítani, a hol a vegyi szerekkel dolgozó iparosok a város közepén alig részesülnek valami fel­tűnőbb rendőrségi figyelemben, a hol a leglakottabb házakban sertéshizlaló­kat tűrnek, a hol a szemetet egyene­sen a járó utakra öntik, a hol nyilt csatornák óktelenitik a várost, ott a kolera ellen gyorsan védekeznünk kell mert a talaj rendkívül alkalmatos. Meg­nyugtatással közöljük, hogy Szapáry Gyula gróf, miniszterelnök, mint bel­ügyminiszter törvényhatóságunkhoz a következő rendeletet intézte : «Felhi­vom a törvényhatóságot, hogy a leve­gőnek és talajnak minden fertőzéstői való megóvása, a jó ós kellő mennyi­ségű ivóvíz nyerése a kutak kitisztit­tatása, a táp- és elemi szerek, élvezeti czikkek felett az egószségrendőri fel­ügyelet szigorú gyakoroltatása, a vágó­hidak, vendéglők, korcsmák, közópépü­letek, s azok udvarainak állandó tisztán­tartása, szemétnek és hulladékoknak gondos kihordatása s a bomlasztó anyagokkal befertőzött helyeknek naponta kielégítő fertőtle­nítése iránt erélyesen intézkedjék — s intézkedésének hatályos foganatosit­tatását s legnagyobb pontossággal el­lenőrizze. Egyszersmind, miután az egészség megőrzésének egyik legfőbb feltételét a jó, üde levegő képezi, szor­gosan hasson a törvényhatóság oda, hogy a lakószobák minden zsúfolástól menten, lehetőleg gyakran szellőztes­senek és állandóan tisztán tartassanak. Különösen pedig gondoskodjék a tör­vényhatóság arról, hogy — a mint azt már 1891. évi 34.983. sz. a. kelt körrendeletemben is meghagytam — a falusi lakosság lakószobájának falait gyakrabban alaposan bemeszelje, a szobi földjót pedig időnkint felássa ós a fel­ásott helyet ne az udvarról, a mely igen gyakran szintén szennyezve van, hanem inkább távolabbi helyről, főleg a mezőről hozott tiszta földdel, ho­mokkal vagy auyaggal kitöltse. — Gyilkosság vallási vita miatt Bátor­keszin Nagy József 24 éves református szabómester és Mezei János 20 éves róm. kath. kalapossegéd Bátorkeszin mult va­sárnap barátságosan ittak a korcsmában. Este 10 órakor kissé kapatosan hazafelé indultak, s útközben vallási dolgokról kezd­tek vitatkozni, miközben oly tűzbe jöttek, hogy Mezey János éles kését kétszer már­totta Nagy József torkába, hogy az reg­gelre meghalt. A tettest elfogták. — Fegyver- és vadászati adó. A fegyver- és vadászati adót illetőleg benyújtandó bejelent esek az aug. 1-óvel kezdő uj adóévre a törvény értelmében mindenkor jun. végéig adandók be a polgármesteri hivatalhoz. A törvóuy szerint mindazok, kik bár vadászati jegyet szerezni nem kivannak, de adó­köteles fegyverek birtokában vaunak, valamint azok, kik a birtokukban lévő adómentes fegyvereket eddig be nem jelentették, azokat azonnal bejelenteni tartoznak. — Továbbá mindazok, kik egész évre szóló vadászati jegyeket ki­vannak szerezni, az erre vonatkozó s ; előzetesen a polgármester által látta-, mozandó bejeleutóseiket a kir. adóhiva-, tal pénztárába most már okvetlen tar-, toznak beadni. Hasonló bejelentést kö-, telesek benyújtani és pedig 8 nap alatt, azok, kik évközben lépnek adóköteles, fegyver birtokába, avagy évközben kí­vánják a vadászati jog gyakorlását meg­kezdeni, mig ellenben adómentes fegy­verek tulajdonosai, kik az adómentes­séget igazoló bizonyitványnyal már is bírnak, uj bejelentést tenni nem tartozik, ront, a törökök közt nagy mészárlást visz véghez, maga ejti el Szolimánt, de a túl­nyomó erővel utoljára sem bírván, kis csa­patával hősi halált hal. Lelkét az angyalok isten trónja elé vezetik s ott megkoszorúz­zák. (68. 1.) De elég lesz a mutatványból. Még csak egy megjegyzést. Miután Váczy a 266. la­pon egy egész oldalt kipuskázott, részint szórul-szóra leirt, vagy más szavakkal, de ugyanazon sens-szel elmondott, szüksé­gesnek tartja Beöthy szavait szószerint is adni idézőjel alatt, természetesen a nélkül, hogy a forást meg is nevezné. ö «nem a száraz bölcselkedésnek elvont és nehéz, hanem a népnek egyszerű nyel­vén szólt», a melyet egész frisseségben, erejéhen, tősgyökeres és nyers közmondá­saival Ő vitt be először az irodalomba. Ez idézet Váczy munkájának 266. lapjáról. Eszünkbe jut az élez a hosszú kalbászról, mi kifityegett a tolvaj rövid kabátja alól. Vagy a kabát lett volna hosszabb, vagy a kolbász kevésbé hosszú. Ha már átvette egész értekezése során Beöthy munkáját, legalább ne idézett volna naiv módon belőle. • -><0^>0< -i — Beszéld lokomotiv. Edison és Lowry ujabban oly készüléket szabadalmaztattak, mely helyettesítené a lokomotiv jelző készü­lékét (sipját.)A találmány neve: linquagraph, mely csövekből, sodronyokból, fonogramm­ból, billentyűzetből és egy széles szájú trombitából áll. A készülék állítólag oly hangosan kiáltja az állomások neveit és e szókat: alagút fék stb., hogy igy a hiva­talnokok, mint az utazók meghallják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom