Esztergom és Vidéke, 1892

1892-07-10 / 56.szám

lóságban, amely Oroszország óriási területét öloli fül, az idén som várnak tertnést. Ha egyetlen rossz termés, amilyen n mult esztendei volt, ily messzire vitte az országot a pusztulás utján, bová sodorja majd egy ujabb esztendő alatt a most következő, második rossz termés ? HIKIÜK. — A nyaraló primás. A herczegprimás szerdán érkezett. Balaton-Füredre. Déli 1 órakor jött kocsin, a hajóút elkerülésével s a régi lakásán, a GraudHotelbeu szállott meg. A hotel bejáratánál üdvözölte a herczegprimást Kováes Ábel fürdő igazgató, kit a primás megölelt, megc-iókolt. Most egyelőre a hotelben fog lakni a prímás, mert uj villájának a falai még nem elég szárazak ; ésák ha Szent István után visszatér, költözködik majd be nyaralójába. Balaton-Füreden pihenni akar a primás. Lehetőleg kerülni fogja a társaságot, titkárával kettesben ebédel s délutáu a fenyvesben sétál. Miután a fogadásokat egészen még sem kerülheti ki, naponta d. e. 11-től l-ig fogad. — A hgprimás Balaton Füreden. A herczegprimás teljeseu pihenéssel tölti idejét. Meg is kérte / a fürdőintézet igazgatóját, Kovács Ábelt, a kihez régi barátság fűzi, hogy a nála esetleg tisztelegni akarókat beszélje le szándékukról. «Elég volt eddig — úgymond — naponkint 60—70 embert fogadni s nekik beszólni. Most nyugodni akarok s koresem a csendet. Kerülök minden ünnepeltetést. Ha itt is molesztálnak, akkor összepakolok és megyek Reichenanba.» A közönség bizonyára megsziveli a herczegprimás óhajtását. Egyébiránt a biboros főpap nehezen tudná a nyarat is más fürdőhelyen tölteni, mint BalatonFüreden. Egyszer, még pannonhalmi főapát korában Szliácsra küldték orvosai, ott annyira megbetegedett, hogy rendtársai a legrosszabbtól tartva hozták Balaton-Füredre, ahol teljesen vissza nyerte egészségét. Ezóta vi elletik oly rokonszenvvel e fürdő iránt, melynek ujabb fellendülése az Ő főapát működésének eredménye. A herczegprimás huzamosabb ideig fog itt tartózkodni, de a régi apát-lakásban marad, habár a primási nyaraló teljesen elkészült s beton-falai kiszáradtak, mégis tartani lehet az újonnan épült lakásokkal járó megbetegüléstől. — Miniszteri köszönet. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter : Vaszary Kolos herczegprimásnak, a keszthelyi gymiiásiumnál alakítani szándékolt segitőegyesület javára tett 500 forintnyi adományért elismerő köszönetét nyilvánította. — Vaszary Kolos rögtönzése. Magyaroszág Öröme cz. emléklapunkból kelt szárnyra az egész hazai sajtóban a következő kis epizód: A herczegprimás három évtized előtt a pápai benczés algymnásinm szerény tanára volt. Az októberi diplomát követő rövid alkotmányos korszak mozgalmaiban tűnt föl először kiváló szónoki tehetségével. Neki jutott a szerep, hogy Veszprémmegye njra kinevezel t főispánját, Fiáth József bárót üdvözölje. Január egyik fagyos estéjén állt meg a fáklyásmenet a főispán szállása előtt. A főispán maga is lejött az utczára. Vaszary beszédéuek épen végére járt, mikor bundája az egyik fáklyától meggyuladt. A főispán odarohant s az égni kezdő prémet eloltotta. Vaszary nem jött zavarba, hanem igy folytatta beszédét: «Ne oltsa el móltóságod, kérem, ne oltsa el, ezt a — bár gyenge — külső jelét sziveinkben égő forró szeretetünk lángoló tüzének, melyet szavakban méltóan tolmácsai ni Úgyis képtelen vagyok !» Elképzelhető, mekkora taps ós riadó éljen tört ki az elmés improvizáczióra. ^Tisztelendő ur, jegyezte meg a főispán, a fiatal tanár beszédét megköszönve, ma az ön rögtönző tehetsége fényesen megállotta a íüzpróbál.* És ez az eset alapította meg a herczegprimás szónoki hírnevét Veszprémtnegye közönsége előtt. — Az egyházpolitikai vita tárgyában Budapestről ugy értesül a félhivatalos bécsi Pol. Corr., hogy Vaszary herczegprimás beszéde és a püspöki karnak a kormány álláspontjával izemben tanúsított elutasító magatartása alig fog előidézni lényegesebb változást az egyházpolitikai kérdések mai állapotában (?) A főrendiházban lefolyt vita bizonyos értelmében kedvező fordulatot is jelent, miután beigazolta, hogy a püspöki kar a herezegprimással teljes egyetértésben van, ugy, hogy a uerczegprimásnak most már könnyű lesz az elkeresztelési kérdésben folytatott agitácziónak ós akorteskáplánok (?) űzőiméinek elejét venni. — József Ágost föherczeg a herczegprimás uradalmi erdeiben három napig vadászott. A nép szeretettel fogadta mindenütt s társasága minden gondolatát eltalálta. Az ifjú föherczeg Zerbs kapitányuyal érkezett Nyergesújfalura hadnagy ruhában. A község nagy ováeziókkal fogadta s a hivatalos tisztelgések után csakhamar megalakult a vadásztársaság, melynek tagjai a főherczegen és kapitányon kivül Lóskay Jeromos a herczegprimás jószágainak fő kormányzója, Reviczky Károly bikoli földbirtokos ós negy vennyolczas országgyűlési képviselő, Reviczky Győző főszolgabíró, Wauke nyergesuj falusi primási főerdőmester, Koditek Károly pusztamaróthi primási intéző és százötven hajló volt. A föherczeg a százhatvan holdas primási vadaskertben továbbá Nyergesujfalun, Puszta-Maróthon, Bajóihon, Hóreghen és Vadácson egész a Gerecsehegyig több dámvadat, szarvast és sast ejtett zsákmányul. Tiszteletére és kiváltságára kivonult Jónás Pali czigányzenekara is Esztergomból s rázendítette a Rákóczyfe, utána pedig a föherczeg kedvelt nótái közül a lekaszálták már a réteU, «Nincs cserepes tanyám» kezdetűeket, továbbá József főherczegói közül főkép a «Piros az én makrapipám* cziműt. Az első két ebédet Wauke rendezte, a harmadikat Koditek a remek panorámáju Pusztamaróth kies parkjában, hol az első toa^ztot Reviczky a nemzet által bálványozott József föherczeg fiára,, József Ágost főherczegre mondta. Reviczky Győző József főherczeget ós fenséges nejét éltette s azt óhajtotta, bár a többi főherczegnek is annyi szerenesés alkalma volna a magyar nemzet érzelmeiről személyesen meggyőződni. Ekkor az ifjú föherczeg szintén poharat emelt s megköszönve szülei s a maga nevébeu a jókivánatokat, magyar szokás szerint háromszor mondott köszöntöt : az elsőt az ország dicsőitett herczegprimására, a másodikat annak derék képviselőjére, Lóskay Jeromos főkormányzóra, a harmadikat a lelkes vadásztársaságra, mely neki annyi élvezetet, szerzett, hogy legközelebb László föherczeg öcscsót is elhozza vadászatra. Reviczky Győző főszplgabiró kérelmére a föherczeg megengedte, hogy a park legszebb részét, a hol épen ebédeltek, József főherczegparknak nevezzék, sőt azt is megtette, hogy vadászkésével belefaragta a neve kezdőbetűjét, egy nagy J betűt a legvénebb fába. Áz ifjú föherczeg elé tett órisi bokrétát tartóstul együtt két emberrel emlékül asztalbontás után azonnal Alcsúthra küldöttek. A fiatal föherczeg folytonosan magyarul beszélt s szeretetremóliósiigával elragadta környezetét. Midőn a primási uradalmaktól eltávozott, a nép lelkesedve éljenezte. Nyergesuj faluról a föherczeg Esztergomba jött, hol Lóskay a primás dísztermében rendezett számára búcsú, vacsorát. Itt üdvözölte az ifjú főherczeget a herczegprimás nevébeu megindult szavakkal és hazafias szellemben. József Ágost föherczeg az esztergomi műkincsek megtekintése után elutazott s kijelentette, hogy legszebb emlékei közé fogja sorozni a primási uradalmakban töltött napjait. — Föherczegek hadgyakorlatokon. Jelentettük már, hogy Esztergomban ang. 16-ától kezdve nagy hadigyakorlatok lesznek. A nyári gyakorlatokat Frigyes föherczeg fogja vezényelni, ki a primási palota vendége lesz. Ferencz Ferdinánd föherczeg, kinek huszárezrede szintén részt fog venni a kánikulai gyakorlatokon, Doroghon kap szállást. Az augusztus-szeptemberi gyakorlatokon lesz két föherczeg, két tábornok, egy altábornagy, két ezredes, tizenöt törzstiszt, négy főtiszt, negyvenuyolcz kapitány, százhatvan tiszt s a 12-ik ós 26 ezreden kivül ötezerszázkilenczvenhat ember, közel ezer ló, huszonnégy ágyú ós harnuncz szekér. A hadgyakorlatok nagy anyagát Esztergomban s a városhoz közelebb fekvő helységekben szállásolják el. — Gazdasági tudósító. A földmüvelésügyi miniszter Meszén a Lajos primási uradalmi intézőt és pusztakőrösi lakost B^rsmegye verebélyi járására nézve állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizla meg. — A kis Duna kikotrása ügyében a mult vasárnapi értekezlet a földművelésügyi minisztériumhoz intézendő memorandum kidolgozásával Földváry István, Reusz Józesf és Prokopp Gyula urakat bizta .meg. — Érdekesnek tartjuk ez alkalomból felemlíteni, hogy épen tíz óv előtt, 1882-ben Esztergom megye egészségügyi bizottsága foglalkozott e valóban élénk agitátióra érdemes eszmével. Ez évben ugyanis a kis Duna vízállása olyan csekély volt, a mi párját ritkította, a meder jóformán kiszáradt, s az álló vizben rothadásnak induló anyagok dögletes bűzt terjesztettek. Az ártalmas miazmák a közegészségre annál veszélyesebben hatotlak, mivel ép ez óv nyarán kolerajárvány is uralkodott. A közegészségügyi bizottság küldöttséget állított össze, melynek tagjai voltak Fehér Ipoly gymnasiumi igazgató elnöklete alatt Pap János polgármester, Mattyasovszky Vilmos szolgabíró, Sebők Kálmán állami mérnök, Prokopp János városi mérnök, Feiehtinger Sándor, Lip'hay János §s Hamar Árpád. E küldöttség apr. 12-ón helyi szemlét tartott és. elhatározta, hogy ideiglenesen a Duna folyását három helyen megakasztó zátonyokat 4 méter szélességben 800 frt költséggel át fogja metszeni. Ezután végleges megoldás elérése ezé íjából ugyanezen bizottság felirt a minisztériumhoz, hogy az általános Dunaszabályozás kapcsán kotrássá ki állami költségén a kis Duna medrét is. A miniszter a mederről felvételeket eszközöltetett a m. kir. folyammérnökség által, a mely hiva'al műszaki vélemény ez ügy fejlődésében nevezetes momentumot képez, s ez okból lesz még alkalmunk róla bővebben szólani. A folyammóruökség e kikotrás költségeit 66,406 frt 37 krra irányozta elő, a mely összeg a megye közönségének budgetjót terhelte volna, miután a miniszter nem nyilatkozott hajlandónak a vizmü munkálat, állami készítésére, minthogy ez véleménye szerint azátalános Duna-szabályozással kapcsolatba nem hozható. Ugy látszik, a megye sokalta a költséget, s az ügy — annyi más jobb sorsra méltó terv példájára — n<1actít került. Az utódok hálájára érdemes munkát fog végezni a mostani bizottság, ha meddő tervezgetések helyett tényekkel iparkodik beszámolni. — Nyilvános Számadás és köszönetnyilvánítás. 0 cs. és apostoli királyi felsége koronázási jubileuma ünnepén az esztergomi városi reáliskola összes* tanulói közt kiosztott emlékkönyvekre készségesen adakozni szívesek voltak í ng. Cseruoch J. kanonok 2 frt, Obermayer Gy. 1 frt, Brenner J. 1 frt, Grüuwald testvérek 5 frt, az esztergomi takarékpénztár 25 frt, az eszt. iparbank 20 frt, az eszt. mélt. főkáptalan 20 frt, a jótékony egyesület 5 frt, Esztergom szab. kir. város 24 frt. összesen 103 frt. Kiadás : 66 db. koronázási emlékkönyv 60 frt, 81 emlókfüzet és meghívók 43 frt, összesen 103 frt. Fogadják mindannyian ezen hazafias áldozatkészségükért a reáliskolai igazgatóságnak hálás köszönetét. Esztergom, 1892. jul. 9. Dr. Feichtiuger Sándor, kir. tan. reálisk. igazg. — Tisztogatás. Pénteken éjjel a Gábris-hid alatt összegyűlt míazma telepet tisztogatták. Néhány kocsi szállította a kimoudhatlan illatú matériát, de olyau formán, hogy mire a szekér Buda-utcza végére ért, már megfordulhatott, mert üres volt. Azután hogy nincsenek élelmes fuvarosaink. — DÖmÖS. A Budapest és NagyMaros között a szentendrei Duna ágon át eddigelé fenntartott személyszállító hajójáratok f. hó 8-ától kezdve kisérletképen Dömösig terjesztetnek ki. Érkezés Dömösre naponkint 7 óra 15 perczkor este. Iudulás Dömösről naponkint 5 óra 10 perczkor reggel. Menetárak Budapestről Dömösre vagy a megfordított irányban I. osztályon 80 kr, II. oszt. 50 kr. Áruk a fennálló helyi díjszabás szerint vétetnek fel. A forgalmi igazgatóság. — Menetjegyek az esztergom-füzitői vasútvonalra a forgalmi igazgatóság rendelete folytán jul. 1-től kezdve a komárom-uj-szőuyi vasútállomáson is adatuak már ki és pedig személyvonatra : Komárom-Ujszőnytől Esztergomig (I. oszt.) 1.30 frt, (II. oszt.) 95 kr, (III. oszt.) 60 kr; Kenyérmezőig (I.) 1.30 frt, (II.) 95 kr, (III.) 60 kr; Lábatlanig (I.) 80 kr, (II.) 55 kr, (III.) 35 kr; Neszmélyig (L) 60 kr, (II.) 30 kr, (III) 20 kr; Nyergesujfaluig (I.) 80 kr, (II.) 55 kr, (III.) 35 kr; Süttőig (I.) 70 kr, (II.) 40 kr, (III.) 25 kr; Tokodig (I.) 1.30 frt, (II.) ^ 95 kr, (III.) 60 kr. — Szép példa. A fővárosi kereskedő-ifjak egyesülete lelkes felhívást adott ki, melynek üdvös jelszavait bizonyára az esztergomi társegyesület is meg fogja szívlelni. A nemzet hazafias kereskedőihez kiadott felhívás a következő : A fővárosi kereskedő ifjúság folyó évi április havában önképző egyesületet alakítván, czéljául a közművelődést, a nemzeti nyelv ápolásával kapcsolatosan a hazafias szellem terjesztését és kereskedelmünk magyarosítását tűzte ki Kereskedelmünk nyelve túlnyomói ag még mindig idegen, czéltudatos lelkesültséggel oda kell töreked-, nüuk, hogy nemzetünk nyelvét üzleti belforgalmunk talajára átültessük. Vi-. lágosan hangsúlyozzuk, miszerint eme törekvésünkben stfvinisták nem lehetünk ! Ériptkezzünk a külfölddel a kül-föld nyelvén, de hazánk szivében, az, ország főszókhelyón használjuk a ke-reskedelmi élet minden terén-a nem-. zet nyelvét l A nemzeti alapon álíó önképzés eszméjét irtuk a «tóvárosi kereskedő ifjak önképző egyesülete* lobogójára, mely egyesületnek immár több mint 300 tagja van, a magasztos eszme azonban szüntelenül hódit, a ke-