Esztergom és Vidéke, 1892

1892-07-10 / 56.szám

lóságban, amely Oroszország óriási te­rületét öloli fül, az idén som várnak ter­tnést. Ha egyetlen rossz termés, amilyen n mult esztendei volt, ily messzire vitte az országot a pusztulás utján, bová sodorja majd egy ujabb esztendő alatt a most következő, második rossz termés ? HIKIÜK. — A nyaraló primás. A herczeg­primás szerdán érkezett. Balaton-Füredre. Déli 1 órakor jött kocsin, a hajóút elkerülésével s a régi lakásán, a Graud­Hotelbeu szállott meg. A hotel bejá­ratánál üdvözölte a herczegprimást Kováes Ábel fürdő igazgató, kit a primás megölelt, megc-iókolt. Most egyelőre a hotelben fog lakni a prímás, mert uj villájának a falai még nem elég szárazak ; ésák ha Szent István után visszatér, költözködik majd be nyaralójába. Balaton-Füreden pihenni akar a primás. Lehetőleg kerülni fogja a társaságot, titkárával kettesben ebé­del s délutáu a fenyvesben sétál. Miután a fogadásokat egészen még sem kerülheti ki, naponta d. e. 11-től l-ig fogad. — A hgprimás Balaton Füreden. A herczegprimás teljeseu pihenéssel tölti idejét. Meg is kérte / a fürdőin­tézet igazgatóját, Kovács Ábelt, a ki­hez régi barátság fűzi, hogy a nála esetleg tisztelegni akarókat beszélje le szándékukról. «Elég volt eddig — úgymond — naponkint 60—70 em­bert fogadni s nekik beszólni. Most nyugodni akarok s koresem a csen­det. Kerülök minden ünnepeltetést. Ha itt is molesztálnak, akkor össze­pakolok és megyek Reichenanba.» A közönség bizonyára megsziveli a herczegprimás óhajtását. Egyébiránt a biboros főpap nehezen tudná a nyarat is más fürdőhelyen tölteni, mint Balaton­Füreden. Egyszer, még pannonhalmi főapát korában Szliácsra küldték orvo­sai, ott annyira megbetegedett, hogy rendtársai a legrosszabbtól tartva hoz­ták Balaton-Füredre, ahol teljesen vissza nyerte egészségét. Ezóta vi elletik oly rokonszenvvel e fürdő iránt, melynek ujabb fellendülése az Ő főapát műkö­désének eredménye. A herczegprimás huzamosabb ideig fog itt tartózkodni, de a régi apát-lakásban marad, habár a primási nyaraló teljesen elkészült s beton-falai kiszáradtak, mégis tartani lehet az újonnan épült lakásokkal járó megbetegüléstől. — Miniszteri köszönet. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter : Vaszary Ko­los herczegprimásnak, a keszthelyi gym­iiásiumnál alakítani szándékolt segitő­egyesület javára tett 500 forintnyi adományért elismerő köszönetét nyil­vánította. — Vaszary Kolos rögtönzése. Magyaroszág Öröme cz. emléklapunkból kelt szárnyra az egész hazai sajtóban a következő kis epizód: A herczegprimás három évtized előtt a pápai benczés algymnásinm szerény tanára volt. Az októberi diplomát követő rövid alkot­mányos korszak mozgalmaiban tűnt föl először kiváló szónoki tehetségével. Neki jutott a szerep, hogy Veszprém­megye njra kinevezel t főispánját, Fiáth József bárót üdvözölje. Január egyik fagyos estéjén állt meg a fáklyásmenet a főispán szállása előtt. A főispán maga is lejött az utczára. Vaszary be­szédéuek épen végére járt, mikor bun­dája az egyik fáklyától meggyuladt. A főispán odarohant s az égni kezdő prémet eloltotta. Vaszary nem jött za­varba, hanem igy folytatta beszédét: «Ne oltsa el móltóságod, kérem, ne oltsa el, ezt a — bár gyenge — külső jelét sziveinkben égő forró szeretetünk lángoló tüzének, melyet szavakban méltóan tolmácsai ni Úgyis képtelen va­gyok !» Elképzelhető, mekkora taps ós riadó éljen tört ki az elmés improvizá­czióra. ^Tisztelendő ur, jegyezte meg a főispán, a fiatal tanár beszédét meg­köszönve, ma az ön rögtönző tehetsége fényesen megállotta a íüzpróbál.* És ez az eset alapította meg a herczeg­primás szónoki hírnevét Veszprémtnegye közönsége előtt. — Az egyházpolitikai vita tárgyá­ban Budapestről ugy értesül a félhiva­talos bécsi Pol. Corr., hogy Vaszary herczegprimás beszéde és a püspöki karnak a kormány álláspontjával izem­ben tanúsított elutasító magatartása alig fog előidézni lényegesebb változást az egyházpolitikai kérdések mai álla­potában (?) A főrendiházban lefolyt vita bizonyos értelmében kedvező fordula­tot is jelent, miután beigazolta, hogy a püspöki kar a herezegprimással tel­jes egyetértésben van, ugy, hogy a uerczegprimásnak most már könnyű lesz az elkeresztelési kérdésben folytatott agitácziónak ós akorteskáplánok (?) űzői­méinek elejét venni. — József Ágost föherczeg a her­czegprimás uradalmi erdeiben három napig vadászott. A nép szeretettel fo­gadta mindenütt s társasága minden gondolatát eltalálta. Az ifjú föherczeg Zerbs kapitányuyal érkezett Nyerges­újfalura hadnagy ruhában. A község nagy ováeziókkal fogadta s a hivata­los tisztelgések után csakhamar meg­alakult a vadásztársaság, melynek tag­jai a főherczegen és kapitányon kivül Lóskay Jeromos a herczegprimás jószá­gainak fő kormányzója, Reviczky Károly bikoli földbirtokos ós negy vennyolczas országgyűlési képviselő, Reviczky Győző főszolgabíró, Wauke nyergesuj falusi primási főerdőmester, Koditek Károly pusztamaróthi primási intéző és száz­ötven hajló volt. A föherczeg a száz­hatvan holdas primási vadaskertben továbbá Nyergesujfalun, Puszta-Marót­hon, Bajóihon, Hóreghen és Vadácson egész a Gerecsehegyig több dámvadat, szarvast és sast ejtett zsákmányul. Tisz­teletére és kiváltságára kivonult Jónás Pali czigányzenekara is Esztergomból s rázendítette a Rákóczyfe, utána pedig a föherczeg kedvelt nótái közül a le­kaszálták már a réteU, «Nincs csere­pes tanyám» kezdetűeket, továbbá Jó­zsef főherczegói közül főkép a «Piros az én makrapipám* cziműt. Az első két ebédet Wauke rendezte, a harma­dikat Koditek a remek panorámáju Pusz­tamaróth kies parkjában, hol az első toa^ztot Reviczky a nemzet által bál­ványozott József föherczeg fiára,, József Ágost főherczegre mondta. Reviczky Győző József főherczeget ós fenséges nejét éltette s azt óhajtotta, bár a többi főherczegnek is annyi szerenesés alkalma volna a magyar nemzet érzelmeiről sze­mélyesen meggyőződni. Ekkor az ifjú föherczeg szintén poharat emelt s meg­köszönve szülei s a maga nevébeu a jókivánatokat, magyar szokás szerint há­romszor mondott köszöntöt : az elsőt az ország dicsőitett herczegprimására, a másodikat annak derék képviselőjére, Lóskay Jeromos főkormányzóra, a har­madikat a lelkes vadásztársaságra, mely neki annyi élvezetet, szerzett, hogy leg­közelebb László föherczeg öcscsót is el­hozza vadászatra. Reviczky Győző fő­szplgabiró kérelmére a föherczeg meg­engedte, hogy a park legszebb részét, a hol épen ebédeltek, József főherczeg­parknak nevezzék, sőt azt is megtette, hogy vadászkésével belefaragta a neve kezdőbetűjét, egy nagy J betűt a leg­vénebb fába. Áz ifjú föherczeg elé tett órisi bokrétát tartóstul együtt két emberrel emlékül asztalbontás után azonnal Alcsúthra küldöttek. A fiatal föherczeg folytonosan magyarul beszélt s szeretetremóliósiigával elragadta kör­nyezetét. Midőn a primási uradalmak­tól eltávozott, a nép lelkesedve élje­nezte. Nyergesuj faluról a föherczeg Esz­tergomba jött, hol Lóskay a primás dísztermében rendezett számára búcsú, vacsorát. Itt üdvözölte az ifjú főher­czeget a herczegprimás nevébeu meg­indult szavakkal és hazafias szellem­ben. József Ágost föherczeg az eszter­gomi műkincsek megtekintése után el­utazott s kijelentette, hogy legszebb emlékei közé fogja sorozni a primási uradalmakban töltött napjait. — Föherczegek hadgyakorlato­kon. Jelentettük már, hogy Esztergom­ban ang. 16-ától kezdve nagy hadi­gyakorlatok lesznek. A nyári gyakor­latokat Frigyes föherczeg fogja vezé­nyelni, ki a primási palota vendége lesz. Ferencz Ferdinánd föherczeg, ki­nek huszárezrede szintén részt fog venni a kánikulai gyakorlatokon, Doroghon kap szállást. Az augusztus-szeptemberi gyakorlatokon lesz két föherczeg, két tábornok, egy altábornagy, két ezredes, tizenöt törzstiszt, négy főtiszt, negy­venuyolcz kapitány, százhatvan tiszt s a 12-ik ós 26 ezreden kivül ötezer­százkilenczvenhat ember, közel ezer ló, huszonnégy ágyú ós harnuncz szekér. A hadgyakorlatok nagy anyagát Esz­tergomban s a városhoz közelebb fekvő helységekben szállásolják el. — Gazdasági tudósító. A föld­müvelésügyi miniszter Meszén a Lajos primási uradalmi intézőt és pusztakő­rösi lakost B^rsmegye verebélyi járá­sára nézve állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizla meg. — A kis Duna kikotrása ügyében a mult vasárnapi értekezlet a földmű­velésügyi minisztériumhoz intézendő memorandum kidolgozásával Földváry István, Reusz Józesf és Prokopp Gyula urakat bizta .meg. — Érdekesnek tart­juk ez alkalomból felemlíteni, hogy épen tíz óv előtt, 1882-ben Esztergom megye egészségügyi bizottsága foglal­kozott e valóban élénk agitátióra ér­demes eszmével. Ez évben ugyanis a kis Duna vízállása olyan csekély volt, a mi párját ritkította, a meder jófor­mán kiszáradt, s az álló vizben rot­hadásnak induló anyagok dögletes bűzt terjesztettek. Az ártalmas miazmák a közegészségre annál veszélyesebben ha­totlak, mivel ép ez óv nyarán kolera­járvány is uralkodott. A közegészség­ügyi bizottság küldöttséget állított össze, melynek tagjai voltak Fehér Ipoly gym­nasiumi igazgató elnöklete alatt Pap Já­nos polgármester, Mattyasovszky Vil­mos szolgabíró, Sebők Kálmán állami mérnök, Prokopp János városi mérnök, Feiehtinger Sándor, Lip'hay János §s Hamar Árpád. E küldöttség apr. 12-ón helyi szemlét tartott és. elhatározta, hogy ideiglenesen a Duna folyását há­rom helyen megakasztó zátonyokat 4 méter szélességben 800 frt költséggel át fogja metszeni. Ezután végleges meg­oldás elérése ezé íjából ugyanezen bi­zottság felirt a minisztériumhoz, hogy az általános Dunaszabályozás kapcsán kotrássá ki állami költségén a kis Duna medrét is. A miniszter a mederről fel­vételeket eszközöltetett a m. kir. folyam­mérnökség által, a mely hiva'al mű­szaki vélemény ez ügy fejlődésében ne­vezetes momentumot képez, s ez okból lesz még alkalmunk róla bővebben szó­lani. A folyammóruökség e kikotrás költ­ségeit 66,406 frt 37 krra irányozta elő, a mely összeg a megye közönségé­nek budgetjót terhelte volna, miután a miniszter nem nyilatkozott hajlandónak a vizmü munkálat, állami készítésére, minthogy ez véleménye szerint azátalános Duna-szabályozással kapcsolatba nem hozható. Ugy látszik, a megye sokalta a költséget, s az ügy — annyi más jobb sorsra méltó terv példájára — n<1actít került. Az utódok hálájára érdemes munkát fog végezni a mostani bizott­ság, ha meddő tervezgetések helyett tényekkel iparkodik beszámolni. — Nyilvános Számadás és köszö­netnyilvánítás. 0 cs. és apostoli királyi felsége koronázási jubileuma ünnepén az esztergomi városi reáliskola összes* tanulói közt kiosztott emlékkönyvekre készségesen adakozni szívesek voltak í ng. Cseruoch J. kanonok 2 frt, Ober­mayer Gy. 1 frt, Brenner J. 1 frt, Grüuwald testvérek 5 frt, az eszter­gomi takarékpénztár 25 frt, az eszt. iparbank 20 frt, az eszt. mélt. főkáp­talan 20 frt, a jótékony egyesület 5 frt, Esztergom szab. kir. város 24 frt. összesen 103 frt. Kiadás : 66 db. ko­ronázási emlékkönyv 60 frt, 81 em­lókfüzet és meghívók 43 frt, összesen 103 frt. Fogadják mindannyian ezen hazafias áldozatkészségükért a reális­kolai igazgatóságnak hálás köszönetét. Esztergom, 1892. jul. 9. Dr. Feich­tiuger Sándor, kir. tan. reálisk. igazg. — Tisztogatás. Pénteken éjjel a Gábris-hid alatt összegyűlt míazma te­lepet tisztogatták. Néhány kocsi szál­lította a kimoudhatlan illatú matériát, de olyau formán, hogy mire a szekér Buda-utcza végére ért, már megfordul­hatott, mert üres volt. Azután hogy nincsenek élelmes fuvarosaink. — DÖmÖS. A Budapest és Nagy­Maros között a szentendrei Duna ágon át eddigelé fenntartott személyszállító hajójáratok f. hó 8-ától kezdve kisér­letképen Dömösig terjesztetnek ki. Ér­kezés Dömösre naponkint 7 óra 15 perczkor este. Iudulás Dömösről na­ponkint 5 óra 10 perczkor reggel. Menetárak Budapestről Dömösre vagy a megfordított irányban I. osztályon 80 kr, II. oszt. 50 kr. Áruk a fenn­álló helyi díjszabás szerint vétetnek fel. A forgalmi igazgatóság. — Menetjegyek az esztergom-füzi­tői vasútvonalra a forgalmi igazgató­ság rendelete folytán jul. 1-től kezdve a komárom-uj-szőuyi vasútállomáson is adatuak már ki és pedig személyvo­natra : Komárom-Ujszőnytől Esztergo­mig (I. oszt.) 1.30 frt, (II. oszt.) 95 kr, (III. oszt.) 60 kr; Kenyérmezőig (I.) 1.30 frt, (II.) 95 kr, (III.) 60 kr; Lábatlanig (I.) 80 kr, (II.) 55 kr, (III.) 35 kr; Neszmélyig (L) 60 kr, (II.) 30 kr, (III) 20 kr; Nyer­gesujfaluig (I.) 80 kr, (II.) 55 kr, (III.) 35 kr; Süttőig (I.) 70 kr, (II.) 40 kr, (III.) 25 kr; Tokodig (I.) 1.30 frt, (II.) ^ 95 kr, (III.) 60 kr. — Szép példa. A fővárosi keres­kedő-ifjak egyesülete lelkes felhívást adott ki, melynek üdvös jelszavait bi­zonyára az esztergomi társegyesület is meg fogja szívlelni. A nemzet hazafias kereskedőihez kiadott felhívás a követ­kező : A fővárosi kereskedő ifjúság folyó évi április havában önképző egye­sületet alakítván, czéljául a közműve­lődést, a nemzeti nyelv ápolásával kap­csolatosan a hazafias szellem terjeszté­sét és kereskedelmünk magyarosítását tűzte ki Kereskedelmünk nyelve túl­nyomói ag még mindig idegen, czéltu­datos lelkesültséggel oda kell töreked-, nüuk, hogy nemzetünk nyelvét üzleti belforgalmunk talajára átültessük. Vi-. lágosan hangsúlyozzuk, miszerint eme törekvésünkben stfvinisták nem lehe­tünk ! Ériptkezzünk a külfölddel a kül-­föld nyelvén, de hazánk szivében, az, ország főszókhelyón használjuk a ke-­reskedelmi élet minden terén-a nem-. zet nyelvét l A nemzeti alapon álíó önképzés eszméjét irtuk a «tóvárosi kereskedő ifjak önképző egyesülete* lobogójára, mely egyesületnek immár több mint 300 tagja van, a magasztos eszme azonban szüntelenül hódit, a ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom