Esztergom és Vidéke, 1892

1892-07-03 / 54.szám

tíUakoztato a segély pénztárak ellen és kijelentették, hogy nekik nem kell az intézmény. Mivel azonban a türvény értelmében azt a kérdést: alakuljon-e testületi segélypéuztár, nem a békéltető bizottság vau hivatva el dönteni, de ha a testület a péuztár alakítását elhatározta, a bék. biz. csak az alapszabályokat és a munkabérátlagot tárgyalja, az iparhatósági biztosok mindenütt keresztül vitték a munkát a tiltakozások daczára ; a felizgatott segédek ekkor sztrájkolásal fenyegettek, igy akarva megrémíteni. De a fenyegetés nem használt. A főváros összes ipartestületei körében szolidáris megállapodás jött létre a segély pénztárak szervezése körüli eljárásra nézve. A testületek minden fenyegetések ellenére készek a segély pénztárakat létesíteni s azokat a munkásokat és segédeket, a kik ellene szegülnek a törvény rendelkezéseinek haladéktalanul el fogják bocsátani. Egyik ipartestületben az iparosok kimondáik, hogy el vannak készülve két-három havi szünetelésre is, semhogy illetéktelen pressziónak engedve, is xnét kii egyék magukat az u. n. «szocziáiista» urak fenyegetőzéseinek. A testületek közül több jelent meg a minap egy bizalmas konferenczián, melynek határozatait egy közelebb tartandó nagyobb ülés elé terjesztik ; a munkaadók teljesen békés, de a legférfiasabb ós leghatározottabb lépésekre készülnek. Igy állanak a dolgok ma a fővárosban, hol e kérdések megoldásával kapcsolatosan élénk érdeklődéssel várják annak a kérdésnek az eldöntését ; mi lesz a munkás-betegsegélyző egylettel. Ez már felterjesztette alapszabályait, melyeket- úgy módosított, hogy magánegyesülós utján létesült segélypénztári jelleggel bírjon. í)e az alapszabályokat eddig nem hagyták jóvá. Ugy értesülünk, hogy ily alakban való jóváhagy/is nem is fog bekövetkezni. Az általános inuiikásbetegsegélyzŐ egyesület nem maradhat magán-egyesület, miután a képesített iparban dolgozó segédek a testületi pénztárakba, a többiek meg a már megalakult kerületi pénztárba lesznek kötelesek tartozni, az eddigi nagyhatalomnak a dob-utezábau megvannak számlálva a napjai. És csak a viszonyokat, törvényes rendelkezéseket nem ismerő minden kőnyomatot és beküldött nyomtatást vakon kiadó, kézirat sorvadásos lapok fognak felülni annak a reklámiratnak is, melyet ez az egyesület most minden szerkesztőségnek szétküld, elmondván beune, hogy kihall gátason voltak Wekerlénél s a minisz ter megígérte, hogy jóváhagyja módosított alapszabályai kat. Igen, jóváhagyja, ha a módosítás «a törvény értelmében* történik, de ha ők az ipartestület tagjait (a képesítéshez kötött mesterségek űzőit) is ölelő karjaikba akarják szorítani, ez a szándék már nem számiihat a miniszter szavai szerint sern jóváhagyásra, mert ellenkezik a törvény 64. § át illetékesen értelmező 19228/892. sz. életbeléptetósi rendelet 98. §-áuak 2. poutjával. A mint szétnézünk, azt látjuk, h«gy minden városban ós nálunk is felütötte fejét az izgatás, hogy azonban nagyobb eredményeket nem ért el, tulajdonítanunk lehet az érdekelt osztályok kifejlett értelmiségének s annak, hogy az iparérdekek képviselésére hivatott testületek készségesen szolgáltak minden ponton hű és jó felvilágosításokkal. A győri kereskedelmi és iparkamara területén a betegsegélyző pénztárak szervezése nyugodtan és rendben folyik, meg is lesz ennek a jó következménye. Egyes városokban igy kiválólag és első sorbau Győrött s<>k magánegyesülós utján szervezkedő pénztár is alakul, ami annak jele, hogy az ily városokban az iparcsoportok önkormányzó vágya és tehetsége erősebb, közéletünk élénkebb. Ha ezeket engedélyezik, ugy a munkások betegsegélyezóse csak annál intenzivebb lesz. A főezél pedig ez. 111 KEK, — Az uj félév elején tisztelettel kéri kiadóhivatalunk az esedékes előfizetések szíves beküldését. — Vaszary KolOS herezegprimás már teljesen jól érzi magát, annak daczára a/Ómban lehetőleg tartózkodik a fogadásoktól, nehogy ismétlődjék a torokbaja, mely megakadályozhatná a főrendiházban tartandó beszéde elmondásában. A herezegprimás József főherczeg palotájában s Klotild főherczegasszouynál tett hosszabb látogatást. — A prímás tervei Esztergámban. Nagy lelkesedést keltett a prímás székvárosában a herczegprim;'s több nagyszabású alapításának terve, Vaszary Kolos ugyanis már néhány hónap óta a kain. tanítóképző im őzetek egyesítésével ós magasabb sziíivö italra emelésével foglalkozik. Az érsek: tanítóképzők a fővárosban s Nagyszombatban nem állják meg a versenyt ez idő szerint az állami hasonló intézetekkel. Éppen azért a prímás az érsoki tanítóképző intézetek egyesitésóvel ohaj

: tekintélyes ós országos jelentőségű középponti tanítóképző intézetet alapítani állandó tanerők alkalmazásával s a legmodernebb igényeket is tökéletesen kielégítő felszereléssel. Az uj in tózetben tömérdek felsőmagyarorsz'gi szegényebb sorsú tanító növendék kapna ingyenes ellátást. De a prímásnak az ország első szemináriumával is nagyobb szándéka vau. A kispapok eddig a theologiáig a benczések fógyinnáziumábau végezték kösépiskolai tanulmányaikat. Ezentúl külön gyermekszeminárium lesz azon növendékek számára, kiket a papi pályára készítenek elő, a kik azonban mindaddig, mig theologusok nem lesznek, nem hordhatnak kék reverendát. A gyermekszemináriumnak már is óriási alapja van s az iugyenes ellátás ós lakás ide vonzaná a papi pályára özönlő összes tót fiukat. Magát az ősi nagy szemináriumot a herezegprimás nemcsak theologiai karában bővítené, de philosophia fakultással egészítené ki. Végül rendkivül fontos a kath. tanítók árváinak menedékháza. Százhúszezer tanuló vau az esztergomi főegyházmegyében kath. tanítók vezetése alatt. Sok a tanító és igy sok az árva. Az uj jótékonysági intézet biztosítaná a tanító családok jövőjót. A prímásnak már megreferált Csernoch kanonok az alkalmas telkekről, mert Vaszary Kolos még az idén hozzá akar fogni rendkivül érdekes tervei megvalósításához. — Értekezlet a herczegprimásnál Emiitettük, hogy a katholikus főpapok és a katholikus világi főrendek értekezletet terveztek a főrendiház kultuszvitájának előkészítésére. E konferenczia eszméjével azonban, a mely konferenczián lehetőleg valamennyi katholikus főpapnak és főrendinek kellett volna részt venni, fölhagylak, főképen azért, mert nem találtak rá alkalmas helyet. A budai primási palota ilyen nagyobb űaháflű összejövetelre alkalmatlan. Étinek következtében a konferencziát ketté osztották. Csütörtökön a B. H. jelentése szerint a katholikus világi főrendek tanácskoztak a primási palotában, ma pedig a püspökök fognak konferálni. A herezegprimás körülbelül 25 világi főrendül hivatott meg, főleg olyanokat, a kiknek nemcsak hitbuzgóságukra, hanoin páriámon ti képességükre is számithatni. A tanácskozást, tt melyen a herczegprimáson kivül egyetlen főpap sem vett részt, a prímás vezette. A herezegprimás üdvözölvén a megjelenteket, megköszönte nekik, hogy meghívására eljöttek. Aztán kifejletté a rendk. összejövetel czólját. A választások után a kormánynak az elkeresztelósi kérdés gyökeres orvoslása végett javaslatot tett, melyet a kormány eddig nyilvánosságra nem hozott. Közölte ezután a főbb okokat, melyeket a javaslat támogatására fel fog hozni. Altalános, élénk helyesléssel találkozott a prímásnak holuap, e hó 4-én elmondandó beszéde, a melyet alapeszméiben megismerteit. Az érvek ós adatok ereje, a konczepezió dialektikája épp ugy meglepte a tanácskozinányt, miut hangjának ós modorának igen nyugodt, méltóságos, mindenbeu tárgyilagos, eugeaztolókeny jelleme. A prímás főtörekvóse az, hogy még csak látszata se legyen, mintha e mozgalom akár az állam, akár más felekezetűek irányában aggressziv föllépés lenne. A miért is a lehető objektivitás megtartására s miudeu olyan czélzat vagy polémia szoros elkerülésére kérte a főnri egybegyűlteket, a mi félreértésekre adhatna okot. A jelenvolt főrendek közül többeu felszólaltak. Az a vélemény is nyilvánult, hogy a kormány által legutóbb elfoglalt álláspont a javaslat keresztülvitelét könnyíteni fogja. A főrendiház kultur-vitáján követendő eljárás, esetleges felszólalások és taktika megvitatása inán a tanácskozmány esti fél hót órakor véget ért. — A sajtó a primási konferencia* ról. A Neue Freie Presse írja : A herczegprimásnak a főrendiház arisztokrata tagjaival az el keresztelés! kérdésről tartott értekezletének tisztán informáló és bizalmas jellege volt. A herezegprimás az egybegyűlteknek az elkeresztelósi kórdós eddigi összes stádiumát felsorolta s íelemlitette a tárgyalások alkalmával felhozott s a viszály kiegyenlítésére irányuló összes javaslatokat. A már is fel zsugorodott a lába. Előadja továbbá, hogy felesége egy izben elment Tormánó háza előtt és csakhamar nyavalyába esett ; mert az ő lába is felzsugorodott. Erre ő — mint férje — a vádlott előtt kifejezést adott gyanújának s figyelmeztette, hogy ügyel ám reá ; mert felesége nyavalyája miatt ő reá gyanakszik. De az asszony tiltakozott a gyanúsítás ellen s azt javasolta neki, hogy feleségének lábát kösse be a maga ganéjával. Ez meg történt; mire feleségének a lába is meggyógyult. 3. Koncz István előadja, hogy a háború után a vádlott növel együtt lakott s megverte a leányát ; ezután történt vele, hogy midón éjjel felkelt s kapezáit a kemenczébol kivette, a kemencze szájából egy darab parázs a lábára esett es megégette ; tanút akkoron mindjárt megfenyegette olyhépen, hogy mig a világon él, meg fogja emlegetni ötet. Tanú erre elment a tóra ; innét visszatérvén — már a templomba sem mehetett ; mert a lába felzsugorodott, úgyhogy e nyavalyája miatt járni sem tudott. A vádlott asszony azonban eközben már eltávozott hazulról ; harmadmipon megjött és azt kérdezte, mi baja az Estvannak V A tanú atyafiai erre azt válaszolták neki, hogy ö úgyis jól tudja, hogy mi a baja ; de ha ezt a gyereket meg nem gyógyítja azzal fenyegették, hogy kivesznek a ládájukból 12 frtot és megégettetik öt. A vádlott asszony erre rögtön megtapogatta a tanú lábát, mire ö azonnal könny eb bű lést érzett olanynywahogy másnap.már a tóra is elment Lábai egyébiránt még majd egy évig fájtak és dagadtait maradtak Mikor egy izben utóbb elment a vádlott háza előtt, az ismét tudakozódott lábbaja felöl ; meg is nézte és reá oivásott fájós lábaira ; majd azt tanácsolta neki, hogy a tóról hazajövet menjen el a kertekbe és szedjen vad kendert. Ezt párolja meg, kösse a lábaira és meg fog gyógyulni. Ugy is történt ; lábai egyetlen ily bekötésre meggyógyultak. Vallja továbbá, hogy Bartha Miklós mon dása szerint őt a vádlott már ezelőtt két évvel is megfenyegette. Azonfölül azt is h-allotta feleségétől, hogy ő Szász Istóknétól, ez pedig a vádlott menyétől hallotta volua, bogy mielőtt az asszonyokat füröszteni vitték, minths olyan siókat hallottak volna, hogy «cselekedjünk-e az öregbik leányának ?» mire a vádlott csak azt mondotta, «csak inegcselekedjük.* Erre a vádlott felállt a kürtőre — s a tűzbe pökdösött. 4. Mogyorós János vallja, hogy ezelőtt körülbelül 8 évvel — a Köbölkuton levő salva quardia (kat. őrség a birtok védelmére) egyik tagja ellopta a tanú leányának egy lepedőjét, zsellérének pedig egy pár csízmáját s mind e lopott jószágot odaadta a vádlott asszony leányának, Ilonának, ki viszont Esztergomban Séilyei Gergely nének adta el a lopott jószágot. Tanú ezt magától Tormánétól tudta meg ; erre tanú megboszankodván, rögtön rátámadt az asá/onyra, miért nem mondta meg, hogy a salva quardia lopta el jószágát. Tanú erre megszidta, sőt meg is akarta verni Tonnáuét, ki azonban bement a házba s onnan azt kiáltozta a tanúnak : várj csak, várj csak Mogyorós János ! E fenyegetésre harmadnap tanú ügy megsiketüit, bogy 3 hétig semmit sem hallott, Tanú e süketsége miatt a vádlott Tormánéra gyanakodott s azért azt mondotta neki : Te rontottál meg engemet ; de, ha meg nem gyógyulok, befogatlak. Továbbá ezelőtt vagy hét esztendővel, mikor az Ő napaaszszonya Besenyőn saját füle hallatára azt kérdezte Tormánétól ,hogy mint vannak a kürthi atyafiak ? Azt válaszolta, hogy szaporodnak ; a szép asszonyok tánczoltanak a pitvarban, hol a gyermek lett, úgy hogy még a fazekak is zörögtek és csattogtak. Napaasszonyának azon tudakozódására, hogy hogy hallották-e azt a házban többen is ? Erre azt felelte, hogy csak ketten hallották. Tanú aztán azt kérdezte vádlottól, vájjon ama szép asszonyoknak van-e olyan hegddöjök, mint a közönséges szokott lenni? Tormánó arra azt mondta; olyan nagy hegedtijök van, mint a milyent a németek szoktak volt a nyakukon hordozni ; dudájuk is nagy, szőrös ama nagy görbe tülökkel. 5. Takács György vallja, hogy mikor felesége áldott állapotban volt, Tormánó azt mondta neki, hogy majd őt hívja bábául ; de mást hívtak. Néhány nappal utána Tormáné eljött tanú házához és ollót kért töíe; tanú erre azt mondta, hogy nincsen vászonmetéléshez szükséges ollója. Erre többé nem keresvén ollót — Tormáné egyenest a gyermekágyashoz fordult a ki ép gyermekét szoptatta. Jaj édes Ilonkám, de szép melleid vannak ; bár csak az egyiket odaadhatnád az én nyomorult menyemnek 1 Erre eltávozott; de még azon órában feleségének a melle elkezdett fájni ós a gyermeket átadván urának —?' panaszkodott, hogy oda van. Az nap estére meg is gyűlt é& keményedett a melle, majd ki is fakadott; holott azelőtt semmi ilyes baja nem volt. 6. Wurgha Ilona, Takács György neje is megelőző tanúhoz hasonlóan vallott és hozzátette, hogy ugyanazon órában Tormáné távozása után az asszonyt a hideg is kilelte. Vallja továbbá, hogy midőn Botytyán ur az asszonyokat fürösztötte és a tóról visszajöttek, azt mondta Tormáné a tanúnak, hogy aztán ha gyermeke lészen csak azt mondogassa három izben : adja meg tejem, vajam az, a ki elvette. 7. Kovács Kata, Reznek János feleságének vallomása szerint a Tormánó kisebbik leányától hallotta, hogy nincs az a törvény, melyet alkalmazni lehetne reá ; mert oly tanuk vallottak az anyára. Továbbá hogy Esztergomot is az ő anyja tartotta meg a török ellen harmadmagával. 8. Nagy Erzsébet, Varga György felesége azt vallja, hogy az ö ura MŰZSláról hozott bábát. Vajúdásakor Tormánó ott járt a ház körül; a bába egy hétig ott maradt a beteg mellett s igy nem is eshetett nyavalyába; de a muzslai asszony minden reggel arról panaszkodott, hogy minden éjjel Tormáné képében gyötrik 6tet. 9. Bartha Katalin, Szász István felesége, azt hallotta Tormáné menyétől örzsikétől, hogy mikor Bottyán János uraz asszonyokat fürösztötte volna, a napa Tormánó fél lábát feltette a tüz szélére s a tűzbe pökdösött. Tudja azt is, hogy a nyavalyás gyermekeknek ólmot olvasztott és a falftkb* olvasott.