Esztergom és Vidéke, 1892

1892-01-17 / 6.szám

jelenfjük, hogy a kormánypárt ezen híresztelésének más ezélja nem volt, mint hogy a herczegprimás magas személyét a választási mozgalmakba belevonja s ezért felelőséget Frey Fereuczre és pártjára hárítsa. JHöIliink és pártunk kezdetétől fogva tisztában volt a herezenrimás politikai nézetével és pártállásával, de tisztában volt azzal is, hogy a herczegprimás a más politikai nézeten levőket oly módon, mint a hogy a kormánypárt fölteszi és hirdeti, a kormánypártba átterelui nem akarja. A párt ezen nézetét, mely a párt kebelében ismételten ünnepélyes kifejezést nyert, a kormánypárt híreszteléseivel szemben továbbra is föutartja s korrektnek és jogosnak ismert eljárást ehhez szabja. A nemzeti párt végrehajtó hizottsága. — Hány választópolgárunk van? Esztergomban ezerszázötvenhat, a dörögni kerületben ezernyolczszázhatvanöt s a . ltöbölkuthibau ezernyolczszázhuszouöt. Magyaroszáguak több mint tizenöt millió lakosságából alig egy millió gyakorolhatja választópolgári jogait. — Az esztergomi választókerület központi választmánya részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a nagym. m. kir. Belügyminiszter urnik f. é. jan. hó 5-én 432/1, sz. a. kibocsájtott körrendelete szerint az országgyűlési képviselők általános megválasztására határidőül f. jan. hó 28-ik napjától egész febr. hó 6-ik napjáig terjedő 10 napi határidő tűzetvén ki, ezen központi választmány az esztergomi választó kerületben az országos képviselő választásra hatáiidőül 1892. évi január 3ió 28. (csütörtök) napját, a választás színhelyéül pedig Esztergom szab. kir. város hatósági székházát tűzte ki. Választási elnökül dr. Helcz Aútal, helyettes elnökül Vimmer Ferenez, választási jegyzőül Szenttamási Béla, helyettes jegyzőül pedig dr. Varga Dezső .urak választattak meg. Egy alkalommal arról is értesíttetik a választó közönség, hogy az 1874. évi 33. t. cz. 61. §-a rendeletéhez képest a szavazási sorrend akkép állapíttatott meg, hogy 1-ör az Esztergom szab. kir, városi választók, 2-or a szenttamási, 3-or a szentgyörgymezei és 4-er a vízivárosi választók . bocsájtatnak a hivatkozott törvény 75. §-áuak módozatai mellett szavazásra. A választási eljárás a ki jelelt napon, a városház tanácstermében, reggeli 8 órakor veszi kezdetét. Képviselőjelöltet ajánlhat a kerület minden választója; ezen ajánlat írásban adandó be a választási elnöknek, ki azt általa meghatározandó helyen és időben a választást megelőző napon ás átveheti; ily ajánlat azonban legkésőbb félórával a választás megnyi: tása után adandó át. Ha a kellő időben több egyén ajánlíatott képviselőjelöltnek és tiz választó szavazást kivan, a választási elnök azt elrendeli, s ez esetben a szavazás a küldöttség előtt reggeli 9 órakor megkezdik és megszakítás nélkül folytatta tik. A választásnál szavazati joggal csak azok birnak, kik a mult 1891. évben összeállított választói névjegyzékben bennfoglaltatnak. A szavazó helyiségben 4jsak a szavazatszedő küldöttség tagjai, -a bizalmi férfiak, a közigazgatási tisztviselő és a jegyző mellé rendelt Írnokok lehetnek jelen ; ezeken felül mindaddig, mig azon város vagy község választói szavaznak, >a községi elöljáróság kiküldött tagjai és a jelöltek bizalmi fórfiai által magjelölt községi lakos, ós végre a szavazásra he szólított választók, Figyelmeztetnek a választó polgárok, hogy a választás színhelyén semminemű fegyverrel vagy bottal megjelenni nem szabad (1874. 33. t. cz. 68. §-a.) A szavazás a szavazó nevéuek feljegyzése mellett nyilvánosan élőszóval történik. A szavazatszedő küldöttség a törvény oltalma alatt áll. A választás vezetése, a rend feulartása ós e czélból teendő mindéit előleges intézkedés a választási elnök feladata és kötelessége lévén, ő rendelkezik a rend feutartására kireudelt rendőri közegekkel és szükség esetén a fegyveres erővel. Kelt az esztergomi választókerület központi választmányának_ Esztergninban 1892. évi jan. hó 12j,ik napján tartott üléséből. dr.Helcz An il a központi választmány elnöke. Kollár Károly közp. vál. jegyző. — Az első primás. A magyar történelmi társulat Majláth Béla elnöklete alatt előbb választmányi, azután pedig felolvasó ülést tartott. A választmányi ülésen első sorban felolvasták gróf Szécheu Antalnak egy levelét, a mely szerint átnyújtotta Mária Terézia életrajzának díszpéldányát Ő felségének, a ki felhatalmazta öt, hogy ezért legfelsőbb elismerését tudassa a társulattal. Szilágyi Sándor titkár jelentette, hogy ujabban alapító tagokká lettek: Eszterházy Miklós gróf, Dessewffy püspök és 7 vármegye és város, az utóbbiak között 3 olyan, a melyet szászok laknak. Megállapították ezután a február 18-án tartandó közgyűlésnek következő tárgysorozatát: 1. Elnöki megnyitó; 2. titkári jelentés ; 3. elnökök és választmányi tagok választása ; 4. Fraknói Vilmos felolvasása: Olaszországi kutatásaik eredményéről. Végül megválasztották a gazdasági bizottság tagjaivá : Pauler Gyulát, Emich Gusztávot, Csanky Dezsőt, Szabó Albert táblai tanácselnököt és Hegedűs Sándort — A felolvasó ülésnek egyetlen tárgya Karácsonyi János dr.-uak «Kik voltak az első érsekek ?» czimü tanulmánya volt. Elsorolván és megbírálván az e kérdésre vonatkozó kútfőket, különösen pedig azt mutatva ki, hogy az eddig elsőrendű kútfőnek tekintett Szent-István legenda 1 Hartvik pöspöktől, korántsem tekinthető hiteles tanuuák, áttért az egykorú és az első érseket nagyrészt személyesen ismerő tanuk adataira. Ezek nyomán kimutatja, hogy az egykorúak két külön személyérői beszélnek : azok mindegyike tevékeny részt vett a nemzet megtérítésében; egyik KadlaAnasztá?, előbb pannonhalmi apát, Esztergomnak, — a másik pedig Isztrik, előbb pécsváradi apát, Kaloesának volt érseke. — Ennélfogva a mai herczegprimások nem Asztrik, hanem Radla Anasztáz utódai. — A felolvasót zajosan megéljenezték. * — A múzeum pöre. Egy kőnyomatos tudósitó irja: Még a mult év nyarán, júliusban, az esztergom-füzitői helyiérdekű vasútépítésnél dolgozó kubikusok arany ezüst és bronz-régiségekre bukkantak, melyek valószínűleg a honfoglalás korából valók. Vaunak köztük fülbevalók, gyűrűk s hajékek, melyeket akkor az illető hatóság feje beszállított a nemzeti múzeumba s ennek igazgatósága a leletet megvette. A vételárat el is küldte, de nyugtatványt hosszú időn át nem kapott róla. Pulszky Ferenez, a múzeum igazgatója négy izben sürgette a nyugtát, de mind hiába, az csak nem érkezett meg. A mult hónapban a vasúti munkások küldöttségileg jelentek meg a múzeum igazgatójánál követelve az őket megillető összegeket, mire az igazgató kijelentette a szegény napszámosoknak, hogy ö a pénzt még augusztusban elküldte, kérjék Esztergomban a polgármesteri hivatalban. Erre újra sürgette a dolgot, de miután föllépésének nem lett eredménye, az esetről'jelentést tett a belügyminiszternél, honnan azonban válasz szintén nem érkezett. Ennélfogva a múzeum igazgatósága kénytelen lesz a dolgot az államügyészségnek följelenteni. Polgármesterünk rövid napok múlva tárgytalanná teszi az egész históriát. — Önkénteseink balja. Az esztergomi önkéntesek Komáromban farsangolnak s vigalmukra a következő meghívót adták ki:. A komáromi egyévi önkéntesek által a tiszti-kaszinó termeiben f. 1892. évi január hó 23-án , rendezendő Önkéntes Bálra. Rendezőség : Kodolányi Gyula alelnök, Rudolf Béla elnök, Éggeuhofer Ernő alelnök, Fejér jenő jegyző, Godiu Károly, Kirz Adolf pénzíáros, Major József, Miien Dezső, Mii eh Oszkár, Paál Dénes, Pálffy Zsigmond ellenőr, Prohászka Adolf háznagy, Szeutmarjay Pá.l,Weisz Benő. Kezdete 8 órakor. — A ker. kereskedő ifjúság f. hó 9-iki mulatságán a sz. Vincze-egyesület javára felülfizotni kegyesek voltak: ngos és • ft. Soóky Gábor ur 4 frt., ugos ós frt. Czibulka Nándor ur 3 frt., ngos ós ft. dr. Csernoch János ur 1 frt., ngos és ft. Maszlaghy Ferenez ur 1 frt., ngos ós ft. Krotky József ur 1 frt., Fleisch marin Ignácz ur 1 friorint, fi. Haiczl Kálmán 2 frf., ft. Machovich Gyula, ft. dr. Wargha Dezső, ft. Horváth Ferenez, ft. Halmos Ignácz urak 1—1 frt., t. Brunner Feveuez ur 3 frt., Müller Gyula ur 5 frt., Havasy Imre, Leitgeb János, Mnrosy József, Bayer Károly urak 2—2 frt., Vörös József, Fekete Árpád, Paulovits Géza urak 1—1 frt., Krechuyák Ferenez 50 kr., Mezei Ferenez ur 1 frt.. özv. Schalkháznó uruő 1 frt., Iváuyi Géza, Wauitsek Rezső, Mészáros Károly urak 1—1 frt., Munkácsynó urnő 1 frt., Brutsy Gyula ur 1 frt. Névtelen 1 frt. N. N. 4 frt. 50 kr. Összesen 50 frt. Fogadják a nemeskeblü adakozók ezúttal is hálás köszönetemet — a rendezőség nevében Nóvák Imre, pénztáros. — Egyenjogúsítása. Horn Károly dr. az esztergomi izr. hitközség kitűnő tehetségű eluöke a kővetkező felhívást adta ki: Hitrokonaimhoz! A zsidó vallás egyenjogúsítása, mely az 1867. évi XVII. t. cz. által elérhetlen kérdőjeléül hagyatott az utókkorra s a melynek megoldását 25 óv óta hiába várjuk a «felvilágosodás» ós a «jogegyenlősóg» bajnokaitól, fővárosi hitrokouaiuk magasztos példájára mozgásba hozta hazánk összes zsidóságát és tettre inti Esztergom izraelita polgárait is. A zsidó vallás törvényes receptióját kérjük : Azon anomália törvényes megszüntetését, mely a zsidó vallást elleutótbe helyezi i a törvényesen bevett vallásokkal, mely különbséget statuál a honpolgárok közt ezek vallása szerint és mely hétszázezer — önérzettel mondhatjuk — hű és lelkes honpolgárt megfoszt oly jogoktól, melyek élvezete csak másvallásuakuak van biztosítva. Hogy minden vallás egyenjogúsítása és viszonossága és ezzel a zsidó vallás elismerése nem lett már régen az ország alaptörvényei közé igtatva és hogy a mi vallásunk érdekében önmagunknak kell szólanuuk ós tennünk, ez a hangzatos, de sok tekintetben tartalom nélküli jelszavak által telitett korunk szomorú jelensége, de egyszersmind — ha ugyan rászorulnánk — önigazolásunk is. Igazolásunk azokkal szemben, kik ezen mozgalmat most, az országgyűlési választások közepette alkalomszerütleuuek tartják, — mert hiszen nem kegyelmet, sem pedig kiváltságot, hanem egyszer űeu egyenlő jogokat kérünk azokkal, kikkel a kötelességekben egyformán osztozkodunk. Fel tehát, hitsorsaim, cselekedjünk ! Felkérem a t. hitközségi urakat, hogy az egyöntetű eljárás megállapítása czóljából f. hó 17-én, vasárnap d. u. 4 órakor lehe tőleg teljes számmal a hitközség házánál megjelenni szíveskedjenek. Esztergom, 1892. évi jan. 12-ón. Dr Horn Károly hitközségi elnök. — MÜSOr. A mai dal- és zenees- | ?ély műsora: 1. Trio Haydntól, előadják Mercz Etel k. a. 2. Valse brillanté, Moszkovszkytól, Hajas G-abrielJa k. a. 3. Ária Prófétából, Perényi Margit k. a. 4. Tavaszi haugok. Rondó brillant, Bohin. Mezey Juszta k. a. 5. Serenad, hegedűn előadja Feigler János ur és Bellovits Karolina k. a. 6. Románcz, Taunháuserből, átírta Liszt. Játszsza Mercz Etel k. a. 7. Ária Traviatából. Peróuyi M. k. a. 8. Valse. Duráncitól. Mezey Gizella k. a. 9. Dal. Gottermanntól. Gordonkán előadja Straka Iván, zongora kísérettel Bellovits Karolin k. a. 10. Lnpromtu fantasie. Chopintói, előadja Bellovits Karolin k. a. 11. Polka glissando. Rafftól, előadja Felseuburg Blanka k. a. 12. Zenekópek. BlassertŐl. Vonónógyes ós zongorakísérettel, előadják Feigler J., Koppé N., Boroviiska A.. és Straka J. urak, Bellovits Ferenczné urnő és Bellovits Karolina k. a. — Gyászhír. Mély részvéttel fogadtuk özv. Forster Jáuosuó halálhírét. A példás feleség, páratlan auya ós eszményi magyar gazdasszony halála mélyen sújtotta azokat, kiknek szivében alig kezdett hegedni a fájdalom legmélyebb sebe. Nem sokkal élte tul férjét, kivel namcsak magas, de boldog kort ólt végig. Az áldott emlékű urnő gyászjelentése a következő : Forster Gyula és neje, Luezenbacher Erzsébet; Anna és férje, Baross Pál; Géza ós neje, Dömötör Emmi; Kálmán és neje, Török Emma; elhuuyt Emília nővérük férje, Concha Győző saját maguk és gyermekeik, Baross Károly ós neje Lithvay Hona; Baross Margit, János ; Forster Gyula, Pál, Dezső ós Jeuő; Concha Erzsébet, Hedvig, Klára ós Emília; Forster Kálmán és János, illetőleg unokájuk Baross Endre ós az összes rokonság nevében is mély fájdalommaljelentik forrón szeretett anyjuk illetőleg anyósuk özv. Forster J.-né, szül. Fehér Annáuak élete 76-ik, özvegysége 3-ik hónapjában, a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. h. 15-ón éjféli 3

/

4

12 órakor bekövetkezett gyászos elhunytát. A drága halott hűlt tetemei f. h. 17. délutáni 2y

2 órakor fognak" a róm. kath. szentegyház szertartásai* szerint beszenteltetni és az esztergomszeutgyörgymezei sírkertben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szent mise-áldozat pedig ugyanazon hó 18-áu, d. e. 10 órakor fog a szent Fereuczrendü atyák szab. királyi városi templomában az egekUráuak bemutattatni. Esztergom. 1892. jan. 16-án. Áldás és béke hamvaira! -4 Párkányi vigalom. A párkányi kath. legónyegyesüiet jan. 31-ón saját alaptőkéje javára a párkányi nagy vendéglő termében tánczvigalmat rendez. KIÖI.IfllAs HZKHKKSZTÖ: KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. N Y I L T T É R. Ezen rovat alatt közliittekért ueiü vállal felelősséget a &zerk. ELADÓ. j Horváth-Szeder István háza, Esztergombau (Öreg-ntcza 273. szám alatt) mely 4 szoba, 2 i konyha, 2 kamra, pincze ós 10 dbra való istálló, kert, kúttal i együtt kedvező feltételek mellett i eladó. — Bővebb felvilágosítás i ugyauott nyerhető. ' I