Esztergom és Vidéke, 1892

1892-06-26 / 52.szám

ESZTEittjOM, XIV. ÉVFOLYAM. 52. SZÁM. VASÁRNAP, 1892. JÚNIUS 26. -' —- 1 • - • ! • I • _ ... ., - .. . , — ~—•— i ni -- • • " • — ES

ZTER

GOM és VIDÉKE m ~Z T Városi és megyei érdekeink közlönye. „ # MEG J KLEN II? rlETENKINT KÉTSZER: PJ J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG: HIVATALOS HIIÜÍETÉSEK I mm ioo sói? 75 kr, 100R ,— PEALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, tél 300-ig 1 frt » ^#»'*.t * »* *• ELŐFIZETÉSI ÁR: hová a lap szellemi részét iUetít közlemények küldendők. . , J 8 j Etrész évre 6 frt — l<r. _ 7:— _ MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjulányosabFél évre - - - - 3 frt — kr. KIADO-HIVATAL: ban közölt étnek. Negyedévre - 1 frt 50 kr. SZIÍCHlíNYí-TÉR 332, t 7 Egy SZám ára 7 kr. hová a lap hivatalos és magán hirdetései, a nyilt.térbe szánt kőzle- NYJLTTER sora 20 kr. 9 % inények, előfizetési pénzek ós reklamálások intézendök. £ • —• •— # Szí. László emléke. Esztergom, jun. 25. Országos ünnepet ülnek Nagyváradon : Szent László szentté avatásának hétszázados évfordulóját. A fényes nemzeti ünnepre a magyar kormány tagjai, a herczegprimás, a püspökök, a káptalanok s az ország minden részéből számosan megjelennek. Szt. László magasztos alakja, a vallásosság és vitézség eszménye, a lovagiasság példaképe, a nemzet bálványa a Európa valamennyi akkori uralkodójának büszkesége, kit az egész keresztény világ valamennyi fejedelem közül az első keresztes hadjárat fővezéréül szemelt ki: ismét visszatér a magyar n'én emlékezetébe, fején a szent koronával, kezében a kivont karddal, nyomában isteni csodákkal, alakjában eL bűvölő varázszsal, szivében népe szereimével, lelkében a gyöngék védelmével, .trónusán az igazság szavával, tekintetében a jóság és bölcseség fényével, minden cselekedetében az Isten áldásával s Magyarország boldogitásával. Boruljunk le a daliás szent király emlékezete előtt, a ki az ősi lantos szerint két ország dicsősége: Magyarországé és a menyországe. Földi országában már nyolczszáz esztendő előtt bevégezte dicsőséges uralkodását. A menyországban örökkévaló fényességgel jutalmazták érte. A magyar nemzet már hétszáz esztendő Óta fohászkodik fel hozzá a veszedelem és fájdalom napjaiban és szent László az Isfen trónusa előtt is patrónusa maradt nemzetének. A középkor szeplőtelen fényességű lovag királyának kultusza nemesítse meg szivünket, emelje föl lelkünket ós tanítson meg bízni jövendőnkben. Szent László király dicsőséges szelleme pedig éljen közöttünk a világ végezetóig. Rendezett tanácsú városok. A rendezett és rendezetlen tanácsú városok közönségét érdekelni fogja egy kis röpirat, melyet Pápa város tanácsosa, Mártonfy Elek adott ki. Tagadhatlan, hogy a városok szervezésének is napirendre kell kerülnie. De mindenekelőtt a vármegyék közigazgatásával kell rendbe jönni és ha ez és sok más fontosabb ügy részesült már a sürgősen óhajtott reformokban, kerülhet a sor a városok szervezésére. Hogy ez nem várható a közel jövőben, az a megyei közigazgatás szervezéséről szóló törvényjavaslatból is kitűnik, mely meghagyja á városokat mai autonóm hatáskörében, már pedig az ily nagyfontosságú reformmunkákbau sokat nem szoktak óráról-órára változtatgatni. Mindettől eltekintve, érdekesnek tartjuk annak a következőkben való elismerését. «A r. t. jelző mint felesleges, nem kifejező, szűnjön meg. Legyenek városok minden oly helyek, a melyeknek népessége 10.000-eu felül van s a melyek az államnak direkt vagy indirekt adókban legalább 100.000 frtot fizetnek. Az ezen mórtéken aluliak legyenek .községekké.» «A városokban az állami közigazgatás vitessék keresztül. Yagyis : mindazou funkcziókban, melyek a vagyonkezeléshez és az autonóm jogok gyakorlásához nem tartoznak, állami közegek alkalmaztassanak.» Az állami közigazgatás közegei testületi hatóságot (társashatóság) képezzenek és szakokban működjenek, önként értetődvén, hogy kisebb jelentőségű, vagy sürgős intézkedést igénylő, vagy előkészítő cselekvények ülésen kivül is legyenek intézhetők. Kivételt e részben csakis a rendőri és árvaügyi teendők vitelére szervezendő hatósági közegek, illetve hivatalok kó peznének, mint a melyeknél az alább kifejtendők szerint az egyes hatósági eljárás kívánatos, de a mely orgánumok azért a testületi hatóságban is benn kell, hogy legyenek.» «A városok közigazgatásának második ós harmadik fórumát képeznék: a másodikat azon állami felsőbb közigazgatási hatóság, a mely azon közigazgatás nagyobb területén, melyben a város is fekszik, hatósággal bírna, a harmadikat a minisztériumok.* «A rendőrségi szolgálat önmagában hatóságot kell, hogy képezzen, minthogy intézkedései természetüknél fogva nem vethetők alá a társashatósági elintézés nehézkességének. De a rendőrség feje azért a társashal óságnak legyen egyúttal szakreferense s az ő ügykörének általános érdekű feladatait ott terjessze elő s juttassa érvényre. Pontosan és szabatosan meghatározandó á rendőrség fejének viszonya a városi közigazatás fejéhez s a társas hatósághoz, a mely tán igazgató tanácsnak lenne nevezhető, mitidmellé — mind alárendeltségi tekintetben.* «A gyámságot a város területén állami közeg gyakorolja és pedig egyes hatóságilag. Az illető közegnek birói képesítése legyen. Ezen közeg tagja legyen az igazgató fanácsnak, a mely ennek szakelőadása alapján intézze el mindazon fontosabb ügyeket, a melyek a gyámhatósági ügykörben annak fentartatnak. A gyámoltak és a gondnokoltak értékei az állampénztárban kezelendők. A felebbezés a kerületi magasabb gyámhatósághoz (most közigazg. bizottság* történik. «Az útadó szegényügy, tolonczügy, betegápolási ügy, katona beszállásolási ügy állami funkcziók legyenek, a városok hozzájárulása adóreformjában történjék csupán.* Az autonóm jogkörre nézve: « A vagyonkezelésre s a házi ügyek ellátására farfsöh a község maga közegeket, a felügyeletet és elienőrzóst gyakorolja az állam közege, a polgármester, a szükség szerint azon szakközegeivel az állami közigazgatásnak, a kik a város területére nézve joghatósággal bírnak.» «Az autonóm beligazgatás testületi ellenőrző, illetőleg elhatározó ós fellebbezési fóruma legyen egy 50 tagnál nem népesebb kttzsegtanács, a melynek elnöke a polgármester, tagok (esetleg korlátozott tanácskozási és szavazati REGI ENKK 8ZT. LÁSZLÓ KIRÁLYBÓL. "Üdvöklégy kegyelmes szent László király, Magyarországnak édes oltalma, Szent királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok közt fényességes csillag. Szentháromságnak vagy te szolgája Jézus Krisztusnak nyomdoka követe, Te szent Léleknek tiszta edénye, Szűz Máriának választott vitéze. Magyarországnak vagy király magzatja, Szent királyoknak fényes tüköré ; Teneked atyád kegyes Béla király, Hogy hozzá képest kegyes király lennél. Uékünk születtél Lengyelországban, Mennyből adatai nagy csodakópen, Másszor szüle tél szent keresztvíztől, Ősödnek nevén László Ion neved. Mikoron méglen gyermekded volnál, Kihoza Béla király jó Magyarországba, Hogy dicsekednél te két országban : Magyarországban és menyországban. Körül fekszenek téged császárok, Püspökök, királyok ós jobbágy-urak, Olaj származik szent koporsódból Tetemed foglalták szép szin aranyba. Téged dicsérnek szent zsolozsmával Papok, deákok és városnépek, Téged földnek kereksége, Mert téged dicsérnek Istennek angyali. Te dicsekedel király-székedben, Képed feltették a magas kőszálra, Fénylik, mint nap, sajog mint arany, Nem elégszik senki tereád nézni. Te arczúl teljes szép piros vaf&l, Tekintetedben embereknél kedvesb, Beszédedben ékes, karodban erős, Lám mindent te ejtesz, ki tevéled küzdik. Tagodban ékes, termetedben diszes, Váüadtul fogva mindeneknél magasb, Csak szépséged császárságra méltó, Hogy szent korona téged méltán illet. Test9dben tiszta, lelkedben fényes, Szivedben bátor, miként vad oroszlán, Azért neveztek Bátor Lászlónak, Mikoron méglen ifjudad volnál. Mert választa a szűz Mária, Megdicsöite sok jó ajándékkal, Hogy te őriznéd és oltalmaznád : Neki ajánlád jó Magyarországot. Dicsérjük, magyarok, szent László királyt, Bizony megérdemli mi dicséretünket, Dicsérjük őfcet, angyalok, mondván : Üdvözlégy kegyelmes szent László király ! Letelepedél Bihar-Váradon, Fejedben kele a szent korona Á városnak lől édes oltalma, Megbátorita téged a szent lélek, Templomot rakatál Szűz Máriának, Kezded követni atyádnak életét, Kiben most nyugszol minden tisztességgel. Bózsákat szaggatál, koronádba füzed. SZT, LÁSZLÓ SZOBRA. (Művelődéstörténeti emlék ) Ez a régi László-én^k, melyet mai írással adunk ki Katholikus Költök czimü irodalomtörténeti authologiánkból, a Magyar Nemzeti Múzeum Peer-codexében maradt reánk. Hogy mennyire dicsőítették a nagy király emlékét már évszázadok előtt, azt számos magyar és latin költemény bizonyítja. De bizonyítja az is, hogy Szt. Lászlónak diszes lovagszobrot emeltek. A dicsőítő költemény kilenczedik strófájának második sorában olvassuk ; »Képed feltették a magas kőszálra.* A régi magyarban a kép szobrot is jelent, a mint hogy jó magyarsággal a szobrászt képfaragónak s a szobrászatot képfaragásnak nevezzük. 1239-ben történt, hogy János nagyváradi püspök aranyozott érczböl lovasszobrot emeltetett Szt. Lászlónak, ki a nagyváradi Mária-templomba temetkezett, Ez a szobor a magyar képfaragás történetének egyik legrégibb emléke. Szent László szobra szent Istváné mellett jobbra állott. Balra Szent Imréé. Majd négy évszázadon keresztül meg voltak ezek a régi magyar király-szobrok. Mert Rudof király 1598-ban Prágából levelet irt Mátyás főherczeghez, melyben a nagyváradi szobrokat kéri. A mechanikns fejedelem öt szobrot emlit levelében. Ugy hallotta, hogy Hunyadi Mátyás szobra is a csoportban van ós szeretné birtokában valamennyit. Erre Mátyás foherczeg azt válaszolta, hogy Nagyváradon nem öt, de csak négy érczszobor van, hanem azok között nincsen Mátyás királyé. A három szobor még most is a templom előtt áll, de szent Lászlóét a templomba tették. Kijelenti azután a foherczeg, hogy nem teljesítheti az óramüvekkel foglalatoskodó fejedelem kívánságát, mert először is a szobrok roppant súlya nehezítené a szállítást, másodszor meg főkép azért, mert a nagyváradi nép alig engedné. A nép hite szerint ugyanis Nagyvárad mindaddig áll és nem kerül török kézre, míg a szent László szobra áll. A lovasszobrokat eddig még a törökök ágyúgolyói is megkímélték. Kudolf király erre lemondott a szobrok átviteléről s azok továbbra is Nagyváradon maradtak. 1660-ban Nagyvárad törők kézre került. A törökök összetörték mind a négy lovasszobrot és ágyufc öntöttek belőlük. A nép hite valósult. A mint Szent László király szobra nem áll, Tíein áll Nagyvárad sem. Szent László szobrát s a többi három lovasszobrot kolozsvári művészek öntötték.' Ugyanezektől á művészektől ered a prágai székesegyház előtt most is álló szent György lovas érczszobra. Erről lehet teKafc következéseket vonni, milyen művészettel készül-