Esztergom és Vidéke, 1892

1892-06-12 / 48.szám

iMott, "légy "boldog felséges királyunk] 3iz Isten oltalmában, hü néped szererét etében, — Szeresd e nemzetet ezután is nemes szived érzelmeivel, ugy, anint e nemzet szeret téged. Ha koanoly viszonyok nehézzé teszik a keronát, ha váltaidat súlyos gondok nyomják, ha az ajtód előtt álló őr nem tud •a szenvedésektől megvédeni: enyhítse fájdalmaidat az a tudat, hogy hü alattvalóid veled együtt viseljük azokat. Mert valamint a te örömed a mi boldogságunk, ugy a te szomorúságod a mi bánatunk, a te szenvedésed a nii keservünk. Hódolatuuk, szere tettük fdvözlete száll felséges asszonyunk, megkoronázott királynénk felé is. Legyen áldott azért a uagy szeretetért, a melylyel a nemzetet és a trónt egymáshoz közel hozui és a kibékülést női gyön.gódségévei, anyagi jóságával előmozdilaui segített! Áldás legyen a királyi gyermeken; áldás az egész uralkodó •családon. Te pedig én nemzetem, ínaladj rendeltetésed sutján előre. — 2íe hagyd el az Istent, hogy ő sem hagyjon el-téged, ő nélküle, a kitől függ szellemi ós anyagi jólétünk, földi és örök (életünk, a ki nevének hatalma :által tartja fenn -a népeket, nemcsak előre nem haladhatunk, de \mw\ is ólhetiünk. Éti nemzetem! — A kereszténység bajnoka, véd bástyája voltál a múltban, őrizd meg, vallásos -őseid vérével szivedbe írott nemzeti 2iagyomanyaidat, jellemedet, erkölcseidet, a melyeknek életet adó ereje a hazában .ezer évig feutartotfc, míg más, náladnál nagyobb nemzetek elenyésztek. Szeplőtelen Szűz Anyánk ! Égi királyné ! JSuilékezzél meg, hogy első szent királyunk ez országot ótalmadba ajáalotta,j e nemzetet reád hízta ; kérünk eszkö •zöld ki hathatós pártfogásod által, hogy az Atya, Fiu és Szentlélek áldása le-J gyen mindenkor hőn szeretett királyunkon, édes hazánkon. Amen.» A prímásnak nagy szónoki lendülettel elmondott beszéde a hallgatóságban snély benyomást keltett, többen köny nyeztek a mély hazafias érzelmű beszéd hallatára. Ezzel a szertartás véget ért és a király a főoltár előtt mélyen meghajolva követte a papságot, a mely a kapu felé vonult lilitEK. — A primás zsoltára, A herczegprimás remek szónoklatát, melyet ma lapunk élén van szerencsénk bemutatni, kéziratban emlékül kérte el ő Felsége a király, ki hosszabb kihallgatáson fogadta ünnepelt egybázfejedolniüiikel. — Herczegprimásunk a nála testületben tisztelgő Erdélyi Magyar Közművelődési egyesületnek ezer forintot adományozott s további pártfogását megígérte. — A Sajtó a prímásról. Vaszary Kolos rendkívüli hatású egyházi szónoklatáról a B. H. ezt írja : «E bátor ós gyengéd, egyszerű s mégis hatalmas szavak nagy hatást tettek a fényes gyülekezetre. Istenitisztelet után mindenki a primás beszédét emlegette s általános volt a vélemény, hogy ily keresetlen melegséggel, nyilt és határozott hangon még nem szólt senki a királyhoz.» A P. H. pedig a kövdtkezőkóp méltafja : «Magyar főpap talán soha sem tolmácsolta még magyar király előtt oly forró hazaszeretettel, oly emelkedett államférfiúi szellemmel ós oly megható őszinteséggel a nemzet érzelmeit, mint ma Vaszary Kolos herczegprimás. Ez a beszéd, melyet ma, Esztergom bíboros főpapja a í'Őherezegek és főherczegnők, az állami és udvari méltóságok, a diplomaeziai kaitagjai, a magyar országgyűlés mindkét házának küldöttségei sat. előtt mondott el, fönséges ima ós mély tartalmú politikai szónoklat egyaránt Igy csak olyan főpap tud beszélni, a kinek minden érzelme összeforrt a nemzet érzelmeivel. A ki vér a mi vérünkből, mert lelke mélyében át van hatva azon rendithetlen meggyőződéstől, hogy a király trónjának legszilárdabb oszlopa a nemzet alkotmányos jogainak tiszteletben tartása. A ki nem feledi el az Ur fölszentelt házában sem, hogy mivel tartozik mint hazafi nemzetének. Üdvözöljük Magyarország herezegprimását a mai ünnepély nagy jelentőségéhez nemcsak méltó, de azt hatalmasan fokozó bőszedéért.» — Vaszary herczegprimás ünnepi beszédjéről különös helyen is meg kell emlékeznünk. A budavári Tedenmról leérkezők első szava az volt, a mint szétoszlottak a társaságban: «Igy még sohasem beszélt magyar herczegprimás.» Az egykori benedekrendi szerzutes és humánus lelkű igaz magyar pap mély érzelmei csendültek ma meg a primás beszédjében. A jelenlevők közül sokan sirtak, mások pedig elhalványultak a visszafojtott lelkesedés lélektani nyomásától. A fiatalabb férfiak szemei sugárzottak s az idősebbek szemei pislogtak, maga a főpap is mintha átszellemült volna. JSyuláuk alakja még magasabbnak tünt föl s hangja elve szít ette tompaságát. Mikor a templom hajójához fordulva ezeket a szavakat mondotta: — To pedig, nemzetem, haladj rendeltetésed utján előre; — az ország legelőkelőbb közönsége szinte megrázkódott a szavakból kiáradó ha zafias hangulat villamos hatásától, A főpap hangja órczes, biztató, bátor és önérzetes volt s e pilíanatbau, ha a hely szentsége nem gátolja, sokan lábai elé borultak volna. — Maga a király is lelkesedett arczczal és felderült szívvel hagyta el a templomot. — Emelkedett örvendetes hangulatát mindenki észrevette. — A beszéd hatását talán legjobban jellemzi az, hogy a legke mónyebb kálamistáktól \d olyan nyilat kozatokat halottunk ma a milyeneket helv. ref. honfitársaik csak a lelkese dós legnagyobb önfeledtségében monda nak egy hath. főpásztortól, — Sajnos, a beteges prímást e beszéd annyira kimerítette, hogy a Te Denm után a király elé már nem mehetett. Gyöngéi kedósét enyhítse és vigasztalja az a tudat, hogy ma nagy ós e ml ékezetes cselekedetet müveit s miliiók szivét hódította meg. — Bécsi koszorú. A « Wiener Tagblatt» ezt irja Vaszary K. herczegprimás híres szózatáról: Ez a beszéd több, miut szónoki mestermü. A nemzeti szellem rendkívüli nyilatkozata és előkelő költői alkotás az. A mult idők harczainak, a szabadságért és alkotmányért vívott nemzeti harczoknak emlékezete férfias akkordokban rezg ebben az oltár előtt tartott beszédben ós csodálatosan harmonikus átmenetben ünnepli aztán a jog diadalát, mely a király diadala lett. A magyar egyházfejedtílem nem rejti el nemzete szabadságharczaiijak emlékeit az udvari érzület alá, nem szógyenli a trón előtt őket, sőt inkább rájuk mutat, miut az érvényes jog forrásaira. Egy közönséges gondolkozású parvenue szégyelheti származását ós eltitkolhatja, mikor sikerült az előkelő körökbe fölvergődnie. Elvtelen politikusok, a kik utjokat a hatalomhoz a szabadság szolgálatában keresték, megtehetik, hogy mikor czélt érnek, korábbi tetteiket csuszó-mászó lojalitással iparkodnak elfödni ós óvakodnak múltjukról beszólni. Magyarország prímása azonban nem igy te*z. A szabadságért és jogért valö harczofr, melyek a mai magyar állam eredetét képezik, beszédében illő helyet ós illő rangot nyertek. Igy olyan pap beszél, aki hazafi ; olyan egyház fejedé lein, aki a néppel érez és gondolkozik; olyan főméltóság, aki megveti azt, hogy ud* varoiiczczá legyen ; olyan bölcs, aki a multat és jelent ésszerűen kapcsolja össze; olyan jámbor, a kinek szivén tulhabzik a türelem és szelídség . . » igy beszól egy férfin ! — Ünnepi beszéd. Walter Gryula dr. a tanítóképző koronázás ünnepén a következő beszédet moudotta Tekint tanári kar, kedves növondékek ! Bármily jelentőség-gazdagok és tartalomdúsak legyenek is az «öröin és lelkesedés*, a «bensőség ós meghatottság* azon szavai, a melyekkel a sziv legmélyebb érzelmeit, a kebel legritkább hullámzásait ecsetelni szoktuk : mindazáltal gyöngéknek ós erőteleneknek tűnnek fel ama túlboldog lelkiállapot méltó tolmácsolására, mely ma Ő Felségeik rajongó szeretettel környezett, áldott szívű Királyunk es Királynénk dicső meglíorouáztatása huszonötödik évfordulójának fenséges alkalmából minden igaz houfiu valóját uralja. Alig van szentebb frigy, melyre nem egyesek, hanem egész országok és népek léphetnek, mint az, melyet ősi törvényeink szerint Felséges Uralkodónk és hű nemzetünk között a koronázás dicső fénye létesít; a vallás keuetteljes, áhítatot keltő szertartása megszentel és a sórthetlen törvény megiugathatlan alapokra helyez. Nincs nemzetünk szabadságának, jólétének ós boldogságának kimerithetteuebb forrása sem, mint azonkirályi szó, mely a koronázás fenséges ünnepén ejtve, mindazon jogok, előnyök ós kivál.ságok biztosítékát nyújtja, i; melyeket a hű kegyelettel tisztelt ötök li.iz'üik szent alkotmányában féltékenyen ^ őrizett nemzeti örökség gyanánt származtattak át utódaikra. Ha azonban szent volt mindig a frigy, melyet nemzetünk Feléges királyaival köthetni szerencsés volt; ha kiapadhatlan bőségben csörgedeztette tiiiudig e fenséges követség nemzeti fenállásunk lételemeit, akkor azon magasztos te*iy, melynek ma áhítatos kebellel tilju\k meg huszonötödik óvfordulatát annál kétsógtolenebbül képezi egyikét a leg- X szentebbeknek, a legáldásosabbaknak, minél megdönthetlenebb azon igazság, hogy jelenleg dicsőén kormányzó felsékint kötél másfélmillió m.-mázsa szenet adnak 8 a főváros közelében annál fényesebb jövő előtt állanak, mert a salgótarjáni bányák szene fogyatékán van. Legújabban rendkívül terjedelmes bányavidékekre találtak, melyek az eddigi telepekkel összeköttetésben lővén, Esztergom megye kőszén bányáit az ország legnevezetesebb bányái közé fogják sorolni. Szenet találtak ugyanis Esztergom város határában, Dorogh községben (jóval távolabb a munkálatban levő bányateleptől), Unyon, Kirván., Csoluokon, Dághou, Sárisápon, Nagy Sápon, Bajnán, Lábatlanon, sőt még & Dunán íül is. Párkányban. Esztergom megye nagy része tehát kőszénbányává fog válni, a mi az ország gyáripaiát és forgalmát lesz hivatva szolgálni és emelni Döntős. A legközelebbi hajóállomás Esztergomtól a jobb parton Dömös, ritka szép vidékü, közép népességű kis magyar falu, mely Esztergomtól kocsi nton is megközelíthető. Dömös Esztergom megye legkiesebb fekvésű helysége. Már az első Árpád-királyok is méltatták regényes tájait s nyaralókat és vadászkastélyokat építettek a viszhangos hegyek között Dömös népe erőteljes, egészséges és szívós. Minthogy irtványos földjeiből nem telik elegendöképen, elszegődik a Duna szolgálatába, mely mint a partvídéki nép jóságos édes anyja, hiven gondoskodik szegényebb gyermekeiről. Az egyiknek halat ád, a másiknak madarat, a harmadiknak ^dáilau fut, a negyediknek arany fövényszemeket, az ötödiknek utat jelöl a hajózásra, a hatodiknak kavicsát és homokját kin álja. A szegé ny

r parti lakos pedig odahagyja tűzhelyét, fiatal feleségét, piros porontyait s a Duna szolgálatába szegődik. Éjjel-nappal, hónapokon keresztül, mindig csak második édes anyja, a jó Don a viseli gondját Szemébe mosolyog az ezüstös viz, mikor ébred, hallja a hullámok zsongását, mikor szunyád. Látja táplálóját szelid fenségében, mikor a csillagok fürdenek benne, vagy a tiszta kék ég száll 1© hozzá ; de látja haragos szenvedélyében is, mikor hullám hullámra tornyosodik, mikor a partok remegni kezdenek, a mint végig korbácsolja azokat szertelen indulatában. Es a Duna csendes nyári éjszakákon látja az ö fogadott fiait, a mint barátságos lángok köré telepedve, kifáradt leíküket-testüket szép mesékkel üdítik fel és hallja azokat a szép, mélabús dalokat, melyek neki és róla szólanak s melyeket a dunavidéki nép már évszázadok óta énekel. Igy élnek a természet fiai, a Duna szegény legényei, míg annyit nem keresnek, a mennyi télire elég. Mikor a dömösi becsületes dunabetyár hazakemi, akkor a Dunából is kihűl a tápláló szeretet s a hosszu télen át azután odahaza megpihen boldog családi körében. De alig csókolja meg az első tavaszi napsugár a Dunát, a parti lakosok megint csak ugy érzik, hogy legboldogabbak ök édes anyjuk, a Duna keblén. Az odahaza hagyott családnak nem sok megművelni való földje van. A meredek szőlők ugyan több fáradságot adnak, mint bort, de terem a kertekhen s a szomszéd falvakban annyi gyümölcs, a mivel kofalkodni lehet összebeszól több asszony ós leereszkedik jól megrakott csónakával a Dunán Pestre, a honnan nemcsak ruháravalóval, de kenyérrel is térnek haza, mert a gabonatermés nem ád elég kenyeret a j közel másfélezernyi élelmes magyar népnek. A dömösi nép edzett, munkás, kitartó, gzálastermetű, rövid szavú, határozott beszédű ; foglalkozása szerint nyers, de nem rossz erkölcsű, vallásos és tiszta életű. A kinek a község négyezer kat. hold hasznavehető földjéből tizenkét holdja van, az már a jómódú gazdákhoz tartozik. Dömösnek igen érdekes a története. Itt lakott a viszhangos és fenséges kilátású hegyek között I. Béla király, kit az ármányos halál nyári kastélyában keresett föl. Vagy a trón vagy a királyi lak romjai temették maguk alá a királyt Annyi bizonyos, hogy Dömösön halt meg váratlanul és titokzatosan 1063-ban. Béla és elődjei királyi kastélyának helyét többen az Árpád-vára, vagy népiesen Pád-vára tetejére teszik, a hol most is igen sok faragott alapkövet lehet találni. A javát már rég lehömpölygették a dömösiek présházaik és pinczéik építéséhez. A nevezetes dömösi prépostságot Álmos építette, a kit Könyves Kálmán gonosz szellemei ártatlan fiával egyetemben Dömösön megvakítottak. Az Árpádházi hercseg életét a dömösi templom mentette meg, melyet még sem átallották a felbérelt orgyilkosok egy ártatlan gyermek vérével megszentségteleníteni. A világtalan II. Béla azután menedékét, Dömöst sok hálával halmozta el. A dömösi prépostság régi románstilü templomát I. Lipót alatt a törökök dúlták össze. Dömös legszebb pontjai közé tartozik a Pilis hegycsoportban a hétszáz méter magas Dobogókő, mely nemcsak Budapest környékének legszebb panorámája, hanem az ország egyik legkiválóbb kilátása. A hegy ormától észak felé függőleges sziklafal esik alá s innen a szédítő meredekről a Duna kanyargásait messzire látjuk. Aki a kényei? mesén megjárható hegy tetejéről kedvező időben körültekint, az Magyarországból a következő részleteket látja : ÉNy. felé csoportosainak a galgóczi hegyek, ezektől kelat felé a nyitrai Zobor-hegy, odább a Ptácsuik s ezekeu a hegyeken innen az egész kis magyar alföld. É. felé a Préposthegy csúcsa fölött a börzsönyi hegy éa Hideghegy közt emelkedő nyereg fölött látható a selmeczbányai Szitnya. ÉEK. felé Diósjenő mögött tűnik szemünk elé a zólyomi Pojana. JLK. felé a Karancs, továbbá a bujáki és szandai hegyek. KÉK. felé a Mátra áll előttünk, távolabb a Bükk. Éa ezeken a hegyeken innen látszik a nagy magyar alföld óriási rósze. A Dobogókő panorámája feledhetetlen szépségű. A Dobogókő alatt terül el az 569 m. magas Nagy keserűs kopasz, omlatag homlokával. A Duuához közel álló 175 m. magas Kiskeserüs hegy gyomrában éretlen köszénrétegekre bukkantak. Szentlélek. Szentlélek vagy Huta még közelebb esik Esztergomhoz Dömösnél, melynél azonban sokkal elhagyatottabb. Hatal-