Esztergom és Vidéke, 1892
1892-06-09 / 47.szám
mm A HIBÁIT i m u** ^^J, **** T Oszoljon el az égnek fellege, Ragyogjon szét a fényes lángsugár, Öltsön magára díszt a völgy, a sík, S a sziklabércz, mely rendületlen' áll! . . . Örömdait zengjen minden kis dalos, A melyet sOríf, lombos árny takar! . . . . . . 8 legyen ma ünnep, fényes, büszke, nagy, A milyet régen látott a magyar! Szeműnk tekintsen a magas felé, J hol István kettffs keresztje áll, — Ajkunk pedig örömtől reszketőn, fennen kiáltsa: „Éljen a királyi" PEREMI KKLlKN. Aranyos p i a k i s d. Budapesf, jun. 8. Izzó parázsba kellene mártanunk a tollat, ha lángoló belükkel írni tudnánk, hogy iné lián rajzolhassuk a deriis napot, melynek huszonötödik évfordulóját szívben lélekben egyesülten ünnepli Ferenez József apostoli király s az ő magyar nemzete. Az 1867. esztendő június havának 8-ika szép Budapest fővárosban olyan jelenelet nyújtóit, minőt az emberiség története csak keveset jegyzett fel, ós a szövetség, mely ama napon király és nemzet közt megpecsételtetett, mindent teljesített, a mit megígért. Huszonöt óv telt el ama boldog orömunpok óta ; az élet, az örök törvények szerint kímélet nélkül működő sors uem egy csalódást ós gondot hozott az Istenben és az alkotmányban egyesülteknek és keserű bánattól és szívfájdalomtól sem kímélte meg őket, — hisz' árnyék nélkül nem is képzelhető az emberi élet világossága : de az összhang király ós nemzet közt egy perezre sem zavartatott meg s hiven álltak mind a ketten egymás oldalán a bajban, támogatva egymást, a kölcsönös szeretetben ós tiszteletben lelve erőt, mig a fájdalom leküzdetett s megint, megjött a megérdemelt boldogság. A szellemes Falk Miksa a koronázás jelentőségéről irt s joggal hitessé vált tanulmányában a koronázást az egyházi esketéssel állította párhuzamba, a mely ráadja az isteni áldást a polgári szerződésre. Az inaugurális diploma a jogi házassági szerződós ; a koronázás auuak lelki szaukcziója. E szerint a jubileumi ünnepét a koronázásnak ezüst-lakodalomhoz lehet hasonlítani. A tiszteletre méltó jegyesek mily méltóan ünneplik a magasztos ünuepet s a boldogságnak és megelégedettségnek mily arany koszorúja övezi homlokukat ! Mily gazdag, áldott gyümölcsöket termett a 25 esztendővel ezelőtt kötött s megpecsételt szöAotsóg 1 Ferenez József császár és király e huszonöt év alatt nemcsak a legrokonszenvesebb, az egész művelt emberiség által a legnagyobbra becsült s legtekintélyesebb uralkodóvá leit, hanem előés mintaképe is az alkotmányos fejedelemnek. Mindig ós mindenben, a mi a közügyeket illeti, a nemzet akaratát engedte működni, a mint az a parlament törvényes többsége által jutott kifejezésre ; saját akaratát, személyes beavatkozását csak akkor ós ott érvényesítette, a mikor és a hol arról volt szó, hogy könnyeket keli felszárítani, szükséget enyhíteni, vigaszt ós segélyt nyújtani a szerencsétlenség és nyomorlá.lógatta helyeken. És koronás királyának dicső uralkodása alatt mint felvirágzott Magyarország. Mily előkelő állást foglal el ma Európa leggazdagabb és legműveltebb népei közt. Mint emelkedett az ország jóléte s kultúrája e 25 év alatt, a világ piacz mily hitelt s mily megtisztelő bizalmat nyújt szt. István koronája birodalmának. Semmi áldozat sem volt túinagy a nemzetnek, melyet a monarchia tekintélye és biztossága megkívánt és hála istennek, megbírja ez áldozatokat. Hadaink, rásütniük, iskoláink hatalmasak és jó szervezetüek, kereskedelem és ipar folytonos növekvésben van, a, hitelügy fejlődik, viszonyaink kifelé tiszteleten és rokonszenven alapulnak, a közigazgatás és igazságszolgáltatás kiépítése a legmodernebb alapon biztosítva van a közel jövőre. És benu az országban egyetértés ós béke uralkodik az egyes törzsek közt, melyek együttesen képezik a politikai magyar nemzetet, — az csak az imóut bizonyult be a legvilágosabban, mikor néhány hamis próféta egy kis csapat román parasztod Bécsbe csalt, hogy őket kijátszszák Magyarország elleu és me rénylétükkel a legsiralmasabb, sőt legnevetségesebb módon felsültek. A ma gyar állam magyar akar lenni ; de törvényei s intézményei liberálisak, minden nemzetiség és vallás szabadon fejlődhetik, kultúráját előmozdíthatja, csak a közjog.képez határt, melyet a nemzetiség nem léphet át. Ez a határ pedig tágas. Magyarországon senki sem pauaszkodhatik elnyomás miatt, nem is panaszkodik seuki, a kinek igénye vau rá, hogy komolyan vétessék. Tehát folt nélküli szerencsenap süt le a boldog Magyarországra ehez az aranyos püukösdhöz — - és szt. István birodalmának minden részéből jönnek a szerencsekiváuatok a király és a nemzet ezüst menyegzőjőre. Éltesse Isten e nagy királyt s e nemes nemzetet! A reáliskola 1 a a § f t. A koronázás jubileumának ünnepségeit a városi iskolák közül a reáliskola kezdte meg pünkösdvasárnap reggel ünnepi misével. A király városi plébánia templombau ez alkalommal előkelő vendégek is megjelentek, köztük Grivicsics Dániel ezredparancsnok, Görcz ezredes és sokan a tisztikarból. Ünnepi istentisztelet után a tanári kar a tanulóifjúsággal a város tanács termében gyülekezett össze. Olt voltak a város képviseletében Földváry főügyész, a tisztikar részéről Grivicsics ezredes és nagy kísérete, Wargha Benedek kir. tan., Farkas nyűg. törv. elnök, sok képviselő ós tisztviselő. A reáliskola ifjúsági énekkara nyitotta meg az ünnepet a Szózattal. Az ünnepi beszédet Feichtiuger Sándor kir. tan. reáliskolai igazgató olvasta föl, emelkedett ielkesedéssel vésve az ifjúság szivébe a jubileum nagy jelenLőségét. Lelkes óljenzések közt hangzott el a beszéd. Ekkor az ifjúság újra hazafias dalt énekelt, mire minden tanuló külön jubiláris irodalmi emléket kapott. A város képviseletében Földváry István dr. főügyész intézett néhány buzdító szót az ifjúsághoz, mire az ünnepség közönsége emelkedett hangulatban szótoszlott. A fögymaasiaai iaaepe. A fógymnasiumban pünködvasáruap délelőtt tizenegykor ülték meg a nemzeti ünnepet. Minthogy azonban az emeleti diszterem nem alkalmas a közönség befogadására, mert nagy szerkezeti hibái vannak, épen azért a földszinti rajzteremben folyt le az ünnepség, melynek egészen intézeti jellegű volt, a mennyiben a nagy közönséget uem hívhatták meg. De a nagy termet igy is betöltötte az ifjúság s a tanári kar. A főgymuasium énekkara nyitotta meg a jubiláris ünnepet a hymnuszszal. Ekkor Villányi Szauiszló főgytiinasinmi igazgató mondott el olyan beszédet, melyet csak történetíró mondhat, a ki tökéletesen uralkodik tárgyán s eszméit eredetiséggel csoportosa ja. Nem voltak a lelkes ós hazafias szózatban közhelyek ós ürességek. Erőteljes, tartalmas, előkelő beszéd volt az, mely az elmét és a szivet egyaránt foglalkoztatta. Megmondta az ifjúságnak, hogy a legszebb hazafias erény a király kultusza s ezt az alapeszmét a meggyőződós férfias erejével és hevével színezte ki. A mint az emlékezetes szónoklat elhangzott, a pályaművek publikálására került a sor. Három pályakérdést tűztek ki. Az elsőt az irók és művészek alapítványából széptani méltatásra. Öt pályamű érkezett be s a kitűzött aranyat Stolárik J. VIII. o. növ. pap nyerte el. Urbányi Gyula dicséretesen megoldott dolgozatáért jufalomkönyvei s Valkovics László, nővendókpap szintén dicséretet nyert. A második pályamű az esztergomi kaszinó által kitűzött thómára hat munkával versenyzett. Hunyady János jellemzése volt a kérdés. Mig az előbbi tételnél Mérey Kálmán tanár olvasta föl a bíráló bizottság jelentését, addig a kaszinó öt aranyas pályázatáról Récsey Viktor tanár adta elő a bírálatot. A győztes Baross János VII. osztályi tanuló lett. A kaszinó azonban a második legjobb müvet is elismerésben részesítette s a királyünnepség emlékére Juriga Nándor VII. o. növ. pap pályamüvét két aranynyal jutalmazta. A harmadik pályaműről Csikasz tanár olvasta föl a bíráló bizottság jelentését. Világtörténeti thómáról volt szó: a középkor jellemzéséről. A két aranyas pályázatra két mü érkezett be s a dijat Péchy Gusztáv VII. o. növ. pap nyerte el. Az ifjúság a győzteseket lelkesen megéljenezte. Földváry István a kaszinó nevében üdvözölte a derék ifjakat. A Michalovics Ödön-féle magyar király -hymuusz volt az ifjúsági ének- és zenekar legpompásahban sikerült előadása. Olyan szabatosan ment ez a vegyes énekkaru előadás, hogy nemcsak a közreműködő zenetauároknak, de az ifjúságnak is dicsőségére vált. Vörösmarty remek hymnuszáfc, mely az összes királydicsőitő ódák között még mindig a legjobb mü egész költészetünkben, Tillmaun Béla VII. o. t. szavalta el szorgalmasan. A Huuyady-iuduló zenekisére ! es karéneke viharos éljenzésre ragadta az ifjúságot s ilyen lelkes hangulat kedvezett Pokomándy Béla VII. o. t. nagy figyelemre méltó szavalatának. A jó szavaló Komócsy József Deák Ferenez emlékezete cz. költeményét adta elő nagy hatással. Végül a szózatot énekelte el a főgymnasiumi énekkar, mire az ifjúság éljeuzések között szétoszlott. Esst&rgoai a király iliit, Hétfőn délután két órakor Mailáth György főispán, Helc Antal polgármester, Kobek'István és Frey Ferenez országgyülésésí képviselők a főváros nyugati perronján várták a királyt az ország legfényesebb társaságában. Idehaza a város rendezői Földváry főügyész ós Kollár Károly aljegyző a [nagy tömeget kivezették az esztergom-uánai pályaházhoz a király vonatához. A propeller társulat az alkalommal nem szedett vámot. Nemzeti lobogók alatt vonult ki több ezer ember. A fogymuázium miiidun osztályát küldöttségek képviselték. A tanítóképzőintézet testületben vonult ki. Walter Gyula dr. igazgató -vezetése alatt. A reáliskola szintén zászlósán jelent meg. Tűzoltók, legény egy estietek s egyéb testületek lobogók alatt vonultak ki. Habár a király vonata Bécstől Budapestig csak Pozsonyban és Érsekújvárt állapodott meg néhány perezre, az egy óra nyolcz perezkor Eszfergom-Nána elé érkezett vonat mégis meglassult s a khíüy a szépen díszített pályaház előtt összegyűlt lelkes éljenző közönséget mosolylyal és katonás köszöntéssel üdvözölte a kocsi ablakából. A vár fokáról tizenöt mozsárlövós jelentette, hogy a király Esztergom vármegye területén van. Az egész város lobogódiszt öltött s ünnépies hangulatban élt mindeuki e nagy nap emlékének. Vasaary Kolos herezegprlmáí. Herczegprimásuuk négyes magyar fogattal érkezett a király vonatához s a püspöki kar élén üdvözölte az üuuepelt fejedelmet. Szemtanúi voltunk azon kitüntetéseknek, melyekben Vaszary Kolost nemcsak a király, a kormány tagjai, de a magyar főurak részesítették a perrouon, hová csak miniszterelnöki eugedélylyel lehetett bejutni. Vaszary Kolos néhány szóval üdvözölte a királyt a magyar klérus nevében, mire a koronás fejedelem sugárzó arczezal uyujotta kezét s melegen köszönte meg a főpapsáp hódolatát. A herczegprimás kíséretében volt Széchenyi gróf jáki apát, a ki előkelő megjelenésével általános érdeklődést keltett. A mint a király bevonult, Vaszary Kolos herczegprimás diszfogata rögtön követte a fejedelmi kocsit. Lobogós ingujjú magyar kocsis ült a primási fogat bakján. A négy szép fekete ló ezüstös szerszámán a primás ezüst czimerpajzsai ragyogtak. A prímás czimerén magyar felirat: Béke, Isten, Haza tündökölt. Az első pár lovat két daliás magyar csatlós vezette, világos kék magyar huszárruhában, ezüst rojtos, magas szárú csizmákban. A kristály üvegajtón keresztül be lehetett látni a fehér atlaszszal kárpitozott hintó belsejébe. A hátulsó bakon két piros magyar nadrágos huszár feszitett arauypaszomáutos atillában, vállukon búzavirágszínű ezüst zsinóros mente, oldalukon széles magyar kard. taisolyájukon a primás nagy czimeróvel. A huszárok fejét hamuszínű kucsma díszítette, melynek ezüst czimerpaizsán nagy kócsagtoll lengett. A herczegprimást a több százezer főre terjedő néptömeg mindenütt tiszteletteljesen megéljenezte, a mit az egyházfejedelem nyájas köszöutésekkel viszonzott. A legszebb dissfogat. Nagy feltűnést keltett a király fogadására a nyugati pályaudvarban összesereglett főnemesek és országos kitűnőségek között az uj pannonhalmi főapát megjelenése. Fehér Ipoly főapátnak legszebb diszfogata volt. Részletekben ós általánosságban csakugyan festői összeállítás. Két bájos apród vezette a négyes első párját. Az apródok feszes bakancsnadrágban, szőke parókában, az oldalt m
