Esztergom és Vidéke, 1892

1892-04-14 / 31.szám

hölgy számára. Rédly fieru tu<lvalúrő'le* Esztergom leánya s az emléket a koreskedőifjak egyesülőié adja nemcsak hálából múltkori fellépéséért, hanem bucsuziatóul, mieltfit hazáját elhagyná s külföldre szerződnék. — PirOS tojás. A húsvéthétfői hangverseny megliivója és műsora a következe : Meghívó Rédly Berta kisasszony által, és a budapesti zenekedvelő" egyesület, tizen bar, tagja szíves közreműködése s Bellovits Imre a budapesti zenekedvelő egyesület igazgatója vezetése mellett 1882. évi április hó 18-án a «Fürdő» vendéglő nagytermében rendezendő hangversenyre. Kezdete 7 órakor. Helyárak : Körszók (I. és II. sorban) 1 frt 50 kr. — Számozott szék 1 frt. — Állóholy 50 kr. --- Deák jegy 30 kr. Jegyek kaphatók : Brutsy Gyula kereskedésében és a hangverseny estéjén a pénztárnál. — Műsor : 1. Szerelmi dalok Brahmstól, vegyes kar, előadják a budapesti zenekedvelő tagok. 2. Santuzza áriája a Parasztbecsüiotből Maseagnóiól;énekli Rédly Berta kisasszony. 3. Romáucz Aidából Verditől : énekli Nóvák Dezső ur. 4. Négyes és Hármas Fidelio czimü operából Beethoven tói; előadják Rédly Berta kisasszony ós az egyesületi tagok. 5. Jeruzsálem fölötti siralom, Paulus czimü Oratóriumból Mendelssohntól ; énekig Szinghoter Vilma kisaszszony. 6. Ária Tannháuser czimü operából Wagnertói ; énekli Mihályi Ferenez ur. 7. Ária Álarczos bál czimü operából Verditől ; énekli Szinghofer Viíma kisasszony. 8. Ária Lohengrinból Wagnertől ; énekli Nóvák Dezső ur. 9. Ária Proféiából Meyerboertöl ; énekli Stark L. kisasszony. 10. Királyné dala női karral, Hugenotiák czimü operából Meyerbeertől; énekli Rédly Berta kisasszony és a budapesti zenekedvelő egyesület 8 női tagja, — Esztergomi tudós. Kisfal udi LipÜiay Sándor műegyetemi tanár, városunk jolesnevü szülötije, hétfőn délután tartotta meg a magy. tudományos akadémiában székfoglatóját A vasutak jövedelmezősége kapcsolatban a tarifák kérdésével czim alatt. Hivatkozik egy régibb tanulmányára, amelyben a vasuiak jövedelmezőségének egyik tényezőjéről, azok valószínű bevételeinek előzetes meghatározásáról szólt s a hazai vasutak statisztikájából merített adatok nyomán bizonyos együtthatókat állapított meg, amelyek segítségével a jövedelmezőség kérdésének ez a része elegendőképeu megvilágítható. Az említett módszer, amely azóta számos magyar pálya előmunkálatainál útmutatásul szolgált, velejében annak a tapasztalati ténynek értékesítéséből áll, hogy ha a különböző vasutakat évenként használó utasok számát, valamint a vasút rendes forgalmában elszállított teher tonnák számát a vasúti állomások lakosságának létszámával arányosítjuk, hasonló jellegű vasmákon meglehetősen szűk határok közt fekszik. A létező vasutak üzemének eredményeiből levont emez arányszámok segítségével tehát kielégítő közeledéssel lehet megítélni valamely tervezett vasútvonalon is a rajta majdan évenként közlekedő utasoknak és tehertonnáknak a mennyiségét. Az utasok, illetve tehertonnák által végzett valószínű átlagos utakra nézve viszout a tervezett vonalszakaszoknak azok a czólpontjai nyújtanak jő tájékozást, amelyek fekvése a különböző állomások lakosságának létszámához képest van megszabva. Az utasok és tehertonnák számának átlagos utakkal való összefoglalásával meghatározhatjuk végre a tervezett vasútra nézve az általa előreláthatólag teljesítendő személykilométerek és tonnakilométerek számát is, mely teljesítmények díjazása a vasutak jövedelmeit képezi E számításoknál az egyes állomások rendkívüli forgalma, például gyárak, bányák szállításai természetesen külön megállapítás tárgyát képezi s ugyanez áll az átmenő forgalomra is, mely idegen pályák csatlakozásától várható. Jelen értekezésének tárgya első sorban a vasutak valószínű üzleti kiadásainak a meghatározására vonatkozik. A fenforgó tényleges nehézségek miatt ugyanis eddig az ez irányban történő tájékozódásoknál csak igen hozzávetőleges becslésekre szoritkoziak oiyformán, hogy a valószínű kiadásokat egyszerűen a valószínű bevételek egy bizonyos százalékára tették, vagy a százaléknak mértókét hasonló pályák eredményei nyomán választol ták. — A legújabb statisztikai adatok alapján eszközölt nagyszahásu számítások eredményét, mutatja be ezután a tudós tanár értekezésében, mely három részből áll. Első részében a vasutak üzlefi kiadását állapítja meg s aztán a díjszabás befolyásáról szól a vasutak jövedelmezőségére nézve. Részletesen szól a magyar kir államvasutak díjszabásáról s végül konstatálja, hogy a magyar államvasutaknál behozott zónadijszabás, ha nem is egyezik meg teljesen a rózsásabbhivatalos véleménynyel,do mégis igen kedvezőnek mondható. A polgári utasoknak a nyújtott 36%-uyi kedvezmény a személy forgalomban majdnem ugy hat, mintha a távolságok ugyanannyival kisebbedlek volna, vagy mintha az ország területe azonos népesség mellett előbbi kitejedésének mintegy négy tizedére összevonódott volna. A népesség ennélfogva a személydijszabás révén virtuális értelemben a megelőző állapotnak 2*5-szeresóre sűrűsödött ugy, hogy közgazdaságunk ezentúl az eddiginél kedvezőbb alapon indulhat. Az előadót zajosan megéljenezték. — Halálozás. Egy általán szeretett és becsült szép fiatal asszony halt meg Párkányban, kinek halála Esztergomban is őszime részvétet keltett. A gyászoló család halott 1 jelentése a következő : Grünwald Ármin saját, valamint az alulírott anya, anyós, gyermekek, testvérek, sógorok, sógornők és az összes rokonság nevében fájdalomtelt megtört szívvel jelenti felejthetlen hőn szeretett nejének szül. Singer Herminának élete 27-ik, boldog házasságának 5-ik óvébeu f. hó 11-óu este 8

1

/* órakor hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytát. A drága halott hült teteme f. 13-án reggeli 9 órakor fog a párkányi izraelita sírkertben Örök nyugalomra tétetni. Párkány, 1892. év áprií 12-én. Áldás és béke hamvaira ! özv Singer Jakabué anyfa. özv. Grünwald Enuunuelnó anyósa. Lenke és Emil gyermekei. Singer Vilmos, dr. Szegheő Ignácz, Singer Lajos, Singer Julcsa férj. Schlesinger F.-né, Singer Teréz férj. dr. Lichtenstein S.-né, Singer Irma férj. Schlesinger S.-né, Singer Fülöp lest vérei. Grünwald Karola férj. dr. Fessíer K.-né, Grünwald Sarolla, Grünwald Salamonné sz. Heller Janka sógornői. Schlesinger Fülöp, dr. Fossler Károly, Schlesinger Sándor, dr. Lichtensiein Samu, Grünwald Salamon, Lajos, Vilmos, Mór sógorai. Tegnap délelőtt temették a megboldogultat óriási részvéttel. Egész Párkány közönsége s Esztergomból is rendkívül sokan jelentek meg a halottas háznál, hol Weisz rabbi megható szavakkal búcsúztatta el a korán elhunytat. A fekete érczkoporsót szebbnél szebb koszorúk diszitelték. A hozzátartozók fájdalmánál csak a sir örvénye volt kegyetlenebb, mely a tavaszi halottat örökre elragadta. — Irodalmi újdonságok. A húsvéti künyvpiacz érdekes eseményei közé 'tar-' fozik Bartók Lajos Broéb.-l királyné cz. történeti drámája, melynek ára két frt s Kardos Albert, élénk tollal megirt Magyar szépirodalmi története Kisfaludy Károlyig. A csinos vászonba kötött mii án 1 frt 20 kr. — Baromfi tenyésztőknek. Az állatkert, régi jó ne Vö lyukászatában vétfelfrissilés czóljából elsőrendű valódi tisztafaju, tenyésziörzsek érkeztek a külföld legkiválóbb tenyésztőitől. Az igazgatóság már elfogad megrendeléseket faj baromfi tojásokra és kívánatra bérmentve küld árjegyzéket. Képes árjegyzék 50 krajezáruak készpénzben vagy levéljegyekben leendő előleges beküldése mellett szintén bérmentve küldetik meg a megrendelőknek. Bővebb felvilágosítást készséggel nyújt az igazgatóság. — Nemzetközi lóvásár ÉrsekujVárott. A kik a nyitra- és barsmegyei gazdasági egyesületek által 10 év óta nagy sikerrel rendezett s a külföld előtt is a legjobb hírnek örvendő érsekújvári nagy lóvásárt — mely az idén óriási forgalma! fog feltüntetni —meglátogatni akarják, lakást és islálót leve'ileg is rendelhetnek az érsekújvári rendőrkapitáuyi hivatal utján. Kényelmes lakások és istálók nagy bőségben vannak. A lóvásár május hó elsején és másodikán lesz. -— Magyarország egyházmegyékben. Ortvay Tivadar és Hrubani László igen érdekes térképet szerkesztettek «Magyurország róm. kath. egyházmegyéi a jelen időben* cz. a. A gondos kivitelű térkép Siainpfel Károlynál Pozsonyban jelent meg s ára 1 frt 20 kr. — PlagiOSÍppUS ? Pauer Imre egyetemi tanár tudományos működése ellen intézett Plagiosippes név alatt egy röpirat öldöklő támadást. Plagiosippus plagiumüldözőr, jelent. — A kínos feltűnést keltett pamphlet szerzőjéül sokan az esztergomi születésű Winkler József drt tartották, ki most ismét szeininárista. A P. H. egész határozottan ezt irta : «Parlamenti körökben, a hol ma s dolog iránt (bár az interpelláczió elmaradt) nagyon érdeklődtek, erősen tartotta magát az a hir, hogy a röpiratot Pauer Imrének egy régi ellenfele s a tudományban ellenlábasa (a mivel különben nincs sok mondva) Lubrich Ágost nyugalmazott egyetemi tanár sugalmazta s az általa szolgáltatott adatok alapján Winkler József dr. irla, a ki Doctor Románus név alatt a M. Állam munkatársa. Képzelhető, hogy a plagio-filozófia milyen dühhel fog nekirontani iiM. Államnak, mely pedig, ha igaz is a szárnyaló hir, ebben az esetben csakugyan Istennek tetsző cselekedetet műveli.* Erre Lubrich egyetemi tanár is nyilatkozik s nyilaikozatáuak a kérdéses szerzőségre nézve a következő teuorja van : «Pauer müveinek támadásaira vagy támogatóinak bármily támogatásaira, valamint a múltban, ugy a jelenben sem gondoltam. Dr. Romanust, vagyis Winkler Józsefet, a ki több éve nincs a fővárosban s igy nem hiszem, hogy a M. Állam munkatársa lehetne, csak azután ismertem meg, a hogy az egyetemről szóló müvét kiadta volt, s valamint ezt, ugy egyéb irodalmi munkásságát sem sugalmaztam, még közvetve, még legtávolabbról sem ; vele semmi összeköttetésben nem voltam s uem vagyok ; Ő irta-e Plagiosippust, egyáltalában uem tudom ; de a rossz Jelkiösmeret mindenütt kísérteteket lát. Egyébiránt, hogy micsoda állást foglalókéi Pauer sajnos ügyével szemközt, azt a hirkovács, ha hozzám fárad, megtudhatja abból is, bogy megneveztek neki egy lapszerkesztői, a kit arra szólitottam fel, szüntesse meg a Paueridák;it.» Tegnap kaptuk meg mi is Pauer Imre 1 védekező röpiratat^ mely azonban korántsem morzsolja össze Plagiosippust anynyira, a mennyire kellett volna, hogy a nagy közönség minden vád alól teljesen feloldozza. Plagiosippus nincs összeI törve s mint kérdőjel még sokáig fog szerepelni az irodalom történeti botrányok króinikájábau. — Jótékonyczólú tánczeste. Párkányban, ápr. 30-án Tóbiás-féle kávéház termében nagy tánezpróbát és ezzel egybekötött jótékonyczélu. zártkörű tánczestélyt rendeznek. A tánc/próba rendezője : Saphir M. Imre főv. táneztanár és a m. k. operaház v. ballet tánezosa. A rendező bizottság : Ivanits Gyula b. elnök Dr, Kufler Hugó b, alelnök Schrank Salamon b. jegyző Stanek József b. czigány vajda Frühauf Sámuel b. pénztárnok Steiner Mór b. ellenőr Schimek Samu Fritz Oszkár Putz Samu Frühauf Béla Scháffer Adolf Braun Mór Schvartz József Deutsch Béla Putz Gyula Sehrank Gyula Hirschorn Béla Schmidek Sándor Seheiber Sándor. Kezdete 7 órakor. Belépti-dij : Személy-jegy 80 kr., — család-jegy 1.50 kr. A tiszta jövedelem egy része a helybeli szegényeké. Jegyek kaphatók : Frűhanf üzletében és Esztergomban Sternfeld Rezső és Seheiber Rezső üzletében és este a pénztárnál. A jótékonyczélu vigalom eredeti műsora a meghívó szövege szerint: 7 órától8-ig a növendékek bemutatják a táncztanulapját kezdetétől végig. ; 8 órától 9-ig 1. Tréfás cseh fenyegető polka, lejtik az összes növendékek. 2. Romána tancz, Sztojanovifcs csárdás hallétből. 3. Tot táncz. 4. Keringő táncz bécsi Keringő hallétből. 5. Borieza táncz Viora hallétből íejti Saphir M. Imre eredeti diszöltónyben mint magáutánczo* a magyar solot Simko Mariska k. a. és Saphir M. Imre ur lejti. — 9 órától kivilágos kiviradtig általános táncz. Kéretnek a t. hölgyek minél eizyszübb öltözetben megjelenni. Egész éjeién át nemzetkőzi világposta. A tisztelt hölgyek CSJMW ' tánczrenddel és cotiíion jelvényekkel lesz-' nek ellátva. Pontban 12 órakor májas elseje belépése alkalmával pompás diszfelvonulás, mely alkalommal Saphir M. Imre a lengyelkét «Csárdás* hallétből nyilvánosság előtt fogja lejteni. — Köszönetnyilvánítás- Nyiltterüukből szorult ide a következő hálanyilatkozatot : ^Fogadják mindazon igen tisztelt jóakaró ismerőseim, kik drága feleségem temetése alkalmából jelenlétükkel mély fájdalmamat enyhíteni szívesek voltak, ez uíou is őszinte hálámat és köszönetemet. —Grünwald Ármiu.» *) Egy uj találmány (Kávé-pergelő gép) czim alatt közöltük, hogy a kereskedelemre és háztartásra egyaránt fontos találmányt mutatott be Leidenforst Ármin debreczeni kereskedő nagyszáma szakértő közönségnek. Az egyszerű szerkezettel bíró, s bárki által könnyen kezelhető készülék segélyével minden füszerkereskedő azon helyzetbejut, hogy a kávé pergelésnél elszálló legbecsesebb anyagokat (a caffeint és illatos olajokat) felfoghatja és a pótkávé a valódi kávé zamatával telítve magában is, kávó hozzáadása nélkül használható. De meglepő az eredmény, ha kevés valódi kávéval vegyítve használjuk az ezen készülékben praeparált pótkávét. A háztartásban is nélkülözhetlen e készülék, mely a kává pergelése közben elvesző alkatrészeket megtakarítja, s igy mindén gazdasszony azon kellemes helyzetben van, hogy rendes kávé szükségletét felére szállíthatja. A készülék előnyeiről tanúskodik a következő nyilatkozat : Alulírottak ezennel igazoljuk, hogy a Leiden forst Ármin debreczeni kereskedő által feltalált, nekünk f. é. márczius 12-én bemutatott kávé-pergelő gépet — melylyel a kávé pergelése köbben kárhamenő becses anyag-részek elillanása megakadályoztátik, s ezen anyagrészeknek a gépben elhelyezett pótkávéba való átvitele meglepő sikerrel eszközölve lett — teljesen czélszerűnek találjuk, minélfogva azt ugy általában a háztartás czéljaira, mint különösen fűszerkereskedöknek használatra lelkiismerettel ajánlhatjuk. Debreozen, 1892. Márczius 14. Csanak József, fűszer nagykereskedő. Szabó Zsigmond füszerkereskedŐ. - 1 Dr. Király Ferenc?, kamarai titkár. Rickl József Zelmos, fűszer nagykereskedő. Lnsfztig Károly füszerkereskedö. Dr. Vedrődi Viktor, a vegyészet tanára, Münch Gusz-