Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 94. szám

szent Egyház édes magyar hazánk s nemzetünk javára friss jó kitartó egészségben az emberi élet legvégső határáig — embertársi szeretőiében — boldogan igen-igen sokáig éltesse, kérve Nmgodat, hogy engemet mint kisembert ne vessen meg, ki maradok hive és legalázatosabb szolgája Eszter­gomban, 1891. október hó 30-án. Kádár Gyula Esztergom vármegye kiadója. Erre a következő kegyes válasz érkezett: tekintetes Kádár Gyula urnák vármegyei kiadó Esztergom (névjegyen) Vaszary Kolos, panonhalmi főapát k. k. esztergomi érsek Magyar- ország kerczegprimása. Fogadja leg- kogyelmesebb primási kineveztetésem a. 1 k alma hói to 1 m á cső 11 ü d v k i v áll ai ért szives köszönetf'inet. V. Kolos s. k. — István bácsi, mint hírlapíró. Major István dr. választott, slagul püs­pök, pápai praelatiis, esziergomi kano­nok és érseki hely nők a közügy érde­kében többször fölveszi évenkin! a hir- j lapiroi tollat, hogy a humánus esz­méknek mentői nagyobb foganatja le­gyen. így leU, az országosan tisztelt főpap az Erzsébet-jótékony-egyesület közgyűléséről lapunk mai számában közölt tudósításával, melyet egész ter­jedelmében, szórul-szóra István bácsi kézirata után szedtek ki. — Jótékony egyesületünk közgyű­lése. Nov. lO-éu a sz. Erzsébet véd-, nöksége alatti helybeli «Jótékony-egye­sület» megtartotta fönállása óta 24. rendes közgyűlését Ma jer István püs­pök elnöksége alatt, melyen számos tag volt részt, nevezetesen : gr. Csáky Károly kanonok, a lel nők, Krupliini.cz alispánná, Andrássy főjegyződé, dr. j Berénymé, Felsenburg Gyuláiió és Ká-j rolyné, Hamar Árpádné, Havasiné, Kaan Jánosné, Kecskés Ilona, Frey Ferenczné, Major Jánosáé, Magos Sán­doron, Marosyné, Mattyasovszky Vil-i mosnéy Munkáosyné, Mészáros Károlyné, Perényi Henrik né, Ken ez Mária, Re­viczky Gáborné, Schwarzné, Ti I man né, | Till man n Fanni, Szilvádé, Szvoboda / / f 7 Komáimé, Tiefen fhal né, Tónay Emma, Znbcsek Mihályné, Perényi Béla, Re­viczky Gábor, Máj er Sándor, s Hamar Árpád az egylet jegyzője. — Az el­nök elsőben is felolvasta évi jelenté­sét, melyben kegyelettel megemlékez­vén Simor János boldogult hgprimás-! ró 1, mint az égyesületnek nagylelkű fővédnökéről, kinek emléke az egye­sület jegyzőkönyvében halálából meg­igérgetésekkel ámították az elkeseredett sorsüldözte embert! A égre megmaradt vagyonkájával útnak indult Hamburgon Magyarországba, mely útja közben még igen sok kellemetlensége támadt a miket itt alig lehetne élethűen elmondani ! Ámde már nem boszanták őt any- nyira a kisebb nagyobb kalamitások; mert örömtől duzzadó szive annak fejében, hogy nemsokára meglátandja a szeretett szülőföldet, elfelejtő szenvedéseit ! Valaliára hát Magy írlionba érkezett, a hol is vagyonkája romjait hazai pénzre fel­váltva dobogó szívvel közeledett kedvesei­nek lakhelyéhez ! . . . Midőn falujához már csak egy óra járás­nyira lehetett, az ut fáradalmait és sors­üldözte lelkének izgalmait egy kissé kipi­henni akarván : az országút melletti csár­dába tért egy pohár bért elköltendő. Itt a korcsmáros állítása szerint csak egy fél­liter bort fogyasztott el. Tudja a jó Ég a rég nélkülözött bor­nak ereje-e, vagy pedig a novemberi fa­gyos ködnek veszedelmes sikamlóssága okozta-e ? ! . . . Elég az abhoz, hogy a mint a kertje végén folydogáló Hernád folyónak keskeny budiján áthaladva: a vízbe bukva leesett, s csak a következő év nyarán került elő hullája a vizfogó mellől a felisinertietlenségig feloszlásnak indulva !!!... Azonban erős vászonra vont igazoló jegyéből azonosították szeren­csétlent ! De megtakarított pénzecskéjé­nek, miután az a vízben szétmálott, hasz­nát nem veheték koldusbotra jutott gyer­mekei : kik öt keserves könyliullutások kö­örökitfetni határoztatott. Majd ő Fel­sége által a nemzet s különösen vá­rosunk osztatlan örömére kegyelmesen kinevezett uj prímás Vaszary Kolozs ő j kerczegségéről melegen megemlékezvén, lelkesedéssel elhatároztatott, hogy őj Főméltósága, a mint székhelyén, vá­rosunkban megtelepszik, egy fényes küldöttség által üdvözöltessék s a fő- véditökségnek elvállakására fölkéressék. Az évi mozgalmak közül elnök ur ki­emelte az egyesület közreműködésével jun. 10-én sorshúzással egybekapcsolt s a tiszti árva leányok kiképzésére állított soproni és hernalsi intézetek javára rendezett mulatságot, melynek jövedelméből ezer forint szolgáltatott állal a szent czólra. Ez által kétség­kívül legszebben tanúsíttatott városunk müveit közönségének rokonszenve, úgy Grívícsics Dániel parancsnok-ezredes j ur, valamint az egész tisztikara iránt. Továbbá fölemlittetett a karácsonyi ; ünnepi jótékonyság, moly alkalommal a boldogult bibornok adományából1 egyletünk 144 házi szegény közt 300 irtot osztott szét ; másrészt pedig az egyesület megbízásából Rudolf Mi­hály né, Mészáros Károly né, Reviczky Gáborné, Szecskay Kornél né, Frey Fe- reueznó, Kaan Jánosné, Földváry Ist­ván nő, a városi kisded-ovódában oly lélekemelő ünnepélyt rendeztek, mely­nek alkalmával 20 szegény gyermecske ruhaneműket., s valamennyi ajándék-- Lárgyat kapott. Mindazon polgárt ár- társainkról, kik ezen karácsonyi ünne­pélyhez adományaikkal hozzájárullak, valamint azon szívélyes honleányokról, kik az ártatlan kisdedek számára ba­bákat öltöztettek elnök ur hálásán megemlékezett. El határoz tatato bt, hogy ugyan a feutirt úrnők a folyó évi hasonló ünnep rendezésére felkéresse­nek, s ugv a városi, valamint a ke­rek szenlauuai és sz. győrgymezei kis­dedóvodák számára egyesületünk részéről egyen kint 20—20 forint ajánltassék föl. Az évi jelentésből kiemeljük a rend- ív i v ü I i évi adományozásokat. Frey Ferencz és nővére Schwinner-Frey Vilma bol­dogemlékű édosatyjok késmárki Frey Vilmos halála alkalmából és kegyelef.es emlékére szegényeink közti kiosztásra 100 forintot adtak az egyosület ren­delkezésére ; a helybeli Takarékpénztár 20 frt, a Kereskedelmi és iparbank 25 frtot, Lukács László kanonok ur 6 frt, Gräffel J. kanonok ur 2 frt, Vizei* Ida urhölgy 10 frt, Csáky K. gróf ur egy mulató társaság 3 frfc 10 kr. s a gyűlés napján Scheffer Béla barthi lelkész 100 irtot. Mindnyájok- jófcékonyságát jégyzőköoyvileg megkö­szönték. Hálával emlékezett meg a közgyűlés a helybeli főkáptalánról, mely a gondos kezelése alatti s kanonokok által az egyesület javára tett alapit- ványtőkék után az idén is ‘225 frt kamatot kegyeskedett az egyesületnek átszolgáltalui. A nagy közönség azon rokonszenvét, melynélfogva az újévi üdvözletetektől való megváltás czirnéu 162 frt 95 krt szentelt az egyesület­nek, méltó hálával felemlítetvén, kü­lönösen az ivtartó lelkes hon férfiak u. in. az egyesület elnökének, Kruplanicz Kálmán ő nagyságának, Helcz Antal polgármester urnák,Földváry István főü­gyész urnák, Perger Lajos plébános urak, dr. Kőrősy László és Haan Rezső szerkesztő uraknak, Palkovich Alajos és Hoffmann Ferencz jegyző uraknak, Perényi Béla pénztárnoknak, Reinigia főnökuónoks a Buzárovits könyvkeres­kedésének fáradozásaikért köszönet szavaztatván egyúttal határoztatok, hogy jövőre nézve is hasonló nemes közreműködésre felkérendők. Leg­újabban a jótékony egyesület tag jai közé beíratták magukat : Lukács L. kanonok, özv. Krebsz Paulina, Pfalcz Józsefné, Oltósy Ferenczné, Szabó Szilveszter tanár, Véghelyi Ödönné, Szmallik Antal, Vaisz Gré- záné, Perényi Arpádné, sz. Pál Emma, Perényi Kálmánná sz. Gereuday Kóza, Leitgeb Jánosáé. Éljenek ! A jótékony egyesület állal ez év folytán segélyez­telek : I. Királyi városi szegények : 719 frt. 90 kr., II. Vízivárosi szegé­nyek : 127 frt. 50 kr., III. Szent- tamási szegények : 210 frt. IV. Szent- györgymezői szegények : 226 ftt 50 kr. V. Városon kívül lakó megyei szegények és betegek gyógyszereire fordittatott 42 frt. 20 kr. Összes se­gélyzés 1330 irt. 81 kr. — Megje­gyeztetvén, hogy fő gond volt fordítva a háziszegényekre, öregekre, özve­gyekre, árvákra, munkaképtelenekre. Ily áldásosao működő egyesületünket méltán a t. közönség buzgó pártolá­sára ajánlhatjuk. — Negyedszázados tűzoltó. Az esztergommegyei tűzoltók lelkes ová- cziókban részesítették Reviczky Győző főszolgabírót, a ki már huszonöt év óta tűzoltó s a ki az egész megye tűz­oltóságát szervezte. Az esztergommegye tűzoltó egyesület választmánya és mű­ködő csapat tagjai f. hó 19-én díszes külöttséggel tisztelegtek a főparancsnok­nál, hogy 25 éves tűzoltói működése alkalmából hálájukat és elismerésüket nyilvánítsák. E tisztelgést néhány nap­pal előbb igen népes választmányi ülés előzte meg, melyben a főparancsnok érdemeit lelkesedés között elismerték és elhatároztatatott, hogy bizottság kül­dessék ki, mely egy memoran­dumban tüntesse ki a főparancsnok szerzett érdemeit a tűzoltóság terén és az hivatalos ludoinásvétole végett 5 Nagyságának Kruplanicz Kálmán ur­nák átadassák. Tóth József a küldött­ség vezetője a következő versezetet szavalta el : Főparancsnok ur tiszteletére. Oly tudattal jöttünk főparancsnok úrhoz, Hogy az címűit időt csituljuk az ú jhoz. Emlckczui arra mindenkor vajmi jú. Miről az emb raek üdvözlet mondható. Fut az idő, szalad, mindig csak előre, Rávési a nyomot tőidre, fára, kőre. Nem gondol senkivel, vissza se néz soha, Mint árva fiúra a gonosz mostoha. Úgy bánt el önnel is huszonöt óv óta, Mióta a tüzet telt erőből oltja. Oltsa, még tovább is, még vagy ötven évig, Kívánjuk mindnyájan mi itt egytől-egyig. — Valótlan adoma. A legtöbbi .! lapban egy adoma jelent meg arról, . bogy a bold, prímás nem hiván mag 'a nála tisztelgő pannonhalmi főapátofc, : Vaszary kénytelen volt vendéglőben j megebédelni, mert a beuezések szék­hazában nem számítottak visszaérkező- ; sere. Ez az adoma teljesen alaptalan, ! mert Vaszary Kolozs két Ízben tett I látogatásai után mindékor Simor Já­nos vendége volt. — Horánszky Nándor országgyű­lési képviselőnk pompás arczképe jelent meg az Ország Világ mai számában Be­nedek Elek tollából kitűnő jellemrajz kíséretében. — Uj könyv. Mihályi Imre bajóthi jegyző uj könyve«Egy nótárius az irodán kívül» már megjelent. A vaskos kötet ára két forint. Jövő számunkban kerül kritika alá. — Előkészítetik Esztergom örö­mére. Rumbold fővárosi diszitőmestert megbízta a polgármester, hogy a város azon testületén, melyet a bevonuló uj prímás mindenesetre érinteti fog, uj diszlet-fervet készítsen. Rumbold már megfelelt a megbízásnak s be nyuj- rotta tegnap a terveket s a költség- vetést a polgármesternek, ki azokat a rendezőbizottság elé fogja vezérelni. Az érdekelt köröket egyébként felhívjuk a díszítő mester mai hirdetésére. zött hantolák el ! így járt a boldogtalan kincskereső, a kit Balsorsa ezernyi vesze­delem között csak azért tartott meg az életnek : hogy háza küszöbén foszsza meg öt kedveseinek ölelésétől ! ! .................... ve séktől, melyekből egy adag untig elég a valóságos inegsiketűlésre !!!... No az ilyenek azután nem igen mutat­ják magukat azon vidéken, hol turpissá­gaik miatt ily alapossan leczkéztetik őket ! . . . FF 1,101,<i.s S'/IOKKKS'/iTÖ : KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. Hirdetés. S hány ily szomorú eset történik, a melynek nem akad megirója ?. . . Silány amerik ajáró lett már a czápák, s a nyomor és nélkülözés koldus betege, sőt családjá­nak terűévé hány lön már ? ! . . . Magyar Nép ! . . . Elégedj meg kissé terhes, de az amerikai rabszolga munkához képest tűrhető sorsoddal s ne menj a csá­bítóan hívogató regényes Amerikába, mely­nek túlzottan kihiresztelt előnyei a csalóka reményekben ringatodzó embert ha nem is küldik mindig a száz öles Óceán fenekére: de legtöbbnyire oly módon ábrándítják ki a szerencse hajh ászót, hogy a keserű ta­pasztalatok súlyos csapásait holtig siratni kénytelen. Ti pedig a falu atyái, s gondozói lel­készek, néptanítók , s kiváltképen ti jegy­zők világosítsátok fel a biztos veszedelembe rohanókat a kivándorlás káros voltáról ! S lia egy lelketlen ügynököt kedves kollé­gáim négyszemközt elcsíphettek, nem árt őket alaposan megsimogatni ! . . . Fogadni mernék,^ hogy ily alapos leczke után (mert a hatósággal szemben okmányokkal védik magukat) többé azon községbe orrukat nem ütik, s úgy tesznek, mint a Reviczky főbíró süketnémái : a kiket ez úgy szók gyógyítani ezen betegségükből, hogy job­ban hallanak mint a liiuz, s ordítanak mint a marha azon elfelejthetlen nyakle­•---I---------------------­— Fényesen sikerült jutalomjáték. Temesvárról Írják nekünk, hogy ott most adta ki Krecsányi az első juta­lomjátékot Haraszti Herminnek. A helyi napilapok tárczaczikkeket Írtak a szép jövőjű művésznőről. «Váljunk el» ment fényes közönség* előtt. Az ünnepelt színésznőnek öt csokrot, három gyó- mántos arany karpereczet, ezüst karpe- reczet,peluclie nocessairet és gyönyörűen hímzett selyemzsebkendőket nyújtottak ajándékul. Nyilt színen és minden jele­nés után zajosan tapsolták és éljenez­ték. A jutalomjáték fényes sikere még- inkább bizonyítja azt, hogy mennyire kegyeli Temesvár előkelő műveltségű közönsége a kiváló tehetségű fiatal művésznőt. — Az uj vasút nov. végén fog megnyílni. Á befejező munkálatok gyor­san haladnak s igy deczember elején már a közforgalomé lesz vasutunk. Igen valószínű, hogy az uj prímás az uj esztergomi vasúton fog székvárosába megérkezni. Az esztergomi fogyasztási adót kezelő hivatal részéről köz­hírré tétetik, hogy az 1892. évben folytatandó pálinka mé­rési üzletekre vonatkozó enge­délyek tárgyában benyújtott ké­relmeket az igazgató bizottság jövő deczember hó elején fogja tárgyalni. Felliivatnak ennélfogva mind­azok, kik Esztergom szab. kir. város, Szenttamás, Víziváros és Szén tgyörgy mező községek te­rületén 1892. évi január hó l-étől a pálinka mérést gya­korolni óhajtják, hogy ebbeli kérelmüket — üzleti helyisé­gük pontos megjelölésével — legkésőbb folyó november hó 30 ig a fogyasztási adóhivatal­nál írásban nyújtsák be. Kelt Esztergomban, 1891. évi novemben hó 21-én. Fogyasztási adóhivatal. VJ .ít*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom