Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 38. szám
ESZTERGOM, XI1L ÉVFOLYAM. 38. SZÁM. VASÁRNAP 1891. MÁJUS 10. MEGJELENIK HETEN KINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Esrésx ívre .......................‘..................................frt - kr F ,.l övre.................................................................3 trt ~ kr ifi) i évre...................................................................1 írt 50 kr F gy szám ára 7 kr. Városi és megyei érdekeink közlönye. SZERK ÉTzTö S É 6 : PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓ - hTv ATAL: SZÉCHENYI-TÉR 33.1, hová a lap hivatalos és magánhirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intózendölc. •------------------------------------------------------------------------• HI RDETÉSEK : HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 3 00- tól 200-ig 1 írt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. Bélyegdij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosab- ban közöltéinek. NYÍLTTÉR sora 20 kr. Gazdasági egyesületünk. Esztergom, máj 9. Elég tartalmas meghívót kapott a gazdasági egyesület mind a hetvenhét tagja és mégis a vármegyeház közgyűlési terme csak úgy kongott az ürességtől, a Máj Iái h-jubilenni másod- napján. Gróf Mailáth György főispán elnökölt s a napirendre tűzölt tárgyak felvételét megelőzőleg meleg szavakban emlékezett meg boldogult Snnor János hercegprímásról úgy is mint az egyesület tagjáról s indítványozta, hogy emléke jegyzőkönyvileg örökittessék meg. Az elnöki indítvány egyhangú helyes- í léssel fogadtatott. Ezt követőleg, az egyesület, titkára rvázolta a gazdasági egyesület 1890-ik ► évi működését, melyből mint érdekeltebbet felein Üljük : Hogy a gazdasági egyesület szemben sa hegyi szőlők rohamos pusztulásával t-ít mely szerint a 8768 hold és 1383 niégysz. öl területű szőlőitől már 5918 (hold és 578 négysz. öl tökéletesen el- l pusziittaioit s alig néhány év alatt a i még meglevő is el fog puszi nini, — ti a közgazdaság minden egyéb ágának í kultiválásáról lemondva egy időre, kizárólag arra törekszik, hogy az elpusz- 1 tűit hegyi szőlők egyrészt egyenes termő, i másrészt ojtásra alanyul szolgáló pliyl- i loxera-mentes amerikai vesszőkkel be- i ültethelők legyenek, vagy a melyek erre miéin alkalmasak, gyümölcsössé alakit- i tassanak át. E végből az amerikai vesszőknek minél nagyobb mérvbeni termelésére törekszik, hogy ily módon a közönség igényét lehetőleg kielégítse. Mint a termelt vessző mennyisége mutatja, az egyesület eme maga elé (űzött feladatnak derekasan is iparkodik megfelelni. A 8 hold terülelü telepet 1886-ban kezdte beültetni riparia vesszőkkel. 1888 és 1889-ben a kormánytól kapott néhány ezer egyenes termő fajokat, mint York-madeira, Jaquez, Her- bemontot és Canadát és még 1887- ben ........................8,760 1 888- ban........................18,420 1889- ben . . . . . 28,114 összesen : 53.391 db. vessző termeltetett, már 1890-ik évben a termelt vesszők száma 102 ezer és 900. És pedig 1) Riparia........................ 64,670 2 ) Jaquez...........................15,000 3) Herbemont .... 1,350 4) York-madeira . . . 18,000 5) Canadi ..... 225 6) OjLvány.............................3,655 ö sszesen : 102,900 db. Ebből a négy város i lakossága megvett . . 9,660 dbot a megye lakossága . . 21,250 dbot összesen : 30,910 szál vesszőt, a vidékre el lett adva 71,990 szál. Ezen számok még egyrészt az egyesület éleirevalőságál, igazolják, másrészt azon sajnos körülményi,konstatálják,hogy Esztergommegye és város lakosságának nagy részo még mindig nem akarja elhinni, hogy az ő szőlejét a philloxora pusztítja, liánéin okozza a száraz időjárást s várja a nedvesebb eszi emlőket, a mikor az Ő tőkéje ismét éleire fog kelni. Hát azok, kik így gondolkoznak nagyon szomorú jövőre fognak fel virradni. Éppen ily sorsra jutnak azok, kik elpusztult szőlejük betelepítésével nem tétováznak s csak a múlt évben 24,900 db riparia vesszőt vettek meg. Kiváló buzgalomra mulat csak az 1889-beu létesített gyümölcsfa iskola. Ezzel Meszóna János és Wimmer Ferencz alelnökök valósággal remekeltek. Ma a gyümölcsfaiskolában 28 ezer db csemetefa vau, mind annyijuk kiváló fajnak, a mintegy 300,000 db in ágon ez elvetve. Már ez év tavaszán 1019 db nemesilett ójtvány lett elárusítva, legnagyobbrészt helybeliek által megvévo, miből azon örvendetes tényre következtetne ünk, hogy lakosságunk kezd a gy ü m ö I cs i e r m e I é s s e l megbarátkozni. Végül a titkár részéről indítványba hozatott, hogy az egyesület készpénzvagyona — minél nagyobb mennyiségű vessző termelés ezéljából— ingatlanság vételére fordíttassék. Hozzászóltak az indítványhoz Vimmer Ferencz, ki az eszmét helyesnek találta, azonban az egyesület vagyonának csak egy részét kívánná ingatlanba befektetni. Palkovics Károly egyesületi tag javasolja, hogy az indítvány véleményadás ezéljából egy kisebb tagú bizottsághoz utasít,taksák, a titkár részéről tett szóbeli előterjesztés pedig, mely az egyesület kiváló működéséről tesz bizonyságot, Írásba foglalva kinyomat- tassék és a tagok közt szét osztassák. Palkovics Károly eme javaslata elfogadtatván, a titkár részéről tett indítvány Meszéna János alelnök, Vimmer Ferencz alelnök, Niedermann Pál főügyész, a pénztárnok és titkárból álló öt tagú bizottsághoz utasittatott. Tárgyalás alá vétetett ezután, az 1890. évi pénztári számadás, mely szerint a bevétel volt . . 3110 frt 77 kr a kiadás .... 2550 frt 64 kr a maradvány : 550 frt 82 kr s ekként a számadás rendben találtatván Lindtner János pénztárnoknak a felnién Lvény megadatott. A folyó évi költségvetés, melyben a bevétel 2970 frt 82 krban, a kiadás pedig 2500 írtban javasol tátik megállapítva, minden vita nélkül elfogadtatott. Köszönettel vette az egyesület tudomásul, hogy a múlt évben 1) a magas kormány . . . 300 frt 2) az esztergomi takarékpénztár .............................. 200 frt 3 ) a keresk. és iparbank . 20 frt 4) a propeller társulat . . 25 frt adományban részesítette a gazdasági egyesületet. Lindtner Jánosnak a pénztárnoki állásról történt lemondása folytán — ki hét éven át viselte e tisztet — emez az egyesület érdekében tett fáradozásaiért elismerés sza vázlatot s ^„EsikrpssKblárcsája. ELEKTRA, I. Játékoddal megbűvölted Az egész magyar hazát, A ki, mivel az övé vagy Kétszeresen büszke rád! A ki nemcsak ünnepelni Ámde szeretni is tud, S homlokodra zöld babérból Tűzi fel a koszorút! A ki hévvel, a ki lánggal Osztja néked tapsait, S hogy idegen el nem csábit Boldogítja öt a hit! H. Oh lehet, hogy más nemzet tán többet Tud áldozni a művészetért, Be szeretni, lelkesedni hévvel, A magyarnál jobban egy sem ért! Oh lehet, hogy szellemóriásit Más nemzet jobban fizetheti, De a magyar, a babérja mellé Szivét, lelkét is oda teszi}! Oh Elektra ! a ki itt szereztél Dicsőséget, fényes hírnevet, Légy büszke, hogy magyarnak születtél, S ne tagadd meg soha nemzeted ! III. Megjósolták azt már néked, Még midőn kicsiny valál, Hogy lelked magasba vágyva Meg sem állva Dicsőségre rátalál! S ha a jós látnok leikével Most az égből földre lát. Tízszeresen, százszorosán Látja mostan Teljesülve jóslatát! LITHVAY VIKTÓRIA. § g 1 ni e e s. (X. Vihnyei völgy és fürdőhely.) (Vége.) Aranyos jókedvében teremté Isten a vihnyei völgyet. Ha a fáradhatatlan turista Selmeczbányáról indulva jár ölén, várakozásán felül nyeri jutalmát. Derűs napon tettem kirándulásomat. Reggel hétkor már a magas vöröskuti hágón voltam, hol azonnal feltűnt a fehér nagybetűs, kék mutatótáblán : Vilinye. Folyton lefelé tart a völgy utunk végpontjáig elég tekintélyes eséssel. A vöröskuti hágó alatt már fenyvesbe érünk. Több évtizedes, sugár törzseivel, némelykor to- ronynyi magasságával már itt is érdekes képet nyújt. Különösen szép a jobbra eső, mély és széles árok tovasodort hömpölyei- vel, legörgetett köveivel, agyagos vízmosásaival, tátongó öbleivel, hová a lezuhanástól a jó karban tartott országút korlátja óv. De a völgy regényessége a roszgrundi mesterséges tótol kezdődik. Jobbról-balról hatalmas, rettenhetetlen fenyves le a lejtős hegysor lábáig. Ezer és ezer egyforma fenyüfák nyújtják magasba örökzöld ormaikat, fonják testvériesen egymásba szabályos karjaikat. Milliárdnyi tü- fegyverekkel védik féltékenyen pikkelyes tobozaikat, szórják be hegyes tőreikkel maguk alatt a talajt s állnak mindannyian méltóságosan, nem hódolva szélvésznek, viharnak. Titokzatos suttogással táplálják felbonthatatlan szövetségüket, komoly viselettel tekintélyüket. Mégis a természetnek kedves karácsonyfái ezek, önmagának állítva. Szent áhítat fog el, ha sudár termeteit látom, magasztos érzés tölti be keblemet, dicsöitő imára nyílik ajkam, mint valami góthikus templomban. Ózonnal teli levegőben felüdülve haladok odább. Ajkamra tör a lelkesedés, szavakban óhajt kifejezést adni. Kinek mondjam el itt érzelmeimet, ki hallgatja meg barátságosan őszinte szavaimat? íme, egy liü ; u ti társ csatlakozik hozzám s egyetértve! tartunk tovább mindvégig. Egy csermely csevegését hallom, mely csak imént kezdte j gyermekded életét. Yigan játszadozik ezüs- j tös ruhájának fodraival, élénken szökdécsel i homokról-homokra, kavicsról-kavicsra, pajzán kedvvel csörgedez mohpárnás medrében, mosolyogva mosdatja a feléje hajló virá- gocskák színes képeit, lombocskák leveleit. Majd kilép a játszi gyermekkorból, többed- I magával serdülő ifjúvá lesz, s mint keskeny i patakocska kezdi meg hivatásos küzdelmeit. Peszerény falun innen már zuzókat zaka- toltat, malmokat kel epei tét, a szívtelen uzsorásként fellépő községben pedig már szép ruháját is feláldozza s agyagosait, piszkosan kerül Vihuyóre. Kis utitársam hivó hangját hallom, készséggel lépegetek hozzá s először is édes csókjával ismertet meg, izleltetvén üdítő italát. Majd felkér: kísérjem folyton oldala mellett, gyönyörködjem játékában. Ki győzné víg ugrándozását hol ide, hol amoda, majd jobbra, majd balra mindig szemmel kisérni, pajzán kodását az erős illatú levendulával, balzsamos fodormentával, kedves képű nefelejcscsel, partján tenyésző vízinövényekkel, folyó indákkal végignézni? Óva intém öt, hogy sok lesz a jóból, ne kapdosson a távolabb álló, ábrándos székifü szirmai után. Meg is járta. Zuhogó zokogással, kevert hangú csobogással kiáltoz segítségem után, oda sietek, hát ő kigyelme öles szikláról bukfenczezett alá. Sirdogálva kelt fel medenczéjéből, szepegve ment odább, de két perez múlva újra csak a régi volt. A gyönyörű völgy hosszában, csaknem kimért távolságban egy-egy düledezö romot látok. Miféle épületek maradványai ezek, mely monda fűződik halmazaihoz, távolról sem sejtem. Valószínű, hogy ellenséges indulatoknak lettek áldozataivá -.még a múlt században. Közel hozzájuk magános erdőőri lakok. De mily festői kép mindegyike! Hegy Iában ál az egyszerű házikó, előtte kertecske, melyet az áthidalt patakocska öntöz. Lakói bajosan tudják, csak ösztön szerűen érzik tanyájuk köitöiségét. Jelünk, mert a patak már elhagyott. Utolérem s kérdőre vonom hűtlenségéért. Igazolja magát, hogy alább a völgy szélesebb, s ö ide-oda kanyarogva teszi termékenyebbé az erdei talajt. Csakugyau, gyepes ré tecs ke tárul elénk, mely csoportosan
