Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 21. szám

azonban nem tettele oly nyilatkozatot, mintha az áthelyezés mellett volna az esztergomi főkáptalan többsége. Ezt annál kevésbé sem tehették, mert a prímást székhely megmaradása melleit, mindannyian szint vallottak s a kormányhoz intézett memorandumot mindannyian aláírták. Csáky gróf előzékenyen fogadta a fő káptalan küldöttségét s megígérte, hogy memorandumunkat beható tanulmány alá veszi. Lapunk szerkesztője ez ügyben a főkáptalan egy előkelő főpapjával beszélvén, arról értesült, hogy ő Felsége aligha van egészen megnyerve az áthelyezés ideájának, mert akkor aligha kérne véleményt Rómától. Igen valószínű, hogy a katholikus mágnások nagy része már legközelebb megkezdi az actiót a prímás székhelyének centralizálása ellen s a főrendiházban élénk eszmecsere fog kifejlődni. A p'imási jogok őrei, a fő- káptalan tagjai a kormány elé terjesztett memorandumot valamennyi püspöknek megküldötrék. A főrendiház számos tagja is megkapta. A terjedelmes munkálatot Rajner Lajos kanonok stilizálta. Esztergomba biztosra veszik, hogy mindaddig, míg a székhely kérdése akár jobbra, akár balra el nem •dőlt, az uj priinás neve sem jöhet szóba.

— Majláth György gróf főispán a keddi közigazgatási ülésen akadályoztatása miatt meg nem jelenhet vén, Andrássy János megyei főjegyző elnökölt.

— Márczius 15-ike. Szentgyörgy- ■mező., melynek határában az elesett honvédek sírhelyei vannak, márcz. 1 5-ét a szokottnál nagyobb fény nyel fogja megünnepelni, mi végből ünnepi szónokról is gondoskodott. A sirkertből való visszatérés után este 7 órakor nagy bankett lesz a sztgyörgymezei nagy- vendéglőben.

— A fökáptalam memoranduma

az érseki székhely ügyében eddig megjelent összes irodalmi művek között a legalaposabb és legjelen tőségesebb. Éppen azért meg kell örökítenünk a helyi sajtóban is két közlésben. Az elmaradt tározókért s egyéb közleményekért t. munkatársainktól türelmet kérünk.

— Esztorgomi állandó híd. Helcz Antal dr. polgármester a városi regálé ügyeiben Budapesten Wekerle pénzügy- miniszternél a város érdekében kihal 1; gatást nyervén, a miniszter ismételten

* említette, hogy Esztergom állandó hidat 1 fog kapni. A nagy kérdés tárgyalása

közbeu a miniszter azt tudakol la váro- i suuk polgármesterétől, hogy mennyiben

• volna ereje Esztergomnak a keresztül- r viendő állandó híd hozzájárulásához.

A polgármester kijelentette, hogy Esz- 1 tergom minden mostoha anyagi viszo- :r nyai daczára is megtenne minden tőle í telhetőt, csakhogy az állandó hid mi- $ előbb kiépüljön.

— Esküvő. Baumholzer Arthur nyug. 9 ezredes tegnap reggel vezette oltárhoz ífi Merényi Vilma urhölgyet, Merényi Feri rencz városi számvevő leányát.

— Gyászhir. Kottra Ferencz, ké- :n méndi jegyző, hosszú szenvedés után .^ellmuyt. Nagy családot hagyott maga untán nagy szegénységben.

Kéméndi jegyző lett ideiglenes íuminőségben Hegedűs Béla kisujfalusi ö'Uegyzßj kiuek helyébe Szvoboda Lajos kó- uiinéndi kirendelt hely. jegyző jött. A választást nemsokára megtartják. A pályá- öszók között lesz Lévai Sándor is, az esz- eitergommegyei jegyzői kar legliteratu- ő?sabb tagja.

— Halálozás. ÖZV. Czillok Lipótné >szül. Mészáros Erzsébet, a kir. városi

temető kertésznője, hosszas szenvedés s í» halotti Iszentségek ájtatos felvétele 6 alán elhunyt, Négy gyermeke maradt rí ríná ii,

—- Az árvízveszély megszűntét semmi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy Reviczky G-yőző főszolgabiró, a kritikus időben emberül megállotta a helyét, néhány napra terjedő szabadságidőt kórt.

— Felfüggesztés. Érsekújvár város polgármesterét, főjegyzőjét és közgyámját szabályellenes és rendetlen pénzkezelés miatt Nyitramegye közgyűlése állásaiktól felfüggesztette s ellenük fegyelmi eljárást rendelt ol. A városnak a napokban az alispán elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésen a felfüggesztett polgármester helyébe egyhangúlag Markhót Gyula nyitrame- jgyei jegyzőt választották meg polgár- mesterhelyettesül.

— Esztergomi kupió. Deák Petemé Vlád Gizella, a szintársulat kedvelt énekesnője az Eleven ördög előadásán Esztergom négyfelé szaggatottságáról a következő alkalmi dalt énekelte :

Van egy szép város,

Mostan jó sároB,

Annak egy szive helyett négy is van,

De csak egy karja,

A zászlót és a,.kardot egy sorban.

Négy felé érez,

Oh, hát mit ér ez ?

Azért nincs redout s szép színháza bent,

Se kaszárnyája,

Virágzó gyára,

Azért vesznek el tóle mindent,

Mert nem védheti meg Ssjogát,

Mindig elveszti minden csatáját.

De ha egyesülne, máskép volna az.

Hapezi ! Tüsszentettem, hát igaz.

— Mulatságos este lesz a mai a színházban, hol Deák Péter, a társulat kitűnő komikusa adja a vidéki direktort a Szabiunők elrablásában.

— A komáromi állandóhid. A Komáromi Közlöny jelenti: Az állandó

hid terve már leérkezett az ál Iámépi- lészi hivatalhoz, hol az érdeklődők megtekinthetik. A hid éppen 400 mtr. hossza, négy nyílással bír, mely mindegyike 100 —100 mtr. A hídfőkön ki- vül három köpi 11 éren nyugszik. Nyílásának magassága az árvizszin fölött még 5.50 mtr. Szélessége a hídnak

12.40 mtr., melyből a felszerkezet

2.40 mtr. a tuIajdonképeni uL 10 mfrt foglal ol. Mindkét oldalon van gyalogjárója 2—2 méter szélességű. A kocsiút 6 mtr. széles. A bid 50—60 öllel le- jebb fekszik, mint a hajóhíd, melynél 40 méterrel hosszabb is lesz, úgy, hogy a szőnyi hídfő éppen a pályaudvar Duna felőli szélére esik. A szigeti hídfő pedig a Luczenbacher-fóle telep lakóháza helyére esik, honnan a Fried- féle tűzifa-telepen kerosztül uj lejáró ut nyílik egyenes vonalban és a Fried- féle szénraktárnál betorkollik a kis hidra vezető útba. így hát sem a szén- raktár, sem a fatelep jövőre nem maradhat meg. A jövő hóban már okvetlenül hozzáfognak építéséhez. Az öröm érzetétől felhevült képzeletünk máris ott látja pompázni a büszke hidat szőke Dunánk fölött és megered a tervezgetés, hogy milyen néven ne^ vezziik a századokra szóló alkotást ? A pozsonyi állandó Ind ő Felségéről »Ferencz József« nevet nyert, örökítse meg a mienk ő Felsége királyné emlékét, legyen »Erzsébet« bid. Többféle oka van ennek. 0 Felsége a királyné tudvalevőleg Komáromnál lépett először 1853-ban magyar földre ; a sziget meg már különben is Erzsébet- nevet visel.

— A 38-íkí árvíz. Az 1837-ik esztendei tél óriási havazásokkal járt. A Duna deczember vége felé állott be. Visegrádon erős vihar torlasztotta össze a szabad folyást hatalmas jég- és hó- táblákkal, úgy hogy öles magasságú hegyek képződtek. Az aggodalmak azonban véget értek, mert az enyhe téli verőfóny rendezte a veszedelmes torlaszokat. 1838, márczirjsában azonban

annál nagyobb arányokban fenyegette a város lakosait az árvíz veszélye, mert a Dráva torkolatától Pestig beállott a Duna s a torlaszok a viz folyását meggátolták. A felső beolvadások sok árai nagy gerendákat, boglyákat és egyéb szemetet sodorván magukkal, a Dunát a Gnram torkolatáig teljesen betömték ; úgy, hogy a veszedelem márcz. 6-án már k ikerül hét lennek mutatkozott. Olyan rohamosan dagadt az ár, hogy rövid idő alatt az egész várost elöntötte s még az 1809- iki árvizet is öt lábbal meg - haladta. Vízmentes terület maradt Esztergom városából a barátok temploma körül vagy hatvan köbölnyi tér, a külvárosból pedig az úgynevezett Terézián um felső része. Márczius 8-án rohant be az ár a városba. Márczius 8—12-ig a végső enyészet képét mulatta Eszlergom. A kétségbeesés sziv- szaggasztó \ jaj kiáltásaival menekült a, nép a magasabb pontokra dereglyéken talpakon és ladikokon s a merre csak haladtak, -az összeomló házak romjai fenyegették életüket , a közeli présházak, a piticzék, a szent tamási és szentgyörgy- mezei házak tele voltak menekülőkkel. A viz sok helyütt ölnyi magasságra emelkedett s a nép félelmére szökőkút alakjában vastag sugarakban szökkent fel a kövezet alól. Végítélet napját hitte a szegény esztergomi nép elérkezettnek. Esztergomban több mint kétszáz ház teljesen s vagy száz részekben romokba dőlt. Emberélet alig esett áldozatul, mert a vészre előkészült a város, de annál több ingó jószág, marha és baromfi pusztult el. Sok gazdaember bízva a háza szilárdságában, a padlásra rakatta élésbőlmíját sőt bútorait is. A túlságosan megterhelt épületek azonban nagyrészt összeomlottak. Az árviz terjedése alatt a város tisztviselői nem gyűltek össze, mig Héja Imre volt cs. k. tábornok és első alispán össze nem hívta a tanácsot, mely Tarkovics Bazil főbíró elnöklete alatt állandó vészbizottságot szervezett. A helytartó tanács üzovics János Esztergommogye főis- páni helytartóját küldte királyi biztosnak Esztergomba. A mint a biztos márcz. 16-án Esztergomba érkezett, rögtön elrendelte az iskolák és kaszárnyák helyreállítását. De elrendelte egyúttal a terek tágítását, az utczák szabályozását s a kellő szilárd építő anyag gyors előteremtését. A királyi biztos april. 3-án hagyta el Esztergomot s munkája folytatójául az említett első ispánt nevezte ki. A város kárának összeírása az árviz elmúlta után megtörténvén, a kárt több, mint másfél millió forintra becsülték váltóban.

A király atyai gondoskodása lehetővé tetto, hogy a város rögtön kapott százezer forintnyi kölcsönt az osztrák nemzeti banktól, de a könyöradományok és gyűjtések is országszerte megindulván a romokba dőlt város újra magához kezdett térni.

— Az árvíz veszélye vasárnap este emelkedett legmagasabb tetőpontjára. A sűrű zajjal megindult jég Hideglelős szt. Keresztnél meglorlódott. Szobnál még mindig erősen állott s igv városunknál a Duna végzetes rohamossággal kezdett emelkedni, Helcz Antal polgármester elnöklete alatt a vészbizottság éjjeli szolgálatot tartott. Sarlay Ede főkapitány és Burián Lajos kapitány folytonosan végezték a vészbizottság intézkedéseit. A megyei vészbizottság élén Reviczky főszolgabíró óráról- órára jelentette a fenyegetett dunavi- délu városoknak az aggasztó esztergomi állapotokat s személyesen intézkedett a legfenyegetőbb pontokon, Éjjel tizenegy órakor bárom vészlövés jelentette, bogy a víz magassága tizenöt láb, A v ár őshazán álló katonaság készen állott

a mentés munkájára. Ej fél után a foly» ton növekvő ár magassága már hat méter hatvanhat centiméterre emelkedett. A vészbizottságban az a liir terjedt el, hogy a menekülő Tabánt már elborította az ár, ez a hír azonban, hála az égnek, nem bizonyult valónak.

A mint; a hideglelős kereszti torlaszt keresztül törte a jég, az áradat rohamos gyorsasággal, szemlátomást kezdett csökkeni. Esztergom megmenekült a veszélytől s a felizgatott város nyugodalma visszatért. Hétfőn és kedden a város duuaparti, mélyebb fekvésű területei még mindég viz alatt állottak, mert Vácznál még mindig nem indult el a jég. Hogy mennyit szenvedtek megyénk dunamelléki községei, azt még most nem jelenthetjük. Annyi bizonyos, hogy Karva és Du na,-Mécs jó része viz alá került. A füzifői vasúti munkálatok, hidak és töltések rendkívül sokat szenvedtek, úgy hogy a vasut- vállalkozók kárát sokan kétszázezer frtra teszik. A tegnap délutáni vízállásról és sürgönyjelentésekről más hírben tájékoztatjuk olvasóinkat.

— »Tabán árvíz alatt.« A hétfői fővárosi lapok jelentették, hog-y Esztergom városa legmélyebben fekvő városrészét, a Tabánt, elborította az ár s eunek következtében a vészbizottság kirendelte a mentő katonaságot. Ezzel a hírrel mi láttuk el a Nemzetet, a Budapesti Hírlapot, az Egyetértést, a Budapestet s a Pester Lloydot, mint ezen napilapok fölkért tudósítói, éppen azért kötelességünk felelőségünknél fogva magunkat úgy a f. közönséggel, mint a felsorolt napilapok t. szerkesztőivel szemben igazolni. Vasárnap éjjel tizenegy után már nem hagyhattuk el lakásunkat, inert a viz előszobánk lépcsőit mosta s hozzá kellett fogni a mentés előkészületeihez. Ekkor a ház elé rendelt révészek által tudakozódást intéztünk a városház rendőrségi helyiségeiben ülésező vészbizottsághoz s a legújabb adatokat kértük, hogy kötelesség szerint értesíthessük a képviselt lapokat. Óriási izgatottság uralkodott a vészbizottság ülésén. Szerencsés Mihály, a, vészbizottság egyik jegyzője, följegyezte a legújabb adatokat, melyeket a következő szavakkal tetézett : »E g g e n h o f e r melletti gát- be s z a k a d t. Tabán elöntve.« A vészbizottságból érkezett hir után elküldtük a sürgönyöket, melyeket másnap már korrigálni kellett. Soha. nagyobb örömmel nem deinen tál tunk, de tízéves hírlapírói pályánk alatt soha. kellemetlenebb megtévesztésnek nem voltunk kitéve. Szerencséstől felvilágosítást kértünk s ő kijelentette Horváth Mihály előtt a rendőrkapitányságnál,, tanuk előtt, hogy az értesítést saját- kezűleg irta az adatokat pedig Horváth Mihály vészbizottsági tagtól hallotta, ki éppen akkot érkezett meg az uj. gátról. Ennyiben áll a dolog. ítélje- meg ebből az olvasó, bogy mennyiben vagyunk hibásak vagy ártatlanok. Hírlapírói hivatásunknak iparkodtunk mindenkor Esztergom érdekeit, tisztességét* jó hírnevét szolgálva megfelelni s ez az irány fog vezérelni a jövőben is. Hirhajhászat és amerikai stíl nem a mi kenyerünk s a milyen lelkiismeretesen keressük a napi eseményekben az igazat, annyira fájlaljuk, hogy szán- dékfalanul és ártatlanul téves értesítést adunk,

Az Esztergom és Vidéke szerkesztősége.

— Áradás. %z árvízveszélyen szerencsésen átestünk, Váczou is elindult a jég. Folytonosan apad. Vészbizottsá' gaink feloszlottak.

Kifli,RÍ .ŰR SZUIÍ UIOSZ'iT) •

KÖRÖSI LÁSZLÓ df.