Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 15. szám
zepcstt minden kétséget kizárólag apadni hauvatlani kell s mivel a hivatalos előadón hinü nem akadt egyetlen hang sem a javaslat mellett a ráutalási összeget egyhangúlag 43000 írtra szállítót ta le. Üdvözöljük a közigazgatási bizottságot, mely nem hajtott fejet a kincstár abnormis követelése előtt, s hivatalos formában is megpecsételte a városok igazát, bárha egy pillanatra sem volt okunk ebbon kételkedni. Üdvözöljük mert jól esik minden támogatás a már már erőszakra váló hivatalos presszio ellenében, üdvözöljük, bárha ezen 43000 írt is oly összeg, melyet a városok alig fognak behozhatni jó szerével s bárha ez is 2000 írt emelést foglal magában azzal az összeggel szemben, melyet ezek tiszta lelkiismeretiül elfogadhatónak, a valóságos fogyasztásnak megfelelőnek tartanak.A. városok ugyanis érett megfontolással és számadatok alapján 43000 frtot megajánlottak, de csak egyezségi leg s ez esetben ebből 2000 forint jutalékot élveztek volna, — kényszer ráutalás esetében azonban jutaléknak helye nincs. Tolt alkalmunk betekinteni a városi tiszti főügyész fellebbezésének erős argument limaiba s azok közt nem csekély megdöbbenéssel olvas uk, hogy maga a kincstár is beismeri, miszerint a 3 év előtti egyezkedésnél még 1400 bortermelőről tétetett említés, addig 1890-ben alig van 800 a határban 1 És azóta 1 Hogy eddig 130 korcsma volt a területen most alig 80 kimérés folyik ! Hogyan lehet aztán ily körülmények között emelni az adói, azt egyáfalán nem értjük. Avagy Magyarországon már a belátás és méltányosság teljesen ismeretlen fogalmak ? Ki no tudná azt, hogy az esztergomi járást Tatáról és Budáról vándor fűszer- kereskedők kalandozzák be, a kik czuk- rot, kávét stb. a házhoz viszik és a népet egészen elfogják, elszólhatják Esztergomtól ? Avagy ki képzelheti azt a jelen viszonyok közt, amikor a köznép táplálkozás dolgában már-már közel jár az állathoz, hogy a húsfogyasztás emelkedni fog ? Ily köm1 monyok közt, a inig egyrészt örömmel üdvözöljük a közigazgatási bizottság határozatát, másrészt sürgetjük a városok hatóságait hogy egyenest H pénzügyminiszterhez járuljanak és kérjék azt a méltányos és igazságos eljárást, melyet e sok megpróbáltatásnak kitett a közönség nyomorúsága s a tönkre tett szőlőtulajdonosok sorsa indokol Iá tesz. Budapest Esztergom. fA tervezett Poináz-Dorogh-Esztergom vasút leírási*.) A tervezett nj vasút, moly a Buda- pest-Szonl-Endrei helyi érdekű vasút pomázi állomásából kiindul, s Budapestet a Dorog vidékén olierülő szóntele- pekkel és Esztergommal, a legrövidebb, legczélszerübb és legjövedelmezőbb irányban összeköti, a közel 4000 lakossal biró Pomáz község déli szélének érintése mellett, folytonosan a Dóra patak völgyében húzódnék a 2000 lakosú Csobánka községig. Itt a Dóra pa akot átszelve, annak bal oldalán folytonos , szel id emelkedóssül haladna, a Pomáz :községhez csatolt, s több majorral be- i telepített Kovácsi pusztái átszelve, az j 1000 lakosú Pilis-Szt.-Kereszt község- ;bez érne, bol a már megteendő ernel- I kedésnek mintegy fele útjára jutna. Itt a vallása lapít, vány faraktárát érintve, egy rövid alagutou át a Pilis hegység déli oldalára Pilis-Szántó községhez érve, a szántói erdőségen keresztül s a csévi határon át KesztOlcz községhez futna ki s a káptalani erdőségek és faraktárak melleit lejutna az Esztergom és Dorog között elterütő síkságra, s Dorog érintésével egyenes irányban Esztergomban lelné végpontját. A pálya hossza Pomáztól Esztergomig mintegy 40 kiméiért tenne ki. Ez nj pálya első sorban hivatva lenne Eszlergomot a fővárossal rövid irányban s festői szépségű vidék át síelésé vei összekötni. E pálya úgy kereskedelmi, valamint slratégiai szempontból nagy jelentőségű volna, s pedig annyival inkább, mert folytatását képezné az Esztergom-Füzitői vonalnak,! mi által Becs felé egy nj irányú össze-1 köttetés létesülne. Továbbá Budapest-' ről kiinduló összes vasútvonalak egyike sem érint oly közelben hasonló szép-1 ségfi regényes vidéket, mely a természet kincseivel oly dúsan volna elliálmozva,! mint az uj pálya melléke. A fővárosi kiránduló % óra alatt már C.sobáIlkánál egy kis Svájczba jutna, innét kezdve pedig mindég fokozottabb a tájék elbájoló szépsége. Ez ozoudus légkörű, szél és pormentes, erdős, sziklás, —| hegyi forrásokkal, zuhogó patakokkal, régi romokkal és barlangokkal bővelkedő hegyláuezajat közé, nagy mértékben tódulna a fővárosi közönség ; és méltán, mert a főváros közvetlen közelében sehol sem található fel ily ritka szépségű, egészséges, s most au ig csak a turisták állal ismert vidék. A tervezett vonal mentén nyaralóknak is rendkívül kedvező és olcsó befasiiott lelepek kínálkoznának. A pálya szinte érintené az építészek által első minőségűnek ismert csobán- kai és még több, e vonal irányában üzemben lévő kiiünő kőbányákat is, melyeknek forgalma csak azért nem ölthet nagyobb mérvot, mert a csak tengelyen eszközölhető drága szállítás, a bánya jövedelmét nagy részben felemészti. Érintené még a pilis-szt.-kereszti, szán lói, csévi és kesztölezi országszerte első rangúnak ismert óriási mészkő- telepeket, 96% mésztartalommal, bonnet az ország külön bűző vidékére szállítják a kitűnő minőségű ineszet, de a tengelyen való fuvarozás miatt nagyobb mérvű lendületet ezen üzletág sem nyerhet. Itt megemlítjük, hogy a Budapesten gyárilag berendezett mészégető telepek a legnagyobb virágzásnak Örvendenek, daczára annak, hogy 20 — 25 kilometer távolságról kénytelenek a nyers mészkövet tengelyen Budapestre fuvarozni.Azonkívül Budapesten sokkal drágább a telek, a telep felépítése, a tüzelő anyag, munkabér, és sokkal magasabb az adó. E vasút létesítése esetében ellenben helyben, a Pilisbegy (övében található kiszámíthat lan terjedelmű mészkőtelepekeu lehetne körkemenezéket felálitani, s az i tűni termelés 50%-kal is olcsóbba kerülne a budapestinél, mi a fővárosi építkezést is tetemesen olcsóbbá tenné, A hatvani, sápi, mezőhegyesi, ácsi, stb. ezukor gyárak is, melyek évenkint több ezer waggon mészkövet vesznek igénybe, mit most sokkal távolabb vidékről és sokkal drágában szereznek be, — e vasút megnyíltával szintén innen fedeznék szükségletüket. Átszelné még e vasút a pomázi, csobánkai, továbbá a vallás alapitványi, valamint a szántói, csévi, kesztölezi és káptalani erdőségeket, hol évenkint több mint 150,000 méter tűzifa termel telik, do a szállítás csak tengelyűn levőn eszközöheiő, a jövedelem főrészét a fuvar emészti fel. Továbbá nagy lendületet nyerne a tervezett vasút vonal által a vidék kerti gyümölcs termelése, valamint az érinfestők által és más czólokra is sikeresen alkalmazva használtatik. A mint a mákfej virágzás után kékeszöld színezete aranysárgává változván, csupán erre czélra készült metsző kőeszközzel (djizgi) vízszintes, gyakran nem egészen körfntó bemetszés eszközöltetik ; az ilykép tett bemetszés után parányi cseppekben tejszinű nedv kiszivárogván, levegőn megbámul és »alik« nevű szedő eszközzel ősszegyüjtetik fa- vagy kőedényekbe. Ez képezi az »Opium Laodamnnot.« Tény, bogy az ily módon k ulti vált má- kony nem csekély munkaidőt kíván, nem ugyan erőset, de a mily fárasztó a művelése, épp oly bnsásan fizeti meg a vele foglalkozó keleti népek fáradalmait. A mákony termesztés legjobb virágzásnak örvend Keletindiában, a mely körül- j monyt az is elégné igazolja, hogy 1871-ik 1 évben magában Keletindiában 7Ö0 »Couf- 1 fen kuffa á 60 klgr. — 42 ezer klg. opium termeltetett s legnagyobb rész Cbinába exportáltatott. Az 1871—72-ik évben Angolországban 1943, Észak-Amerikában 888, Chinában 560 és a többi európai államokban 1296 luda mákony termeltetett. Egy láda T5 kuffa súlyt tartalmaz. A mákony kisebb adagokban fájdalmak és görcsök ellen csillapító szer. Nagyobb adagokban azonban kábító méreg. Mohamedánok, hogy magukat cl kábítsák, mákonyt rágcsálnak. Mig a chiriaiak dohánynyal telt pipa tetejére e czélra készült mákony labdacsot rakván, azt a legnagyobb élvezettel szivják. A elírna; kormány egészségi szempontból már a múlt században is betiltotta a mákony bevitelét s daczára e tilalomnak, a csempészet nemhogy meg nem szűnt, hanem még nőtt, úgy hogy 1827 —28-ban angolok 26.818 láda mákonyt exportáltak Chinába, mely 25 millió birodalmi márka értéket képviselt. A Tao-Koang chinai császár által kibocsátott ama rendelet, hogy az angol hajókon és raktárakban található opium eléget- tessék, 1839. augusztus havában angolok kárára végre is hajtatott. Az elkobzott mákony 4 millió font sterling — 40,0000 frt értéket képviselt. Angolok ezért magukat megboszulandó, 1840-ik évben a dunaiaknak hadat üzentek ; a hadjárat az angolok diadalával végződvén, a megvert dunaiak 6 millió dollárt (11 millió forint) kárpótlást fizettek. Az ellenséges viszony a két hatalmas állam között ezzel nem szűnt meg, hanem még több éven keresztül tartott, a mely feszültség ugyancsak a chinaiak kárával végződött, mert a legyőzött dunaiak sok millió hadisarezot és az ópiummal való szabad kereskedést engedtek. Az opium - termelést Európában a Würtenbergi királyságban, Sléziában, Rajna vidékén és Austriában Sclivarzenberg her- czeg uradalmában jo sikerrel megkísérelték. E sorok írója 1881 és 82-ben az opium gyártást szintén megkisérlette Pilisen (Pestmegye) báró Nyáry birtokán. A nyert mákony Pilis gyógyszerárusa által vwg.yel- meztetvén, szunnyasztó alja tartalma 4%-ot is meghaladta. Igaz, hogy ezek kísérlet utján nyert mákony 7—8% külömbözetet mntat a keleten termelt mákony, szunnyasztó tartalmável szemben ; de tekintve azt, hogy az említett helyen gyűjtött mákony nem egészen a nyitott fejű mákfejekből gyüjtetett még másfelöl a vegyelemezés a gyógytár- ban használt egyszerű szűrle segélyével eszközölteti. Történt pedig e termelési kísérlet Pestmegye éjszaki részén s igy nagyon több mint valószínű, hogy melegébb éghajlatú túl a Dunán a mákonvtermelés több sikerrel jutalmazná a vele foglalkozókat. A máktermelés és olaj szükségletünk előállítására nézve pedig nekünk is a lianákok élelmességét kell elsajátítanunk, annyival is inkább, mert hisz elég tág tér kínálkozik ezen termelési ág üzésére a pliilloxera által kiirtott s parlagon álló szőlőterületek hasznosítására. RAKSÁNYI GÉZA. — Az olvadás a délelőtti és délutáni órákban szépen fogyasztja a havat s ha ilyen mérsékelt marad, akkor aligha lesz árvizünk. A reggeli órákban azonban az éjszakai fagy még mindig veszedelmessé teszi az ufakat, különösen ott, a hol a háziurak gyé- mánlpornak (ártják a hamut. — A dunai közlekedés a főmérnökség jelentésű szerint tegnap ismét veszélyesebbre változott a nagy olvadás miatt, ugy hogy csakis az ovatos személyközlekedést véleményezte megengedhetőnek. tett gazdaságokban a tehenészet is v rágzásnak iudulua, s ezek által a ft város jó és olcsó élelmezéséhez uei kis mérvben já&ulna. Nem kiesinylendő az Eszergoinms létesítendő kapcsolat által elérhető áru- személy- és posíaforgalom som, vala mint az esztergomi kitűnő csorépzsindel és téglagyár is szép jövőnek nézhetni elébe. Mindezek felett, legnagyobb bordéré vei bírna a dorogi s esetleg a csolnok és tokodi szén telepeknek a fővárossal való rövid összeköttetése, mert a távolság alig 35 kilométert tenne ki s a csekély vitelbér az aránylag rövid pályán, rendkívül előnyére válnék a fővárosi fogyasztó közönségnek, valamint a gyáraknak 8 az uj pályának magas jövedelmet biztosítana. Ezenkívül a létesítendő mészégető telepek és a vasút mentén fekvő községek, nagy mennyiségű kőszenet fogyasztanának. Minthogy pedig Budapest jobbparti része, az eddigi puhatolások szerint mintegy 5 millió mázsa szenet fogyaszt évenként ennek folytán nem is volna szükség a dorogi szenet a Dunán átszállítani, mert a létesítendő körvasúttal a jobb partot látná el tüzelő anyaggal ez uj vonal. Létezik még a pomázi határban közvetlen a tervezett vasútvonal mentén egy 5 méter magas és 5 méter széles Bauxit telep alig % méternyire a föld szine alatt. A Bauxit kiváló tűzálló anyagot szolgáltat, de az üzem csak vasúti összeköttetés folytán volna megindítható. A fővárosból Dorog felé igyekező még négy vonalra adatott meg az előmunkálati engedély. Ugyanis a Bia- Torbágyról, továbbá a Kelenföldről, a Lipótvárosi körvasuttal a Duna áthidalásával és a Fi lat őri gáttól való kiindulással. Mind a négy tervezet azonban egy bajban szenved, hogy Budapesttől Dorogig oly vidéket szelne át, houuói egyáltalában semmi jövedelemre sem számit,hatni, mert gazdasági termelése oly csekély, hogy saját szükségletét is alig fedezi, szőlői elpusztultak, s egyéb teherforgalmat s jövedelmet képezhető terményei teljesen hiányzanak. Ennélfogva a többi tervezetek csak tisztán a szénszállításra vannak bazirozva, inig a Pomázról kiinduló pálya, az egész vonalon dúsan jövedelmező termények és anyagok szállításáról van biztosítva. A szent-endrei helyi érdekű vasút igazgatósága pedig a legcoulansabb módon hajlandó a két pálya közös érdokét összeegyeztetni. Mindezek után, ha a tervezet a minisztérium által jóváhagyatik, miről a fentebbiek után kétkedni nlig lehet, ez esetben csak rövid idő kérdése marad bogy a fővárosi közönség üdülni vágyó részének a Pilis vidéke, e páratlan Eldoradó megnyittassók. TAKÁCH MIHÁLY. Honti levél. Ipolyság, febr. 17. »Ne szólj igazat, mert betörik a fejed U E régi közmondás — ugylátszik — Hentvánnegyében leli eredetét. De ha nem is itt, annyi bizonyos, hogy Hout- megyének tejjel s mézzel folyó földjén nem egy igazságszerctő ember érezte már évek hosszú során keresztül eme mondás mázsás súlyát. Emlékezni fognak e lapnak m. t. olvasói arra a rövid tudósításomra, illetőleg reflexiómra, a melyet az uj honti főispán installácziójára és az Ipolysági elöljárók — nevezetesen a bii'ó megválasztására vonatkozólag tettem. Sem személyeskedés, sem más érdek, csupán az igaz meggyőződés és őszinte igazságszeretet vezérlé tettemet a közlemény megírásánál. Csak azt egy biró- választást, mint oly tényt, említettem
