Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 13. szám
a herczegprimási széknek hagyta, arra az esetre, ha az állam valamikor átvenné a papi vagyont s ez által a herczegprim;is elesnék óriási jövedelmeit Ól. Az alapítvány szerint a pénzt mindaddig kamatoztatni kell, mig ez az eset be nem következik. Az erre a czélra letett alaptőke, kamatok kamatjaival ez idő szerint meghaladja a két milliót. Simoniak erről a titkos alapítványáról csak az elhunyt herczeg- primás legbizalmasabb emberei tudhatnak. Valószínű, hogy az óriási alapítványról a prímás titkos intézkedést liagyott hátra, melyet nem szánt a. nyilvánosság elé. Do, hogy a több milliós alapítvány az angol bankban létezik, az bizonyos.« Hogy mi a tudósításban a valóság és mi a képzelet, azt köveLkoző értesítésünk elég részletesen elmondja. — A prímás hagyatéka. Az üresedésben levő esztergomi érseki szék számvevő hivatala Boncz Ferenez min. biztos és Rosszival István kanonok, mint káptalani biztos vezetése alatt csöndesen, de tevékenyen működik a prímás székvárosában. Az eddigi munkálatok legfőbb eredménye az, hogy az érseki törzsvagyon fölvétele négymillió kétszázezer forintban már megtörtént s a nagy tőke kezelése az esztergomi főkáptalanra szállott. Az óriási türzsvagyonból föld- tehermentesitő és regálé kötvények teszik ki az oroszlánrészt. Egyedül regálé kötvényekben e g y m i 1 1 i ó li á r o m- s z á z h a r in i n c z li á r o m e z e r fi t gyarapítja az érseki törzsvagyon!, mely a jövő érseknek egymagában is száz- húszezer forintnyi évi jövedelmet biztosit. A miniszteri biztos és a kápt. \ gondnok közös megállapodással intóz- [ kednek a gazdátlan érseki szék körül. l A székváros értékeinek lelettározását i már be végezték s most csak az ol válj dást várják, hogy az uradalmi gazdáét--sági épületeket is fölvegyék. A nagy 1 havazás miatt valamennyi gazdasági b épület ez idő szerint még föl nem veti hető. Borokban — fundus instructus g gyanánt — nyolczezer akó körül van; t> ebből az esztergomi érseki pinczében :o czerötszáz hektolitert találtak, a többi :íj az uradalmi pinczékben s a legjava DCzéthényben van. A borokról minden i valószínűség szerint úgy fognak intéz- tíkedni, hogy költséges kezelésük helyett iéérlékesíteni fogják s a vétel összegével ßa törzsvagyont gyarapítják. Az eddigi fiimunkálatok feldolgozása körülbelül 4-5 itiuapig fog tartani, azután a budavári Bqpalota felvételére kerül a sor. Rövid biidö múlva igen fontos gazdasági tiszti llíállásokat fognak betölteni. Kinevezés dallá keiül ugyanis a prímás főpénztárosa a az eddig egyesített intéző és főszám- ewevő állást elkülönítik. Ma és február cll5-éu az összes uradalmi tisztviselőket 9(.berendelik, bogy a miniszteri biztos és )I a főkápt. gondnok előtt letegyék az esküt, dhlíielőtt a budavári palota hagyatékára isiierülne a sor, a számvevő hivatal az s8B8ztergomi érseki hajóhidat veszi föl, anuelyet a propeller társulat tart bérben. ^ priinási palota minden nélkülözhető 93iselédjét elbocsátották s csak a leg- üszükségesebbeket tartották meg. Az Isasztergomi érseki palota kocsiszínéből átvettek az érsekség számára egy disz- öLintót, egy bórmálási utazó kocsit, egy nöönnyebb fedelű hiutót és tiz diszlovat sz összes szerszámokkal. A kocsisziu iiinindeu egyéb hagyatéka a prímás ro- jflconaió, a kik már mindent át is vettek, q .. prímás naplója latin kéziratban és íéfc kötetben a főkáptalan őrizetére ftieerült. Minthogy pedig az egész napló esözelmult eseményekre s főkép élő meemélyekre vonatkozó szubjektív ész- jöTvételekből áll, ismertetése vagy részeken való közlése szóba sem kerülhet. — Majláth György gróf főispán elnöklete alatt kedden közigazgatási ülést tartottak. — Hamvazó szerda. Tegnap reggel megkondult a főszékesegyház nagy harangja és szomorú szóval figyelmeztette a vigadozókat, hogy gondoljanak a böjt komolyságára. Elvágták egyszerre a farsang vidámságát. A báli termek emlékére hamu esett: elmúlásunk hiv- ságunk, gyarlóságulnk figyeImeztetője. A hosszú böjtben azonban sokáig fogják visszaidézni a rövid farsang emlékét. A hitelszövetkezet febr. 22-óu a Fürdő-vendéglő nagyiennébon fogja megtartani rendes közgyűlését. — A városi vészbizottság a polgármester elnöklete alatt megalakult. Tagjai: Sarlay, Kollár, Frey, Padi, Nagy, Scli ön beck, Laiszky, Szálkái Tóth, Fekete, Brutsy, Horváth Mihály, Bren- ner, Marosi. A rendőrkapitány előler- josztésére határozatba ment, hogy azon esetre, ha a Duna állása a 10 —11 láb magasságot eléri, az ároksori zsilip elzárandó és az olvadás utján származó hegyi viz eltávolítására a gőzszivattyu felállítandó. Ha a Duna magassága eléri a 17 lábat, a bekövetkezhető vész jelzésére két mozsárlövés dördül el. Midőn a viz 15 lábnyi magasságra, emelkedik, a helybeli és a diniainelléki vízmagasságról beérkező jelentések, a közönség tájékoztatása czéljából a városház kapujára kifüggesztendők. A bizottság rendelkezésére megfelelő szánni katonaság kérendő az ezredparancsuokság- tól. A városi vizeken létező járóművek és az ezekkel bánni tudó egyének üssze- irandók. Midőn a viz magassága 18 lábra emelkedik, ezt bárom mozsárlövés jelzi s a vészbizottság állandóvá válik. Ekkor az árterületen el helyzet t vízi járóművek a vészbizoltság tagjaiból kiküldendő egyének vezetése alá helyeztetnek. Az árterületekre őrségeket rendelnek. A vizlepte utczák házainak ablakai egész éjjel kivilágitandók. Az utczákou tutajokból járó ut készítendő. Az Angyal-utcza szükséghez képest el- sánczolandó. A vágóhidat Szentgyörgy- mezore helyezik. A Pap-kert jenéi levő sánezot nyomban elkészítik. A vészbizoltság ez intézkedések meghozatala után feloszlott. — Simor-anekdóták. A herczegpri- másról gyűjtött össze egy sereg anekdotát. NikolényiJózsef marczali plébános. Itt közlünk egynéhányat a javából, a legjellemzőbbek, a legjobb izüek közül: A boldogult prímás mielőtt esztergomi palotája föl épült, éven kiút, ellátogatott, Dejtárra is, hol rendesen egyik legkedvesebb tisztjéhez, Ti 11 man n Károly felügyelőhöz szállt. Ilyenkor aztán be- kocsikázta kerül fekvő birtokait s rendesen szörnyű jókedvűvé tette az, hogy gnzda lehet teljesen nehány órára. 1878-ban egy ilyen alkalommal éppen Szent-János pusztáról visszajőve!,, midőn a hintó egy kovácsmühely előtt haladt el : — »Hát ez miféle épület?« kérdé a prímás Tillmannhoz fordulva. — »Kovácsmühely, kegyelmes uram.« — »Látszik, hogy ritkán fordulsz meg a fővárosban — mondotta a prímás — ott ezt már régen patkóidénak hívják!« Néhány perez múlva a temetőhöz értek. — »Hát ez miféle kerített hely?« — »Ez a temető kegyelmes uram,« — felelt a felügyelő. — »Nem temető ez hallod, hanem — elpatkolda.« — Egy elpusztíthatatlan jókedvéről és talpraesett mondásairól hires vidéki plébános látogatott el egy ízben Esztergomba, tisztelegni a prímásnál. Az aulában a portástól fölfelé, mogorva ábrázattal fogadta mindenki. — »Ö emineueziája — mondták — már három napja senkit sem fogad s annyira rosszkedvű, hogy szavát se hallani!« Be sem akarták jelenteni: de a plébános nem tágított, odaállt az ebédlő ajtajához és várt. Fél kettő tájban a kardinális a legkomorabb hangulatban jött be ebédelni s midőn meglátta a kézcsókra közeledő papot, igy szólt: — »Hát te mit alkalmatbuikodol, hiszen megmondottam, hogy senkit sem fogadok ! — »Fontos végezni való volna, kegyelmes atyám... és a harmadik vármegyéből jövök.« — »Jó, menj tehát a városba, ebédelj meg s majd ebéd után elmondhatod a bajodat«. — »Fél kettőre múlt kegyelmes atyám, ilyenkor a fogadóban levest sem kaphatni már«. — »Nehogy miattam éhen ha'j, felelt a prímás, hát maradj itt !« A második fogásnál voltak már, a nélkül, hogy a prímás csak egyetlen szót is szólott volna. Ekkor a hívatlan vendég int a felszolgáló huszárnak, vissza hozatja a tálat és szed belőle másodszor is, még pedig módosán. A harmadik fogásnál hasonlóképpen cselekedeti. A bíboros csak nézi, nézi, de még mindig nem szól; midőn azonban a negyedik tál ételt is megrepelálta, nem állja tovább, hanem oda szól: »Te talán három napja sem ettél, hogy ilyen farkas-étvágyad van!« — »Bizony, kegyelmes atyám, az én rossz plébániámon egy hét is elmúlik, inig az én jó étvágyamat egyszer is kielégíthetem; azt gondoltam tehát: hol lakjam jól, ha eminencziád asztalánál sem!« A jég meg volt törve, a bíboros mindjobban felvidult s asztalbontás után a legkedélyesebben társalgón udvari papjaival és a hívatlan vendéggel, kihez, midőn dolgozószobájába (ávozott, igy szólt: »Es most jöjj, hadd végozziik el azt a fontos dolgot, mely miatt idefáradtál.« — »Már el van végezve, kegyelmes atyám.« — >EI-e ? hiszen még el sem is mondtad !« — »Az aulába jővén, hallottam, hogy eminencziád a legborusabb kedély hangulatban van. Én, mint eminencziád- nak hű fia, kötelességemnek tartottam az életröviditő vendég elűzését tehetségem szerint megkísérteni és — a mennyiben ez, legyen hála azlstonnek, sikerült is — fontos dolgomat elvégeztem.« — »Ember vagy fiam ! — inondá a prímás. — »Máskor is eljöhetsz, de ha nem fogadlak, legalább a konyhán szólj be, hogy többet tálaljanak.« — A Popper-féle tervezett házasság ügye még élénk emlékezetében van az újságolvasó közönségnek. Több lap közölte akkor azt a hirt, hogy Popper báró a római kúriának 100,000 frtot fog fizetni a dispenzáczióért. A prímás hol mosolygott, hol toszanko- dott ezeken a mende-mondákon, midőn azonban egy par excellence egyházi lap azt irta, hogy Popper nem 100 ezeret, hanem csak 20 ezeret fog fizetni, bo- szankodása tetőpontra hágott. »No, ez már mégis sok! ügy tesznek ezek is. mint illő tempore a soroksári elöljáróság, melyet midőn a lapokban megtámadlak, hogy tüzifecskendőjük tele volt krumplival s az oltásnál nem lehetett használni, tiltakozott a hamis vád ellen, mert — úgymond — csak félig volt krumplival.« — Néhai Molnár János szenl-györgymezei plébános, kit a megyebeli papok és világiak egyaránt csak Peczi Marczi néven ismertek, igen zokon vette, hogy a mig tanítványai közül egész sereg főpap került ki, ő az esztergomi központ tőszomszédságában sem birt zöld ágra vergődni. Épen az egyik pozsonyi stallum volt üresedésben, mi természetesebb hál, mint az, hogy Marczi bácsi erősen ütötte a vasat. A prímás, kinek ezzeágában sem volt Marczi bácsi kinevezése, lefestette előtte a hurczolkodás életrOvidító, szörnyű kellemetlenségeit, melyről a magyar közmondás nem hiába tartja ; három hurczolkodás egy égés ; majd példákkal illusztrálta, hányán múltak ki időelőtt, mert öreg korukban levegőt változtattak. Mind hiába, Marczi bácsi mindenre tudott kádencziát mondani.« Különben is — végzé a prímás — az egész világ tudja, hogy esperes ur Molnár, a molnárnak pedig legjobb, ha megmarad a Duna mellett, maradjon hát csak továbbra is Szentgyörgymezőn.« »A mi azt illeti kegyelmes uram, én mint Molnár a Dunamellől nem is kívánok távozni, csak a malmot szeretném feljebb (t. i. Pozsonyba huzatai, mert ezen a nyomorult Szentgyörgymezőn alig van mit őrletni !« Jól megfelelt, de azért kanonok még sem lett belőle. — Hány lap van a világon? A sajtó hatalmát, hatalmának terjeszkedését számokban mondja el id. Szinnyei Jezsef, a múzeumi hirlapkönyvtár nagy- szorgalmú őre, ki, mint minden évben, úgy ez idén is elkészítette rendes hirlapstatisztikáját. E statisztika szerint, melyet a Vasárnapi Újság közöl, 1891. január elején 645 magyar hírlap és folyóirat jelent meg. Ezek közül Budapesten 298, vidéken 346 s a külföldön 1 (New-Yorkban). A magyar újságírás fejlődése tudvalevőleg 1780. óta folyik; akkor jelent meg tudniillik az első magyar újság: Path Mátyás »Magyar Hirinondó-«ja. Az egész földön átlag 41,000 hírlap és folyóirat jelenik meg s 36,318 emberre esik egy. I«' 101.101.(")S S'/IWKKS'ZTA : KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. Lakás. Az úgynevezett »magyar-agen tia,« mely áll 3 utczai, 2 udvari szoba, 2 konyha, egy éléskamra és egy nagy üveges verandából, hozzátartozókkal együtt azonnal, avagy április 24-től bérbe adandó. A D.-G.-T. ügynöksége. Budapesti levél. A farsang elmúltával bekövetkeznek a komoly élet gondjai, közeledik a tavasz, a húsvéti ünnepek s a farsangon kötött ismeretségek folytatásaként az eljegyzések, s mindezekkel kapcsolatosan a különféle alkalmi s kiházasitási szükségletek beszerzése. Ez irányban óhajtunk tisztelt olvasóinknak nehány előkelő s jóhirnevü budapesti czéget figyelmébe ajánlani, hol megrendeléseit teljes nyugodtsággal eszközölheti. Kiházasitási kelengyék valamint mindennemű fehérneműek, vásznak és szőnyegáruk bevásárlására legjobban ajánlhatjuk az 1802. óta fennálló, országszerte ismert és jóhirü Kunz József és Társa vászonkereskedését, Budapest, Deák- és Erzsébettér sarkán. E régi szolid czég nagy bevásárlások folytán azon helyzetben van, hogy vászon- és pamutárut, mindennemű asztal- nemüeket, u. m. abroszokat, asztalkendőket s törülközőket igen jutányos áron adhat el. Minden fehérnemű, vászon, szőnyeg sat. elsőrendű és legjobb minőségű, s szabottan jutányos áru, úgy, hogy a vásárlót csalódás nem érheti. Árjegyzék és minták kívánatra bérmentve küldetnek s vidéki megrendelések a leggondosabban teljesítetnek. A majolika-festészet, egyik legkedvesebb és legczélszerübb műkedvelési foglalkoztatása a hölgyeink és ifjainknál, ma már oly széles kört hódított, miszerint az ahhoz szükséges festékek és eszközök majdnem minden házban nélkülözhetetlenek. Ezek megrendelését legjobban ajánlhatjuk Wo- czasek Kornél (ezelőtt Hubert J. M.) festékkereskedéséből, Budapest, IV. Ivároly- utcza 11., hol mindennemű majolika, valamint aquarell-, tubus-festék- és festőeszköz a legjobb minőségben s legjutáuyo- sabban kapható. Zomán'czfestékek, olajfestékek óncsövekben, festő-ecsetek és vásznak s mindenféle kellékek, továbbá asztalosok, mázolok és egyéb ipari czélokra szükséges mindennemű festékek a legnagyobb választékban kaphatók. Árjegyzék kívánatra díjmentesen küldetik, A valódi csipkék, csipkeruhák valamint csipkefüggönyök vegyi tisztítása legszebben és legjobban eszközöltetik az e tekintetben egyedüli specialista Lolír Mária ezelőtti Kronfusz vegyészeti tisztító és müseljem- festö intézeteben (Epést, IV. Ferencziek