Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 103. szám
Si mór emléke. Esztergom, decz, 24. Négy hót múlva éppen egy óve lesz, hogy Simor János herezegprimás., kinek neve mindig ott volt a karácsonyi jótékonyság névsorában, örökre meg- e/.iint élni. I)e emléke főn marad alkotásaiban s jóiókouysága tovább ól óriási alapítványai gyű möl esőzésében. A karácsonyi ünnepek igen alkalmasak arra, bogy magunkat a kiválóbb erényekben gyakoroljuk.. Éppen azokban, melyekről a hétköznapi élet közönséges hangulatiban igou könnyen meg szoktunk feledkezni. Nincs könnyebb, mint hálát emlegetni, mikor a jótékonyság verőfónyét élvezzük s nincs nehezebb, mint hátát, gyakorolni önzetlenségből, érdek nélkül, mikor a bőség forrása már kiapadt. Hogy mivel tartozik éppen Esztergom városa a boldogult herczegprimás- nak, azt nevezetesebb alkotásainak fölsorolásával akarjuk illusztrálni. Közel negyedszázados érseksége alatt Esztergomot első sorban is primási rezidenezia várossá tette. Emlékezzünk esak vissza arra, hogy a koronás királytól kezdve az ország hány fényes nevű embere járt Esztergomban a közel múlt esztendőkben. Azután ki fejezte be s ki díszítette a bazilikát fejedelmi bőkezűségével, ha nem Simor? Ki avatta díszes kápolnává Szt. István elhagyatott szülőhelyét ? Ki építtette a primási palotát ? Ki alapitolta meg az érseki múzeumot? Ki alapította az esztergom- városi szegény nép számára az elemi iskolákat és ovó-iiitézeleket, melyeket hatszáznál több szegény gyermek látogat ? Kié a szentgyörgymezei kórház és árvaház, a leányiskola és óvó-intézet, ha uem Esztergomé Simor János jóvoltából ? Ki adott a városi szegényeknek hanninczezer forintos alapítványt? Ki akarta alkotásaival Esztergom számára biztosítani az érseki székhelyet minden időre ? Sokat mondhatnánk még, de a valódi kegyelet szükbeszédü s az igazi hála nem szorul nagy szavakra. Komárom haladása. Esztsrgom, decz. 24. Tiz esztendőn keresztül deklináltuk folytonosan azaesztergomi redout kérdését. De az ideális óhaj nem valósodott meg. Vagyonos elemeink nem nyitották meg az adakozás forrásait s az eszme nem került ugyan ad acta, hanem legalább is egy termékenyebb kor örökségébe. A mostani nemzedék szegény nagyobb konczepcziókbau s a vagyonos osztály mostoha az áldozatkészségben. Esztergomnak nincs színháza. Nincs tisztességes kávéháza. Nincs megfelelő nagyterme. Nincs vigadó épülete. Az arena csak nem megy bele a milló- níuinba és mégis semmi érdeklődést sem tapasztalunk az igazi kulturváro- sok első alkotása, az állandó színház megvalósításáért. Viszonyainkhoz képest nekünk olyan nagy középület kellene, mely csinosan berendezett állandó színházi helyiséget, nagy tanácskozó termet, díszes vendéglői, tisztességes vendégszobákat s egyesületi helyiségeket foglalna magában. Ez volna a redout. Helye a mostani Saskaszárnya. Frontja a Széchenyi-tér, kertje a Duna felé. Hanoin hát hol van hozzá a lelkesedés ? És hol van hozzá a mi Esztorházynk ? Komá,romnak meg van a Maecenása és meg Viin a szerencséje. A pompásan haladó szomszédvárosnak országos állandó hídja most épül, kiállítása csak az imént bizonyította be a megye és város hatalmas versenyző tolietségét, szóval fejlődésre és virágzásra hivató ttságát. Irigyeljük Komáromot, de örvendünk haladásának. Komárom már mogolőzött minket s éppen azért már most haladása, nyomdokában kell járnunk, hogy vissza ne maradjunk. Komárom legújabb vívmánya egy hatalmas középület, melynek története a következő: Esztorliázy Miklós József gróf, ko- márommegyei nagybirtokos, a hires sportsman és a tatai várszínház megalapítója, szép ajánlatot tett Komáromnak. 0 ugyanis hajlandó saját költségén a város területén egy monumentális épülőiét építeni, a melyben állandó színház, vendéglő, vendégszobák, kaszinó, étterem, kávéház, gőz-; és kádfürdők lennének a kor igényeinek megfolelőleg berendezve. Azonkívül az épület udvara fedett és tél- kertté lehot ál alakítani a tervezet szerint. A tervezet benyújtásával egy idei jiileg azt a kérelmet terjesztette a városi tanács elé, hogy ez épületnek, mely n várost nagyban fogja díszíteni, ingyen telket és 50 évig községi adó- j meníességet, az épülőihez a vaspályán érkező épület-anyagoknak pedig a dunai hídon kei észtül vámmentességet, és átfuvarozást adjon. Azonkívül a városnak kötelességévé tette, az épü'et körül a Duna mentén 5 év alatt a kő-, vezést teljesíteni. A városi tanács közgyűlésben vette tárgyalás alá Eszi er- ( házy Miklós gróf ajánlatát és föltételeit, a melyeket a gróf intencziójának meg-, fölelőleg a pénzügyi bizottság véleményezése alapján egyhangúlag magáévá telt és azok teljesítését megszavazta. Az épület FeszLy Adolf országgyűlési, képviselő műépítész tervezete szerint fog készülni s 300,000 frtba kerül. Esztergom szegényei. Esztergom, decz 24. i A ki szeinébo akar nézni a nyomornak, az menjen ki a nép közé, lépjen be egy nádfödeles házikóba s otthon | fogja találni a leírhatatlan szegénységet. Nem koldusokról értekezünk, mert azokat nincs miért féltenünk. Jól tudnak azok tolakodni s igy észreveszik őket azok, a kik a hivatalos alamizsnákat osztogaiják. Hanem az igazi szegénység érdekében emeljük fel szavunkat. Az igazi szegénység nem koldul, nem tolakodik mert szégyenli ínségét. Tudna és akarna dolgozni, de hol vannak Esztergomban tél derekán keresetforrások a nép számára ? Gyáriparunk nincsen, munkásosztályunk sem lehot s igy van tönkrement földmi vesosztályunk. A napokban a polgármester karácsonyi segítséget osztott szét a szegény nép között. Száznál több rongyos, beteges öreg asszony várakozott a városház folyosóján. De egyetlenegy férfi sem. Ezek a vén asszonyok nem szégyenük a tisztes alamizsnát elfogadni fiaik és leányaik számára, a kik szégyenük a koldulást. A jótékonyságot gyakorló összes egyesületeknek kollene közös gyülekezetei tartani István bácsi elnöklete alatt, hogy igazi szegényeinken segítsünk. Hosszú a tél s a ki rögtön segit, az többszörösen gyakorolja a jótékonyságot. Chinai mondások. Előkelő emberek, akár egész egy várost felgyújthatnak. A szegény emker még a lámpáját sem gyújthatja meg. % . Könnyebb meglátogatni barátainkat, mint velük élni. Mind a tiz ujjad nem lehet egyforma hosszúságú. Jobb hazamenni hálóért, mint bal után a vízbe ugrani. A vörösorru embert, ha sohasem iszik egyebet víznél, mégis részegesnek tartják. A vasutas Esztergom. Esztergom decz. 24. 1891 nevezetes évszáin Esztergom történetében, mert akkor robogott be az első vonat esztergomi síneken a város azon részébe, mely csak száz esztendő múlva fog kiépülni. De még nevezetesebb lesz az 1892- ik esztendő, mert akkor már egyenes összeköttetést kapunk Budapesttel. Az Esztergom-füzitői vasút nyugatra gravitál, a Budapest-esztergomi az ország szivébe lör. Az uj vasúti összekötiotés kezdeményezője Szeniczey Ödön tolnamogyei paksi országgyűlési képviselő, a ki mögött egy öt millióval rendelkező franczia konzorezium áll. Maga az uj vonal az angyalföldi körvasúiból indulna ki Ó-Budán által Vörös várra, innen Pilis-Csabára, azután Leányváron keresztül Doroghra. Dorogiéi az uj esztergomi kész vonalba torkollanék bele. Mogiörtónt már a közigazgatási bejárás is Szóval az uj vasuti összeköttetés egész komolyan indul s tavasszal már meg is kezdi a munkálatokat. — Az Élet a fiatal magyar fudós óriások orgánuma, moly szinte roska- doz súlyos cs tartalsmas közleményeitől. — A Magyar Salon nélkülözheiet- 1 on bázibaráija minden előkelő magyar úri családnak, a hol nemcsak pronumo- rálnak, de olvasnak is. — Az én újságom a legfiatalabb Magyarország öröme és útmutatója. — A Borsszemjankó a legszellemesebb magyar élezlap s mint ilyen nélkülözhetetlen a mindennapi élet konyhájáról, mert teli van attikai sóval. Ezek a mi mindennapi és heti lapjaink már hosszabb idő óta s igy jól ismerjük és szereljük valamennyit. Ezeket ajánljuk olvasóinknak is, ha napilapra, keli folyóiratra vagy szemlére van szükségük. Valamennyi jól kipróbált vállalat s mindegyik jelentékeny lényező az irodalomban. A t előfizetők nem fognak csalatkozni házibarátaikban, mert ezek nemcsak szórakoztatnak, ha nem szöklötnek is, mint a kitűnő házibarátok hivatásuk befejezett magaslatán. Megszöktetik ugyanis az unalmat és a kártya kompániákat. A hol pedig unalom és kártyakompánia nem lesz az uj esztendőben, ott szellemesebb és megelégedettebb életre is fognak szóit lehelni a legtiszteltebb előfizetők, a kiknek most minden újság udvarol. Valóban — el kell ismernünk, hogy az ő kegyüktől és szeszélyüktől függünk mindannyian, a kik hivatásunk szerint tollat forgatunk. Maga a koreskodeleiníigyi miniszter, Baross Gábor egy millióval járul az uj vasút kiépítéséhez. A főn maradó közel milliót a főváros, József főherczeg az érdekelt vonalmenti birtokosság s részben Esztergommegye és városa adná össze. Az uj vasútépítés nagy természeti akadályokat lesz kénytelen legyőzni óriási alagutakkal és vajatokkal. Do adja az ég, hogy már a jövő évhon meg legyen a fővárosi összeköttetés s akkor Esztergom mégis csak rá lesz kényszerítve a rohamosabb haladásra. A t. előfizetőkhöz! Eaztevgom, decz- 24. Carneval tábornokaihoz. Esztergom, decz. 24. Karácsony után intézik el nálunk a farsangi naptárt Carneval tábornokai, az örökös l.ánczreudezők s a vidám mulatság tervezők. Az összes egyesü lelek a komoly advent vég in veszik észre, hogy társadalmi kötelességeiket le kell róni. Meg kell élénkíteni az életet, a családok vidám farsangi élveket óhajtanak, a szép kajadonokat látni akarja a világ, a szorgalmas szellemi munkások egy kis üdeséget keresnek mások vidámságában. Szóval szórakozni akar a világ és el végi é is jól teszi. Erre való a farsang. így hívják Magyarországon a napilapok s az időszaki folyóiratok fen tartó oszlopait, a mennyiben nálunk még mindig nem honosodott meg a hírlapoknak uton-utfélen való nyilvános árulása, mint például Augolországban, Franczia- és Olaszországban, hol épen azért egészen más természetű journálistikai viszonyok is vannak. Nálunk a t. előfizetők biztosítják a lapol. Másutt a kitünően szerkesztett egyes számok százezrei biztosítják egész városok tömeges vásárlóit. De hát milyen lapokra prenumerál- junk ? — A Budapesti Hírlap a jó magyarsággal megírt velős közlemények előkelő közönségének tetszik. — A Magyar Hírlap a bátran kimondott elvok publikumában hódit. — A Pesti Hírlap a csevegéseket, a könnyedén odavetett apróságokat és pikantériákat kereső előfizetők lapja. — A Nemzet a szabadelvűpárt széles stílusában dolgozó, előkolő, gavallér napilap azoknak való, a kik alapos iuformácziókat szeretnek első kézből. — A Hét a franczia esprit tisztelőinek s a salón-stil kedvelőinek orgánuma. — Az Ország-Világ a legélénkebben szerkesztett képes hetilap akárhány száma valóságos irodalmi esemény, mint például a mostani karácsonyi füzet, mely a Petőfi társaságot mutatja be. A jókedvű ember adakozik legszívesebben. Ezt bizonyítja a tornaegyesület hatalmas bazárja, ezt a tisztikar hernalsi és pólai czélokra rendezett vigalma. De minthogy még egyetlen egy báli rendezőség sem határozta meg a jótékony czélt, éppen időszerűnek tartjuk Carneval összes tábornokait arra kérni, hogy Esztergom szépítése javára rendezzék a jövő farsangi vigalmakat. Van ugyan szópilőtársulatunk, de az nagyobb anyagi erő híján vérszegénységben s igy erőtlenségben szenved. A vasuti összeköttetések ide fogják lassan terelni a nyaraló fővárost. Csi- • náljunk tehát jóhirnevet Esztergomnak i sétatereink rendezettsége, kiránduló ho- - lyeink gondozottsága és városunk tisztasága által. Sok vigalom szokott lenni a farsang alatt. Ha mindegyik rendezőség csak néhány forintot juttat a város szépi--j tóséro, már is szép sikert lehot belőle o fölmutatni. A báli termők nálunk nemcsak a45 vigalom, hanoin a jótékonyság csűr—4 nolui. A régibb Esztergom sok szépq- czélt valósított mog összetánczolt gara—jj sokkal. Annál többet kellene tennüuloü nekünk, az újabb generáczió tagjainak,,ií kiktől a korszellem sokkal többet kö-ö velői s a kik még nem estüuk kbl egészen a hatalmas Carneval herczegjy kegyeiből. ül na