Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 94. szám

Az esztergomi állandó hid. Az utolsó években Magyarországon történt nagy óbb szab ás u építkezések közé mindenesetre a befejezés felé közeledő komáromi Duuahid is sorozandó. Az uj hid —• a pozsonyi Ferencz József- bid testvére — Komárom városát, mely eddigelé izoláltságánál fogva fej­lődésben tetemesen meg volt akadá­lyozva, jobb jövő felé vau hivatva ve­zetni s a Komárom átellenében fekvő Uj-Szőnynek is bizonyára szép lendü­letet fog adni az által, a két község­nek egy törvénykezés alá s egyéb te­kintetekben nyilvánuló egyesítését is lehetővé fogja tenni. Az évnek nagy részén át, tudniillik — az erős jég­zajlás Miatt — a posta és egyéb ösz- szeköLfetés csupán Érsekújvár felé volt fen tartható s ez is csak akkor, ha a Vág, Nyílra és Zsitva folyók minden­nemű közlekedést meg nem akadályoz­tak. Az állandó Duuahid tehát a köz­gazdaság, közigazgatás és törvénykezés terén felmerült hátrányokat és káro­kat van hivatva megszüntetni. A pozsonyi és komáromi hid mintá­jára fogják kiépíteni minden valószí­nűség szerint az esztergomit is s igy a komáromi állandó hid részletesebb ismertetésével megismertethetjük az uj esztergomi állandó hidat is. A komáromi hid 30 méterrel a mos­tani hajóhíd alatt épül és egyelőre! gyalogosok a kocsiközlekedés részére van szánva, oly széles méretekben való szerkezet mellett azonban, hogy annak idején (a pozsonyi vashidhoz hasonlóan) vasúti vágány fölvételére is alkalmas; loend. Hossrusága 415 méter. Költ-1 ségei kerek számmal 1 millió 200 forintra rúgnak. Az építés, illetőleg az első caeson montirozási munkálatai 1891. május 28-án kezdődtek meg s oly váratlan gyorsasággal haladtak, hogy alkalmasint a kiszabott befejezési határnap (1892. szeptember 4.) előtt néhány hónappal véget fognak érni. A Ind az uj-szőnyi parttól a vasúti vá­gányokon át az Erzsébet-szigetre vezet, melyet a győri Dunaág választ el Ko­máromtól. A győri ágon át fahíd ve­zet. Az uj állandó folyamhid 5 pillé­ren nyugszik, melyek 100 méternyire vannak egymástól. A kocsiközlekedésre szánt ut 5.80 méter széles. A pillérek 8 egészen 13.5 méter mélységben a Duna feneke alatt úgy nevezett kék agyagos alapon nyugosz­nak. A hid útja a folyam vízállásának 0 pontja fölött 15.78 méternyire van. Az uj-szőnyi vasúti állomás fölött a szoros értelmében vett Duuahid 48.50 méter hosszú, különös szerkezetű ivén át vezet. Négy lejtősen épült töltésűt fog a hidra vezetni és podig : egy fel­járat a sziget felől lesz, két fel járat az uj-szőnyi parton a folyammal halad föl- és lefelé, a negyedik Uj-Szőnyben, az igmándi országutba torkollik. A szigeten levő hídfő már be van fejezve, két folyampillér az árvíz-ma­gasság fölé ki van építve s a harma­dik pillér alapvető munkálatai is már október 20. óta készek. Az uj-szőnyi parton levő hídfő már a mostani ut magasságát túlhaladta. A vasúton át­vezető kél pillér alapmunkái hasonlóan be vannak fejezve. A vasszerkezeti munkálatok támasztására szolgáló fa­alkotmány az uj-szőnyi part felől a fo­lyamba már be van építve s a jelen­legi kedvező vízállás a munka gyors haladását támogatja. A cacson-ok munkakamarái 5 ivlám- pával és 100 izzólámpával villamosán voltak kivilágítva. Az egész építkezési hely hasonlóan villamos világítással van ellátva, mely­nek előállítására két dinamó-gép szol­gál. A cesotii munkálatoknál használt comprimált, levegő előállítására három kompresszor szolgált, melyek egyike — két gőzkazánnal ellátva — a szi­geten, a másik kettő, nagy lokambillalj ellátva, egy nagy tutajon volt felál­lítva, melyet az illető pillér felé húz­tak. A Dunán át s az egyes pillérek s a partok közt való közlekedésre az építő-vállalat tulajdonában levő kis gőzös szolgál. A kő építőanyagot a I siittői, almási, neuhausi és mauthaseni j bányák szolgáltatták. Az építésnél pe- j dig felhasznált és még felhasználandó ■ anyag mennyisége a következő: 15,000 i köbméter törmelékkő, 2500 kbm. fa­ragott kő, 200,000 db. tégla 9000 mótennázsa czeinentinész, 25,000 mm. vas, 2000 kbm. fa, 60,000 kbm. föld- anyag. A hidat a Gregersen G. és fiai czég építi. Mint építési főnök Gregersen György működik. A kereskedelmi minisztérium ré­széről ellenőrző közegül Zsedényi kir. főmérnök és Pichinger kir. mérnök van kiküldve. — A királyasszony ő felsége név­ünnepét a, főszókesegyházban ünnepi istentisztelettel ülték meg. A vármegye székháza s a városháza fel volt lobo­gózva. Az Erzsébet egyesület Major István püspök elnöklete alatt szintén ez napon tartotta meg közgyűlését. — A herczegprimás Győrött. Rég nem látott lobogódiszt öltött a város Vaszary Kolozs herczegprimás megér­kezése napján. Csütörtökön és pénte­ken a különböző küldöttségek tisztel­gését fogadta ; ezek között első sorbau a beuczések győri székházáét, melynek nevében Francsics Norbert üdvözölte « ékes beszéddel, melyre a herczegpri­más alig tudott a meghatottságtól vá­laszolni. Könnyek közt jelentette ki, hogy szerelete változatlan marad és hogy mindig a szerzetesi rend fekete ruháját fogja viselni. Pénteken 9 óra­kor elsőben is Zalka János megyés püspököt látogatta meg. Látogatása alatt a püspökvárra kitűzték a nem­zeti zászlót. A fogadás tiz órakor kez­dődött. A győri kalh. autonómiához intézett beszédében főleg azt emelte ki, hogy a függő kérdések megoldá­sánál a béke és szeretet fogja vezé­relni. Roppant lelkesedést keltett az a kijelentése, hogy a néptanítók ár­váinak nevelése ezé íjából 100 — 120 gyermekre szóló alapítványt tett. A protestáns felekezetek és a zsidó hit­község küldöttségeit a szeretet és béke szavaival fogadta és működésében jó­indulatukat kérte. — A hédervári es- peresi papság előtt kijelentette, hogy nem a méltóságot fogadta el, hanem ő Felsége parancsából a gondokat vál­lalta magára,. Jól tudja, hogy a pap­ságnak igen fontos kérdése vár meg­az esztergomi főgymnásiumban taní­totta a történetet. Nagy örömmel vár­tuk az órákat, de még nagyobb lelke­sedéssel készülődtünk az önképző-kör gyűléseire. Vaszary volt az önképző­kör lelke. Gyújtó szavai, hazafias aphoriz mái m eg te r m éken yi tették fogé­kony szivünket. A legérdekesebb théma, melyet Vaszary Kolozs az önképző-kör tehetségesebb tagjaival kidolgoztatott, ez volt : «Nagyon rósz időket élünk, de hogy a magyar nemzet el nem vész, oly igaz, mint hogy egy Isten őrködik fölöttünk.» Nagy öröme telt benne a Bach-korszak jeles tanárának, midőn azt tapasztalta, hogy a hazafias dol­gozatot majd minden tanítványa be- adta. — Végső tárgyalást tart az érseki javak állami gondozója, Boncz Ferencz miniszteri tanácsos f. hó huszonharma- dikán, Eszlergomban. A végső tárgya­láson a hold. herczegprimás örököseit Mátyásévszky Kálmán és Ozorai Iózsef ügyvéd képviselik. Jelen lesznek a főkápialan részéről Rosszival, Pellett és Greffl kanonokok valamint a vég­rendeleti végrehajtók: is Baj »er Lajos és Mészáros Károly priinási ügyész. A lebonyolítás gyors befejezése után az összes érseki vagyont azonnal átadják az uj prímásnak, ki a javadalmakat már a királyi eskü letétel óta élvezi. — Sujánszky püspök. A hivatalos lap tegnapi száma közli Sujánszky An­tal praelatus kanonoknak czimzetes püspökké történt kineveztetését. Az esztergomi főkáptalan díszének, toalh. költészetünk Nesztorának kitüntetésé­hez örömmel sietünk gratulálni. — Egy megyei tisztviselő üd­vözlete. Kádár Gyula megyei iktató a következő üdvözlő levelet intézte Vaszary Koloshoz: Főtisztelendő és oldásra s ő a kongnia kérdés rende­zése elől nem tér ki, de erre a meddő vitákat nem tartja alkalmasnak. Ezt a kérdést tényleg rendezni fogja. — Sze­relet és szívesség vonult át a herczeg­primás minden szaván. Válaszai min­denütt lelkesedést keltettek. — Teg- n:ip a város és megye küldöttségét fogadta és estefelé Pannonhalmára utazott, kipihenni a hét fáradalmait.- Zalka János püspök pénteken dél­ben lisztelgett a herczegprimásnál. — Vaszary hazafisága. Az uj herczegprimás egyik tanítványától kap­tuk a következő érdekes sorokat. A hatvanas évek elején Vaszary Kolozs gjmcuuoitgii a uapau ui Mint református ember ugyan, de (N igymóltóságodiiak az esztergomi fő- ! gy in nási umbau volt hű tanítványa jNmgod a nagyember s örökemlékű kedves és jó szivű tanárom előtt mélyen hajolva meg ; — hamint jelentéktelen kis egyén is — el nem mulaszthatom, hogy Nagyingodnak nagybecsű név­napja s az isteni Gondviselés által édes hazánk egyik legfényesebb polczára emeltetése alkalmából — egyszerű őszinte szivemből fakadó üdvkivánato- mat ne nyilvánítsam, lelkem legtisz­tább mélyéből esdve az Egek Urához, hogy Nagymókóságodot a Krisztusi magyar munkásokra 1 . . . Mert bár most még rettentőbb pusztítással működtek vas­markokkal forgatott csákányaik: a gyáva ellenségnek sűrű revolver lövései ötöt kö­zülük megöltek, csakis Czonczó Tamást és sógorát menthette meg az odaérkező karhatalom, mely a vérengzést elnyomván ; a kevés számú életben maradott magyar­honi munkást oltalmába vette !!!... Szomorú szívvel hántolták el másnap el­hullott bajtársaikat a derék magyar mun­kások : a kik mellé azonban két annyi ide­gent fektettek le. De most már semmi bé­rért sem maradtak balsorsuk rettentő szín­helyén, hanem a bánj akezelőség őszinte sajnálatára, mely egy havi bért ingyen adott ki nekik : Amerika különböző városaiba szédültek munkát keresendő. Cz#nczó Tamás sógorával együtt többek társaságában San-fTanciskó’ba vándorolt, a lúd is egy havi "keserves várakozás után, mely alatt majdnem összes megtakarított filléreiket felélték : végre egy uj színház építésénél olcsó hér mellett alkalmazást kaplak. Azonban az itt töiwénteten soka­ságban jelentkező cliinai napszámosok olyan concurentiát csináltak nekik, hogy megél­hetésük kétségessé vált ! 8 miután itt meg négy társuk (összesen tizenketten jöttek ide) s ezek között Czonczó uram sógora a rosszul összetákolt állványról le­zuhanva szörny halállal múlt ki : innét is eltávoztak, tova hajtva őket sok keserű szenvedésnek és fokozódó nyomornak ret­tentő emlékeivel sajtoló Balsorsuk ! . . . Bezzeg megbánta már Czonczó Tamás, hogy elhagyta kedves hazáját ! . . . Hány­szor megsiratta kedveseit kiknek körében oly jól esett az ittenihez csak gyermek- játtékként hasonlítható becsületes mun­kája szerezte barna kenyér ! . .. S elgon­dolta, hogy otthon a maga ura volt, azt tett amit akart: itt pedig rabszolgával egyenlő napszámos, kit csak gépnek tekin­tenek, melyet haláláig használnak, kop­tatnak ! . . . Hiszen itt oly sivár, szívtelen, önző népek laknak, hogy a haldoklónak egy pohár vizet nyújtana a dolgai után sietve rohanó amerikai ! . . . Itt csak egy Isten uralkodik a pénznek rettentő s kegyetlen Istene ! . . . Boldog Magyarország, melynek munkásai még nem kénytenek oly test és lélekölö erőlködéssel keresni kenyerü­ket ! mint az itten boldogtalan proletár­sereg ! . . . Hisz’ itt a ki egy hetet munka nélkül, a mi gyakran megesik, eltölteni kénytelen : már veszve van feléli keres­ményét ! .. . Ha pedig betegség, éri ha élve eltemetkezik, mert itt sem hivatalosan kirendelt, sein önkéntes jószvű ápolóra nem talál ! Amerikában az emberbarát! szeretet ismeretlen ; ott csak az Énről bir fogalommal a jégszivű, önző yanke ! . . Hányszor eszébe jutottak a boldogtalan embernek a szerető hitves marasztaló sza­vai : ki most gyámot nélkül kénytelen fen tartan i a nagyszámú családot, melynek még egy l< raj ez ár segedelmet sem volt képes küldeni ! Míg ö körükben volt, sohasem hiányzott az egyszerű, de tisztes­séges élelem, s nem rongyoskodott egyik gyermeke sem. Most pedig ki tudja, hogy van ? ! . .. S bizony, bizony ha tudta volna a bol­dogtalan boldogságkereső, hogy mi történt otthon azóta, míg ö a Szerencse Isten- asszonyának elérhetlen szekere után sza­ladgál : inkább a nagy Oezeán fenekére ölte volna önmagát töprengéseivel együtt, mielőtt útnak indulna a most már igazán szeretett, s epedve óhajtott Magyarhon felé ! . . . Mert a kesergő hitvest reményteljes állapotában hagyván el ! az legutolsó gyermekével, ki őt szintén nemsokára kö­veté : gyermekágyban elhalt ! Legidősebb fia csak tizenegjr éves lévén, képtelen volt öt, kisebb nagyobb testvérét eltartani. A gyám pedig tág lelkiismeretiíí ember létére, a gyennekeltarthatást vetvén okul ; egyik darabka földét a másik után ado­gatta el ! . . . Utoljára már csak a házacska maradt az árváknak omló falaival, s kor­hadó te tej evei ! S a kenyérkereső család­főnek rövid távolléte után is már egykor boldog családjának helyrehozhatlan pusztu­lása következek be ! . . . Pedig ugyanekkor Czonczó Tamáshoz hozzászegődni látszott a szerencse ! Mert sek viszontagság után Bosztonba hányat­tatva : ott nagyneliezen egy vendéglőben háziszolgai állást kapott, ekkora már ango­lul is meglehetősen megtanulván ! Itt ugyan oly elmélyítő munkákat is kellett neki végezni, (mint teszem az emésztő gödör csatornáinak tisztogatása !) a minő­ket otthon drága pénzért sem tett volna meg : de hát jó jövedelmű állása kötel­meinek megfelelni akarva, kénytelen volt vele ! . . . Itt tartózkodott másfél esztendeig, mi­közben kétszer száz-száz forintot is küldött haza a nélkül: hogy levelére válasz érke­zett volna ! Hja ! a gonosz gyámnak, ki a pénzt saját czéljaira forditá, gondja volt á rá, hogy választ ne kapjon : mert akkor i megtudott volna mindent, s haza jővén a gyámnak kclleinetleínségeket szerez ! A j forrón szerető hitves meg régen az árnyas e, temetőben porladozottmár !. .. Agyermek a pedig beéri egy olcsó uj mándlival s nem : keresi ki adta az árát? Végre a honvágytól megszállva, s aggó- -< dal maitól ösztönöztetve, bucsut vön gaz- - dójától, ki igen megkedvelte a becsületes g háziszolgát, s száz dollár jutalmat adott d a távozónak, miután hasztalan marasztaló. Ez pedig bús sejtelemmel igyekezett ha- hazája felé : mint egyedül élő kivándorló © a falujabeli boldogság keresők közül ! . . . . Azonban New-Yorknak tágas kikötőjében n az őt elszálitó hajóra várakozón, unalma- -i ban vesztére betért a kikötőnek egyik ai kurta kocsmájába egy pohár groogra. Az xj itt idogáló angol s amerikai matrózok kö- -ő zött heves verekedés támadván, oly kéfc de késszurást kapott egész ártatlanul Czonczó ös uram, hogy a közellevő magánkórház kór— ágyát négy hóig nyomta, betegségének iL első stádiumában a halálai küzdve ! .. . Itt a felvétel alkalmával történt átku- -u tatásnál kiderülvén az, hogy a verekedés- -c; ben a megsebesült áldozat kilenczszáz dől—1< Iáinak ura : elbocsájtásakor ezen keserves se vagyonkájából 360 dollárt levontak gyógy- -v díjként, (naponként 3 dollárt számítva !. ..) (. mely kézzelfogható zsarolás ellen hiába m keresett orvoslást az osztrák magyar kon—a sulátusnál, s a hol egy szót sem tudott áT magyarul agy hivatalnok som, s a meddő öb

Next

/
Oldalképek
Tartalom