Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 93. szám

minden eszközzel a beolvasztást ; leg­első sorban pedig azzal, hogy legyünk cselekedetünkben is kifogastalan hazii- fiak, mert különben elvesztjük a.ssiini- lálási képességünket, de ne éreztessünk igazságtalan mellőzi elést vagy gyanú­sítást sohasem azokkal, kiknek elei még nem beszélték nemzeti nyelvünket, vagy pedig akik valamely tömörült nemzetiségünkkel hitsorsosak. Sőt meg­kívánva, hogy nemzetiségeinek szüléiéit, tagjai a magyar állameszmót minden consequentiájávnl elfogadjak s igy a magyar nemzet tagjának érezzék ma­gukat, legyünk velők szemben igazsá­gosak, s befogadva őket a magyar nemzet társadalmába, ne vonjunk nem­zetünk különböző elemei között válasz­falakat ! Ml SÍM Sí. — Az esztergomiak a prímásnál. Örömmel mentek az esztergomiak Va- szary Kolozs prímás üdvözlésére Bu­dára és boldogsággal tértek vissza, on­nan. Leírhatatlan érzelmek váltakoztak az üdvözlők szivében. Az igazi szere­tet varázsa s az öröm valódi mámora hatotta át az esztergomiakat, mert az! nj herczegpriiuás nyilatkozatai epochá- lisak voltak arányaikban és atyai me- legségiiek formájukban. Mindenekelőtt a főkáptalan küldöttsége járult az uj prímás elé. az esztergomi főkáptalan küldöttségét Sujánszky Aulai kanonok, pápai prelátus vezette a herczegpriiuás elé. A főkáptalan szónoka latin nyel­ven üdvözölte az egyházfejedelmet, a ki szintén latinul válaszolta a követ­kezőket : «Főtisztelendő urak! Minek­utána a legbölcsebb és legkegyesebb főpap, a boldog emlékű bíboros, Simor János, a halál borzalmas paran­csából elragadtatott, az anyaszentegy- háztól, melynek legfénylőbb világos­sága, a hazától, melynek hűséges fia, az országtól, melynek szilárd oszlopa Tál a: Isten irgalmassága akképpen irányozta legfelségesebb apostoli kirá Ívunk elméjét, hogy a nagy és érde­mes elődnek engem, legkisebbet és legméltatlanabbat nevezzen ki utódjául és e kinevezést ő Szentsége, XIII. Leo pápa helybenhagyja. Éu részemről meg vagyok ámbár győződve, hogy ez a dolog Isten tanácsától van : mégis semmiségem érzőiében ek képen kell felkiáltanom : Avagy ki vagyok Uram én, hogy engemet, gyarló szolgádat rendelsz a te családodnak fölibe ! De végre is az Isten gyakran az erőtlen­séget választja ki arra, hogy abban : mutassa meg az ő hatalma erejét. Fő­tisztelendő férfiak és kedves testvé- [ reim, kérlek, vegyétek im tőlem szent [ fogadásképpen, a mit rövid szóval elő- ; adui óhajtók főpásztorságomra nézve. 1 Szent,séges urunknak, XIII. Leo pá- [ pának, Krisztus helytartójának a föl­> dön, hű és legengedelmesebb fia, le- 3 szék ; az ő, hit- és erkölcs dolgaiban ) csalhatatlan tanításaitól tudva és szánt- 3 szándékkal egy hajszálnyit — mint í mondani szokták — (körömnyit) soha 1 félre nem térek; szilárdan tartom, 1 hogy nem Péter épült fel az anya- i szentegyházon, azaz hogy Péter nem ß az anyaszen[egyháztól nyerte a maga 9 elsőbbségét (legfőbb méltóságát) és f legfőbb hatalmát: hanem inkább hogy ß az anyaszentegyház épült fel Péteren i) (a sziklán — super petram), tudniillik í Péter elsőbbségén, és innen veszi a if maga egységét, és szilárdságát. Te vagy I Péter, így beszélő a Ur, és e sziklára á építem éu az egyházamat. Innen em- jf lókeztet meghaladó időkből a mondás: > A hol Péter, ott az Egyház. Sértet­ti lenül fogom megőrizni legfelségesebb iT tJrara, apostoli királyom iránti húsé­ig gömet, tisztelve az ő pátrónusi jogait; az ő törvényes kormánya iránt minde­nekben egész az oltárig engedelmes polgárnak fogom magamat bizonyítani. Ezek azok az elvek, a melyek eddig­ié életem cselekedeteit igazgatták és jövőben is ezek fogják rám bizolt tisz­tem minden gyakorlatát áthatni. Ne­héz ügyeket, nagy fontossága elintézet­len kérdéseket vetiem át örökségkép­pen; bogy miképpen fogom ezeket el­intézni, ebben a pillanatban megjelöl­ni nem tudom, de határozottan kije­lentem, bogy előlük kitérni nem fogok s ezek megoldásában, azt remélem, lesznek a jövőben segítőim. Jóakarato­tokért köszönetét mondva, mindnyája­toknak itt körüliem őszinte szívvel kö- nyörgök én, szent Benedek fia., hogy áldva legyetek (films S. Be­nedict, ut sit is benedict i.) — Kü­lönféle üdvözlő testületek után kö­vetkezett az esztergommegyeiek tisztel gése. Az esztergomiak Mai lát, Ii György gróf fényes szál ónjaiban seregeitek össze s innen vonultak föl a budai palotába. A főispán vezetése alatt az üdvözlő követség tagjai a következő urak Toltak: Andrássy János, Bartal Rezső, Brenner József, Csaby Andor, Donnán? Imre, Dóczy Ferencz, Fehér Gyula, Eeiehtinger Ernő, Földváry Ist­ván, Frey Ferencz, Haan Rezső, Ha­mar Árpád, Havasi Imre, Helcz Antal, Héya Tivadar, Ivanovics Béla, Kobek István, Kruplanicz Kálmán, Lipthay János, Lnczenbaclier István, Magos Sándor, Marosi József, Mattyasovszky Vilmos, Mátra, y Ferencz, Mészáros Károly, Mihalik Bálint, Milanovits Antal, Niedermann József, Niedermann Pál, Palkóvicli Károly, Perényi Kálmán, Kapcsait Imre, Reviczky Gábor, Reviczky Győző, Reviczky Károly, Szabó Mihály, Székesváry Imre, Szóda Mihály, Vimmer Béla és Viminer Imre. A fő­ispán szép beszéddel üdvözölte a prí­mást, ki körülbelül igy válaszolt «Nem tudom, vájjon képes leszek-e a: elfogódás első pillanatában, akkor, < midőn szeretett vármegyémet viszont­látom, egy-két igaz gyöngyöt felszínia hozni azokból, melyek Esztergominegyi iránt szivem mélyében rejlenek. Annyi azonban mondhatok, hogy ebben a: erőtlen testben erős szeret elet viszel Esztergommegyébe s ez biztosítsa önö­ket, hogy mindenkor annak féri virágzá­sán fogok működni.» Majd áttért a fő ispán üdvözlő szavaira s kifejezte hogy ha bár a felsorolt, nagyok : Páz mány, Szelepcsényi, Simor slb. nagy ságát elérni nem is reméli, ezek életi és működése oly tüzoszlop lesz, a moh besugározza és bevilágítja azt az utat a melyen haladnia kell. Szép szavakka emlékezvén meg a főispán derék ősei ről s az iránta táplált barátságáról beszédét azzal végezé, hogy vármegyé jénBk felvirágzását mindenha szivén vi seiendi. — A bemutatások során szá­mos régi tanítványát tüntette ki me leg szavakkal. — Ezután Esztergon sz. kir város küldöttségét fogadta, ; mely dr. Helcz Antal polgánneste: vezetése alatt, a következő kiküldőt tagokból állott: Niedermann Pál, dr Földváry István tiszti főügyész, Nie donnáim József főjegyző, Havasi Imre dr. Fehér Gyula plébános, Frey Fe rencz, Marosi József, Brenner József Dóczy Ferencz, Szóda Mihály. — Helcz Antal polgármester remekül el mondott beszéde, mely az uj prímái szive mélyéig hatott, a következő Főméltóságu és fő tisztelendő herczeg prímás, érsek ur ! Kegyelmes urunk Fő iné 1 tósá god érseki székhelye Eszter gom szab. kir. város közönsége hódób tiszteletének, igaz szere tétének é: határtalan örömének tolmácsaiként je lenünk meg herczegséged előtt, bog; erőtlen bár, de őszinte szavakbau ad jnnk kifejezést az érzelmeknek, melye­ket mindnyájunk lelkében ellenállhat- - lan erővel gyújtott lángra Felséges Urunk királyunk legkegyelmesebb el- i határozása, melylyel Főméltóságodal Esztergom érseki székébe és Magyar- ország herczogprimási méltóságára emel ni i móltóztatott. S midőn az egész ország t közvéleménye ritka egyért el in űsséggel i a legősziutóbb öröm érzetével iidvö- i zölte a szerencsés eseményt, mely : mint egy felsőbb sugallat ténye va- ' rázsütésként nyugtatta meg és váltotta i teljes megelégedésre a feszült vára- t kozást: ki csodálkozhatnék a fölött, i hogy Esztergom lelkesedése az öröm- . kir hatása alatt tűz fokára emelke- kedett. És volt is erre oka bőven ! Főmól tósá,god kegyelmes kineveztetése oszlatta el végkép azon veszély ag­godalmát, mely az ország első érseki j széke és sz. István városa között im-j már közel kilenczszáz év viszontagsá­gos történetén által szorosra fűzött és megszentelt kapcsolat felbontásával fe-! j nyegette ősi városunkat. A Gondvise-j j lés • tervszerű müvét és ujj mutatását szemléljük abban, hogy a jelzett ve­szély elvonulása után, nemzeti létünk második ezredévének küszöbén, a ha­zánk művelődés történetében halhatat­lan érdemii ugyanazon szerzetes-rend iád érseket a magyar Sionnak, melyből : 900 év előtt az első vétetett, ki sz. István fejére Esztergomban tette ál­lamiságunk palládiumát, a szent ko­ronát. Szabad-e szólanom csak érintő- lég is örömünk- és lelkesedésünk, tiszteletünk- és ragaszkodásunk azon I . ° | okáról is, melynek forrása Főméltósá- 1 god kiváló szellemi- és erkölcsi tulaj­donságaiban, magas erényeiben, már is szerzett számos és nagy érdemei­ben, szóval tiszteletre gerjesztő, sze­retetve bátorító és bizalomra lelkesítő | egész lényének varázsában rejlik? El- j tilt ettől inkább, mint saját illetékte- lenségetn, Főinél tóságod nemes sze­rénysége. De La erről hallgatnom ii- i lik is, el nem hallgathatom azt, meny­nyire fokozza örömünket annak tudata, hogy Főméltóságod, midőn hozzánk az . Ur nevében jő, nem idegenül, hanem j — legyen szabad saját kegyes szavát j ismételnem — haza érkezik közénk. Ezen tudat a múltnak rokonszenves emlékeit biztató jövő dús reményeivé változtatja boldogító bizalommal telt , kebleinkben. És itt engedje meg Her­czegséged, hogy már ezen alkalommal ■I legmélyebb tisztel el ünk és legbansőbb i szeretetünk biztosi(ása mellett — szi­vünk mélyéből fakadó köszönet szavait is intézhessem Főméltóságodhoz, kö­szönetét kegyességtől túláradó vála­száért, melylyel tiszteletteljes első üd­vözletünket viszonozni móltóztatott. jE lélekemelő szavakban — érezzük, hisszük, tudjuk, — nem alkalomszülte elröppenő szólamok, hanem uj korszak hajnal sugarai szállottak felénk herczegsé­ged előhírnökei gyanánt. Fiúi biza- : lommal kérjük Főméltő,Ságodat, hogy ' váró sunkat, annak közintézeteit, összes- - Bégé1* és egyeseit atyai és főpásztori kegyeibe fogadni méltóztassék. A min- • den jók Adójához pedig szívből ese­dezünk, hogy főinél l óságodat magasz­■ tos, de nehéz hivatása betöltéséhez ,! áldja meg testi lelki erővel, tartós ■ j egészséggel, bosszú boldog életteli Él­jen!» A polgármester beszédére a prímás keresetlen egyszerű szavakkal válaszolt s kiemelte, hogy sürgönyválasza, mely­ben azt irta, hogy úgy érzi, mintha bosszú távoliét után hazaérkeznék Esz­tergomba -— nem puszta frázis, de szive mélyében rejlő érzés szava. Aztán ily- képen folytatta: — «Mikor Esztergom­ból mint egyszerű szerzetes távoztam, nem is álmodhattam t. uraim, hogy igy lássam tanárkodásom legkedvesebb vá­rosát. A legmagasabb kegy úgy hívott engem e fontos méltóságra, hogyha kitértem volna előlőle, már nemcsak a méltóságot, de a terhet, a munkát, kerültem volna el, utasítottam volna vissza. Esztergom felvirágzásán kell mindnyájunknak működni, emelni aka­rom nemcsak anyagilag, de szellemileg is, mert azt akarom, hogy Esztergom, mint egykor a kereszténységnek úgy inté­zeteivel most a magyarsáig végvára legyen. Igaz benső szereltet viszek magam­mal s önöknek éu csak a régi maradok, mert mint a történelem tanára sokszor ismétlem magamban azt, mit a spártaiak Macedoni Fülüpuek Írtak, mikor ez leg­nagyobbnak érezte magát : «Mérd meg ár­nyékodat vájjon nagyobb lettél-e?» «Éu a régi akarok lenni — s zo­kogásba fulva igy végzé : — Szi­vem és ajtóm mindig nyitva lesz önöknek.» Majd bizalmas társalgásba ereszkedve kéne a küldöttséget, hogy fogadására ne csináljanak semmiféle költséget, de adják azt a szegényeknek. Utoljára könytelt szemekkel borult a polgármester vállára s megölelvén az­zal bocsátotta el az öröm és megha­tottságtól könyező küldöttséget, hogy ezt az ölelést fogadja a polgármestermmd- aunyiok, a város minden lakója nevében. — Esztergom díszközgyűlése. Hétfőn Helcz Antal dr. polgármester elnöklete alatt Esztergom városa dísz­közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya az uj herczegprimás üdvözletének módozata volt. A városi közgyűlés kiküldte az üdvözlő bizottságot és el­fogadta a tanács által ajánlott monumentális emlékmű eszméjét. Bezerédi Gyula Szentháromság szobra tehát a Széchenyi-léren az érseki szék megmaradásának s Yaszary K. herczeg- primássá kiueveztetésének emléke lesz. — A miniszterelnök ebédje az uj érsekek tiszteletére. Szapáry Gyula gr. miniszterelnök hétfőn az ujonan kineve­zett érsekek tiszteletére ebédet adott, melyen részf.vettek: Yaszary K. her- czegpöimás, Császka Gy. érsek, Schlauch L. püspök, Szlávy J. koronaőr, Szapáry G. gr. főudvarmester, Csáky A. gr. mi­niszter, Szilágyi D. miniszter, Beniczky főispán,PodmaniczkyF.br.,Ráth főpolgm. — Előkészületek a prímás foga­dására. Rombold B. előnyösen ismert fővárosi díszítő ez ég képviselője néhány napra városunkba érkezett, hogy a különféle rendező bizottságok és egye­sületek rendelkezésére álljon, Rom­boidnak Óriási diszitő készlete vau di- adalkapuk, díszpóznák, zászlók s több- effélékből. Legutóbb a temesvári kiál­lítás alkalmából a király-ünnepre ren­dezte Temesvár számára a legfényesebb ünnepi pompát. Rombold egész nagy csomó uj tervrajzot fog bemutatni az ünnepség rendezőinek. — Gyászjelentés. Özv. setétkuthi Sefcéth Erzsébet mint neje, úgy az alólirt rokonok szomorodott szívvel jelentik topelyi és besenyői Szabó Sándor tinnyei földbirtokos 1848-1849. honvéd-tiszt és Esztergommegye főszol­gabírója 1891. év nov. 15-kéu élete 66-ik évében rövid betegség után történt váratlan elhunytál,. A boldogulthült te­teme 1891. évi nov. 18-kán fog Tinnyón v, családi sírboltba örök nyugalomra he­lyeztetni, az engesztelő szent mise pedig a r. k. egyházban ugyanaz nap d. e. 10 órakor fogazüruak bemutattatni.Tinnye, 1891. nov. 15-én. Áldás és béke poraira! Szabó Mihály, mint unokaöcscs. Horváth. Zsigmond, Horváth Kálmán, mint vők. Horváth Sándor, Horváth Margit mint unokák. Szabó Iván, mint testvér. Hor- válhGóza, Setét Lajos, Setéth István, Se­téül Endre, Miskei Yilmos, mint.sógorok. — A tisztviselők vámmentessége. A kereskedelemügyi miniszter Komá­rom városa tanácsához intézett remle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom