Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 89. szám
a város lakosságának az örvendetes hirt, hogy a legkegyelinesebben kinevezett herczegprimás, Esztergomot, szt. István városát tekinfi székhelyének. A nagy fontosságú főpapi kijelentést Helcz Antal polgármester a következőkben hozta a város lakosságának tudomására: «Biztos tudatában annak, hogy 0 her- czegségének, kegyelmes Fnpaszlorunk- iiak szeretett székvárosa irányában táplált magas jóindulata, melynek oly elragadó melegséggel melloztatott ti fentiekben kifejezési adni, a város egész közönségében a leglelkesebb öröm és hálaérzetét fogja lángra lobbant ani, szerencsésnek érzem magamat, hogy a kegyelmes választ, melyhói sokat igéio uj korszak hajnal fénye sugárzik felénk, örömünk fokozására közludemásra hozhatom. Kelt Esztergomban, 1891. évi november hó 3-án. Dr. Helcz Antal s. k. polgármester.» — A fökáptalan küldöttsége. A főkáptalan légül óbb tartott tanácskozása alkalmával elhatároz la. hogy az ujonau kinevezett herczegprimast kül- üöttségileg fogja üdvözölni. A küldöttség tagjai a következők: Sujánszky Antal praelalns vezetése alatt : Pellet József, dr. Csernoch János, dr. Ro- szivál Isi ván és Maszlaghy Ferencz kanonokok. — Az uj prímásról, ügy értesülünk, hogy Vaszary herczegprimás a főapátság vezetését már atadta Halbik perjelnek. Az üdvözlő táviratok oly óriás számban érkeznek az ország minden részéről, sőt a külföldről is, hogy a győrszentmárloni táviró hivatal alig győzi a közvetítést. A herczegprimás nyilvánosságra hozatta, hogy ez okbei nem is válaszolhat a kellő időben hívei gratulációira. A főudvarmesleri hivatal távirati utón értesít ette a lierczeg- primást, hogy a király csütörtökön akarja a prímás tisztelgését fogadni. Ugyanezen napon folyik le a bécsi nuncziaiurán a prímás és a kalocsai érsek processus kanonikusa is. Ezen ünnepséghez két tanút kell vinnie. Vaszary prímás pántokon Pannonhalmára fog visszatérni, hol egyideig maradni fog. Az ünnepélyes beiktatás még nincs véglegesen meghatározva, a javadalmakat azonban már a jövő kónnp- bau átadják az uj prímásnak. — A királyi kézirat. A hivatalos lap vasárnapi száma a következő legfelsőbb kéziratot közölte: Vallás és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére : Vaszary Kolos Ferencz, a szent Márton hit valló és püspökről nevezett pannonhalmi szent Benedek- rendü főapátsági egyházkerület főpásztorát, Pannonhalmának és a magyar szent korona alá tartozó szent Bene- dek-rendü összes apátságok főapátját és örökös elnökét, Magyarország herczeg- primásává és esztergomi érsekké kinevezem. Kelt. Becsben, 1891. évi október hó 27-én. Ferencz József s. k., gróf Csáky Albin, s. k. A kinevezés tehát megvan, de vájjon Esztergomban fog-e székelni a prímás? A képviselőház pénzügyi bizottságának tegnapelöl ti ülésében Csáky Albin, vallás- és közokt. miniszter úgy nyilatkozott, bogy a kérdést, egyáltalán kedvezően fogja megoldani. Jelenleg nem tudjuk, mit értett kedvező alatt de hajlandók vagyunk azt hinni, hogy a székhely áthelyezése ismét szóba fog jönni, annál is inkább, meri, Vaszary a Magyar Hírlap egyik tudósi'ójának kérdésére azt felelte* hogy a budapestiek jogosan'követelhetnek főpapot. így állváu a dolgok, kénytelenek vagyunk aggodalommal eltelni, bár lehetséges, hogy a primási szék áthelyezése nem fog megtörténni s Csáky miniszter másképen fogja megoldani a kérdést. Az esztergomi közönségnek nagy része abban a hitben ól, hogy a székhely áthelyezése képtelenség s ma már nem is igen figyel az erről szárnyaló hírekre. Képtelenségek nem léteznek a XIX. szá zad végén, ergo lehet okunk félni. Véleményünk a kérdés megoldását illetőleg, hogy a prímás Budapesten fog székelni s az év bizonyos részét Esztergomban tölti. Ez igen könnyen megtört óuhet,ik. Szószaporitás volna részünkről ismertetni, micsoda háborodáist kelt majdan ez városunkban s hiába hozzuk fel érveinket, melyek Simor halála lilán elhangzottak. Nagy meglepetést szült Vaszary kinevezése, senki sem számított rá, az áthelyezés nemcsak meglepne, de meg is ijesztene. Harczol tunk ellene eleget, senki sem dobhatja ránk a közönség vádját, de utóvégre is mi nem tehetünk róla, ha az ellenkező fog megtörténni, mert hát az uj prímás is hajlandó az át költözködésre. De félelmünk bár alaptalan volna ! Izgatottan nézünk a kérdés megoldása elé, vájjon marad-e, megy-e? Mindazonáltal félelmünk nagyságában is szabad remény lenünk. A kinevezés nagyon is kielégített, remélhetőleg a Dani ur 99 pengője mar elfogyott, már í adósságot is csináltak . . . De hát édes istenem ! éhen még szerel- [ ineskedni sem lehet. Jancsi is jött jelen- t teni, hogy elfogyott a kenyér meg a sza- í Ionná, hogy a lovaknak is abrak kéne ; a í kocsi küllői is ki akarnak törni stb. stb. — Mit csináljunk ? kérdi Dani a remegő I leánykát. — Én nem tudom, de azt hiszem leg- ) okosabb lenne, ha visszamennénk. De kér- ) dés, lehet-e, nem hajtanak-e ki hazulról...? — Semmi visszamenés. Ha már itt válj gyünk nem megyünk vissza. Mit gondolsz h édes tubiczám, olyan szégyent vallani . . . — De hát mit csinálunk Danikám? Mit? I Meghalunk éhen ! — Tudod mit tubiczám! Eladjuk a loir vakat, meg a kocsit, aztán ismét lesz pén- s zünk sok . . . sok. 0! jaj! Azt nem. A papa megver érte, s azt nem lehet édesem! Nem Danikám ! k Akármit, csak a lovakat ne! Itt van az ó órám, gyűrűm . . . — Ne félj Gizus! arra is rákerül a sor. — 0 ! Istenem ! mi lesz velünk Danikám ? — Hát már nem szeretsz tubiczám . . . ? — Haljunk együtt Dani! ott a menyek- d ben jó dolgunk lesz. — Nem bolondultam meg . . . Mit képzelsz? Meghalni? Nekünk élni, boldogan élni kell. — Igaz . . . igaz! édes, drága Danikám. Á Az lett az egésznek a vége, hogy Dani ur [e. elküldte a kocsist Pest város utczáin szóját jel nézni, mert a bű Jancsi még nem moz- t, (pilt el lovai mellől. Nem is akart elindulni, mert attól félt, hogy eltéved, de Gizuska markába nyomott egy ötöst, a mit még hazulról hozott és evvel eltűnt Jancsi . . . Most hamar befogattak egy szolgával. Igen ám! de hova menjenek összekalandoztak minden utczát, hanem lókupeczre semmi áron sem akadtak. Daninak végre az az eszméje támadt, hogy jövő-menők közül megkérdezett néhányat, vájjon hol adhatná el fogatát? Azt felelték rá, hogy nekik nincs szükségük fogatra. De néni hagyott fel a kérdezősködéssel minden kudarczainak daczára. Szerencséjére vagy szerencsétlenségére-e? egy hordárt talált megkérdezni, a ki nagyon is kész volt őt útbaigazítani. Gizuska sirt, mikor a zsidó átvette a lovakat, sajnálta nagyon a szép állatokat, meg félt is, hogy a papája .... mert hisz örökké csak nem maradhatnak Pesten, azóta talán már keresik is őket. Sirt, sirt nagyon, mikor Danikája alkudozott a zsidóval, szinte megszűnt boldog lenni, mintha az ég szakadt volna rá a roppant boldogság után, mintha mindenki gúnyolná, mintha boszutól félne . . . Tudatára ébredt bűneinek . . . De Dani megszakította gondolatmenetét: — Gyerünk innen Gizus! már végeztem. — Dani! . . . — Mi bajod kedvesem? — Menjünk a paphoz, esküdjünk meg, mert én igen-igen szégyeulem a dolgot. — Én nem bánom, de hol találunk itt papot ? — Majd csak akad valahol . . . székhely kérdésével is azonkópon leszünk . . . ? — Herczepprimásunk alapítványa. Vaszary Kolos herczegprimás ezer forintos alnpitványnyal belépeti örökös tagul a dunántúli közművelődési egyesülőibe; belépését a balatoni fiók egyesületnél jelentette be még herezegpri- uiássá való kinevezése előtt. — Császka György szepesi püspököt a király a kalocsai és bácsi kauonilag örökké egyesitett egyházak érsekévé kinevezte. — Főapát jelöltek. A herczeg-j prímássá kinevezett Vaszary Kolosnak ! utódját, is emlegetik a főapáti méltóságban. Amint értesülünk két név van forgalomban : Francsics Norbert győri főgymuásiumi igazgató és Fehér Ipoly szegedi főigazgatóé. A legutolsó főapát választáskor Vaszary után Fehér kapta a legtöbb szavazatot. — Simor János megboldogult bérez egpr 11n ás hagyatékán a k lel tá rozását, a vegyes bizottság befejezte. Az érseki ingatlanságokon, rougálmáuyok czimén a bizottság 254,000 frl, hiányt konstatált. A hagyaték végleges rendezése vegeit a tárgyalások megkezdődlek, a tárgyalást Bajoson ejtik meg. — A képezdei ifjúság kegyelete. Timitóképző intézetünk növendékei a «Halottak estéjén» illő alakban rótták le kegyeletöket a múlt tanév folyamán elhalázott pályatársuk, Sebestyén Rezső iránt. Az igazgató vezetése alatt testii- lotüleg vonultak ki 6 órakor az intézetből a temetőbe, az énnekkar egy gyász dalt adott elő ; azután Wergor János III. éves növendék csinos beszédet mondott, mely alatt egy az ifjúság által vásárolt koszorút helyezett a sírra társai nevében. Végül imádkoztak az ifjak a sir mellett és aztán szótoszoltak. — Választás. A megye törvényhatóságánál megüresedett bizottsági tagságra ma a városházánál választás van. Választható minden országgyűlési választásra jogosított választó s ugyancsak azok bírnak választási joggal, a kik országgyűlési képviselőt választanak. Csupán csak egy bizottsági tag választatik az első választókerületben. — Érdekes felfedezés. Mint hírlik, Ebed község határában, egy, a faluhoz közel fekvő domb lejtőjén sok régi hamvvedret ástak ki a község lakói. Egy a sok közül, városunk egy szenvedélyes régiséggyűjtője, Brenner Ferencz tkpénztári könyvelő birtokába jutott. A példány igeu szép és mindenesetre figyelemre méltó leletet képez. Nem is késett városunk egyik régésze kirándulni Ebedre és ott a hely* színén tájékozódni. Sikerült is megtudnia a helyet és azon körülményt, hogy a domblejtő birtokosai több leletre bukkantak már, melyeket azonban olcsó árakon mindenfelé eladogattak. Buzgó régészünk, Récsey Viktor, fögymnasiuini tanár, legközelebb behatóbb kutatásokat szándékozik Ebed határában eszközölni. Addig is óhajtandó lenne, hogy a községi elöljáróság éber őrszemmel kísérje a lakosok munkáját és a uetáni leletekről tudomást szerezvén magának, azok elkallódását megakadályozza. Az ebedi leletek újabb bizonyítékot szolgáltatnak egy régészeti egyesület megalakítása iránt városunkban. — Felhívás előfizetésre: Talán meg emlékeznek t. olvasóink Hevesinó Síkor Margit nevére nemrégiben lapunk legbuzgóbb munkatársainak egyike volt, most egy kötet elbeszéléssel gazdagítja irodalmunkat. A munka czime : Az Élet. Összesen tizenöt elbeszélés vau benne, melyek annyira az életből vannak véve, mondja a szerző felhívásában, hogy megtörtént esemény valamennyi. Rá tudnék mutatni minden egyes szereplőre, idegenre vagy ismerősre, a kit az élet egy kis rövid regényuek hősévé avatott. Lesznek talán, akik ismerősre akadnak a lör- ténotkék egyik-másik szereplőiben, mert hisz az élet szülte, nevelte, vala- ' mennyit és az emberek bármennyire is különböznek egymástól, mégis nagyon egyformák ! A finom papírra nyomóit, Polgár Bertalan győri nyomdája által ízlésesen kiállított kötet ára csak egy forint. Megjelenik de- czembor közepén, tehát az előfizetések november végéig a szerző no ve alatt Kapuvár (Sopronmegye) cziinz endők. — A rendőrségnek külö nős figyelmébe ajánljuk városunk azon részét, mely a kerek templom körül terül el, mert itt afrikai viszonyok uralkodnak ; ami talán mindenki előtt ismeretes I de azt még tán senki sem tudja, ami a napokban történt. Ugyanis egy fia. tál ember halad a város fönemlitet^ részében s egyszerre tíz-tizenöt parasz^ legény állja útját, hogy vagy czigat rettát, vagy megfojtják. Szegény fiat a" tál ember nem volt ilyen támadási’Azonban volt pénz, nem igen siettek a paphoz, Gizus visszanverte jókedvét. Elbolyongtak a házak között. Egyszer ime ! hátuk mögött megszólal valami hang. — Kis uram!megálljon egy kicsit!Hátranézek, hát a Jancsi kocsist látják. — Mi baj Jancsi . . . ? kérdé Gizuska! — Hát bizony, követem alásan nagy a baj. De mondtam én ugy-e a kisasszonynak, hanem nem akartak hallgatni rám. Bizony nagy a baj. mert... — No mondja már gyorsan ! — Én mondanám, de tudom, hogy gyorsabban megijednek a kisasszonyék. Ne féljen ! nem fogunk megijedni. — Nem . . . ! no hát akkor itt van a tekintetes ur, a kisasszony papája. — Jajj . . . ! — Igazán . . . ? — Igazán bizony, de ha még csak ez volna a baj ? Hanem a lovak, meg a kocsi. Az nagyobb baj ! Azért agyon üt a tekintetes ur, vagy legalább is fölakasztat. — Hol van a papa ? — Ehol jön e ! Csakugyan jött a papa. Ez olyanforma lehetett a galambocskákra, mint a közéjük csapó villám. Utána jön a meny dörgés is, ami gyakran félelmesebb, mint a villám. De a dörgés elmardt. — Hát ti fiacskáim, hol járkáltok ? Semmit sem tudtak rá mondani, csak a szemüket sütötték le s Gizuska sírva fakadt. — No ne komédiázatok, hauem jöjetek inneu* mert minden ember rátok búmat. Karon fogta őket és elmentek, Jancsi utanok ballagott. A továbbiakról csak az maradt ránk, hogy Dani urat kegyetlenül felnyakalták ugyanannyira, hogy bőgősével az egész házat összelármázta . . . No még az is, hogy Gizuskát nőül vette 20 esztendők elmúlta után s jelenleg elég boldog házaséletet élnek, de azért kéjutazásukról soha egy árva szót sem beszélnek. — Elkeresztelés. Fehér Gyula plébános ellen Gyalokay Béla reformál us lelkész, a városi rendőrségnél feljelentést tett Lacza Jónás református apa, gyermekének illetéktelen el- kereszlelése miatt. A rendőrség a feljelentést elévülés czimén elvetette. Fellebbezés folytán a megyei alispáui hivatal, mint másodfokú hatóság, a végzést feloldoita és ujabb érdemleges határozat hozatalára utasította a városi rendőrséget, mint kiliágási hatóságot. — Fegyelmi iigy. Amalffv Sándor mnzslai t. szolgabiró ellen Kaufman Adolf budapesti kereskedő által emelt fegyelmi feljelentést a megyei fegyelmi választmány elvetette, mert a bepanaszolt t. szolgabiró cselekménye nem képezett fegyelmi vétségei. — Vaszary Kolos uj prímásnak sikerült arczkópei uiár kaphatók Kádas Károlynál,