Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 85. szám

ESZTERGOM, XIII ÉVFOLYAM. 85. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1891. OKTÓBER 22. ®---------------------------------;------- ° Városi es megyei erdekemk közlönye.® M EGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: C J..................... , nlnUt LoLK . » »OÁDWAD CO PoiiTíiRTfil/nN SZERKESZTOSEG: HIVATALOS HIRDETÉSEK l szótól 100 szóig 75 kr, 100­VAS ARNAr to UoUlUn I UI\U I». PFALZ-HÁZ FÖLDSZINT tói 200-ig 1 írt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 írt 95 kr. irí Ali'r7,FTÉST ÁR • liov» a szellemi részét illető közlemények küldendők. Bélyegdij 30 kr. E-ész évre . . . . . .* . . 6 fit - kr K | yy D Ó - hTv ATAL: MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutáuyosab­• q _ ]/■»• , , ban közöltetnek. * ö1 ev!V............................................................. ni, SZECHENYI-TEB 331, . --------­e g)e t\ie. . . ' ’ . . . hová a lap hivatalos és magánliirdetéséí, a nyilttérbe szánt közle- NTILTTÉR sora 20 kr. ^_________________________________'_________________q menyek, előfizetési pénzek és reklamálások intózendők. q ------------------ —- . . -----------------------O E sztergom megmérgezése Esztergom, okt. 21. Vagyunk még néhányan Esztergom­ban, a kik tudunk rostéi k ed ni vissza­maradottságunkon s a kiknek fáj, hogy a legönzotlenebb ideáknak olyan kevés fogauata van.- Mert mi most a frázisok korában élünk. Keveset tenni, sokat dikcziózni s a mulasztásokért elhárítani minden vádat: obben kulminál nyilvános köz­életünk. A napokban egy egész egyszerű lialászemberrel találkoztam, kinek az esze még nem bicsaklőtt ki a szerep­lési viszketegtöl s a sophismáktól. Eredeti, józan, önálló és őszinte volt a beszéde, minden nagyképüsködő ab- doritaság nélkül. Ez a halász ezt mondta : írja meg uram az újságjába, hogy a kis Duna mocsárvize moginérgezi a várost. Mert nézze csak meg ezt a pocsétát. Olyan poshadt a vize és olyan mirigyes a levegője, hogy nemsokára beteg lesz tőle az egész város. A lusta cselédek a világ minden kincséért se járnának a nagy Dunára főznivaló tiszta vízért, hanem innen merítenek, ebből a fer­tőből, honnan már a béka is kiköltö­zik. A vágóhíd vize ide folydogál az öreg templom felé. A csatornák szennye fölfelé festi inog a vizet. Még a jóra- való kutyát se engedném ebből a mér­ges mocsárból inni. És a város dra- bantjai még soha egyetlen egy cseléd vizes edényét se boritotiák föl, hogy büntetésből a nagy Duna tiszla medré­ből lássák el a mindennapi konyhát.1 Azután milyen szaga van ennek a mocsárnak. Még a város végén is érezni poshadtságát. Igaza van az egyszerű halászembor- nek, a kinek az orra sokkal illetéke­sebb, mint az oké, a kik miudenbe beleülik a magukét s azután olvesztik szagló érzéküket. Szegény dumaparti lakos vagyok ma­gam is, folytatta a vízi mesterember, de szívesen áldozok a kis Duna ki- kotratására fiz forintot. Laknak itt gazdag emberek is, a kik bizonyosan többet fognak adui. Itt lakik Eggeu- hoffer ur, a kinek úgyis nagy kára vau az alacsony vízállás miatt, mert nem bir a hajóival mozogni. Hát ilyen­formán összo lehetne hozni egy kis pénzecskét és jó napszámerővel neki kellene menni a kis Duna felső záto­nyának. Megírtuk az egészséges eszű, egy­szerű esztergomi polgár nagyon is idő­szerű észrevételeit s kiadtuk azokat az újság első bolyén, faiért Esztergom mogmérgozése u;igy thóma s a köz­egészségügy iránt való érzék igen el- banyaflott. A primási szék kérdése. Budapest, okt. 19. A prímás kinevezéséről igen érdekes jelon Lést közöl a Budapesti Hírlap hétfői száma. A jelentés egész terje­delmében a következő : A múlt heti minisztertanács két napon át behatóan foglalkozott e kér­dés minden részletével. Csáky Albin gróf kulinszminiszter tegnap torjeszté a magyar kormány javaslatát ő felsége elé. Ma dűlt el Bécsben a kérdés személyi része, miután ő felsége meghallgatta a mnicziatura véleményét a nunczius táviratilag összeköttetésbe lépett a Vatikánnal. A kormányjavaslat tartalma a mi­nisztertanács titka. Csak annyit hallunk beavatott forrásból, hogy a minisztérium a megoldást tovább halasztani nem akarja és Csáky grófnak difiuitivuminal kellett Bécsből visszatérnie. Ebből mi két következtetést vonunk : 1. azt, hogy a kormány most tette utolsó kísérletét Samassa érsek jelölt­sége érdekében, kit a miniszterek ré­szint politikai okból, részint a párt- erdők szempontjából mindeddig nem ejtettetek el ; 2. hogy arra az esetre, ha Samassa kinevezésének akadályai leküzdhetetleneknek bizonyultak, Csáky gróf föl volt hatalmazva egy másik főpapot hozni javaslatba, kinek even- ttialis jelöltségében a minisztertanács is megállapodott. Ez a másik jelölt Vaszary Kolozs panonhalmi főapát, esetleg Dessewffy Sándor Csanádi püspök volna. Csáky visszatérése Budapestre a személyi kér- kérdés be végzett megoldását jelenti. Most már rögtön megtörténik a for­maszerű fölterjesztés, s három héten belül meg fog jelenni a legfelsőbb kézirat, mely az uj prímást kinovezi. A kalocsai, zágrábi érseki, a károly- rosi s az esetleg betöltendő többi püspöki székek dolgában Csáky gróf — mint halljuk - szintén most indította meg az akcziót Becsben, de ez csupán a személyi kombiuáczióknak illetékes helyre julatására és az igy előidézett benyomások megfigyelésére szorítkozik. Komlóssy interpellácziója. Komlóssy Ferencz dr. íuuzslai plébá­nos és országgyűlési képviselő a prí­más késedelmes kinevezése tárgyában interpellált. Nőm tartozik azok közé, a kik a kor- mánynak minden intézkedését gyanús szemmel nézik és a befolyó interkalaris jövedelmek hová fordítása miatt is ag­gódnak, mert tudja, hogy azok a vallás­alaphoz fognak csatol látni ; és nin­csen oka a bizalmatlanságra azért sem, mert a jelenlegi priinacziális gazdaságot ugyanazon tisztikar vezeti, a melynek a boldogult horezegprimás is műidig elismeréssel adózott és nincs oka a bizalmatlanságra azért som, mert úgy tudja, hogy a jelenlegi miniszter az eddig befolyt jövedelemből az esztergomi egyházmegyei segédlelkészoknok 12000 fr tot, az esztergomi képezdénok 1200 frtot jutatott, tehát kimutatta azt, hogy vau érzéke az iránt, hogy hova fordit- tassék az interkalaris jövedelműek bi­zonyos része, de tekintettel arra, hogy a kath. közönség tájékozást óhajt nyerni a priinacziális gazdasági állapo­tok iránt és mert sokan éppen azért sürgetik a primási szók betöltését, hogy a primáczia gazdasági érdekei megóvas- sauak, kérdi, hogy : 1. milyen intézkedéseket, tett a mi­niszter ur arra nézve, bogy a primási Naptirsauret. (Az Athenaeum naptárai.) Az utóbbi években a magyar naptáriro- • dalom terén tagadhatlanul bizonyos stag- náczió, hanyatlás állott be. A naptárak, i melyek azelőtt nemcsak a közönség nagy : zömének, hanem a legműveltebb s legelő­[ kelőbb közönségnek is nyújtottak szellemi I táplálékot, évröl-évre vesztettek a közönség i érdeklődéséből. Valóban, ba visszaemléke­zünk azokra az időkre, midőn egyes nap- t tárak irodalmi eseményt képeztek, nem [ lehet a nagymérvű hanyatlást észre nem r venni. S ennek okát nem szabad pusztán i a megváltozott divatnak tulajdonítani, mert t nem a naptárak általában járták le magu- i jiat, hanem csak a rossz naptárak s a ma- j gyár közönség ma is, mint azelőtt a leg- r nagyobb pártolásban részesit oly naptár- r vállalatot, melyben a mellett, hogy minden 1 tudnivalót, a gyakorlati életben szükséges r útmutatást megtalál, még a szórakoztató, r vonzó, érdekes és tanulságos olvasmányok > egész sorozatát kapja. Ezt bizonyítja az Athenaeum nagy ké- j pes naptára, melynek az 1892-re szóló vas- í kos kötete a vállalat 33. évfolyama. Már j az a körülmény, hogy e vállalat több mint í három évtizeden keresztül nemcsak az ösz- í szes magyar naptárak közt a legelső helyet 1 foglalta el s hogy almanach-irodaliminkban a vezérszerepet játszotta és hogy több mint bárom évtizeden keresztül egyre nyert benső becsben és külső érvényesülésben kétségbevonhatlauul bizonyítja, hogy fontos hivatást tölt be s oly időkben, midőn a naptárak átalában hanyatlásnak indultak, mondhatni egyedül tartotta fenn a régi szinvonalt s a régi tekintélyt. Az Athenaeum nagy képes naptárának legújabb évfolyama azonban nem elégedett meg régi kiváló tulajdonaival s mint az Athenaeum iro­dalmi társaság ez évben sem szűnt meg előrehaladni, úgy nagy naptára is meg- ifjulva s megizmosodva lép a nyilvánosság elé. Hatalmas nagy kötet, díszes czimkép- pel s ez évben először erős, elegáns kemény kötésben. Nyomása mintaszerűen Ízléses és pazar illusztrácziói a modern sokszoro­sító technika színvonalán állanak. E nap­tár irodalmi tartalmából, (melyet évtize­deken át előkelő ízlés és magas irodalmi színvonal jellemeznek) elég lesz megemlíte­nünk, hogy a magyar szépirodalom oly kiváló művelői, mint Jókai, továbbá Lévay, a régi költői gárda e mély lelkű dalnoka, Tolnay, a magyar Dickens, Dalmady, a hazafias költészet e puritán művelője, Murai, a gyorsan hírre kapott humorista, Szokolay Kornél, ez elsőrangú sportiró, Kozma An­dor a humorista és költő s még számosau gazdagították dolgozatokkal, melyek először az Athenaeum nagy naptárában jelennek meg. Ez irodalmi részszel vetekszik az év történetének páratlanul gazdag és alapos ismertetése, ugysziutén az ismeretterjesztő és közhasználati rész. Az Athenaeum képes nagy naptárának tartalma különben a kö­vetkező : Naptárrész 16 lap közbetett napló-ivek­kel. — Az év történetéből 48 lap 42 kép­pel. — Szépirodalmi rész 80 lap. — Is­meretterjesztő és Közliasználati rész 32 lap. — Tiszti Czimtár 212 lap. — Vásá­rok jegyzéke 20 lap. öszesen tehát 408 lap 42 képpel. A nagy képes naptár ára 1 frt. Az egész magyar naptár-irodalomnak uj lendületet és virágzást ád az a körülmény is, hogy az Athaeum irodalmi társaság a nagy naptár mellett most uj, rendkívül érdekes s e mellet hézagpótló naptárak egész ; sorozatát bocsátja a könyvpiaczra. E nap­tárak a következők: Az Athenaeum kis képes naptára. Az Athenaeum magyar köz- igazgatási kalendáriuma. Az Athenaeum Kossuth naptára. Az Athenaeum Petőfi naptára. Az Athenaeum zóna-naptára. Végül az Athenaeum dalos nép-naptára. Az Athenaeum irodalmi társaság az 1892. évre tehát nem kevesebb, mint 6 uj szebbuél-szebb naptárt adott ki s a gyö­nyörű színes czimképü, gazdagon illusztrált könyvek díszítik ez intézet nyomdáját. Első sorban emlékezzünk meg a Athe­naeum Kossuth naptáráról, melyet neve­zetessé tesz, hogy Kossuth Lajos maga egy nagy tanulmányt küldött a szerkesztő felkérésére e naptár részére. Tudtunkkal ez az első eset, hogy Kossuth Lajos naptárba ir. S még érdekesebbé teszi a vállalatot, hogy Kossuth czikke a naptári magyará­zatokról szól s a nagy száműzött sokoldalú fényes adományait is uj oldalról mutatja be. Kossuth az értekezést amolyan emlé­kezet segítőül saját maga számára még 1875-ben irta s azóta a dolgozat irományai közt hevert. A naptár szerkesztőségének tudomására jutván az értekezés létezése, felkérte a szerzőt, engedje azt át a nap­tár számára. Megtette. Ekkép jutott az Athenaeum Kossuth naptára a rendkívül érdekes és tanulságos munka birtokába. A naptár különben Kossuth saját kéziratá­nak hasonmását is közli s Kossuthra és családjára vonatkozó számos képet és czik- ket tartalmaz. Tartalmából kiemeljük a kö­vetkezőket : Kossuth Lajos élete 9 képpel. — Kos­isuthoz. Költemény Inczédy L-tól. — A csonka honvéd. Elbeszélés. — Budapest és Bécs. Réthy D-től. 4 képpel. — A hon­véd családja. Elbeszélés. —Az uj Kossuth- nóta. Hangjegyek szöveggel. Szentirmay E-től. — A munkások világmozgalma. — Adomák. — Közhasznú tudnivalók stb. stb. A naptár ára 30 kr. A mily kitűnő eszme a Kossuth naptár, oly jó gondolat a Petőíi-naptár is. Az Athenaeum, Petőfi müveinek kiadója, mely annyi érdemeket szerzett a Petöfi-kultusz körül s mely Petőfi müveinek szebbnél-szebb kiadásáról gondoskodott és legújabban megint egy uj Petőfi-kiadást kezdett meg, e naptárral is hozzá kívánt járulni a nagy költő iránti kegyelet emeléséhez. S e czél- ját teljesen eléri. A becses könyv tartal­mát a következőkben ismertetjük : Petőfi élete és költészete. 6 képpel. — Petőfi sirja. Költemény Komócsy J-től,— A rigmusos jegyző. Elbeszélés Sebők Gy-tól. — A szerb királydráma 2 képpel. — Nóta a fonóleányról. Költemény Komócsy tói. — A szobámról. Elbeszélés Murai K-tól. — Haynald Lajos. Arczképpel. — A Petőfi- Társaság. 3 képpel. — A puszta rendőrei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom