Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 84. szám

tatos vezetése alatt álló leánynevelő- intézet, úgy az egyházmegye, mint a szülők várakozásának teljesen megfelelt s méltóvá lelte magát azon bizalomra, melylyel iránta nemcsak a város, de általában a nagy közönség is viseltetik. Ennek oka azon erőben rejlik, a me­lyet Tisjstelendőségednek az isteni ke­gyelem kölcsönzött az által, hogy fo­gadalmaihoz híven. Isten és egyházá­nak dicsőségére működött; a vezetésére bízott zárdát és intézetet a keresztény erénynek virágzó kertjévé tette, tud­ván, hogy ezáltal legjobban megfelel a haza iránti kötelességének is, mely­nek sok erkölcsös és lelkes honleányt nevelt. Midőn tehát szívből kívánom, hogy fogadalmának megújítása uj ke­gyelmek kutforrásává váljék tisztelen- dőséged és a gondjaira bízott zárdára nézve, magamat áj latos imáiba ajánlva, maradok Esztergomban, 1891. október 15-én tisztelendőségednek szives jó­akarója Majer István dr. ez. püspök, főkáptalani helynök. — Mailáth György gr. főispán személyesen gratulált a jubiláló zárda- főnönknőnek, mielőtt székvárosát el­hagyta volna. — Horánszky Nándor országgyűlési képviselőnk néhány nap óta beteg, éppen azért hiányzik az országos köz­életből ; de állapota nem ád okot sem­miféle aggodalomra. — A prímás kinevezése ügyében iCsáky Albin gr. és Szőgyény minisz­terek Bécsben jártak. A napilapok iugy közük ezt a hirt, mint a küszöbön <álló főpapi kinevezések szorgalma­zását. — Komlóssy Ferencz muzslai iplébános és országgyűlési képviselő tegnap interpel láczióra készült a her- xzegprimás kineveztefése ügyében. — Vaszary Kolos panouhalmi fő­apát nevét ismét belehozza a Magyar IHirlap a napi kombinácziókba s erősen [hajtogatja, hogy bizonyos körökben ítnég mindig arról beszélnek, hogyYa- szary Kolos lesz a prímás. Nehéz fel- rfeladat már a közönségnek ilyen kom- éiuácziókat elősorolni, mert kilencz- íhónap óta már megtanultunk kételkedni a »legalaposabb« kombiuácziókbau. — Metternich herczegné bécsi idszteletbeli tűzoltó. ]A lapokban meg­jelent bajnai katasztrófáról közöltjtulzott oirre a bécsi tűzoltók a teljesen bécsi suzellemű Metternich herczegnét, tisz- 3.;elteletbeli tűzoltónak választották. — Ezredünk ünnepe. Ezredüuk liiunepségére már megjelentek a meg- ínivók, igen Ízléses kiállításban magyar ?,és német szöveggel. A meghívó ma­gyar szövege a következő : A cs. és kir. )|6. sz. Mihály orosz nagyherczeg nevét riselő gyalogezred tisztikara uraságo- ßlat f. ó. október hó 29-én és 30-áu «ártandó Caldiero ütközet emlékünne- éoélyóre tisztelettel meghívja. Az ünne­pély műsera okt. 29-én : d. u. 2 óra 3ÜO p. legénységi dij-czéllövészet és legénységi ünnepély, az ezred czigány- íQ.enekarának közreműködésével a kato­nai lövöldében ; este 8 órakor hang­verseny táuczczal egybekötve. Okt. 30-án délelőtt 10 órakor tábori mise a islzóchenyi-téren, kedvezőtlen idő eseté­sein a város plébánia templomában. Az líkt. 30-án d. u. két órakor Schleifer jajos vendégfogadója nagytermében a tisztikar által rendezendő diszbanketro h megjelentek az egész rövid szövegű oneghivók. — Segítséget kérnek! Ipoly-Szal- háról a következő levelet kaptuk : Tek. szerkesztő ur ! Folyó hó 15-én d. e. 1 1—12 óra között városunk legsze- [K ényebb részében tűz ütvén ki, erős keleti szél mellett egész városunk ko- oiioly veszélyben forgott, az isteni gond­viselésen kívül csak a legnagyobb erő­feszítéssel — a szomszéd községek szi­ves segélyével sikerült útját vágni a dühöngő elemnek, mely 9 családot 37 kiskorúval tett hajléktalanná. Szives könyöradományokat hálás köszönettel fogad el az Ínségesek javára. Ipoly7- Szalka, 1891. okt. 17.Ferenczy György plébános. — Segélykiáltás. Ung vármegye alispánja a következő nyílt levelet intézte hozzánk. Bező, Ung vármegye legnagyobb községe semmivé lett! F. h. 11-én vagyis vasárnap déli V21 órakor támadt tűzvész egy óra alatt teljesen elhamvasztó. A falu felső részén gyu- ladt ki s a fölkerekedett szél-szórta szikrák a község szalma házfedeleit minden oldalon majdnem egyszerre lángba boritá. Alig maradt meg a vé­geken egy pár ház, 150-nél több föl­dig leégett, s vagy kéfcszerannyi gaz­dasági épület, telve már a betakarított összes termény s életneművel. A kár 300,000 írtnál több. Menteni nem le­hetett. Egy pár értéktelen bútordarab, itt-ott egy-két vánkos az egész amit kiragadhattak : a szó legigazabb értel­mében mindenük odaveszett a rajtok lévő pár ruhadarabon kívül, mely a sikertelen mentési kísérlet közben szint­úgy rongygyá vált. E földönfutóvá lett munkás uép érdekében hazánk összes lakosságához intézem kérelmem. Ható­ságok, testületek, intézetek s a minden szépet és jót isi ápoló sajtó támogassák kérésem, segítsünk a tél küszöbén, kenyér, ruházat, vetőmag s fedél nélkül levő 1600-nál több szerencsétlenen. Anyák, npák! hozzátok szólok: egy sereg félmeztelen s éhező jgyemnek és csecsemő kenyér és meleg ruháért esd — juttassatok a feleslegből részükre. Mezőgazdák ! az Ég áldásából egy maroknyit csak': »sok kevés — sokra gyűl« s elöljáróitok szívesen elfogadják, gyüjtendik s továbbítják hozzám a ka. nálnyi csöppet is. Tudom s érzem, hogy édes hazzáuk jóságos népe nem kéreti magát, ba sürgős segélynyújtás szüksé­géről van szó, s ezért az üszkös romok között, kebleiuken melengetett didergő kisdedeikkel tévelygő szülék kétségbe­eséséig szánalmas helyzetét s az éhező ! gyermeksereg jajveszéklósét részleteseb­ben nem ecsetelem és csakis annyit jegyzek még meg, hogy már a holnapi betevő falat kenyeret is közpénzen kel­lett beszereznünk részükre : »bis dat, i / 7 qm cito dat,« Ungvár 1891. évi októ­ber hó 12-én, Kende Péter, alispán. — A kath. legényegyesület f. hó ll-éu nyjtotta meg tagjainak a diszes juj egyesületi helyiséget a takarékpéuz-j j tár épületének második emeletén. Nem! ; volt ugyan oly fényes ünnep, mint mikor 18b3-bati az egyesület első meg­alakulásakor maga a b. Sitovszky bibo- ! ros herczegyrimás vezete he az iparos- | ifjakat ugyanezen helyiségbe, de nem 'kevésbé élénk volt most az öröm a fölött, hogy az egyesület fölszaporodott 'tagjai számához képest oly helyiségbe jutott, hol üdvös ezé íjára jobban mű­ködhetik. Esti 6 órakor gyűltek össze a tagok a nagy teremben, hol őket Meteker József másodelnök üdvözölte néhány lelkes szóval tüntetve föl az egyesület czélját : az iparosnak keresztény művelődését és fölhívta őket, hogy az uj helyiségben ujulfc erővel törekedjenek ezt a czólt magukra nézve megvalósítani. Kijelenti, hogy a mai nappal kezdődnek a rendes vasárnapi fölolvasások és hogy a téli időszakban rendes oktatás lesz az olvasás, Írás, számolás rajz- és énekben, amire fölhívja a tagok figyelmét. Jelen voltak ez al­kalommal Cseniocb János dr. apát­kanonok és primási irodaigazgató ur ő nagysága, Halmos Ignácz dr. pap­nővel őbeli tanár, Haiczl Kálmán primási levéltáros, Frank István képezd. tanár urak, a kik nagy tetszéssel szemlélték meg az egyesület helyiségeit és az ifjak lelkes éljenzése közt távoztak. — Károlyi Lajos szintársulala nov. 1-én kezdi meg a Fürdő termében szín- előadásait a Kékszakálu Iierczeg operet­tel. Béried árak 15 előadásra: tám­lásszék 12 frt, körszék 10 frt. — A hgprimási képtár okt. 15-én bezárult*s az őszi és téli saison alatt kivételesen csakis a képtár őre (Masz- laghy Ferencz kanonok ur) megkere­sése utján szemlélhető meg. — Uj joggyakornok kell az eszter­gomi járásbírósághoz. A kérvényeket tizenöt nap alatt kell benyújtani. — A kis Duna kotratásának ügye foglalkoztatni kezdi intéző köveinket, a mi legalább mégis jelent valamit. — Magtárrablók. Knöpfler Adolf károsult a komáromi törvényszék előtt a mtizslai k. járás-, mint vizsgáló bíró­ság által felvett jegyzőkönyvekkel össz- hangzóan előadta, hogy 1889 aug. első felében a köböl kuli háza udvarán levő magtárból búzát és rozsot, több, mint 100 frt értékűt ellolvajloltak, melyből, mint fia jelentette, H. A gazda. G —7 zsákkal vett és minthogy ez fiának ko­csiját és lovát is átengedte, bogy a gabo­nát a titkos utón szerzett kulcscsal fia által kiuyitott magtárából könnyen tova- vihosse, tudnia kellett, hogy tiltott dologban vesz részt, az orgazda szerepét vitte. Bátor Mór dr. ügyvéd épen neve­zett károsult nevében az összes károk, utánjárási és ügyvédi kiadások fejében 150 frtot felszámítván, azt megbízója részére megitéltetni kéri. H. Ádám vádlott y4 bel- és kültelek-tulajdonos, családapa, jó magaviselelű gazda vallja, hogy a nyár egyik éjszakáján oly idő­ben, a mikor a hozzájuk legközelebb eső párkányi hetivásárra szokás indulni, K. A. károsult fia akkor hozzájött, hogy kocsiját, lovát adja oda fuvarba, mert gabonát szállít, melyből, mert neki azonnal szüksége volna pénzre, neki is mindjárt eladhatna egy pár zsákkal, a vádlott ismervén az édesapja házánál tartózkodó fiút, nem talált különös okot kívánsága megtámadására és mig ő felöltözködött, nevezett fiatal ember, talán cselédjei segítségével, a ko­csit apja udvarához eltolta és a mikor ő — H. A. — odajött, felrakva találta az egynéhány zsák gabonát, melyből búzát 14 frton, y2 mm. rozsot 3 írt­ért vett, s az árát csak utána egy pár nappal adván meg ; ő nem tudta de nem is gyaníthatta — mert nem is tarthatta szükségét a kérdezősködésnek, — hogy a gabonát az ifjú K. Mór jogosan adja vagy adhatja-e el ; de különben is cselédjei beszélték, hogy a magtárt ő szokta ki- és bezárni kulcscsal. Amidőn még K. Mór azt vallotta volna, amit elővizsgálatkor nem állított, miszerint a vádlott val­lomása általában véve áll, de hogy nem tudta volna, hogy lopott gabonát vesz, az már nem áll, mert ő neki azt határozottan megmondotta, amidőn to­vábbá Bralkó János és Fekete István volt cselédek is megerősítik H. Ádám vallomását, olymegjegyzéssel az egyik, hogy nem is látta ott a helyszínén, a másik meg csak az udvar melleti kert alatt látta, azon a kir. ügyész által előterjesztett és a vádlott védője által támogatott vélemény folytán, miként az eskühöz senki sem bocsátandó mint tanú, s a károsult ügyvédjének azon véleményére, hogy mindkét Knöpfler, az apa és fia, eskühöz bocsájtandók, a kir. törvényszék nem találta helyét és szükségét az eskülelélelnek, hanem a jó erkölcsi és vagyoni közs. bizonyít­vány felolvasása után a kir. ügyésznek átadta a szót, aki igazolni igyokezett, miként H. Ádám vádlott, a vádhaiá­rozattól eltérőleg, mint közvetlen tet­tes elítélendő, mert a tárgyalás ered­ménye szerint ő is volt a helyszínén és tudta, hogy lopás követ te tik el. Ellenben Boór József védő kénytelen az ellenkező álláspontot elfoglalni és védenezének, H. Ádámnak mint ártat­lannak, a vád és következményei alóli felmentését kérelmezni oly megjegyzés­sel, miszerint kérdésessé teszi a kir. közvádlónak a vádhatározattóli eltérhe- tósi jogot; az ügy érdemét tekintve pedig az egyetlen egy K. Mór igen aggályos hitelt nem érdemlő, az általa tett kárt más ártatlan pénzével meg­fizettetni kívánó egyén vallomása egé­szen ignorálandó lóvén, a magtár gazdójának fia által kulcscsal kinyitott magtárbetörésről szó épen nem lehetvén, a védencze által rendes kifizolett árért megvett gabona gyanús vagy lopottnak, vagy orgazdaság megái lapiiásóra alkal­masnak sehogy sem vétetvén, védencze bírói felmenfetése igazolt. A kir. tör­vényszék Hagenbucli Ádámot a vád és következményei alól Ítélet Heg felmenti, mit vádlott és védője köszönettel fogad­tak, a kir. ügyész és a károsult képviselője pedig fellebezésöket beje­lentették. — Hirlaptudositás. Körülbelül hus- vét után egy székesfehérvári lap olyan badarságokat közölt, hogy csak éretlen eszitek tarthatták a közölteket mulat­ságosaknak. Átment ez a főv. lapokba is és azután több oly dolgokról tudó­sítóit ama vidéki lap, melynek éppen ellenkezője volt igaz. Nem tévedésből történt az, hanem készakarattal. Nem rég a fővárosi lapokban oly valótlan­ságokat irt valaki a magyarországi szt. Ferencz rendjéről, hogy az esztergomi olvasóközönség méltó boszankodással fogadta. Abban a gyanúban áll a közlő, hogy ezt a székesfehérvári lap tudósí­tóktól tanulta. A Budapesti Hirlap helyreigazította a volt tarlományi fő­nökre nézve e téves közlését, de a többiről nem szól : tudja meg tehát, hogy az egész közlemény éppen meg­fordítva igaz. Nem érdemes ugyan a tudósítóval szóba állani,de megróni okta­lan eljárását csak úgy lehet,ha kimondjuk, bogy most a közéletben is sokan fölkapták azt a szokást, miként hazudnak és ezt különös elmésségtiek tartják, pedig evvel csak maguk homlokára sütik az ostobaság, az elmésség fonákságának bé­lyegét. Nem lehet az elméskedés, a miben semmi elmésség nincsen. Újab­ban még az esztergomi Bajnáról is megjelent egy tudósítás a Budapesti Hírlapban, moly az ottvaló tűzesetről szól és azt újságolja, hogy ott 20 ház elégett. Még a hg. Metternich asszonyt is belékeveri, kit tűzoltónak föltűn tét, a mint a vizet hordta. Azt is Írja róla, hogy ujjait föltűrte és ruháját gombos­tűvel föLiűzte. Mért nem irta meg a bik- ficz, hány gombostűvel tette ezt. A meg­dicsért uraság aligha köszönettel veszi a róla terjesztett hamis adatot, inkább csú­folásnak veheti. Szerzője csak szégyel- hetné magát ily éretlenségek közrebo­csátásáért. (Kőrész Kelemen.) Minthogy a B. H.-ot mi szoktuk eddig ellátni esz­tergomi tudósításokkal, ennélfogva sa­ját reputációnk érdekében kötelességünk kijelenteni, hogy som a szóban forgó szigoritá si históriát, sem a baj nai esetet nem mi küldi ük be. (A szerk.) I<’RIjIC|,ÖS SZlíltlflíSZTŐ : KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. $ Tanuló. 0 Helybeli fűszer­kereskedésben Pl O egy fin tanulónak felvétetik, V czim a kiadóhivatalban. Il

Next

/
Oldalképek
Tartalom