Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 79. szám

Ohasd-asztal.

L

(Budapest ismertetése.)

Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képbon ez. vállalatból a 140-ik, vagyis' Magyarország III. 4. fiizeto jelent meg, két közlemény nyel. Az első dolgozat a budapesti építés ismertetésének befejezése Pasteiner Gyulától, ki itt a jelenkor építését vázolja, épen olyan tanulságos, mint jellemzó vonásokkal. Nem kevéssé emelik a czikk ■értékét a hozzá mellékelt kitűnő rajzok, melyek egyenlő szerencsével tesznek eleget mind az architektúrái, mind a művészeti szempontoknak. — A második dolgozat, mely Jókai kitűnő tollából ered, a budapesti élet jellemző sajátságainak ismertetését kezdi meg. A fővárosi népélet múltjának és jelenének érdekkeltő átpillantása után a részletek rajzolására tér át, melyeket a Svábhegy és a Zugliget festői bemutatásával kezd meg. Az előadás báját fölöttébb emelik a hírneves szerző tarka visszaemlékezései és itt is kiapadhatatlan humora, mely sajátságaival a legismeretesebb dolgokat is az újság színében tudja elénk varázsolni. Szinte sajnálja az olvasó, hogy a lebilincselő czikk folytatásáért a következő füzet megje- néseig kell várnia. Ezt a dolgozatot is több művészi rajz élénkíti. A füzetben lévő tizennégy rajzot Benczúr, Dörre, Feszti, Háry, br. Mednyánszky, Nádiét és Rauscher művészeink szolgáltatták. — A in. kir. államnyomtató intézet kiadásában a Révai testvérek bizományában megjelenő füzet ára 30 kr.

II.

(Előkelő szalónlap.)

Mikor igy őszre fordul és az esték hosszabodnak, egyszerre aktuálissá válik a kérdés : hogy mit olvassunk ? Művelt családok számára, nőknek, akik nemcsak regények iránt érdeklődnek, de a világot mozgaió kérdések felől is tájékozódni óhajtanak, nem ajánlhatunk szellemesebb, érdekfeszitőbb olvasmányt, mint a »Hét.« Ez a csupa elsőrendű erők által megírt pikáns hetilap, érdekes tárczákban, méltán híressé vált; krónikákban tárgyalja a hét legkiválóbb eseményeit, mindazt, ami a politikában, társaságban, irodalomban és művészetben nevezotos fölmerült. »A Hét« utolsó (39.) száma tele van humorral és satyrával. Egyetlen czikke

sincs, a mely közönyösen hagyhatna bennünket. A kik »A Hót« újságba egyszer belekóstolnak, úgy megszokják inycsinklandó, paprikás czikkeit, hogy nem egy könnyen mondanak le róla. Az évnegyed kezdetével felhívjuk rá olvasóink figyelmét. Ahoz képest, amit olvasóinak nyújt, olcsónak is mondható. Ara negyedévre 2 frt 50 kr. Mutatványszámokat kívánatra ingyen és bernien tve küld : a kiadóhivatal (VIII. József-kürut 44.)

III.

(Legérdekesebb képes hetilapunk.)

Az Ország-Világ uj évnegyede előtt kedves kötelességünk a családi körök figyelmét Benedek Elek kitűnő lapjára, a választékosán szerkesztett s mindig Ízléssel illusztrált hetilapra felhívni, mely méltán megérdemli, hogy a harmadrangú, selejtes képes hetilapokat kiszorítsa a, jobb Ízlésű családi körökből, melynek évfolyamai díszes kötésükben évek hosszú során át tanulságos olvasmányokat tartogatnak. Előfizető ára negyedévre 2 frt 50 s megrendelhető ;i kiadóhivatalban Erzsébetkor!] t 12. sz. a.

IV.

(Népszrű vállalatok.)

A Singer és Wolfner kiadásában s Pósa Lajos kitűnő szerkesztésében megjelenő az Én Újságom czimű gyor- meklap rövid idő alatt olyan kedveltt.ó lett, hogy a magyar gyermekvilág máiéi nem lehetne nélküle. Tapintatosan, kedvesen és változatosan jelenik meg minden száma, a mi ünnepszámba megy a zsenge Magyarországban. Ajánljuk minden gyerekszoba édes vendégének. Mutatót ingyen küld a szolid ezég minden Írni tudó s előfizetni akaró jó gyereknek.

Ugyancsak a Singer és Wolfner »kiadó Lest vérek«-nól jelent meg Leon Tinseau. A hívek ez. regénye mely az »Egyetemes Regényt ár« hatodik évfolyamának befejezését képezi. 108 »piros« kötet jelent meg eddig az Egyetemes Regénytárban : egész könyvtár, mely egyesíti magában a hazai és külföldi regényirodalom javát az utolsó években. Tinseau műve méltán sorakozik a megelőzőkhöz. A franczi akadémia megkoszorúzta ezt a regényt, mely úgy meséjére, mint styljére nézve magasan áll az újabb irodalom számos terméke fölött. A cselekmény eleitől végig éfdekfeszitő és egy fiatal elszegényedett nemes élelpályályát tárgyalja, aki a

munkában keresi az igazi nemességet. Szelet egy nőt aki viszonozza érzelmeit, de nem lehetnek egymáséi, mert útját állja a nő dusgazdagságü. Az ifjú végre megszerzi munkája révén, a mit a sors elvett tőle és a szerető szivek egyesülnek. Számtalan érdek feszit ő jelenet, melyben a franczia fővárosi és vidéki élet kitünően van ecsetelve, megkapó olvasmáuynyá teszik Tinseau regényét. - A díszes kötet ára 50 kr.

eSAR X 0 K.

A szabadságharca emlék®.

(Kiáltványa* oroszok ellen)

Jön a urtfszka —fegyverre, hadd

veszszen 'el !*

Jön a muszka, jön a világ legnagyobb zsarnokának féktelen népe, a magyar nép földére.

Rablás, pusztítás, vérlázitó erőszak első lépéseinek nyomai.

Jön az isten legáldottabb földjére, mely boldogságnak teremtetett, hogy hasonlóvá tegye saját országa sivatagjaihoz.

Isten kertje az ország előtte, megette pusztaság, melyből az élet eltűnt.

Jön aratni, hol a magyar nép vetett ; szüretelni, hol a magyar nép szőlőtőkét ültetett és ápolgatott.

Jön rabolni, gyilkolni, nőket fertőztél ni a császár parancsára.

Jön fiainkat anyjuk*öléből kiragadni, hogy a zsarnok zászlói alatt szülőik, testvéreik s hazájuk hóhérjaiként szolgáljanak.

Jön szabadságunkat megsemmisíteni, annyi vérrel, annyi győzelemmel, annyi dicsőséggel kivívott szabadságunkat, hogy újra rabjai legyünk egy hitszegő, méregkeverő, vértől párolgó uralkodó- háznak, mely kiirtásunkat a pokolnak esküdte.

De hála Istennek, még nem tompult el a magyar huszár kardja, a magyar honvéd szuronya, mely győzelemről győzelemre halad. Ausztria legrettenetesebb hadát semmivé tette ; még nem hűlt el a magyar nép lángoló lelkesedése, mely annyi nyílt és titkos ellenséget legyőzött, annyi hóhért és árulót letiport.

Hadd jöjjön a muszka is, hadd lelje ő is sírját e zsarnokvesztő földön !

Az uj ellenség nem félelmesebb annál, kit ifjú hadaink porrá zúztak ;

annál, mely hazánkat most környezi, tehát annál, mely a millt évben a te* hetetlon alvó népet meglepte.

Hadd jöjjön a muszka, hadaink és népünk várják.

De ismerjük harezünk s veszélyünk nagyságát.

A királyi zsarnokság, miután néma fegyverei : ámítás, szenteskedés, hít- szegés eltompultak, újakat keres a vadságban, embertelenségben és vérontásban. Kiirtani akar minden műveltséget, lelkesedést, tudományt és erényt, hogy ogy csendben elvadult, baromi szolganépeu uralkodhassók. — Szövetkezett a vad muszkákkal, miként szövetkezeit a vad rációkkal, szerbekkel és oláhokkal a magyar nemzet kiirtására. Küzdonünk kell nemcsak jogaink és szabadságunkért, hanem létünk és életünkért.

S nemcsak magunkért, hanem nagy népekért is küzdünk. Ott van a lengyel, ki velünk vérzik és győz, s győzelmünktől legyilkolt hona feltámadását várja ; ott az olasz, ki velünk együtt legnemesebb vérét ontja a szabadságért ; ott a német, ki velünk küzd és bőszül, áll Bécsnek császári hóhérjain.

Nagyszerű harcz, mert az egyesült népek barcza a világnak egyesült zsarnoksága ellen.

Magyar nép ! mutasd meg a világnak, hogy méltó vagy ilyeu harcz élén állani, hogy méltó vagy a világ sza- ■ hódságát kivívni.

Magyar nép ! kellj fel egész törhet- - len erőddel — s ellenséged veszni fog. k

Magyar nép ! mutasd meg az ellen- - séguek, hogy méltó vagy hadaidhoz, * melyek Szolnokon, Sarlón, Budán se Erdély szent földjén győztek — s 55 veszni fog.

Magyar nép! segítsd, előzd meg ha-- dainkat az ellenség keresésében s Ü1--J dözésében — s ő veszni fog.

Magyar nép ! mutasd meg az ellen—i ségnek, hogy neked nem kell pánczél^f nem kell kard, hogy mellel, karralD véded a hazát — s ő veszni fog.

Magyar nép ! mutasd meg az elleu-n séguek, hogy a magyar ember kezébeua« a kasza, a csép, a dorong, többet óná a gyáva bérzsoldos puskájánál s ágyu-xi jáuál — s ő veszni fog.

Magyar nép ! mutasd meg az eíleiRi ségnek, hogy miként véredet, úgy va-4; gyónódat sem kíméled a Lazáért; hogrg házadat, csűrödet inkább a lángokualn adod át, mintsem neki; lovadat, marii

reméltek. Aki valaha a belga, franczia, de még az angol művészeti viszonyokat is megfigyelte, az tapasztalhatta, milyen a művészet fejlődése és általános elterjedése az olyan országokban, ahol nem a fejedelem, nem az állam fejleszti rögtönözve, erőszakosan, lelkiismeretlen pénzpazarlással a művészetet, hanem ez természetszerűen fejlődik ; ahol továbbá mindenki élvezi, istápolja és kiveszi belőle részét. Mert a művészet kultusza nem találmány, intézmény, avagy divat, nem is lehet intézkedések eredménye, hanem valósággal a nemzeti és egyéni kultúrának legmagasabb foka és betetőzése. Ez magyarázza meg azt a hatást is, melyet a gondolkodó szemlélőre egy angol vagy franczia háznak megtekintése tesz ; legyen az már most palota vagy egyszerű polgári lakház. Ki- érezzük belőle alkotójának szellemét, sőt több olyan generáczió szellemének összegét is, mely azon alkotásban részt vett, s ebből aztán következtethetünk az egész nemzetnek azon korszakára. Kiélezzük az egészséges testben működő erős szellem tevékenységét, megtestesítve látjuk azon egyensúlyt és összhangot, melynek alkalmazása mellett minden épület, minden lakberendezés kellemes benyomást tesz és sohasem fog szegényesen hatni, bármennyire egyszerű legyen is.

Feltétlen czélszerüség, feltétlen összhang az arányok és az anyag közt, a szépítés törekvése, a fényűzésre és látszatra való törekvésnek mellőzése : ezen elvek alkalmazása eredményezik azt, hogy egy hollandi halásznak háza lakályosnak, vidámnak és jóiuudunak tetszik, holott ha velenczei vagy római főurak palotájába megyünk és a háziúr távollétében végig haladunk a pompás termeken, könnyen ki fogjuk érezni azok berendezéséből, hogy a gazda keveset van otthon, üres az erszénye, daczára milliókat érő palotájának és gyűjteményeinek, melyeket örökölt, de alig élvezi, nem szaporítja, éppen csak hogy fen tartja. Üres az élete, mert nem dolgozik, semmivel sem foglalkozik, s bizonyára gyakran üres a feje is. Nincsen családi élete, legföljebb ba ünnepélyes fogadtatások napján van otthon. Önkénytelenül is azt mondja magában a néző : nem szeretnék itt lakni, még ha nekem adnák is ezt az egész pompát! Aki ezen olasz főurak életmódját valaha figyelemmel kisérte, és szellemi életüket visszatükröződni látta lakásaikban, az már azután, ha az olasz társadalmi viszonyokat tanulmányozza, nem fog azon csodálkozni, hogy az olasz közéletben milyen kevés szerepe van a főnemességnek.

Nem ismerek más hosszú történelmi múlttal és arisztokratikus intézményekkel biró nemzetet, melynél annyira sülyedt volna a nemesség szereplése, mint Olaszországban. — A politikában azt lehet mondani, hogy nem is létezik, a tudomány és irodalom terén — csak kivételesen emlittetik : — még a művészet fejlesztésének mozgalmában sem vesz tevékeny részt, sem mint működő művész, sem mint pártoló a művészetnek.

Megjegyzem, mintegy 20 esztendeje már, hogy huzamosabb időn át laktam Olaszországban, tehát csak a 20 év előtti állapotokról beszélek, az azóta beállott

frissebb szellő bizonyára változtatott ezen irányban is.

Ott láttam igazán, hogy alakás berendezésnél nem a fény, nem a drága anyag és az imponáló méret a főtényező, hanem sokkal fontosabb ezeknél az organikus fejlesztés, a minden részletben föllelhető egyensúly, a vei le et posse, az akarat és a tehetség közt. A mi első sorban kellemesen hat bármely lakosztály szemlélésénél, hogy abban lakójának, egyénisége, szelleme működése kifejezést nyerjen. Ez az eredmény pedig elérhető szerény mére tek mellett is, olcsó anyaggal és kevés fáradozással. De szükséges legalább, hogy a lakónak legyen kifejezett egyénisége, szellemi működése,- s hogy a szép iránti érzék folyton fejlődik benne. Ez a szép iránti érzék azonos a művészi Ízléssel, melynél fogva ellenszenvesnek talál minden diszharmóniát, kellemetlenül hat rá a túlzás s nem tűri el azt, ami Ízléstelen.

Egy amerikai rézbörünek egyszerű kunyhója is a lakályosság kellemes benyomását teheti, ha uralkodni látjuk benne a czélszerűséget, összhangot ha arányt talá- lálunk benne és látjuk, hogy a szépitési és díszítési vágy a kunyhó lakójának anyagi viszonyaihoz mérve dominál, ha az a néhány darab fegyver, halászháló és főzőeszköz, melyet ott .találuuk, úgy van elhelyezve, hogy kéznél legyen, de útban ne álljon azonfelül Ízléssel van elrendezve és diszitve. Ilyenformán a szemlélőre gyakorolt összhatása, melyet semmi disszo- nánczia, semmi ízléstelenség nem zavar, kellemesebb lesz, mint sok palotáé, a melynek legfényesebb termében alkotójának

gőgös pöffeszkedését, köznapiasságát, Ízléssé telenségét és szellemi ürességét látjuk kiiií fejezve.

Yolt egy ízben alkalmam egy kiváltó szellemű és műveltségű olasz föurral beszélíé; getni. A beszélgetés rangtársaink életmócfcö járói folyt, s ez a rendkívül tevékeny é tehetséges férfin, — mert hála istennesn vannak Olaszország nemessége közt ; kivételek, — elpanaszolta, hogy fia neim képes a családnak nagy földbirtokát kezelnrrh kedve sincs, de nem is ért hozzá; nerso szolgálja hazáját, mert a munkát és i a komoly foglalkozást utálja. A művészete ignorálja — saját világhírű képtárunkba «< csak ritkán, tulajdonképen csak olyankor jár el, ha vendéget kell odakisérnie. NéKéí vadász, néha lovagol, de ezeket is közéig szerűen teszi ; egész nap a kávéházban £/ i vagy a korzón sétál, fiatal feleségét elhdfi nyagolja, gyermekeivel nem törődik látom már, hogy azok is olyanok lesznns; mint ő.

A szegény öreg urat sajnáltam, magainsg ban azonban azt mondtam: »A minönaö te nevelted a fiadat vagy engedted neveiig olyan lett!« De hangosan igy szóltantusd »Önöknél a fiatalságot geuerácziók 6 helytelenül nevelik. A testi tevékenyséev szellemi munkásság szükséges volta, a hsxí és a család iránt való kötelességek, ,}f; szellem és az ízlés finomítása önökriö vajmi ritkán hangoztatott eszmék ! Osziaf lyuknak legtöbb tagja csakis azért él csakis arra neveli fiait, hogy reprezentfne jauak, mulassanak ós szaporodjanak.