Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 73. szám
— Van már pénz a város kasszájában, honnan a néhány napig kése- delmeskedő havifizetéseket már kiadták (i város tisztviselőinek. — Eljegyzés. Fleischer Gizellát Szómba the 1 y rő l e I jegy ez t e Lem berger Henrik Bertalan. — Elájult svábok Kedden a fő- székesegyházban a biida-őrsi svábok közül többen elájultak a bncsnjárás fáradalmaitól. A derék svábok jórészt gyalogosan jöttek föl s egész éjjel virasz- tott.ak. Két gyereket alig bírtak magához téríteni, a mint a prédikáczió alatt összeroskadtak. A gyerekeket rögtön kivitték a főszékesegyházból. — Népes iskolák. Városi elemi iskoláink olyan népesek, hogy például Hübschl Sándor osztályába kilenczven tanuló jár. — Felhőszakadás. Süttőn nagy felhőszakadás volt, a mészáros háza Összeomlott s a hegyekből alázúduló viz tiz házat elborított. Az épülőfélben levő Eszlergom-füzitői vasút töltései is megrongálódlak. — Füzitöi vonatkisiklás. A vasúti töltés keskeny átereszein a felhőszakadás vize nem bírván keresztül törni, átned vési tette a vasúti töltést, mely beszakadt s vonatkisiklást okozott. — Krecsányi Ignácz az első vidéki színtársulat igazgatója, Pozsony, Temesvár és Buda színpadjaira akarta Haraszti Feigler Hermint, a ki azoaban családi körülményére való tekintettel nem fogadhatta el az elsőrangú ajánlatot, hanem vendégszerepléseket helyezett kilátásba. Pozsonyban és Temesvárt. — Sorsjátékos színésznők járták végig a napokban városunkat s egy párnát játszottak ki, melyre száz har- mincz krajczáros aláírást gyűjtöttek. Vállalatuk egész jól sikerült, mert nyugodtan utazhattak tovább Budapestre. A párna ez egyszer csakugyan existált, a mennyiben azt Brutsy János nyerte meg. Erről a párnajátszó mesterségről külön közleményben elmélkedünk ép úgy a közönség, mint a vidéki színészet tekintélye érdekében s közleményüket egyenesen a központi színész egyesület elnökének, Feleki Miklósnak dedikáljuk. — Hajókésés. Vasárnap a d. u. 3 órakor ideérkező Fszokott bécsi szegély hajó Pozsony cs Körtvélyes között zátonyra került s négy óra hosszai késedelemmel érkezett Esztergomba. — Követésre méltó. Párkányban egy siketnéma van, ki oktatásban részesülhet. A község elöljárósága karöltve a takarékpénztárral közösen elhatározták, hogy ez egynek oktatásáért járó évi költséget (80 frt) 8 éven át fedezni fogják. Mihelyt a tanács Határozata megérkezik, az iskola azonnal megnyílik. — Kossuth mint kiállító. A szabadság ha rczi emlékek kiállítására, mint (óvárosi levelezőnk értesít maga Kossuth in aj os is küldött tárgyakat Hentaller majos orsz. képviselőliöz. Elküldte azt sz ezüst koszorúcskát, melyet a vitézség! érdemkereszt jelvénye gyanánt vicéitek hőseink. A Kossuth által beküldött példány Iliász ezredesé volt. A szabadságharcz alatt magának az érdem- 9eresztnek elkészítésére nem volt idő ; uosuth azonban később Turinban a 3'tebreczenben megállapított terv emlékezete után elkészíttette azt s most beküldte a kiállításra. Elküldte továbbá o.ossuth az »Iratai« III. kötetében említett bonvédérmet s az érem bélyegzőt ,. Ez az érembélyegző remek vésés s ti int Kossuth Hentallernak irt levelé- on mondja ezer frankba került. — Középkori jelenet. Kezdő bika- ivadorok és tapasztalt ökörhajcsárok a [jip bármelyik szakában egész csorda [svarvasiuarhát hajthatnak végig a város legforgalmasabb utczáin hatalmasan káromkodva s irgalmatlanul püfölve a rostélyosoknak szánt állatokat,melyek vad hordákban rohannak végig a városon. Tenni kellene már egyszer ez ellen a középkori látványosság ellen. Más városokban a szarvasmarhákat nem szabad nappal végig hajtani az utczákon. Nálunk is megparancsolhatná a rendőrség hogy az áldozati barmo- kaa csakis éjjol terelhetik a vágóhídra. Ezt követeli közönségünk biztossága és a város fogalma. — Magán polgáriiskola, Csomóssy Sándor polg. leányisk. magán tanfolyamán az előadások tegnap kezdettek meg. Beiratkozni azonban még mindig lehet. A tanfolyamot a növendékek osztályösszevonással is végezhetik. — Vashidassi. A vaskid korszaka uj aerát fog jelenteni városunkban is. Szójátszi urak már is megcselekedték erre nézve észrevételüket. Az uj prímást Vasmegye adja. Neve Hidassy. Vashidassy lesz tehát belőle néhány esztendő múlva, ha a vasminisztert hatalmas szándékában hathatósan támogatja. — Érdekes tanári szoba. A reáliskolai helyiségek uj beosztása után már most minden oszlálynak meg van a maga külön tanterme s a múzeum is el van különítve a tanári szobától. Tanári szoba számára berendeztek egy lomtárból alakított kis szurdékot, mely négy lépés hosszú, három lépés széles, van benne két szék, egy asztal és hat tanár. Ablaka nincs, hanem egy kiszolgált üvegfallal van világítva. Már most itt beszéljék meg a tanárok közös iskolai ügyeiket, itt szolgáljanak a szülök rendelkezésére. Az érdekes tanári szobát megtekintette a polgár- mester is és szomorú mosolylyal jegyezte meg, hogy az épen nem válik a tánári kar tekintélyének emelésére. — Simor emléke Csernoch János dr. a primási iroda igazgatója és apátkanonok sajtó alá rendezi a boldogult horczegprimás azon egyházi szónoklatait, melyeket a főszékesházban mondott huszonnégy esztendő alatt. Az emlékmű Buzárovits Gusztáv kiadásában Simor János halálának évfordulóján jan. 23-án fog megjelenni. — A Duna áldozata. Hirschler Henrik tizenhat éves fin pénteken d. u. fürdés közben a vízbe fűlt. Azzal kétkedett pajtásai előtt, hogy átuszsza a kis-Duná-t az Angyal-hidnál s a Duna közepén görcsöt kapva, alámerült. Megrémült társai nem bírták megmenteni. Holttestét vasárnap reggel dunai molnárok fogták ki. — A szabadságharcz ereklyéi. Az 1848—49-iki szabadságharczi emlékeknek fővárosi kiállítása, a melyet Hentaller Lajos orsz. képviselő és Farnek Béla, Károlyi Gábor gróf és Pázmándi Dénes képviselők közreműködésével rendezlek, országos érdeklődés tárgyát képezi, ügy a hazafias kegyelet, mint a történetírás szempontjából országos nevezetességű esemény ez, a mely iránt a közérdeklődést nem zsibbasztják meg a legszenzacziósabb napi események sem. Példa rá a múlt napokból a Jellasics-ezred novidvori tüntetése, a mely még inkább fokozta a kiállítás látogatóinak számát, mert a rendkívül gazdag tárlat bővelkedik a Jellasicsra vonatkozó érdekesebbnél érdekesebb képekben. Az ország számos részéből az érdeklődő hazafiak kiránduló társasággá szervezkednek s a zónás-utazás olcsóságát felhasználva tömegesen mennek fel a fővárosba, a melynek, a szabadságharcz-emlékeinek kiállításánál rég volt s aligha hamar lesz érdekesebb s tanulságosabb látni valója. Az 1848—49-iki csataképek, akkori vezérlő politikusaink és hadvezéreink valamint ellenségeink arczképei ; a különböző magyar, orosz, osztrák kiál t ványok, okmányok, lőfegyverek, kardok, kaszák, a csatákban meglépett zászlók s a szabadságharcz egyéb emlékei a fővárosi vigadónak nyotcz termét töltik be, a. melyek közül egy — a feketével bevont »gyászszoba« kizárólag vértanúinktól maradt ereklyéket tartalmaz s egy nagy terein falait töltik be a Kossui h-képek. Aki csak te- boti, ne mulassza el e nagyszerű kiállítás megtekintését. — A kiállítás rendezői lapunkhoz a következő felhívást intézik : A szabadságharczi emlékek kiállításának rendezői felkérik mindazokat, kik a kiállításra tárgyakat beküldeni szándékoznak, szíveskedjenek ezt előzetesen tudatni a rendező bizottsággal, nehogy oly tárgyak küldessenek he, a melyek a kiállításon már meg vannak. — A czigányok reformálása. Ezentúl nem fognak végigvonulni utczáin- kou a népvándorlásra emlékeztető karavánok, csontos lovaikkal, rozoga kocsijaikkal, boglyas purdéikkal, pipázó vénasszonyaikkal, bagózó magánzóikkal, ébenhaju, gyöngyfehér fogú hajadonaik- kal, kupeczkodó, esküdöző s folytonos furfangokon járó szeladonjaikkal. A vándorló czigányok romantikus ivadéka, mely mindenét eldobja szabadságáért, de semmiért sem cserélte föl eddig eszményi szabadságát, törvényjavaslatot kap. Nem fogják tehát ezután megfosztani őket egyetlen egy ékességüktől, dús hnjerdejüktől a megyeház ud- virán s nem agyabugyálják el őket csak azért, mert kóborolnak a városház udvarán. A kóbor czigányok nemsokára rendes polgártársaink lesznek s néhány esztendő múlva együtt billiár- dozliatunk velők valamelyik kávéhá- zunkban, mert Szapáry gróf miniszterelnök a legközelebbi ülésszakban törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, mely utasítaná a belügyminisztert, hogy kényszerintézkedésekkel telepítse le állandó lakóhelyekre a czigányokat. A czigányok reformálása tehát tűzzel-vas- sal fog megtörténni. — Téli Színház. Károlyi Lajos szili- társulata téli saisonra Esztergomba készül s játékait a díjtalanul átengedett Fürdő vendéglő nagy termében fogja megkezdeni. A direktor épen most szervezi színtársulatát s egész uj erőket szerződtet Budapesten, mert a nyári szervezettel nem jöhetne városunkba. — Vashidunk. Igen megbízható forrásból értesíthetjük olvasóinkat, hogy vasminiszterünk Baross, a mint a komáromi vashiddal elkészült, rögtön belekap az esztergomi Dunaág megvasal fisába . — Romantika. Egy szomszéd megyebeli katli. jegyzősegéd megszöktetett egy falusi zsidóleányt s vele Esztergomba jött, hogy itt megkeresztel- kedés után elvehesse. Az öreg azonban megtudta kiröpült galambja tartózkodása helyét s utána jött és hazavitte. A regénynek majdnem szennyes háttere lett, mert a szökevényeket eleinte lopással vámoltatták. Hogy mi lesz már most a szép zsidóleány élettörténetének befejezése, azt majd megírja valamelyik tárczairónk. — Vonatsiklás. A magyar államvasutak tata-almás-fíizitői vonalán a hirtelen támadt töltés alámosás miatt a 48. gyorstekervonafot súlyos katasztrófa fenyeget to. A lokomotív ugyanis és a szerkocsi kiiencz vaggonnal együtt kisiklott és tökéletesen megrongálódott. A vonatot kísérő hivatalnok súlyosan megsebesült míg három vonatkísérő és két postaközeg könnyebb sérüléseket szenvedett. A személyvonatok utasait a szerencsétlenség színhelyén le kellett szállítani s más vonatok vitték őket tovább, de délutánra már megszűnte! ték az akadályokat s azóta a vonalok az egész vonal hosszában szabadon közlekedhetnek. — Vivómester és versgyártó. Sztrakay Norbert fővárosi vivómester a következő verses hatvágást küldte be hozzánk: Kardra magyar ! Irta Sztrakay Norbert. Kardra magyar! - boxra angol; — Tőrrel — vívjon franczia! Kardot rántva s jól forgatva : — Magyarnak szült Hunnia. Mért nem vivtok ? — nem tanultok ? — A fokos és ólmos hot Rég kiment már a szokásból : — Forgassátok a kardot! Mért uem vivtok, — nem tanultok Ifjak, lányok egyaránt! ? Őseinktől — csak a kard és Toll hatalma maradt ránk. Szent — az Írás, egy istenség Oröldétü gyermeke ; Justitia istennőnek : —• Mégis — — kard a mérlege ! Akára kard, — akár a toll, — Hisz ez egy és ugyanaz ; Akármelyik jél forgatva — Kimutatja: — mi igaz. Toll és penge — mind kettő Ügyes kézben — véd és vág; Csodálja is mindkettőnek —• Nagyhatalmát a viliig ! Az •— az észnek, ez — a kéznek Legbiztossabb fegyvere ; A ki egyikéhez sem ért : Üres annak — a feje. Forgassátok mind a kettőt, — Mig szívben pezsg a vér ! Edzett kar és ifjú lélek — Mennyországgal is felér. Az iró meg, — de a vívó -- — Nem öregszik meg soha ! Ép testéből — lelkét ifjan Csalja föl a Jehova. Angyaloknak sokasága képez néki sorfalat — A szeráfok hymnust zengve, — Migaz Úrhoz felhalad. Ott — kherúbok disz- gárdája Felvonulva tiszteleg : — Ily fény — s pompa az égben is Csak egy — — vivőt illet meg : Kardra magyar ! — boxra angol, — Tőrrel — vívjon franczia; Kardon kívül nem hagyott mást a magyarnak Hunnia ! Nem is magyar : — ha kardjától az ellenfél nem remeg ! Hon-, becsület-, s szent jogát is, — Csak a karddal védi meg. Minthogy a szépirodalmi társaságok még nem gondoskodtak az irodalmi kihágások megtorlására, Sztrakay Norbert ur minden megtorlás nélkül űzi tovább mellékfoglalkozását. 1'HOI.fS-l.ő.N S/.IOIíkiosr//rő: KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. N Y I L T T E R. Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. Verfälschte schwarze Seide Man verbrenne ein Müste-rchen des Stoffes, von dem man kaufen will, und die etwaige Verfälschung tritt sofort zu Tage: Echte, rein gefärbte Seide kräuselt sofort zusammen, verlöscht bald und hinterlässt wenig Asche von ganz hell bräun lieber Farbe. — Verfälschte Sqjde (die leicht speckig wird und bricht, brennt langsam fort, namentlich glimmen die «Schussfäden» weiter (wenn sehr mit Farbstoff erschwert), und hinterlässt eine dunkelbraune Asche, die sich im Gegensatz zur echten Seide nicht kräuselt, sondern krümmt. Zerdrückt man die Asche der echten Seide, so zerstäubt sie, die der verfälschten nicht. Das Seidenfabrik-Depot von G. Henneberg (k. k. Hoflief.), Zürich, versendet gern Muster von seinen echten Seidenstoffen an Jedermann, und liefert einzelne Roben und ganze Stücke porto- u. zollfrei in’s Haus. Köszönet-nyilvánítás. Fogadják mindazok kik boldogult, feledhetetlen emlékű férjem végső tisztessége alkalmából végtelen fájdalmamat személyes részvétük által enyhíteni kegyesek voltuk,