Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 73. szám

— Van már pénz a város kasszá­jában, honnan a néhány napig kése- delmeskedő havifizetéseket már kiadták (i város tisztviselőinek. — Eljegyzés. Fleischer Gizellát Szómba the 1 y rő l e I jegy ez t e Lem berger Henrik Bertalan. — Elájult svábok Kedden a fő- székesegyházban a biida-őrsi svábok közül többen elájultak a bncsnjárás fára­dalmaitól. A derék svábok jórészt gyalo­gosan jöttek föl s egész éjjel virasz- tott.ak. Két gyereket alig bírtak ma­gához téríteni, a mint a prédikáczió alatt összeroskadtak. A gyerekeket rögtön kivitték a főszékesegyházból. — Népes iskolák. Városi elemi iskoláink olyan népesek, hogy például Hübschl Sándor osztályába kilenczven tanuló jár. — Felhőszakadás. Süttőn nagy felhőszakadás volt, a mészáros háza Összeomlott s a hegyekből alázúduló viz tiz házat elborított. Az épülőfélben levő Eszlergom-füzitői vasút töltései is megrongálódlak. — Füzitöi vonatkisiklás. A vasúti töltés keskeny átereszein a felhőszaka­dás vize nem bírván keresztül törni, átned vési tette a vasúti töltést, mely beszakadt s vonatkisiklást okozott. — Krecsányi Ignácz az első vi­déki színtársulat igazgatója, Pozsony, Temesvár és Buda színpadjaira akarta Haraszti Feigler Hermint, a ki azoaban családi körülményére való tekintettel nem fogadhatta el az elsőrangú aján­latot, hanem vendégszerepléseket helye­zett kilátásba. Pozsonyban és Temesvárt. — Sorsjátékos színésznők járták végig a napokban városunkat s egy párnát játszottak ki, melyre száz har- mincz krajczáros aláírást gyűjtöttek. Vállalatuk egész jól sikerült, mert nyu­godtan utazhattak tovább Budapestre. A párna ez egyszer csakugyan existált, a mennyiben azt Brutsy János nyerte meg. Erről a párnajátszó mesterségről külön közleményben elmélkedünk ép úgy a közönség, mint a vidéki színé­szet tekintélye érdekében s közlemé­nyüket egyenesen a központi színész egyesület elnökének, Feleki Miklósnak dedikáljuk. — Hajókésés. Vasárnap a d. u. 3 órakor ideérkező Fszokott bécsi sze­gély hajó Pozsony cs Körtvélyes között zátonyra került s négy óra hosszai ké­sedelemmel érkezett Esztergomba. — Követésre méltó. Párkányban egy siketnéma van, ki oktatásban ré­szesülhet. A község elöljárósága kar­öltve a takarékpénztárral közösen elhatározták, hogy ez egynek oktatá­sáért járó évi költséget (80 frt) 8 éven át fedezni fogják. Mihelyt a tanács Határozata megérkezik, az iskola azon­nal megnyílik. — Kossuth mint kiállító. A szabad­ság ha rczi emlékek kiállítására, mint (óvárosi levelezőnk értesít maga Kossuth in aj os is küldött tárgyakat Hentaller majos orsz. képviselőliöz. Elküldte azt sz ezüst koszorúcskát, melyet a vitéz­ség! érdemkereszt jelvénye gyanánt vi­céitek hőseink. A Kossuth által be­küldött példány Iliász ezredesé volt. A szabadságharcz alatt magának az érdem- 9eresztnek elkészítésére nem volt idő ; uosuth azonban később Turinban a 3'tebreczenben megállapított terv emlé­kezete után elkészíttette azt s most be­küldte a kiállításra. Elküldte továbbá o.ossuth az »Iratai« III. kötetében em­lített bonvédérmet s az érem bélyegzőt ,. Ez az érembélyegző remek vésés s ti int Kossuth Hentallernak irt levelé- on mondja ezer frankba került. — Középkori jelenet. Kezdő bika- ivadorok és tapasztalt ökörhajcsárok a [jip bármelyik szakában egész csorda [svarvasiuarhát hajthatnak végig a vá­ros legforgalmasabb utczáin hatalma­san káromkodva s irgalmatlanul püfölve a rostélyosoknak szánt állatokat,melyek vad hordákban rohannak végig a vá­roson. Tenni kellene már egyszer ez ellen a középkori látványosság ellen. Más városokban a szarvasmarhákat nem szabad nappal végig hajtani az utczákon. Nálunk is megparancsolhatná a rendőrség hogy az áldozati barmo- kaa csakis éjjol terelhetik a vágóhídra. Ezt követeli közönségünk biztossága és a város fogalma. — Magán polgáriiskola, Csomóssy Sándor polg. leányisk. magán tanfolya­mán az előadások tegnap kezdettek meg. Beiratkozni azonban még mindig lehet. A tanfolyamot a növendékek osztályösszevonással is végezhetik. — Vashidassi. A vaskid korszaka uj aerát fog jelenteni városunkban is. Szójátszi urak már is megcselekedték erre nézve észrevételüket. Az uj prí­mást Vasmegye adja. Neve Hidassy. Vashidassy lesz tehát belőle néhány esztendő múlva, ha a vasminisztert ha­talmas szándékában hathatósan tá­mogatja. — Érdekes tanári szoba. A reál­iskolai helyiségek uj beosztása után már most minden oszlálynak meg van a maga külön tanterme s a múzeum is el van különítve a tanári szobától. Tanári szoba számára berendeztek egy lomtárból alakított kis szurdékot, mely négy lépés hosszú, három lépés széles, van benne két szék, egy asztal és hat tanár. Ablaka nincs, hanem egy kiszolgált üvegfallal van világítva. Már most itt beszéljék meg a tanárok közös iskolai ügyeiket, itt szolgáljanak a szülök rendelkezésére. Az érdekes tanári szobát megtekintette a polgár- mester is és szomorú mosolylyal je­gyezte meg, hogy az épen nem válik a tánári kar tekintélyének emelésére. — Simor emléke Csernoch János dr. a primási iroda igazgatója és apátkanonok sajtó alá rendezi a boldo­gult horczegprimás azon egyházi szó­noklatait, melyeket a főszékesházban mondott huszonnégy esztendő alatt. Az emlékmű Buzárovits Gusztáv kiadásá­ban Simor János halálának évfordulóján jan. 23-án fog megjelenni. — A Duna áldozata. Hirschler Hen­rik tizenhat éves fin pénteken d. u. fürdés közben a vízbe fűlt. Azzal két­kedett pajtásai előtt, hogy átuszsza a kis-Duná-t az Angyal-hidnál s a Duna közepén görcsöt kapva, alámerült. Megrémült társai nem bírták meg­menteni. Holttestét vasárnap reggel dunai molnárok fogták ki. — A szabadságharcz ereklyéi. Az 1848—49-iki szabadságharczi em­lékeknek fővárosi kiállítása, a melyet Hentaller Lajos orsz. képviselő és Farnek Béla, Károlyi Gábor gróf és Pázmándi Dénes képviselők közremű­ködésével rendezlek, országos érdeklő­dés tárgyát képezi, ügy a hazafias ke­gyelet, mint a történetírás szempont­jából országos nevezetességű esemény ez, a mely iránt a közérdeklődést nem zsibbasztják meg a legszenzacziósabb napi események sem. Példa rá a múlt napokból a Jellasics-ezred novidvori tüntetése, a mely még inkább fokozta a kiállítás látogatóinak számát, mert a rendkívül gazdag tárlat bővelkedik a Jellasicsra vonatkozó érdekesebbnél érdekesebb képekben. Az ország számos részéből az érdeklődő hazafiak kirán­duló társasággá szervezkednek s a zónás-utazás olcsóságát felhasználva tömegesen mennek fel a fővárosba, a melynek, a szabadságharcz-emlékeinek kiállításánál rég volt s aligha hamar lesz érdekesebb s tanulságosabb látni valója. Az 1848—49-iki csataképek, akkori ve­zérlő politikusaink és hadvezéreink valamint ellenségeink arczképei ; a különböző magyar, orosz, osztrák kiál t ványok, okmányok, lőfegyverek, kardok, kaszák, a csatákban meglépett zászlók s a szabadságharcz egyéb em­lékei a fővárosi vigadónak nyotcz ter­mét töltik be, a. melyek közül egy — a feketével bevont »gyászszoba« kizá­rólag vértanúinktól maradt ereklyéket tartalmaz s egy nagy terein falait töl­tik be a Kossui h-képek. Aki csak te- boti, ne mulassza el e nagyszerű ki­állítás megtekintését. — A kiállítás rendezői lapunkhoz a következő felhí­vást intézik : A szabadságharczi emlé­kek kiállításának rendezői felkérik mindazokat, kik a kiállításra tárgyakat beküldeni szándékoznak, szíveskedjenek ezt előzetesen tudatni a rendező bi­zottsággal, nehogy oly tárgyak küldes­senek he, a melyek a kiállításon már meg vannak. — A czigányok reformálása. Ezen­túl nem fognak végigvonulni utczáin- kou a népvándorlásra emlékeztető ka­ravánok, csontos lovaikkal, rozoga kocsijaikkal, boglyas purdéikkal, pipázó vénasszonyaikkal, bagózó magánzóikkal, ébenhaju, gyöngyfehér fogú hajadonaik- kal, kupeczkodó, esküdöző s folytonos furfangokon járó szeladonjaikkal. A vándorló czigányok romantikus ivadéka, mely mindenét eldobja szabadságáért, de semmiért sem cserélte föl eddig eszményi szabadságát, törvényjavaslatot kap. Nem fogják tehát ezután meg­fosztani őket egyetlen egy ékességük­től, dús hnjerdejüktől a megyeház ud- virán s nem agyabugyálják el őket csak azért, mert kóborolnak a város­ház udvarán. A kóbor czigányok nem­sokára rendes polgártársaink lesznek s néhány esztendő múlva együtt billiár- dozliatunk velők valamelyik kávéhá- zunkban, mert Szapáry gróf miniszter­elnök a legközelebbi ülésszakban tör­vényjavaslatot terjeszt a parlament elé, mely utasítaná a belügyminisztert, hogy kényszerintézkedésekkel telepítse le ál­landó lakóhelyekre a czigányokat. A czigányok reformálása tehát tűzzel-vas- sal fog megtörténni. — Téli Színház. Károlyi Lajos szili- társulata téli saisonra Esztergomba készül s játékait a díjtalanul átenge­dett Fürdő vendéglő nagy termében fogja megkezdeni. A direktor épen most szervezi színtársulatát s egész uj erőket szerződtet Budapesten, mert a nyári szervezettel nem jöhetne városunkba. — Vashidunk. Igen megbízható forrásból értesíthetjük olvasóinkat, hogy vasminiszterünk Baross, a mint a ko­máromi vashiddal elkészült, rögtön belekap az esztergomi Dunaág meg­vasal fisába . — Romantika. Egy szomszéd me­gyebeli katli. jegyzősegéd megszökte­tett egy falusi zsidóleányt s vele Esz­tergomba jött, hogy itt megkeresztel- kedés után elvehesse. Az öreg azonban megtudta kiröpült galambja tartózko­dása helyét s utána jött és hazavitte. A regénynek majdnem szennyes hát­tere lett, mert a szökevényeket eleinte lopással vámoltatták. Hogy mi lesz már most a szép zsidóleány élettörté­netének befejezése, azt majd megírja valamelyik tárczairónk. — Vonatsiklás. A magyar állam­vasutak tata-almás-fíizitői vonalán a hirtelen támadt töltés alámosás miatt a 48. gyorstekervonafot súlyos katasz­trófa fenyeget to. A lokomotív ugyanis és a szerkocsi kiiencz vaggonnal együtt kisiklott és tökéletesen megrongálódott. A vonatot kísérő hivatalnok súlyosan megsebesült míg három vonatkísérő és két postaközeg könnyebb sérüléseket szenvedett. A személyvonatok utasait a szerencsétlenség színhelyén le kellett szállítani s más vonatok vitték őket tovább, de délutánra már megszűnte! ték az akadályokat s azóta a vonalok az egész vonal hosszában szabadon köz­lekedhetnek. — Vivómester és versgyártó. Sztrakay Norbert fővárosi vivómester a következő verses hatvágást küldte be hozzánk: Kardra magyar ! Irta Sztrakay Norbert. Kardra magyar! - boxra angol; — Tőrrel — vívjon franczia! Kardot rántva s jól forgatva : — Magyarnak szült Hunnia. Mért nem vivtok ? — nem tanultok ? — A fokos és ólmos hot Rég kiment már a szo­kásból : — Forgassátok a kardot! Mért uem vivtok, — nem tanultok Ifjak, lányok egyaránt! ? Őseinktől — csak a kard és Toll hatalma maradt ránk. Szent — az Írás, egy istenség Oröldétü gyermeke ; Justitia istennőnek : —• Mégis — — kard a mérlege ! Akára kard, — akár a toll, — Hisz ez egy és ugyanaz ; Akármelyik jél forgatva — Kimutatja: — mi igaz. Toll és penge — mind kettő Ügyes kézben — véd és vág; Csodálja is mindkettőnek —• Nagyhatalmát a viliig ! Az •— az észnek, ez — a kéznek Legbiztossabb fegyvere ; A ki egyikéhez sem ért : Üres annak — a feje. Forgassátok mind a kettőt, — Mig szívben pezsg a vér ! Edzett kar és ifjú lélek — Mennyországgal is felér. Az iró meg, — de a vívó -- — Nem öregszik meg soha ! Ép testéből — lelkét ifjan Csalja föl a Jehova. Angyaloknak sokasága képez néki sorfalat — A szeráfok hymnust zengve, — Migaz Úrhoz felhalad. Ott — kherúbok disz- gárdája Felvonulva tiszteleg : — Ily fény — s pompa az égben is Csak egy — — vivőt illet meg : Kardra magyar ! — boxra angol, — Tőrrel — vívjon franczia; Kardon kívül nem hagyott mást a magyarnak Hunnia ! Nem is magyar : — ha kardjától az ellenfél nem remeg ! Hon-, becsület-, s szent jogát is, — Csak a karddal védi meg. Minthogy a szépirodalmi társa­ságok még nem gondoskodtak az iro­dalmi kihágások megtorlására, Sztra­kay Norbert ur minden megtorlás nélkül űzi tovább mellékfoglalkozását. 1'HOI.fS-l.ő.N S/.IOIíkiosr//rő: KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. N Y I L T T E R. Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelős­séget a szerk. Verfälschte schwarze Seide Man verbrenne ein Müste-rchen des Stoffes, von dem man kaufen will, und die etwaige Verfälschung tritt sofort zu Tage: Echte, rein gefärbte Seide kräuselt sofort zusammen, ver­löscht bald und hinterlässt wenig Asche von ganz hell bräun lieber Farbe. — Verfälschte Sqjde (die leicht speckig wird und bricht, brennt langsam fort, namentlich glimmen die «Schussfäden» weiter (wenn sehr mit Farbstoff erschwert), und hinterlässt eine dunkelbraune Asche, die sich im Gegensatz zur echten Seide nicht kräuselt, sondern krümmt. Zerdrückt man die Asche der echten Seide, so zerstäubt sie, die der verfälschten nicht. Das Sei­denfabrik-Depot von G. Henneberg (k. k. Hoflief.), Zürich, versendet gern Muster von seinen echten Seiden­stoffen an Jedermann, und liefert einzelne Roben und ganze Stücke porto- u. zollfrei in’s Haus. Köszönet-nyilvánítás. Fogadják mindazok kik boldogult, feled­hetetlen emlékű férjem végső tisztessége alkalmából végtelen fájdalmamat személyes részvétük által enyhíteni kegyesek voltuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom