Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 73. szám
ESZTERGOM. XIII. ÉVFOLYAM. 73. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1891. SZEPTEMBER 10. MEGJELENIK HKTENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Eüész évre ........................... . . . . F él évre................................................... N egyed évre .............................................. Fg y szám ára 7 kr. 6 frt - kr 3 Irt — kr 1 frt 50 kr Városi és megyei érdekeink közlönye. S Z E R K e"sz TŐSÉG: PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, hová n Inp szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓ "ST V A T A L : SZÉCHENYI-TÉR 331, hová a lap hivatalos és magánhirdetései, a nyilt.térbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intézeudők. •----------------------------------------------------------------------• HIRDETÉSEK : HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 Icr, 100- tól 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. Bélyegdij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosab- I ban közöltéinek. NYILTTÉR sora 20 kr. Köztisztaságunk. Esztergom, szepb 9. Esztergom város polgármestere Helcz Antal dr. mondta egyszer csevegés vagy koczintás közben, hogy hozzá lehet szokni a rosszhoz. Ezt a mondást arra értette, hogy a szem hozzá képes romlani valami kellemetlen látványhoz, lia az igen gyakori. így járt ő valamikor egy ízetlenül festett képpel. Mikor először látta, nem volt képes visszatetszését elpalástol ni ; mikor másodszor látta, még mindig szerette volna a rút festményt eltávolíttatni ; harmadszor már hozzátörődött ahoz a gondoláihoz, hogy a esnnya képet nem távolit hatja el ; íiegyedszeri szemléletre már nem volt észrevétele — hozzászokott. így vagyunk mi mindannyian a város köztisztaságával. Láttunk már valamit a világból, láttunk már jó sok hazai és külföldi kisvárost is, de nem sokat olyan porosat, olyan piszkosat és olyan egészségtelent, mint a milyen a mi kis duuauieltéki városunk. Valahányszor idegen helyről tértünk haza, mindannyiszor szemet szúrtak inosdatlan és fésületlen tereink, öntözel.len és söpretlen utczáink. Duuapartunk rongyos és egészségtelen, hozzá pedig szabályozatlan. U. n. csatornáink nem a mocsok eltávolítására, hanem összegyűjtésére dolgoznak s penetrális illatot árasztanak, n hol nincsenek el falazva. Annyi Dunavizünk van, hogy ha izenkétszer is nagyobb város volnánk, mindennap olcsón öntöztethetnénk. Annyi por lepi a várost, hogyha mindennap tizenkét rendes utoznseprő s legalább három seprőgép működnék is, még mindig akadna munkájok. A piszok és por beözönlik szobáinkba, betolakodik tüdőnkbe, egészségtelen miatta otthonunk és fogyatékos miatta egészségünk. Nem teszünk már semmiféle czélzást tüzoltószerszámainkra.Nyugodjanak azok tétlenül mennél tovább, annál nagyobb a mi örömünk. Hanem apellálunk minden jóizlésü esztergomi polgár ítéletéhez. Mentsük meg Esstergom köztisztaságának jó hírnevét és fogjunk már hozzá egy kis európai érzékkel városunk tisztogatásához és saját házaink előtt való söpörgeléshez. Fővárosi levél. (Magyarország pénzügyei.) Budapest, szept. 9. Az ország közvéleményét némileg nyugtalanná tetle a hadügyi kormány félhivatalos röpirata, mely az idei közös költségvetés számára 16 —18 millió forintnyi nagyobb szükségletet s ezenfelül közös államháztartásunknak véderőnk továbbfejlesztése állal okozandó állandó nagyobb megterhelését helyezi kilátásba. Ez a nyugtalanság tökéletesen igazolt. Nehéz fáradsággal, adózásbeli nagy áldozatok árán irtotta ki Magyarország Wekerle Sándor bölcs pénzügyi politikája sogélyével államháztartásának rákfenéjét, az idült deficzitet. És most ujithb veszélynek legyen kitéve, a mi oly fáradságosan lett elérve, az oly súlyos áldozatok gyümölcse ? Viharos lelkesedéssel üdvözölte az ország egész közvéleménye, párt,különbség nélkül, az idei állami költségvetést, melyben — 24 év óta először — felesleg szorította ki a deficzitet. Ez a felesleg, ha még oly csekély volt is, egy uj korszak, a fellendülés korszaka kezdetének szép reményekre jogositó jelének tartatott, mely korszakban a nemzet, nem gyötörtetvén többé a pénzügyi szükség gondjai által teljes erővel engedheti át magát fejlődésének. És most semmivé legyen ez az örvendetes bizalom azért, mert a hadügyi kormány uj áldozatokat kiván a hadsereg továbbfejlesztésére? Őrültség lenne, ha valaki tagadni akarná, hogy ez a kilátás nehéz aggodalmakat keltett minden honfiban, a mint tényleg komoly kalamitást jelentene s mint ilyen a közélet minden terén igen kellemetlen módon éreztetné magát az alig helyreállított pénzügyi egyensúly szét- loccsanása. De ha közelebbről vizsgáljuk a dolgot, kell hogy egy nyugodtabb felfogásnak adjon helyet minden aggodalom. Ugyanaz az erős kéz, moly kigyógyi- totta Magyarország állami pénzügyeit, elég erős lesz arra is, hogy visszautasítsa a pénzügy igazolatlan veszélyeztetését. A hadügyminiszter követelései nehezen lesznak fenntarthatok egész terjedelmükben. Wekerléuek, erős akaratú kincstárnokunknak alkotmányos hivatása, megvizsgálni e követelések sürgős voltát s azokat az ország fináncziális teljesítőképességével összhangba hozni. Megnyugvással tekinthetünk e vizsgálat és annak eredménye elé. Pénzügyminiszterünk bölcsesége és erélye majd ki tudja puhatolni a helyes középutat, amelyen a monarchia védképes- ségére való tekintetek összeegyeztethetők lesznek a magyar állam fináncziális életéidekeivel. Nem azt várjuk mi, hogy Magyarország kategorikus nem-et mond a hadügyminiszter követeléseivel szemben; de igenis biztosak vagyunk abban, hogy azok tetemesen redukáltatni fognak. Némi áldozatra nemcsak készek vagyunk, hanem képesek is. Hogy állami pénzügyeink erősen konszolidálódnak, azt bizonnyitja az a körülmény, hogy Wekerle képes volt a múlt hó végén 10 milliónyi tekintélyes összeggel segítségére sietni szorult pénzpiczunknak. Jóllehet kíméletet igényelnek pénzügyi viszonyaink, épen a megszilárdulási proczesszusra való tekintetekből, melyen most mennek keresztül és erős a bizalmunk, hogy pénzügyminiszterünk a hadügyi kormány követeléseit csak oly mértékben fogja teljesíteni, amilyet az állami gazdasági érdekekre való tekintetek megengednek. Esztergomi levél. (Őszi hangulat.) íróasztalomon van az első lehullott sárga falevél, az őszülő természet első ősz hajszála. Útlevele a költözködő madárkáknak, thémája a kesergő poétáknak, első számlája a fakereskedőkuek, szabadjegye a télnek. Most még szép zöld minden; de az kMEs2ter£0is és Vidéke^iámája. Komárom társadalmi élete. n. Komáromnak nincs ugyan nagy határa, í8 azért a földmivelő osztály jelentékeny ontigensét képezi a lakosságnak. A föld- iivelök, a kiket itt szekeres gazdáknak eveznek, legrégibb, legtörzsökösebb lakói■ r városnak, letéteményesei a komáromi I salektusnak és hamisítatlan typusai szokásun és viseletben a komáromi jellegnek s íum egyszer eldöntői a politikai életben [llmerülő vitás kérdéseknek. A képviselö- i.lasztásoknál ősi szokás szerint lovas ban- nriummal fogadják a képviselőjelöltet. — 1 bandériumnak van választott zászlótar- s ja, vezére és trombitása. Az utóbbi a ki- ákkolás előtti napokon egybegyűjti a ban- iirium tagjait a Rozália-téren, a hol a B'*atermett legények begyakorolják a meg- fiapitott rendet. A huszár sem ül oly mélyen a nyeregben, mint a banderiá- B.ta fényes szőrű lován, melyet többnyire ötős posztó-takaró fed. A lovag asztrakán- ccsmát sas- vagy kocsagtollal, panyókára e>;ett, széles ezüst lánczon függő, nyuszt- íimes dolmányt, ezüst-, néha aranygom- i bársony mellényt, sűrű sujtással kirrt dolmányt (mándlit) és nadrágot visel dőbnyire sötétszinö posztóból ; bezárja az s őzéket a fényes kordován csizma, magas ukán a nagy pengéjű sarkantyúval. Diszül minden lovasnak ott lóg az ősi fringia az oldalán. Sajátképeni népviseletről csak a szekeres gazdáknál lehet szó; akik fekete posztó bekecset (mándlit) sűrű ezüst gombbal, ugyancsak ezüs gombos mellényt, magyar nadrágot és csizmát viselnek télen-nyáron egyaránt. Mikor nagyon szigorú tél van, a báránybéléses bekecs fölé terítik a száz- rétű kerek köpönyeget. A superok, halászok és talpasok szintén hasonlóan öltözködnek, de magyar nadrág helyett bő és fönt ránczokba szedett (bugyogószerű) pan- talót viselnek. A nőknél már nem lehet népviseletről beszélni. Néhány öreg matrónát kivéve, senki sem hordja már a komáromi viseletét. A nép gyermekei is meghódoltak az ' általános divatnak ; és öltözékéről megítélni a nőt, hogy a társadalom mely osztályához tartozik — nem lehet; a külső látszat után nagyot csalódhatnék a szemlélő. Az általános divat terjedésével tért vesztettek a régi erkölcsök és szokások is ; korunkra alig maradt fent belőlük valami ; még a' lakodalmi szokások is kimentek a divatból. A násznép kedden délben (csak kivételesen más napon) szokott hintókon a templomba robogni vallás-, rend- és rangkülönbség nélkül. Ma már ritkaságszámba megy egy nászmenetet látni, melyet a vőfély gyalog vezet; a lakodalmi versezetek is jobbára kimentek a divatból; csak az a hagyomány maradt fenn sértetlenül, hogy a menyasz- szonyt esküvő után meg kell hordozni a városban. A nagyszakállu mikulást, a három királyokat, a betlilehemi pásztorokat nálunk is el szokták még játszani; de ezt sem annyira szokásból, mint inkább pénzkeresésből a régi nimbusnak majdnem teljes hiányával. De ez nem is csuda ; mert Komáromnak a lakosok számarányához képest nagyszámú intelligencziája van, s a nép külső viseletben és életmódban szeret ezen osztályhoz minél közelebb jutni; s ezen a réven feledésbe mennek a régi szokások és erkölcsök. A városi és megyei törvényhatóság, a kir. törvényszék és járásbíróság, az adó-, só- és folyammérnöki hivatal, kir. tanfelügyelőség, kir. közjegyzőség számos tagból álló hivatalnoki karral, melyhez az ügyvédi, orvosi és tanári kar szintén nagy kontingenssel járul, alkotják városunk értelmiségét, melyet még néhány jómódú kereskedő és iparos egészít ki. A helyőrségi tisztikar tagjai a polgári körökben szívesen látott vendégek; valamint a polgári elem is hivatalos a katonai ünnepélyekre. A régi ellentét rég elfedve : a polgárok és katonák érintkezésben mindenkor a szívélyes barátság nyilvánul, mely leginkább kitűnik a dalárda-kerti nyári tánczmulatságokon. Az úgynevezett dalárda a város és a közelfekvő vidék társadalmának egybekötő kapcsa. Ez a legnépszerűbb egyesületek egyike. A Nagy-Mihály-utczában fekvő gyönyörű kerthelyisége az esti órákban az előkelő férfi világ találkozási helyéül szolgál ; nyári estélyei pedig a legszebb hölgyközönséget vonzzák a kert közepén levő nyilt tánczterembe. Az egyesület téli mulatságai— fűszerezve az énekkar előadásaival — a farsang a leglátogatottabb estéi szoktak lenni. A pártszinezet nélküli kaszinó helyiségei jobbára csak a nappali órákban látogatottak A kaszinói egyesület újjászervezése most van tervbe véve. Van ezeken kívül még számos egyesület Komáromban, úgy, hogy ha ezek után ítéljük meg a helyzetét, városunk társadalmi életét elevennek kell mondanunk. Meglehetős számban vannak jótékony egyesületeink. Ezek között az első helyet — már alaptőkéje nagyságánál fogva is — a komáromi nőegylet foglalja el. 1868-ban alakult a szegény nők segélyezésére ; alaptőkéje ma már 20,920 frt 81 kr, s a ha- vonkint segélyezett szegények száma!200-at tesz ki. Ezenkívül 444 szegényt renkivüli segélyben részesített. Fönnállása óta 21,569 forintot fordított a szegényekre. Specziális kath. jellegű jótékony nőegyesület a Sabran de Pontevés herczegné védnöksége alatt álló Szent Erzsébet-egylet. Jelenleg 6900 frtot felülhaladó alaptőkéje s ezenkívül tagdíjakból körülbelül évi 600 frt jövedelme van. Tizenkilencz év alatt 2418 gyermeket ruházott fel. A kath. népiskolát pedig évi 200 írttal támogatja. A protestáns nőegyesület újabb időben alakult. A XIV. államsorsjáték nyereményéből 8029 frt 20 krajczárt juttatott Ő felsége kegyelme ezen egyesületnek s igy alaptőkéje ma már 15,595 frt 98 krt tesz ki. Specziális jellegű mulatságai Kostoló név alatt igen látogatottak szoktak lenni. Ajótékonyság mezején működő egyleteink között fölemlítendő még az izraelita uő- egyesület is. A közművelődési szövetkezetek között első helyet foglal el a Komárom városi
