Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 66. szám
megszavazott alapból, fenntartva magának a főfelügyeleti jogot, melyet oly formán gyakorol, bogy minden ilynemű iskolát a váezi kir. országos siketnéma intézet fiókjának tekinti, mely intézet igazgatóságának az iskola vezetője az eredményért első sorban felelős. Hozzá számítható még ezen összeghez a »Mária« czimti alapítvány 200 frtnyi kamatja, mely alapítványt, ha itt már egy iskola tényleg létezik, egyszerű megkeresésre a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur visszaszármaztat Esztergom városának, mint tette azt az összes erdélyi megyékre szóló alapii- ványokkal, mihelyest a kolozsvári intézet megnyílt. S ha még ezen összeghez a szab. kir. város tek. Tanácsa 100, a vele kapcsolatos testvérvarosok és Párkány község elöljáróságai egyen- kint 50 — 50 forinttal járulnak, akkor ezen tanerő fizetéséhez, mely 800 Írtban volna megállapítandó, a fedezet meg van. Ha ellenben a tek. Tanács egy oly intézet létesítését, mint azt az egész ország, de különösen Esztergom város és vidékének érdeke kívánja, tűzné ki czélul, abban az esetben elfogadva kezdetnek alapul a fenn jelzett helyi érdekű iskolát, azt fokozatosan úgy kel* lenék tovább fejleszteni, hogy egy Esztergom város és megye intéző, azonkívül az ügy iránt érdeklődő közönség köréből alakult felügyelő bizottság érintkezésbe téve magát 1-ör a velünk szomszédos megyék és azok városainak intéző köreivel megtudandó, hogy mily arányban volnáuak hajlandók hozzá járulni az intézet mindennemű költségeinek fedezése és alapítványi helyek szervezése, 2-szor a nagyináltósá.gu vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral a szükséges tanerők adása s azok fizetésének elvállalása s mindazon, a kir. közalapítványnál letóteményezett alapítványok, melyeknek elnyerésére s élvezetére az intézet létesítéséhez hozzá járuló megyékben található siketnémák első sorban jogosultak visszaszármaztatása ezé íjából. További teendője ezen bizottságnak egy országos gyűjtés megindítása, mely hogy lényegesen hozzá fog járulni az intézet alaptőkéjének növeléséhez, mutatja a kolozsvári intézet felügyelő bizottságának ide mellékelt 3 évi gyűjtés eredményéről szóló kimutatása, melyből mindenki meggyőződhetik arról, hogy mily eredménye lehet annak, ha városunk ez intézet létesítésénél a jótékony emberiség adakozására számit. Ezzel mindent, a mi a dolog lényegére vonatkozik, elmondani véltem, adja Isten, hogy azon szerencsétlenek nyomora, kiknek érdekében ezen soro* kát Írtam,ne léveseSz'e el hatását azokra, kiknek szavától függ azon enyhíteni. CSARNOK. Nyárssy töarczi kií. nagyvárosi u. n. polgár handaiandázásai. A szóngy a az újság, hogy Csáky rni- nisztér el akarja vinni a prímást, meg a nagyságos urakat. Hát hadd vigyík. Mit veszejt velük a váras ? Semmit ! Úgy sem tettek égyebet, mint a rézidéueziákba s kanonokokházába ültek. Építettek. Szeretném tiidnyi : mit? Sémin it, sé nem attak sémit. A palotát is bécsiekké építették. A kit pedig Széntgyörgymezőn csinátattak, az nem a kir. váíasnalc van. Néz zik meg Szaczburgot : mit téttek ott a papok. Vagy ott a szombatheli püspök, vagy a nyitrai. A mieink kihez attak ? Sómmihez. Híjába szavazott a pógá rniesiér, hogy ilesmit csak foradalom hozhat létre. Dehogy is. Hadd vigyík csak hainarébb innét. Hisz úgy is csak kárunkra vaunak itt. Kedvükért megválasztottunk háromszor ellenzékit, hogy csak tégyenek valamit. Mit téttek ? a herezég ide dobott harmincz ezret, a ki választásokra is kevés. — A kormány meg akközbe úgy mégfeldkezétt rólunk, mintha fönn laknánk a Ferecz-Józsep- fődön. El is szédte tőlünk, a ki csak vót, a királi nagyvárast faluvá tétté Elvéttíka törvényszéket, el váras ősi jellegét, el az adófelügyelőséget, el akarják viuni a katonaságot, meg akit csak lehet. Hát kellett ez nekünk ? — Ők csak nézik a város vergődését, nem segítenének egy fillérrel sé. — Csak hadd ménjenek ! Máj választunk mink kormánypártit, azt többet ér. Lész vasút Buda felé, a kit már réges rég kiépítettek volna. Lész állandó hidunk az öregdunán. Lész földmíves iskolánk, a kiben a filoxériját kiölik. — Visszaadják, a kiket elvélek. Adnak nztáu még mási képtárban kettő, ami mindenesetre felkoltendi a legkényesebb műértő figyelmét. Az első a különböző elágazásu ó-német iskolabeli művek számot tevő gyűjteménye, amely azért nevezetes, mert kevés kivétellel mind itt hazánkban találtatott, tehát belföldi készítmény, talán hazai mesterek által, akik külföldön tanultak. Legérdekesebb darabja a garam-szentbenedeki templomból való nagy passio-kép. A második a Bertinelli-féle, Rómából szerzett gyűjtemény, majdnem mind ugyanazon korbeli, régi faragott aranykeretekben, amely a XIII., XIV. és XV. század ama mestereinek müveit foglalja magában, akik úgyszólván a nagy olasz festészetnek megalkotói és az iskolák előkészítői voltak. Itt találkozunk Domenico Ghirlandajo, Bofci- celli, Gherardo Starnino- Cola della Ma- trice, Tiberio d’Assisi, Cima di Conegliano, Vittore Pisanello, Matteo da Siena, Pietro della Francesca, Taddeo Bartoli, Marco Crivelli sat. neveivel, amely neveket gyakran a legjobb képtárakban hiába keresünk, — a miért Bertinellinek e gyűjteménye egyike volt az örök város legbecsesebb magángyüjtemónyeineinek, amelyről még Oberbeck is nagy elismeréssel nyilatkozott. E gyűjteményen, amely mintegy hatvan darabból áll, első pillanatra féltűnik a gondos és szakértő gyűjtő keze. A képtárnak legnagyobb részét a különféle iskolákból származott régibb müvek képezik. Legkevésbé van képviselve a mai modern festészet, de azért kiváló müdara- bokban ; igy id. Markó, Ligeti, Lotz, | Litzenmayer, Orlay, Molnár, Szoldatics, j Paczka, Waidmüller, Ittenbach, Doger,1 Führich, Flatz, Blaas stb. Megjegyzendőnek véljük még, hogy a képtár első osztályozása alkalmával csak 333 darabbal birt, azért ezen számig a festmények a mennyiben lehetett a kor, nemzetiség és iskolák szerint következnek egymásután. Ezen számon túl azonban, minthogy azok már újabb szerzemények, sem a korra, sem az iskolákra és mesterekre nem lehetett tekintettel lenni és éppen ezen okból azok folyó számai ugy következnek, amint azok vásárolva és a leltárba bevezetve lettek. A képtárral kapcsolatban van a metsz- vény- és kézirajz-gyüjtemény is, amely számos kiváló műdarabot bir, amelyek kartonra húzva, dobozokban őriztetnek, a kiválóbbak közül pedig néhány keretekben látható. A metszvénytár katalógusa szintén megvan, de minthogy az közel tízezer darabot foglal magában, egyelőre kéziratban hagyatott, de műkedvelők részére készen áll. Végül megemlítjük még, hogy ugyancsak a metszvénytár termeiben vannak felállítva Hardy Bernát Gáspár világhírű viaszképei is, amelyeknek a katalógus végén kimerítő ismertetése olvasható. Uj találmányok. n. (A. villamos erőátvitel terjedése hazánkban.) Örömmel tölt el ánnak tudata bennüu- ! két, hogy fejlődő iparunkban a gáz és gőz mellett az eddig csak távol külföldön al- 1 kalmazott és általunk megcsodált erő, az egy regimentét, a ki három prímással föl ér. Én bizony egy cseppet sem vesze- kédék a prímás után. Sose bánom én, ha viszik is ! EXAUDIÉNS. Józan Antal esztergom-városi igaz polgár véleményei. (Megszivleloül Nyárssy uramnak.) Nagyon szerencsétlenek azok, kik azt vélik s mondogatják : hadd vigyék a prímást! Soha ennél rüvideszübb gondolkodást nem Árultak el. Hát hogy lehet valakiuek saját maga alatt vágni a fát, melyen rajt ül s gyümölcsét élvezi és a mely az övé ? Azt mondják a nyárspolgárok közül többen : nem tettek a prímások semmit. Hogy specziálisan taláu éppen az ő nyakukba nem hagytak örökséget, ezt még elhiszem. Méltatlanok is volnának rá. Nyissa ki édes Nyárssy uram a szemét jobban s be fpgja látni: egy évszázad óta a prímások egyebet sem tettek, mint folyton építkeztek városunkban. Ugy hiszem egy város életének ez nemcsak alfáját, de bétáját is képezi. Vagy sorba rámutassak az általuk emelt épületekre, intézetekre? Jól van, ezt is megteszem. Ott van maga a bazilika, mely műkincseivel (nem csupán arauykelyheket érlek) immár az ország legelső temploma. A prímások adták impozáns díszként a városnak. Más város örök időkre le* mondana érte miudeu magának vindikálható kegyről. Ott van a hatalmas szeminárium, a primási palota, a főkáptalan lakóházai, mindmegannyi dekorumjai városunknak. Ott a kis rezidenczia, tanitóképezde, bibliotheka, érseki elemi iskola. Ott a vasgyár, gazdasági épületek s egyéb lakóházak, Forgách-ház. Ott a szentgyörgymezei árvaház s leányiskola, vöröskereszt kórház, major- sági épületek. Ott a szentamási kápolna a kálváriával, a káptalani hivatalok épülete s gazdasági épület. Ott a nagydunai s kisdunai hidak, a szigeti vendéglő, agenczia, gőzfürész- telep. Ott a Fürdő-szálloda s a mellette levő káptalani ház (hol a Paulovich féle kereskedés van) s egyéb lakóházak. I elektromosság is, mindinkább tért hódit magának. Eddig a villamosság csodával határos működését hazánkban az apróbbszerű alkalmazásoktól eltekintve, csapán a budapesti elektromos vasútnál bámulhattuk meg, a hol láthatjuk, hogy az elektromosság nagy távolságok áthidalására nem csupán a telegráf és telefonnál alkalmas, hanem mozgató erő nagy átvitelére is. Mily vígan futkározuak Eudapesten a villamos kocsik, melyek az áramfejlesztő központtól több kilométer távolságban járván, ugy tűnnek fel, mint valami tulvilági lények által mozgásda hozott tündéralkotmányok. Mert az ember ezen hajdan oly rettegett erőt, az antique istenek fenyegető nyilát ugy megzabolázta, mint hajdan a puszták vadait, hogy azokból a maga szolgálatára jámbor házi állatokat neveljen. Ezen erőátvitelt Wolfner és Társai újpesti hadfelszerelési gyárábau Jigger B. és Társa budapesti vállalat igen szép és nagy munkahaszonnal dolgozó kivitelben rendezte be. Ezen uj gyár, mely a honvédség számára az összes bőrnemü felszerelést fogja készíteni, a tulajdonos ezég nagy terjedelmű bőrgyára területének távoleső részében lett felépítve, ugy hogy a villám- fejlesztő gép és villamos motor közötti távolság körülbelül ezer méter. A villamfejlesztő gép, a generator, a gőzgép közelében van felállítva s ott a lotransmissióról nyervén hajtóerőt, fejleszti az erőátvitelre szükséges villamáramot. Innét az áram több épületen és udvaron Ott a kir. városban a sít. Átm* vagy kerektemplom, mellette az apá czák zárdája s leányiskola. Ott a kórház ezé íjára 30 ezef forint a gymnasiuinban 15 ezer. Ott a vízivárosi zárda s leányiskol? a templommal együtt teljesen megújítva Ott a vízivárosi templom is »renoválva« stb. stb. A szeminárium, mint intézet »érseki«: fenntartja továbbá nagy részben a tanító: képezdét, egészben a vízivárosi leány, neveidét s iskolát, melyben polg. iskol is lesz, vízivárosi fiúiskolát, szentgyörgy mezei árvaházat, iskola1, kórházat stt a hgprimás. Ott vau azután a kincse két érő Siuior-muzeum, primási s egy bázmegyei könyvtárak, primáskert siti nemcsak kizárólag papok számára föl állítva. Ugyan édes Nyárssy uram : mit érni mindezek nélkül a város ? Avagy men mindezek már megvannak, azért kül denénk a papokat ? Hisz éppen azért mivel már megvannak, lehet rémé nyűnk arra, hogy a többire is rákerü most már a sor. Eddig a bazilika fölépítése s tőkéié tes rendbehozása volt a főczél. Háron prímás ölte bele minden pénzét, a nu gyedik is egy milliót. De a jutalom egy gyönyörű remekmű. Azt gondoljuk ; Esztergom a primti sok nélkül volna azon a ponton, hu most vau ? Bírna oly országos hirnéf vei, mint most bir? Ugy nézne ki Nyárssy uram, mint pl. Léva, épp oc hírnévvel. Aztán bírna annyi lakossal (értem£ városrészeket is) s tehetős polgárral Sok paprokon telepedett itt le, soks; örököltek papok után, sökan tett»! szert a papok révén vagyonra! I hány esztergomi család vau, melyim valamely tagja pap, épp azért, me, papi városban nevelkedett! Megkell még gondolni4, mennyi g8’ dasági hasznot is hajt a polgárságg nézve a prímás, kanonokok s papse és az ezek révén fennálló intézet»! ittléte. Nem csupán »papinas« él & utánuk, mint Nyárssy uram mondogat* s gondolja, sem mi nem vagyun »uszályhordozók« azért elveink mellű mint kend véli. Miért szeretnék akká a prímást a »fővárosiak« Budapesti? látni ? Simort emlegetik. Hagyjuk őt • békével nyugodni, a hol van. Koránn. egy kimagasló alakja, valódi nagys^ átvezetet vörösréz kábelen az elektromofcic hoz jut. Érdekes látvány az, a minta bolt elektromotor egy csekély fémkapoq átkapcsolása folytán megelevenedik, tel gelye forogni kezd s vígan hajtja az éjé letben elhelyezett nagyszámú munkagépé Ezen erőátvitel annyiban is figyelemm méltó, mert 82% hasznos munkát fejlesa vén, a felszerelő Egger B. és Társa c;o jó nevét teljes mértékbeu igazolja s mm értesülünk, már eddig is több oldalról I í pott hasonló erőátviteli berendezés feláel tására megbízást; ezek között a Kü¥n Ede mosonyi gépgyárában készülő máén legközelebbi napokban szintén üzembe e lietö lesz. (A loszfor világítása.) Thorpe angol chemikus egy akadémé előadás alkalmával a foszfor világitá&li tárgyalta és azon eredménye jött, hogj^ foszfor oly viszonyok közt, hogy g(5g változhatik, élenybe, vagy sok élenyt ff d talmazó levegőbe tétetik, akkor a phospqe részint pentoxiddá, mely 5 atom óleefi és 2 atom foszfort tartalmaz, részint h oxiddá változik, mely 3 atom élenytfyi 2 atom foszfort tartalmaz. E mellett oo képződik, a mely a még nem oxidált föl fórra és foszfertrioxidra ugy hat, bd azok világítani kénytelenek. ’Yilágitásáégj köszöni a foszfor elnevezését is (pbosphiqi világitó). A világítás nem egyéb mint ia san égő láng, mely rendkívül alacseoj hömérsékkel bir és keletkezik, ba a fosa o' gőzök vagy trioxidok élenynyel egjo süluek. Ujabban égő lángig fokozható! fi BERGL SÁNDOOG
