Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 65. szám

Feltűnő még egy sátor, a hol a toron­yi házi (nép) iparban györyörködhetni. átható K. megye legtöbb falujának ázi ipara és viselete is. Az agyag,- bőripar fejlettsége, ami dán az esztergomiak eiőit is ismeretes, csarnokban fényesen igazolva van. Sok időre volna szükség, mig min- en egyes tárgyról beszámolhatnánk, irczánkban csak a legkiemelkedőbbekre sori tkozunk Legjobb ezt megnézni, a komáromiak try is nagyon szivesen látnák az jztergomiakat. Aztán itt van Hazafi erai János is, aki buzgalommal hirdeti s utczákon az esztergomiak nevét és zt a szives fogadtatást, melyben észesült. A jeles finna minden kiállitás [even iparczikke szokott lenni. HAUGH BÉLA. Hl KUK. — Személyi hírek. Krotky Józsefi pátkanonok, várbeli plébános jelenleg! fővárosban tartózkodik, hol szemba- it orvosol tatja. — Rosszival István r. apátkanonok, orsz. képviselő részt-, et! a felvidéki magyar közművelődési gyesületnek augusztus 10-én Rózsa­egyen tartott közgyűlésén, hol mint: jazgató-választmányi tag szerepelt. ,oncz Ferencz min. biztos, mint érte­iül tünk, udvardi birtokán véletlenül lesett és fején s karján sérüléseket senvedett'. A primási javadalmak ineg- eeslése körül oly erélyesen eljáró, liuiszteri kiküldött állapota minden eszélyen kívül áll. — A kisbarátok sorsa. A római ongregáczió állítólag a Ferenczrendiek gyében már végérvényesen döntött, ragaszkodik a rend szabályainak szi- oru megtartásához s elhatározta, hogy llenkező esetben inkább lépjenek ki növendékek a szerzetből. Sőt az öre- ehbektöl is megkivánja, hogy a sza- ályokhoz ők is szigorúan ragaszkodjanak. — A főszékesegyházi kincstár ogtekiutésóre vonatkozó hírünket, vett rtesités alapján, oda módositjnk, hogy :evezett helyiség megtekintésének mó- iDzatai éppen nem változtak, tehát kincstár ezentúl is csak kivételesen átható. — Községi jegyzői vizsgálatok íatáridejéül a megye területén f. évi September hó 25. és 26. napjai vau­nk kitűzve. Első napon Írásbeli, a Ovetkezó napon szóbeli vizsgálat. A izsgázui szándékozókat felhívja a negye alispánja, hogy folyamodványai- fat legkésőbb szept. 15-ig terjesz­tek be. — A komáromi kiállítást vasár- lap 4600-an, hétfőn több mint 3000 btogatták, köztük Vilmos, Frigyes, r»ajd Albrecht főherczegek. A vár- Mromgyakorlatok is javában folynak, kár az ágyuk tüzelése is megkez­dődött. A szt. Háromságszobor terv- [ijzán Bezerédy Gyula szobrász, megyénk A most dolgozik s a tervet ajándék­ain adja át. Beszédes Sándor özvegye r jelenlegi szoborról felvételeket esz- sözölt, s a szép czélra való tekintettel, ookat szintén ingyen engedte át a ooborépitő bizottságnak. Az uj szobor ^igy8«ágra s méretre a jelenlegivel ^;yezui fog. Feíállitási helye nem lesz Jt, a hol a jelenlegi áll, hanem ettől Lira, a városház kapujával irányában, iV'gy az elhelyezésben a térhez ará- idtott kellő szimetria meg legyen. A .lállitaudó szt. Háromságszoborhoz a iro8 is hozzá fog járulni, a mi iránt ' Ah ér Gyula dr., kir. városi plébános •érvényt nyújt be a tanácshoz. A költ­gek fedezéséhez azonban javarészben R szépért és jóért mindig lelkesedni tudó közönségünk fog hozzájárulni, mert csak igy lesz igazán a szt. Háromság­szobor a polgárság által annak emlé­kére felállított monumentum, hogy a primási székhely, daczára az gI len törek­vések nők, Esztergomban marad. — A hétfői országos vásár meg­lehetősen sikerült. Közel 1000 drb. ló és szarvasmarha cserélt gazdát. A barom vásár nálunk többnyire jól szo­kott kiülni, de annál kevésbbé a kira­kodó vásár, mely hetivásárainknál jó­val alacsonyabban áll. Mint értesülünk, a múltkori kereskedői értekezlet elha­tározta ezen az ügyön is segíteni, s e végből a hidat bérlő propeller-társulat­hoz is megkeresést intézett. — A Northon-kutak az épülendő kaszárnya telkén már készen vannak, mind a négy iható vizet szolgáltat. E kulak vizeinek megvizsgálására egy vegyes bizottság fog kimenni s belőle vegyelemzés végett Bécsbe is felkiil- denek. — Komáromba a kiállításra nm ment föl először a propeller mintegy; 30—40 esztergomi utazóval, kikhez! Piszkén is többen csatlakoznak. A ko ! máromiak a fogadtatásra készülnek. — Az öntözéshez. Tisztelt szer kesztő ur ! Dóczy Ferencz tűzoltó fő- parancsnok urnák az öntözési ügyben hozzám intézet nyílt kérdésére válaszo­lom, miszerint a kérdéses telephon­pénzek összesen 142 frt o. ó. összeg, a megyei önk. tűzoltó egylet elnökének Tóth József vízivárosi bíró urnák adat­tak át, a ki ezen pénzeket »telephon« czimen a párkányi takarékpénztárba helyezte el, s mint hitelesen előttem ki is mutatta : az máig is ott kezel­tetik s addig — mint monda — nem is fog onnan semmiféle czélra is ki­adatni, mig telephon-hálózatra nem for- ditathatik. Ennyit Dóczy urnák felvilá gosifásul. Eszlergom, 1891. aug. 10. tisztelettel Beliczay Gyula ügyvéd. — A magyarországi tanítók Szt. István napján Budapesten az uj város­ház közgyűlési termében naggyülést tartanak, melynek tárgyai : 1. A taní­tók szolgálati viszonyainak szabályozása. 2. Tanítókat vizsgáló országos bizoit- ságok szervezése. 3. A tanítói nyugdíj­törvény revíziója. 4. A közigazgatási törvény és a népoktatás. 5. Az orsz. bizottság miniszterileg jóváhagyott alap­szabályainak bemutatása, ujjászervez- I kedés. 6. Indítványok. — A bizottság ilapunk utján is fölkéri a tanitótestü- leteket, hogy a gyűlésre képviselőket küldjenek. — Újított ház. A Buda-utczán a Mátrai (volt Mayer Lajos) -féle ház, hol azelőtt a katonai betegház volt, teljesen átalakíttatott s csinos külsőt nyert. — A milienium alkalmából országos kiállitás lesz Budapesten 1895-ben még pedig közvetlenül a kormány, illetve keresk. miniszter vezetése alatt, a mi annak nagyszabású voltát előre biz­tosítja. — Az alagutat most újra kövezik, a mi által már régóta érzett szükség­letnek tesznek eleget. , — Uj vasúti menetdijak. A M. A. V. nyugati y a s p á 1 y á n a k Észtéi gotn-város, illetve Eszlergom- csavargőzös állomástól Budapestre teg­naptól kezdve uj menetdijak léptek életbe. A vonalrész u. i. a IY. vonal­szakaszból a IlI.-ba tétetett át, mi ál­tal a menetdijak tetemesen csökkentek. Eddig az I. oszt. menetdija volt 2 frt 6b, a II. oszt. 2 frt 13, a III. oszt. 1 frt 33, — most pedig: az első osztály menetdija 1 frt 85 kr, a má­sodiké 1 frt 50 kr, a harmadiké 1 frt a »csavargőzösével együtt.« — Össze­hasonlításul közöljük a a menetdijakat Esztergom-Nánáróí: I. oszt. 2 frt, ,11. oszt. 1 frt 60, III. oszt. 1 frt. Tekintve még a várostól az állomásig járó költségeket s kellemetlenségeket: a propellerrel való utazás sokkal ju­tányosabb. —- Rövid hírek. Schwarz Ferencz magánzót vasárnap este tíz órakor, midőn pinczéjéből haza felé jött, egy földmives ember véresre verte. — Her- zogli Ármin mészáros inasát a kés vágás közben jelentékenyen bevágta a karján, úgy, hogy orvosi gyógykezelés alatt van. — Rostás Pál hajol.hi nap­számos annyi pálinkát ivott, hogy a guta ütötte meg s meghalt. — Am. kir. állatorvosi akadé­miában a beiratások az 1891—92. tanévre szept. hó 1-től 8-áig-történnek. Szeptember hó 8-től 15-éig Írásbeli kérvényre a tanártestület, azon túl október hó 15-ig a földmivelésügyi m. kir. minisztérium adhat engedelmet a fölvételre. Az állatorvosi akadémia hallgatója lehet minden tizenhat évet betöltött, jó erkölcsű fiatalember, aki a gymnázium, reál, polgári (vagy ezek­kel egyenrangú) iskolák bat osztályát legalább kielégítő eredméuynyel elvé­gezte, mely körülmények a jelentkezés ;alkalmával iskolai bízónyiLványnyal és keresztlevéllel (születési bizonyítvány- nya!) ig;izolaiidók. A rendes hallgatók a négy forint beiratási díjon kívül az egész évre 30 forint tandijai fizetnek, mely összeg két egyenlő részletben fél éven kint előre fizetendő. Az egész vagy fél tandíj fizetése alul szegénységi és igen jó iskolai bizonyítvány, illető­leg leczkekönyv alapján a tanártestület javaslatára az elöljáró minisztérium egyeseket fölmenthet. A tanfolyam 4 évig tart. Minden tauév szigorlattal záródik. — A világ vége. Valami Baxter nevű német egy Bonnban megjelent füzetében kisütötte, hogy a világnak 1901. ápril 11-én vége lesz. Akkor telik be u. i. éppen a világ teremté­sének hatezredik évfordulója. Szerinte borzalmas csapások érik az országokat s világrészeket 1896-tól az utolsó per- czig s egy Antikrisztus is fellép egy Napóleoni da személyében, ki meghódítja a fél világot. Mindezen dolgok lefolyá­sáról azonban biztosan nem lesznek képesek az »E. és V.« XVIII—XXIII. évfolyamai referálni. — A kincstár megtekintésére múlt­kori hírünk után tömegesen járultak. Sokan feledik azt, hogy egy fős/ékes- egyházban vasajtók s zárak között, erős Werlheim-szekrényekben elhelyezett s oly értékkel bíró kincstárról vau szó, melynek megtekintése csakis a iné 1 tó- ságos főkáptalan valamely tágjának ellenőrzése s szívessége mellett történ­hetik. Igaz ugyan : a kincstár láthatása nincs kitűzött naphoz kötve, de ez nem egyértelmű azzal, hogy az komédiabeli nyeremény tárgyak gyanánt mindennap tárva áll. Szükségesnek tartottuk ezt csupán azok számára megjegyezni, kik csak oda szoktak tódulni, a hol : koszt nix . . . s lapunkat is csak az ötödik szomszéd szívességéből olvassák. — Miniszteri rendelet. A serté­sek között dúló orbánezos járvány ide­jén megyénk területén alkalomszerű azon miniszteri rendelet, mely szerint eldöntendő : mikor tekintendő járvány­nak valamely állati betegség fellé­pése? Járványnak kvalifikálandó az állati betegség, ha az első megbetege­dési (elhullási) esettől számítva lép- fenénél 14, takonykor-, illőivé bőr­féregnél 60, száj- és körömfájásnál 8 nap, ragadós fürdőlobnál három hó és sertésorbáncznál 15 nap alatt legalább 3 udvarban (majorban, tanyán stb.), legalább 20, takonykóruál 10 állaton lép fel. — Az uj vágóhíd helyéül a tanács a doroghi-ut mellett lévő kertek utol­sóját, a Horváth Mihálj-féle kert terü­letét hozza javaslatba s terjeszti jóvá­hagyás végett közgyűlés elé. Ha már itt keresünk helyet az uj vágóhíd fel­építésére, úgy véleményünk szerint sok­kal jobb volna azt néhány lépéssel odább, a sáncz túlsó oldala melletti terü­leten felépíteni. A doroghi-ut mellett lévő kertek u. i. egy majdan kiépülő házsor, illetve gyártelepek telkeiül kínál­koznak, hivatásuk tehát sokkal előbre való, semhogy bármelyike is vágóhid helyéül szolgáljon. — Esztergom villamvilágitása iránt a városi tanács felhívásokat intéz majd a szomszédvárosok hatóságaihoz, tanintézetek s bankok igazgatóságaihoz, szállodák s vendéglők tulajdonosaihoz, kereskedőkhöz s nagyobb iparosokhoz, stb., mennyiben akarnak a közgyűlési- lég már elhatározott villanyvilágítás­hoz járulni, hogy a beérkezett adatok alapján a módozatok s költségvetések megállapítása végett a tárgyalásokat megkezdhesse. A villanyos világítást tudvalevőleg a »Ganz és Társa« buda­pesti ezég rendezné he. R.eméljükj hogy a szomszédvárosrészekbon is ked­vező fogadtatásban fog részesülni az ügy, épp úgy mint a kir. város pol­gárainál. Ha most hozzá nem járul­nak : később, a városrészeknek nem sokára bekövetkező egyesítése utáu, kétszeresen fogják érezni maradi gon­dolkodásmódjuk következményeit. — Szolok veszedelme. A white­rot (rőt tlauc) a szőlőnek fakó-(fehér) rothadása. Sző leinknek egy uj gomba- betegségét fedezte fel a »Borászati Lapok« szerkesztősége, mely uj betegség okozójául Mezey Gyula, a magyar-óvári gazdasági akadémia botanikai segéd- tanára a Coniothyrium diplodiellasacc. gombát ismerte fel. Ugyancsak fenti lap legközelebbi számában Mezey Gyula tollá­ból megjelenő leírásból közöljük az uj és veszedelmes betegséget iletőleg a követ­kezőket. A rot-blank Franczia-, Olaszor­szágban Svájczban már nagy károkat idé­ző1 telő és igen sokan még a szakférfiak közül is a black-rot-tal tévesztik össze. A szőlő bogyóját teszi tönkre s nálunk ismeretlen bajnál, nem tudhatni, nem fog-e különösen az idei nedves időjárás­ban nagyobb mérveket ölteni. A beteg­séget a fürt elszáradása jelzi. A meg­támadott fürt bogyóján kis fakó foltok je­lentkeznek, melyek nemsokára a bogyó egész szövetét belepik. Ezzel egyidejű­leg a bogyók felületén számos apró szemcse mutatkozik, melyek a Conio­thyrium gomba szaporodó szervei. — Erre a bogyók megkeményednek, kiszá­radnak, midőn is chagrin-bőrszerűen néznek ki, mi onnan ered, hogy a héj alatt levő szemcsék körvonalai tűnnek fel E változások nemcsak a bogyókon, ha­nem a fürtuyólen is észlelhetők, sőt sok esetben itt előbb, mint a bogyó­kon. A fürtnyéien és a bogyók kocsá- nain mutatkozó foltok barnák, többó vagy kevésbé sötétek. A fürtnyéleu keletkezett eme sérülés néha elegendő arra, hogy a fürt leessen a tőkéről. A bogyók a betegség kezdetekor fakó­később sárgás-b.irna szint öUenek, ek­kor a szemcsék is hamuszinüek lesznek s az egész bogyó úgy néz ki, mintha földdel volna behintve. Később a héj, valamint a szemcsék is sötétednek, ezzel együtt a bogyó héja egyre jobban ránezosodik s tartalma összeszárad. A baj a szőlőleve­let nem támadja meg, csak a bogyót, a fürtuyelet Ós néha a gyenge hajtásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom