Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 58. szám

.junius 23-án Lepsits Ambrust maga elé rendelte ; ez ott megjelent s fele­sége szándékáról ott értesült, — de az esperesnek kijelentette, bogy 6 óra tájban délután ért haza, nejét ott ta­lálta, ki vacsorafőzéssel volt elfoglalva, 7 óra tájban meg vacsoráitok ; a férj kérdezte nejét, bogy bol volt, ez dur­ván azt felelte, bogy »mi közöd hozzá« s miután neje már 4 éjjel nem hált otthon, felszóllitotta nejét, hogy az éjjet otthon töltse ; de a nő a szobá­ból kifutott. A férj egy ideig várt az ágyban neje visszatértére, — de úgy 8 óra tájban szintén felkelt s felöltö­zött és nejét a szomszédok ablakán be­nézve kereste és a velők egy házban lakó Balogh Pálék szobájában meg is találta. Itt gondolta, hogy nem eresztik be. azon ürügy alatt, hogy Baloghnétól tejet kért, a konyhába bement, s mig ez a tejet töltötte, Lepsits benyitott Baloghók szobájába, hol nejét egy szé­ken ülve, egyedül találta, felhivta őt, hogy menjen vele haza, de neje durva szóval elutasilotta, másodszor is fel­hivta, de ismét azon goromba választ nyerte, mire Lepsits méregbe jött, zsebkését, mely bűnjelként be van je­gyezve, kivette, kinyitotta s azzal neje mellét, majd hasát és minden részét úgy megszurkálta, hogy rajta 18 sebet ejtett; ez alig tartott két perczig, akkor kiment, kezét, kését a kutuál megmosta. A sértett nő másnap reggel 6 óra tájban meghalt; halálát az orvosi vé­lemény szerint a 18 metszési és szó­rási sebek összege folytán beállt n agy- kik u vérveszteség, — de főként a .jeleket is átható hoszabb seb okozta, melynek következtében a belek kitólul- ak és azok lobosodás és üszkösödésbe mentek át, a sebzések feltétlenül halált kozók voltak. Lepsits Ambrus vádlott azt, hogy a -.értéseket nején késével ő okozta, el­ismeri, azt azonban tagadja, hogy jeje életét kioltani szándékába lett 'ni na. A kir. tszók tekintetbe vette azon- íüu, hogy vádlott nején 18 rendbeli értést tett; hogy oly eszközt használt, jely az élet kioltására alkalmas, hogy szúrásokat a fő mell és hasnak irá­nyozta, hogy a sértések után nejének agélyére mivel sem volt és hogy a szségi jegyző előtt nyomban a tett el- yvetése után úgy nyilatkozott, hogy "(jót életétől megfosztotta és azért pipsits Ambrust házastársán elkövetett tiíndékos emberölésben mondotta ki anösnek és a fennforgó enyhítő körlil- mnyek tekintetbevétele mellett 15 évig á’tó fegyházzal büntette. Nyílt levél. tekintetes szerkesztőség! tecses lapjuknak f. hó 18-án kelt sza­gban a hírek rovatában »lelketlen há­tság áldozata« hangzatos czim alatt v vádakat emelnek ellenem, melyeket, liíltalában hitvány pletykaságokra nem oüoktam hederiteni — jelen esetben, [tőn jó hírnevem és erkölcsi reputátióm- ßfvan szó, válasz nélkül még sem hagy­ok. Elvárom a tisztelt szerkesztőség ^ágszeretetétöl és lovagiasságától, hogy svaimnak lapjuk legközelebbi számában zextenso tért enged, — bár őszintén ,fa, a fent említett czikk oly kevéssé iítiv s a czikkiró ur humánus felhábo- £a mellett, olyannyira kiri a személyes Alt, hogy szinte kétkednem kell, alkal- Uk-e tényleg az »audiatur et altera e elvét. De magam objectivebb akar- űtBnni, rátérek a tényállásra, n luna-almási sajnálatos baleset áldo- > i szerencsétlenség megtörténte után ■e szállíttatott s miután — czikkiró ur csodálkozni fog — magam Ny.-Újfalun voltam egy magánbetegemnél, a vállalat­nak egy közege intézkedett a betegnek Esztergomba való továbbszállítása iránt. Visszatértemben Piszkén meglátogattam betegeimet, kinek egyikénél egy félóránál tovább maradtam. Ugyanott felkeresett a sebesültnek egy visszamaradt kísérője, el­mondta nekem a történteket és hogy Süt- tön még egy sebesült vár és kérte a szük­séges kórházi utalványt; a beteg már ak­kor messze elhagyta Piszkét. Magánbete­geimnél — belső betegségekben szenve­dőknél lévén, kötszereimet nem vittem ma­gammal s miután a sebesültnek érdekében ajánlatosabbnak tartottam, ha haladékta­lanul kórházba szállítják, mintha megvárja mig Piszkéről Süttőre és onnan Újfalura kocsizom kötőszereimmel. Süttőn is várt egy sebesült, kiállítottam a kórházi utal­ványt, lelkére kötvén a kísérőnek a szük­séges óvszabályokat (jeges borogatásokat és vérzés esetén szorító kötést), melyekre útközben ügyelnie kell. Ezek után nem tudom, hol az »égbekiáltó kötelességmu­lasztás« ? Talán ott, hogy vasúti munká­sokon kívül más betegeim is vannak és hogy lehetetlen egyidejűleg Újfalun, Süt­tőn és Almáson lennem, vagy az is az én rovásomra megy, hogy a sebesültnek köny- nyelmű, haszontalan kísérői minden utszéli csárdába betértek s ekként késleltették né­hány órával a beteg kórházba jutását. Ez a tényállás, melyet nyugodtan bo­csátók minden elfogulatlan ítélet alá. Or­vosi kötelességem lelkiismeretes, buzgó teljesitésének tudatában nyugodtan várom a hatóság vizsgálatát, a mit pedig czikkiró czikke végén mint hivatlan kritikus az én orvosi »ügyességem«-ről mond, az oly Ízet­len megjegyzés, melyre nem is akarok válaszolni. A tek. szerkesztőség alázatos szolgája Süttőn, 1891. julius 17-én dr. Deutsch Ármin, a bécsi közkóvház kiérdemült I. oszt. alorvosa. Nyílt levél, Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának f. ó. julius hó 16. ról kelt 57-ik számábau a hírek között »Lelketlen hauyagság áldozata« czim- mel egy közlemény jelent meg amely kevósbbé tájékozottak előtt nemcsak Dr. Deutsch urat, hanem az Esztergom- Almás-Füzitői H. É. vasútépítő vállala­tot is úgy tünteti fel, mint a lelketlen hanyagság gondatlan előidézőit. Tar­tozunk azzal, hogy a dolgot kellő vilá- gitásbanaz igazságnak megfelelően állít­suk a közönség elé. A vállalat minden egyes munkaveze­tője el van látva a kötéshez szükséges kötszerekkel s annak használatára ki- tanitva is van; továbbá rendeletileg ki vau adva, hogy utczán előfordulható szerencsétlenség vagy sérülés esetén, — bár a társulatnak a vonalon két alkalmazott orvosa van, u. m. dr. Deutsch Süttőn és dr. Áldory Eszter­gomban, mégis ezek honn nem léte esetén a legelsöbb található orvos se­gélye veeudő igénybe, mit igazolhat­nak Dr. Kellendorfer orvos ur Ny. Újfaluról és Weisz sebész Piszkéről, kik nem egy esetben lettek alkalmazva s ezért külön dijazva. A lap szerint szombaton Duna-Al- máson megsérült munkás sebe or­vos kéznél nem léte miatt a munka­vezető által elköttetett s a betegnek azonnali Esztergomba való szállítása elrendeltetett. Hogy egy súlyosan sé­rült egyént kocsin egy óra alatt D.-Al­rinásról Esztergomba 35 kilométer tá­volságra szállítani nem lehet, az ter­mészetes. Hogy Süttőn a társulati or­vos nem volt odahaza, arról senki sem tehet. A fuvarosok, igaz hogy minden falun megállották a beteggel, de csak azért, hogy az ideiglenesen alkalmazott kötést jégborogatással ellássák. Dr. Kellendorfer stb. orvosokat keresték is. Ez a dolog tiszta tényállása. Különben is a társulat igen le lesz kölelezve, ha a dolog hatósági szigoru vizsgálat tár­gyává tétetik. Midőn kérnék tek. szer­kesztő urat, hogy e helyreigazítást b. lapja legközelebbi számába felvegye, maradtuuk kiváló tisztelettel Süttö, 1891. julius 18-án. Esztergom-Almás-Fiizitöi h. ó. vasút építési vállalata. RUSICKA, osítalymérnök. HÍREK. — Személyi hír. Krottky József kanouok, várhegyi plébános Würris- hofenbe (Bajorország) utazott, hol Kneip Sebestyén hires vizgyógy-iutéze- tében keres rekreál ást. — Plébánia adományozás. A n.- mányai (Barsm.) plébániát az ottani kegyuraság Ratimorszky Márton suráuyi káplánnak adományozta. — Lelki gyakorlatok. A vízivárosi apáczazárda tagjai nyolcz napon át szentgyakorlatokat tartottak Komárik István kalocsai jézustársasági tanár vezetése alatt. — Becses ajándékok. Pongrácz Lajos cs. és kir. kamarás, Hontvár- megye érdemes volt alispánja az általa szerkesztett »Esztergomi Újság« első esztergomi lap első évfolyamából (1863) ajánlatunkra egy példányt a főegyház­megyei könyvtárnak, egyet a városi könyvtárnak, egy nem egészen teljes példányt pedig lapunk felelős szerkesz­tőjének ajándékozott. — Eljegyzés. Bartha Andor ispán eljegyezte Póka István egri főkáptalani jószágigazgató leányát, Mariskát. — A vasúti munkálatok az esztergom-füzitői vonalon már előre haladtak, az épületek emelése szorga­lommal folyik. Az eszergomi állomás egyik emeletes pályaépülete már tető alatt van. — Hymen. Bleiborger Etelka tanító­nőt, városunk kedves és müveit leányát eljegyezte a napokban Bleuer Zsigmond orosházai kereskedő. Gratulálunk ! — Kiállítás-megnyitás. Gróf Esz- terházy Miklós és gróf Eszterkázy Mó­ricz Miklós védnöksége alatt álló ko­máromi kiállítás aug. 1-én okvetlenül meguyilik. A közel 1400 kiállító tár­gyainak elhelyezése a csarnokokban nagy seréuységgel folyik. A csarnoko­kon kívül vagy tiz pavilion épült kü­lönféle czélokra. A villamos világítás­hoz a miniszter két lokomobilt adott s a kiállítás területét a tatai gróf fő­kertésze parírozta. A kiállítás megte­kintésére városunkból sokan készülnek. — A jul 16-iki katonatiszti kerti estély, melyen a jun. 10-éről fennma­radt sorsolási tárgyak árvereztelek el, minden tekintetben sikerült. Jupiter Tonans et Pluvius ezúttal egy napot késett: pénteken önté menydörgéses záporát. Városunk szépei közül sokan ropogtatták a tánczot a szabadég alatt készült nyári tánczhelyen, melynek szűk határai is megengedték, hogy a négyest többen tánczolták 40 párnál. — A tornaegyesületi vigalom a kedvezőtlen időjárás miatt a jővő szombatra lett halasztva. — Felhőszakadás. Tegnapelőtt este nagy felhőszakadás volt Dorogli és Keszfölcz vidékén. A hegyekből lesodort iszap és föld némely helyeken félméte­res réteggel vonta le a határt. A gabonanemüekben nagy a kár. — Az oszt.-magy. vonalak tény­leges átvétele tegnap d. e. 11 órakor történt, vagy 23-án d. e. 9 órakar történilf. A budapesti pályaudvar »m. kir. államvasutak uyugoti pályaháza« elnevezést kapta. Az uj üzletv^zetőség czime : »A m. kir. ál lám vasutak duna- balparti iizletvezeiőségé« lesz. — Post mortem. Az egyháznagyi szék ürességének hatása már észre­vehető. Hir szerint a volt hprimás által segélyezett párkányi kisdedóvó-in- tézet napjai meg vannak számlálva. Az iskolaszék szeretné a »nyűgöt« nyakáról lerázni, jóllehet fenntartása évenként 60 frt, mond: hatvan forint­jába kerül. Az óvónőnek habár nem hivatalos utón, már tudtára is adták : kereshet máshol alkalmazást. A »köz­ség« által fentartott ovodát akarnak. — Ugyanilyféle hir kering az esztergomi kath. iparos-ifjak egyletéről is. Szűk a határ. Pedig ingatag lábon állhat ott az elv, hol ezzel ellenkező eszmé­nek engednek tért. — Vízbe fűlt. Vincze Lázár, a helyben állomásozó gyalogezred egyik szabadosa a dunai uszóházban addig produkálta magát társai előtt mint elouszó, mig egy tiltott helyről ugor- ván, valószínűleg a talp alá került s vizbefult. A fürdőtulajdonos azonnal kerestetéséhez fogott, de a holttest mindezideig nem került elő. — A szölöojtási tanfolyamon résztvettek közül, mint a »Bor. La­pok« tegnapi száma hozza, összesen harminczegyeu kaptak képesítési iga­zolványt. A földmivelési minisztérium által kitűzött egy arany s három ezüst forint pályadijat Vég Ferencz és Bu- ráuy Róza esztergomi lakosok nyerték el. Az esztergomi gazd. egyesület is tűzött ki pályadijakat, mint azt már annak idejében hoztuk. — A mai munkaszünet ünnepé­lyen a kovácsi-pataknál, ételek és italokról gondoskodott a rendezőség. A jótékony czélra felülfizetések köszö­nettel fogadtatunk. — Eltiltott levélboritékok. A pos­tai kezelésnek nagy akadályára szolgál az, hogy egyesek, különösen iparosok és kereskedők, mindenféle képes ábrá­zolatokkal borítják el levélboritékaikat és czimszalagjaikat. A kereskedelmi miniszter most ezt a kep-kérdóst úgy szabályozta, hogy miudeuuemü nem a czimhez tartozó nyomtatványt és képet csak a boríték két oldalának felső részén szabad alkalmazni, úgy, hogy a borítéknak legfeljebb egy negyed részét foglalhatja el. A hátoldalon még a köze­pén lehet kisebb rajz, mely a pecsétjeit helyettesíti. Nagyobb tért elfoglaló vagy a boríték más helyein alkalmazott meg­jelölések- és ábrákkal ellátott levele­ket nem szállít a posta. Szintúgy egé­szen ki vannak zárva az oly megjelö­lésék vagy képek, melyek nem magára a feladóra vonatkoznak s igy hirdetés természetével bírnak. — Földomlás áldozata. Párkány­ban az úgynevezett simitótelepnél egy 26 éves menyecske Bernát Istvánné, sárgaföldet hordott a szekérre. Fel­rakodás után igeu nagy szomjúsága lévén, vízért küldötte a kocsist s az alatt a partoldal mélyen ki vájt részé­ben mint árnyékos helyen megvonta magát. A kocsis ötveu lépésnyire sem távozott, midőn tompa zuhanást hal­lott. Visszafutott hirtelen s az asszony­nak nyomáré sem akadt, mert a leomló vastag földréteg egészen el fő Idei te. A kocsis kiabálására többen összefutottak és csakhamar széihányták a földet, de már halottat találtak. A megejtett

Next

/
Oldalképek
Tartalom