Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 58. szám
.junius 23-án Lepsits Ambrust maga elé rendelte ; ez ott megjelent s felesége szándékáról ott értesült, — de az esperesnek kijelentette, bogy 6 óra tájban délután ért haza, nejét ott találta, ki vacsorafőzéssel volt elfoglalva, 7 óra tájban meg vacsoráitok ; a férj kérdezte nejét, bogy bol volt, ez durván azt felelte, bogy »mi közöd hozzá« s miután neje már 4 éjjel nem hált otthon, felszóllitotta nejét, hogy az éjjet otthon töltse ; de a nő a szobából kifutott. A férj egy ideig várt az ágyban neje visszatértére, — de úgy 8 óra tájban szintén felkelt s felöltözött és nejét a szomszédok ablakán benézve kereste és a velők egy házban lakó Balogh Pálék szobájában meg is találta. Itt gondolta, hogy nem eresztik be. azon ürügy alatt, hogy Baloghnétól tejet kért, a konyhába bement, s mig ez a tejet töltötte, Lepsits benyitott Baloghók szobájába, hol nejét egy széken ülve, egyedül találta, felhivta őt, hogy menjen vele haza, de neje durva szóval elutasilotta, másodszor is felhivta, de ismét azon goromba választ nyerte, mire Lepsits méregbe jött, zsebkését, mely bűnjelként be van jegyezve, kivette, kinyitotta s azzal neje mellét, majd hasát és minden részét úgy megszurkálta, hogy rajta 18 sebet ejtett; ez alig tartott két perczig, akkor kiment, kezét, kését a kutuál megmosta. A sértett nő másnap reggel 6 óra tájban meghalt; halálát az orvosi vélemény szerint a 18 metszési és szórási sebek összege folytán beállt n agy- kik u vérveszteség, — de főként a .jeleket is átható hoszabb seb okozta, melynek következtében a belek kitólul- ak és azok lobosodás és üszkösödésbe mentek át, a sebzések feltétlenül halált kozók voltak. Lepsits Ambrus vádlott azt, hogy a -.értéseket nején késével ő okozta, elismeri, azt azonban tagadja, hogy jeje életét kioltani szándékába lett 'ni na. A kir. tszók tekintetbe vette azon- íüu, hogy vádlott nején 18 rendbeli értést tett; hogy oly eszközt használt, jely az élet kioltására alkalmas, hogy szúrásokat a fő mell és hasnak irányozta, hogy a sértések után nejének agélyére mivel sem volt és hogy a szségi jegyző előtt nyomban a tett el- yvetése után úgy nyilatkozott, hogy "(jót életétől megfosztotta és azért pipsits Ambrust házastársán elkövetett tiíndékos emberölésben mondotta ki anösnek és a fennforgó enyhítő körlil- mnyek tekintetbevétele mellett 15 évig á’tó fegyházzal büntette. Nyílt levél. tekintetes szerkesztőség! tecses lapjuknak f. hó 18-án kelt szagban a hírek rovatában »lelketlen hátság áldozata« hangzatos czim alatt v vádakat emelnek ellenem, melyeket, liíltalában hitvány pletykaságokra nem oüoktam hederiteni — jelen esetben, [tőn jó hírnevem és erkölcsi reputátióm- ßfvan szó, válasz nélkül még sem hagyok. Elvárom a tisztelt szerkesztőség ^ágszeretetétöl és lovagiasságától, hogy svaimnak lapjuk legközelebbi számában zextenso tért enged, — bár őszintén ,fa, a fent említett czikk oly kevéssé iítiv s a czikkiró ur humánus felhábo- £a mellett, olyannyira kiri a személyes Alt, hogy szinte kétkednem kell, alkal- Uk-e tényleg az »audiatur et altera e elvét. De magam objectivebb akar- űtBnni, rátérek a tényállásra, n luna-almási sajnálatos baleset áldo- > i szerencsétlenség megtörténte után ■e szállíttatott s miután — czikkiró ur csodálkozni fog — magam Ny.-Újfalun voltam egy magánbetegemnél, a vállalatnak egy közege intézkedett a betegnek Esztergomba való továbbszállítása iránt. Visszatértemben Piszkén meglátogattam betegeimet, kinek egyikénél egy félóránál tovább maradtam. Ugyanott felkeresett a sebesültnek egy visszamaradt kísérője, elmondta nekem a történteket és hogy Süt- tön még egy sebesült vár és kérte a szükséges kórházi utalványt; a beteg már akkor messze elhagyta Piszkét. Magánbetegeimnél — belső betegségekben szenvedőknél lévén, kötszereimet nem vittem magammal s miután a sebesültnek érdekében ajánlatosabbnak tartottam, ha haladéktalanul kórházba szállítják, mintha megvárja mig Piszkéről Süttőre és onnan Újfalura kocsizom kötőszereimmel. Süttőn is várt egy sebesült, kiállítottam a kórházi utalványt, lelkére kötvén a kísérőnek a szükséges óvszabályokat (jeges borogatásokat és vérzés esetén szorító kötést), melyekre útközben ügyelnie kell. Ezek után nem tudom, hol az »égbekiáltó kötelességmulasztás« ? Talán ott, hogy vasúti munkásokon kívül más betegeim is vannak és hogy lehetetlen egyidejűleg Újfalun, Süttőn és Almáson lennem, vagy az is az én rovásomra megy, hogy a sebesültnek köny- nyelmű, haszontalan kísérői minden utszéli csárdába betértek s ekként késleltették néhány órával a beteg kórházba jutását. Ez a tényállás, melyet nyugodtan bocsátók minden elfogulatlan ítélet alá. Orvosi kötelességem lelkiismeretes, buzgó teljesitésének tudatában nyugodtan várom a hatóság vizsgálatát, a mit pedig czikkiró czikke végén mint hivatlan kritikus az én orvosi »ügyességem«-ről mond, az oly Ízetlen megjegyzés, melyre nem is akarok válaszolni. A tek. szerkesztőség alázatos szolgája Süttőn, 1891. julius 17-én dr. Deutsch Ármin, a bécsi közkóvház kiérdemült I. oszt. alorvosa. Nyílt levél, Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának f. ó. julius hó 16. ról kelt 57-ik számábau a hírek között »Lelketlen hauyagság áldozata« czim- mel egy közlemény jelent meg amely kevósbbé tájékozottak előtt nemcsak Dr. Deutsch urat, hanem az Esztergom- Almás-Füzitői H. É. vasútépítő vállalatot is úgy tünteti fel, mint a lelketlen hanyagság gondatlan előidézőit. Tartozunk azzal, hogy a dolgot kellő vilá- gitásbanaz igazságnak megfelelően állítsuk a közönség elé. A vállalat minden egyes munkavezetője el van látva a kötéshez szükséges kötszerekkel s annak használatára ki- tanitva is van; továbbá rendeletileg ki vau adva, hogy utczán előfordulható szerencsétlenség vagy sérülés esetén, — bár a társulatnak a vonalon két alkalmazott orvosa van, u. m. dr. Deutsch Süttőn és dr. Áldory Esztergomban, mégis ezek honn nem léte esetén a legelsöbb található orvos segélye veeudő igénybe, mit igazolhatnak Dr. Kellendorfer orvos ur Ny. Újfaluról és Weisz sebész Piszkéről, kik nem egy esetben lettek alkalmazva s ezért külön dijazva. A lap szerint szombaton Duna-Al- máson megsérült munkás sebe orvos kéznél nem léte miatt a munkavezető által elköttetett s a betegnek azonnali Esztergomba való szállítása elrendeltetett. Hogy egy súlyosan sérült egyént kocsin egy óra alatt D.-Alrinásról Esztergomba 35 kilométer távolságra szállítani nem lehet, az természetes. Hogy Süttőn a társulati orvos nem volt odahaza, arról senki sem tehet. A fuvarosok, igaz hogy minden falun megállották a beteggel, de csak azért, hogy az ideiglenesen alkalmazott kötést jégborogatással ellássák. Dr. Kellendorfer stb. orvosokat keresték is. Ez a dolog tiszta tényállása. Különben is a társulat igen le lesz kölelezve, ha a dolog hatósági szigoru vizsgálat tárgyává tétetik. Midőn kérnék tek. szerkesztő urat, hogy e helyreigazítást b. lapja legközelebbi számába felvegye, maradtuuk kiváló tisztelettel Süttö, 1891. julius 18-án. Esztergom-Almás-Fiizitöi h. ó. vasút építési vállalata. RUSICKA, osítalymérnök. HÍREK. — Személyi hír. Krottky József kanouok, várhegyi plébános Würris- hofenbe (Bajorország) utazott, hol Kneip Sebestyén hires vizgyógy-iutéze- tében keres rekreál ást. — Plébánia adományozás. A n.- mányai (Barsm.) plébániát az ottani kegyuraság Ratimorszky Márton suráuyi káplánnak adományozta. — Lelki gyakorlatok. A vízivárosi apáczazárda tagjai nyolcz napon át szentgyakorlatokat tartottak Komárik István kalocsai jézustársasági tanár vezetése alatt. — Becses ajándékok. Pongrácz Lajos cs. és kir. kamarás, Hontvár- megye érdemes volt alispánja az általa szerkesztett »Esztergomi Újság« első esztergomi lap első évfolyamából (1863) ajánlatunkra egy példányt a főegyházmegyei könyvtárnak, egyet a városi könyvtárnak, egy nem egészen teljes példányt pedig lapunk felelős szerkesztőjének ajándékozott. — Eljegyzés. Bartha Andor ispán eljegyezte Póka István egri főkáptalani jószágigazgató leányát, Mariskát. — A vasúti munkálatok az esztergom-füzitői vonalon már előre haladtak, az épületek emelése szorgalommal folyik. Az eszergomi állomás egyik emeletes pályaépülete már tető alatt van. — Hymen. Bleiborger Etelka tanítónőt, városunk kedves és müveit leányát eljegyezte a napokban Bleuer Zsigmond orosházai kereskedő. Gratulálunk ! — Kiállítás-megnyitás. Gróf Esz- terházy Miklós és gróf Eszterkázy Móricz Miklós védnöksége alatt álló komáromi kiállítás aug. 1-én okvetlenül meguyilik. A közel 1400 kiállító tárgyainak elhelyezése a csarnokokban nagy seréuységgel folyik. A csarnokokon kívül vagy tiz pavilion épült különféle czélokra. A villamos világításhoz a miniszter két lokomobilt adott s a kiállítás területét a tatai gróf főkertésze parírozta. A kiállítás megtekintésére városunkból sokan készülnek. — A jul 16-iki katonatiszti kerti estély, melyen a jun. 10-éről fennmaradt sorsolási tárgyak árvereztelek el, minden tekintetben sikerült. Jupiter Tonans et Pluvius ezúttal egy napot késett: pénteken önté menydörgéses záporát. Városunk szépei közül sokan ropogtatták a tánczot a szabadég alatt készült nyári tánczhelyen, melynek szűk határai is megengedték, hogy a négyest többen tánczolták 40 párnál. — A tornaegyesületi vigalom a kedvezőtlen időjárás miatt a jővő szombatra lett halasztva. — Felhőszakadás. Tegnapelőtt este nagy felhőszakadás volt Dorogli és Keszfölcz vidékén. A hegyekből lesodort iszap és föld némely helyeken félméteres réteggel vonta le a határt. A gabonanemüekben nagy a kár. — Az oszt.-magy. vonalak tényleges átvétele tegnap d. e. 11 órakor történt, vagy 23-án d. e. 9 órakar történilf. A budapesti pályaudvar »m. kir. államvasutak uyugoti pályaháza« elnevezést kapta. Az uj üzletv^zetőség czime : »A m. kir. ál lám vasutak duna- balparti iizletvezeiőségé« lesz. — Post mortem. Az egyháznagyi szék ürességének hatása már észrevehető. Hir szerint a volt hprimás által segélyezett párkányi kisdedóvó-in- tézet napjai meg vannak számlálva. Az iskolaszék szeretné a »nyűgöt« nyakáról lerázni, jóllehet fenntartása évenként 60 frt, mond: hatvan forintjába kerül. Az óvónőnek habár nem hivatalos utón, már tudtára is adták : kereshet máshol alkalmazást. A »község« által fentartott ovodát akarnak. — Ugyanilyféle hir kering az esztergomi kath. iparos-ifjak egyletéről is. Szűk a határ. Pedig ingatag lábon állhat ott az elv, hol ezzel ellenkező eszmének engednek tért. — Vízbe fűlt. Vincze Lázár, a helyben állomásozó gyalogezred egyik szabadosa a dunai uszóházban addig produkálta magát társai előtt mint elouszó, mig egy tiltott helyről ugor- ván, valószínűleg a talp alá került s vizbefult. A fürdőtulajdonos azonnal kerestetéséhez fogott, de a holttest mindezideig nem került elő. — A szölöojtási tanfolyamon résztvettek közül, mint a »Bor. Lapok« tegnapi száma hozza, összesen harminczegyeu kaptak képesítési igazolványt. A földmivelési minisztérium által kitűzött egy arany s három ezüst forint pályadijat Vég Ferencz és Bu- ráuy Róza esztergomi lakosok nyerték el. Az esztergomi gazd. egyesület is tűzött ki pályadijakat, mint azt már annak idejében hoztuk. — A mai munkaszünet ünnepélyen a kovácsi-pataknál, ételek és italokról gondoskodott a rendezőség. A jótékony czélra felülfizetések köszönettel fogadtatunk. — Eltiltott levélboritékok. A postai kezelésnek nagy akadályára szolgál az, hogy egyesek, különösen iparosok és kereskedők, mindenféle képes ábrázolatokkal borítják el levélboritékaikat és czimszalagjaikat. A kereskedelmi miniszter most ezt a kep-kérdóst úgy szabályozta, hogy miudeuuemü nem a czimhez tartozó nyomtatványt és képet csak a boríték két oldalának felső részén szabad alkalmazni, úgy, hogy a borítéknak legfeljebb egy negyed részét foglalhatja el. A hátoldalon még a közepén lehet kisebb rajz, mely a pecsétjeit helyettesíti. Nagyobb tért elfoglaló vagy a boríték más helyein alkalmazott megjelölések- és ábrákkal ellátott leveleket nem szállít a posta. Szintúgy egészen ki vannak zárva az oly megjelölésék vagy képek, melyek nem magára a feladóra vonatkoznak s igy hirdetés természetével bírnak. — Földomlás áldozata. Párkányban az úgynevezett simitótelepnél egy 26 éves menyecske Bernát Istvánné, sárgaföldet hordott a szekérre. Felrakodás után igeu nagy szomjúsága lévén, vízért küldötte a kocsist s az alatt a partoldal mélyen ki vájt részében mint árnyékos helyen megvonta magát. A kocsis ötveu lépésnyire sem távozott, midőn tompa zuhanást hallott. Visszafutott hirtelen s az asszonynak nyomáré sem akadt, mert a leomló vastag földréteg egészen el fő Idei te. A kocsis kiabálására többen összefutottak és csakhamar széihányták a földet, de már halottat találtak. A megejtett