Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 54. szám
Es igy a babiloni hajózás méltó Wx liul a ton-Füredhez, e gyönyörű fürdőhelyhez, mely a tulajdonosok áldozatkészsége és Kovács Ábel füredi ikonnányzó ügyszeretete és buzgalma á!t;iI létesített egészen modern berendezéseivel egyik dísze és büszkesége a modern hazának. Múlt hó 28-án volt «az egész Balatonra terjedő hajózásnak ünnepélyes megnyílása, melyet a bárom parti vármegye rendez s melyre Baross miniszter is megígérte megjelenését. Ez a nap a Balaton fénykorának kezdetéül tekinthető. Négy gőzös füstje fogja hirdetni e soká a holttenger szomorú néptelen- sógét mutató tavon, hogy Széchenyit, a ki az első hajót ide hozta, végre itt is megértették. Virágozzék a gyönyörű Balaton, szép hazánkkal együtt, melynek I égé rtékesebb gyű ugye, SZIKLAY JÁNOS. Iskoláink. (I. 'FégymnasiurmiBlí.) A pannonhalmi szt. Benedek rend esztergomi főgymnasiumának a mult tanévről megjelent értesítőjét Villányi Szanis/í ’> nagybecsű történeti értekezése vezeti be. Az értekezés czimo: »Adalékok Esztergom város és megye művelődési és népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században.« A tanári kar tizenöt tagból állott. Az egész év folyamán háromszázuegy- venöt tanulót vettek föl, a kikből háromszá/huszonhármán tettek vizsgálatot. A tanulók illetőségének kimutatása elég világosan jellemzi az intézet vonzó erejét a szomszéd vidékekre. Helybeli tanuló volt ugyanis hetvenegy, megyebeli hetvenhét, más megyebeli százhetvenöt. A szorgalmi viszonyokat legélénkebben jellemzik a következő adatok : mindenből jeles volt tizenegy, jó hat- venkettő, elégséges száznyolczvanegy, ogy tárgyból elégtelen harminczhét, kettőből kilenc/., több tárgyból elégtelen harminczegy. Jelentékeny segi őfois's k állanak az intézet rendelkezésére. így maga a segítő-egyesület már tizenkétezer kétszáz tizenhárom írttal rendelkezik. Ehhez számítva a Szlávy-, Dorner- és Mária-alapokat, a segítő forrás tizenhatezer kétsz.ízöt frtnyi alaptőkének felel meg. A rendelkezésre álló jövedelem ezerszázhatvanegy frt. Az élelletünt; ennélfogva a magyar országgyűlések -(1722: 55 és 1751: 3. tcz. többször tórvényhozásilrtg sürgették az esztergomi érsekség és a káptalanok ősi székhelyére, Esztergomba való visszaköltözését, gróf Barkóczy Ferencz herczegprimás tehát oda törekedett, hogy e törvények végrehajtását lehetővé is tegye. A rommá lett régi bazilika helyett előbb újat akart építeni s a káptalan számára is megí télő likasokról kellett gondoskodnia. E törekvései az erődítési müvek egy részének lerombolását és a Várhegy talajdomborzati viszonyainak teljes átalakulását vonta maga után. E munkálatokat megelőzőleg 1756-ban Krey András, katonai mérnökkari főnök pontosan felmérte és lerajzolta a Várhegynek és a vele összefüggő Vízivárosnak erődítéseit és tetekviszonyait, kiterjeszkedve e részben a vár közvetlen szomszédságában fekvő területekre is. Oly alapon szerkesztette a mellékelt I. ábra 1. számú alaprajzát, melyhez az erőditési műveknek a II. ábra látható pontos átmetszeti rajzait és méreteit is csatolta. E két térkép szolgál alapjául a Várhegy és Víziváros erődítései — és azok helyrajzi viszonyaira, vonatkozó magyarázó közleményeinknek. A mellékelt Ili abra és a várkapu rajzait Máthes János: Veteris Arcis Strigoniensis ect. descripto. 1328. — czimű munkííjából vettük át. A vár alakja ez időszerint teljesen megölelt a Várhegy szabálytalan alakjának; i kább hosszú, mint szélesnek gondolható. J\,agnsfiága 35, legnagyobb szélessége 72, !■ .»nagyobb hosszúsága pedig 172° (a külső m 'büféseket a Várhegy oldalán és aljában nie nem értve). Ezen 5000 négyszög ölnél mezősben kiosztott segítés évi értéke ezerkötszáz frt, a készpénzben adott segilség pedig háromszíizötveiiöt frt. A múlt. évben a pályamunkák jutalmazására fordított négy db. cs. és kir. s hót drb. tizfrankos aranyon kívül különböző segítségek és ösztöndijak czi- mén főgymmísiumunk ifjúsága ötezer- hetvonnyolcz forintnyi segítségben részesült. Nem sok intézet dicsekedhetik hazánkban ilyen áldásos forrásokkal. A jutalmazott pályaműiről* névsora a következő : Trikói József növ. pap (kaszinói dij öt arany : A Toldytrilógia méltatása) ; Szilágyi Aladár növendék pap (Írók alapítványa egy arany : Vörösmarty Két szomszéd várának méltatása) ; Glattfelder Gyula n. p. (Villányi dija két 10 frcos arany : A fran- czia forradalomról) ; mérőtani tétel három arany, felosztva a következő három pályázó közi : Urbanok Károly i). p., Grómai) Lajos n. p. és Tölgyesi Jenő n. p. Érettségire jelentkeztek harminczné- gven ; ezek közül jelesül végeztek öten, jól heten, egyszerűen tizenöten, javító vizsgálatra utasítottak négyet, ismétlő vizsgálatra kettőt. A főgymnasium jeles tanulói voltak : I. o. Janecz Jusztin, II. o. Linier János, Mattynsóvszky Béla, Ma! tyasóvszky Kázmér, III. o. Kirz Zoltán, Kiss Pál, IV. n. Paxián József, VI. o. Horák Ede és Pécsi Gusztáv, VII. o. Tóth Ferencz és Urbanok Károly. Olvasó-asztal. — U j könyve k. A Frauklin- Társu 1 at kiadásábanBtid■apósten, ujabban megjelentek : Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. 285 — 294. füzet. Tartat- talmuk : 285. füzet. A nagymama. Vígjáték három felvonásban. Irta Csiky Gergely. Ára fűzve .30 kr. 286. f. Europa politikaitörténetóuok átnézető. Irta Lavisse Ernő. Franczából Angyal Dávid. Ára 30 kr. 287. f. Aristoteles poätikaja. Görögből ford i to Ma, bevezetéssel és magyarázó Jegyzetekkel ellátta Dr. Gerób József. Ára 30 kr 288. f. Sophokles Elektra. Fordította Csiky Gergely. Második kiadás. Ára 20 kr. 289. Listi László munkái. Életrajzzal bevezette Komáromy András. III. kiadás. Ára 1 frt 40 kr. 290. f. Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. 1054 — 1717. Összegyűjtötte és jegyzetekkel kísérte Szamota I. Ara 1 frt 40 kr. 291. Angier E. Az arczátlanok. Vígjáték öt felvonásban. Francziából Gurnesevies Lajos Ára 30 kr. 292. f. Sophokles. Oedipus király. Fordította Csiky Gergely. Második kiadás. Ára 20 kr. 293. f. — Oedipus Kolonsbau. Fordította Csiky Gergely. Második kiadás. Ára 20 kr. 294. f. — Antigone. Ford. Csiky Gergely. Ára 20 kr. — Isten hozzád szerelem! a czime Serao Maliid legújabb regényének, mely Singer és Wolfner »Egyetemes Regénytárában« legközelebb megjelent. A magyar közönségnek most van először alkalma nagyobb müvet olvasni a kitűnő olasz írónőtől, ki nemcsak hazájában a jelesek jelese, de általán az összes modern irodalmak egyik legérdekesebb tüneménye, egyik legerősebb tehetsége. Serao Maliidban a legmélyebb női lélek illeti az Pót, a ki csupa férfias izmosság és művészet. E regényben a legnagyobb titoknak, az asszonynak lélekvilágát tárja elénk egy óriási szenvedélyű drámában. Oly emésztő tűz ég e lángoló szerelmet festő könyv minden lapján, mint a Vezúv alatt, hol ez a tragédia lejátszódik. Az ember már rég fél rőt et e ezt a könyvet, mikor csodálatos eleven- ségii alakjai, kikben annyira hiszünk, mint jó ismerősök egyre velünk vannak és gondolatunkban tovább élnek és tovább cselekszenek. A lelket ennyire megtermékenyítő hatása csak a legnagyobb költői alkotásoknak van és ezek közé méltán sorozhatjuk a nagy olasz írónő lebilincselő érdekességft müvét. A mű, melyet olasz eredetiből Tóth Béla fordított magyarra, két kötetre terjed és a díszes vászonkötésü 22 iv terjedelmű két könyv ára 1 frt. — »Az én U j s á g o m« czimű gyermeklap most fejezte be másféléves pályafutását. Rövid idő ez egy heten- kint megjelenő lap éleiében, de bőségesen elég arra, hogy olvasóink elismerését kivívja, vagy pedig jóindulatát örökre elveszítse. Hogy melyiket érte el e kettő közül »Az én Újságom« talán fölösleges mondani. Annyi tény, hogy a magyar ifjúsági lap eddig év- tizdro terjedő pálya futás alatt sem ért el odáig, mint ez a közkedveltségű gyermeklap rövid 18 hónap alatt. Hanem még az irigység is elfogja ismerni, hogy úgy a lap szerkesztősége, mint kiadói rászolgáltak erre a sikerre ! »Az én Újságom« külső csin és kiállivalamivel nagyobb belső várterületet lőré- sekkel kellően ellátott falak és körbástyák vették kórül (szintén ágyurésekkel). Maga a Várhegy fenszintje sem volt egyenletes; hanem jó részben hnllámzatos, különösen az északi, keleti és déli bástyafalak közül. Maga a vér középpontja is (a kisebb disztér máskép piacz), emeltebb fekvésű volt. A Várhegynek a Vízivárosra dülő része elég lejtős — mégpedig egész hosszúsági vonalába; a hegy déli szegletcsucsa meredeken függő sziklacsoportban végződik. A herczegprimás 1763-ban fogott a vármüvek részbeli leromboltatásához. A fönt- emlitett czélból lehordatja első sorban az erődítések kéleti részét, a Szt.-György hegyet is; ezzel megkezdődik a talaj kiegyenlítés költséges munkája. A vár közepén is (az ott talált romok és talajegyenetlenségek megszüntetésével) mindenek-előtt az építendő uj bazilika számára alkalmas térről gondoskodik. Két hatalmas téglaépitot állít fel; hogy lábainál megkezdi a kano- noki lakások építését s hogy a Dunán szállított építő anyagot könnyű szerrel lehessen a várba szállítani, két hatalmas gép beszerzéséről is gondoskodott. Sajnos, hogy kora halála az érseket megakadályozta tervei kivitelében ; Rudnay Sándor (1819 -1831) herczegprimásnak lön fen- tartva a terv végrehajtása ismét visszahozta ősi székhelyére és ünnepélyesen letette a ma pompás bazilika alapkövét, 1823-ban Pakli építőmester felügyelete alatt nagy gonddal szétszedette az egész Bakócs-kápolnát (1600 darabban) és 3 hónap alatt mai helyén, a bazilika oldalán újra felállittatta, ugy a mint állott; kivéve mégis, hogy ez uj felállításban oltár és khórns helyet cseréltek. Az építkezés a bazilika tervezője, Pakh építőmester vezetése alatt vette kezdetét; ennek 1839-ben bekövetkezett halálával Held Károly pesti építőmester vette át a művezetést — az eredeti tervtől eltérő módosításokkal. A bazilika építését Sirnor bibornok fejezte be. Sajnos, bogy a vár régi emlékszerű építészeti maradványai, számos faragott és feliratos kövei, oszlopfők, dombormövek stb. részint a bástyafalakhoz, részint a mai bazilika alapvető munkájához lettek felhasználva. 1787-ben a várban még 42 ily faragott mivtt kő és síremlék volt található. Néhány ily emlék a primási udvarban ma is látható. lás tekintetében kiállja n versenyt í külföld legjelesebb ifjúsági lapjaival: képei mindig újak, gyönyörű kivitelűek és az ifjúság ízléséhez és hajlamaihoa alkalmazkodó!*. Ami pedig a belsí (ártalmát illeti, elég a szerkesztő nevél omlifeni, hogy tudjuk mihez kell magunkat tartani. Pósa Lajos neve mái maga egy egész programm az ifjúsági irodalom terén s az ő verseit tanulják iskolákban, szavalják mindenfelé, a hol csak gyermekek vannak széles e hazában. Hotenkint ír ő egy-két verset »Az én Újságomba«-ba. Körülötte csoportosul egész sora a legjelesebb m.agyar Íróknak és Írónőknek. Hogy csak néhány nevet említsünk : Bródy Sándor gyönyörű és érdekes gyermekregényeivel, Sebők Zsigmond, Herczegh Ferencz, Rákosi Viktor, Bársony István és Hock János kedves és zamatos elbeszéléseikkel. Madarassy László élénk és mulatságos, elbeszélés formába ruházott leírásaival idegen földrészekből, olyan magaslatra emelték ezt a gyermeklapot, amilyent nálunk eddig az ifjúsági irodalom terén vállalat még nem éri. el. Sőt még olcsóság tekintetében is túltesz valamennyi gyermek-lapon, mert előfizetési ára egész évre csak négy forint — negyedévre 1 frt — Vizsgálatok Doroghon. Dorogh- ról Írják nekünk : Az évi záró vizsgálatokat a doroghi és tokodi bányatelepeken juíi. hó 25-én tartották meg. Az idegen nyelvű (bányász) fin és leány tanulók édes hazánk nyelvének elsajátításában szép haladásról győztek meg, melynek olőmozdiiásában az iskolaszéki elnöknek, ft. Pelczer Lipót doroghi plébános urnák és tek. Radig Károly bányafoltigyelő urnák nagy érdeme van. Nem különben dicséret illeti a tanító urakat is, kik «a tanügy iránt szeretettel és odaadással feleltok meg hivatásuknak. HÍREK. — Uj fögymn. tanár. Wargha Samu dr. alporjel helyébe’ a legújabb dispo- sitió szerint Récsey Viktor tanár jön városunkba, a ki a régiség tudomány terén m;ír jnhirnevet vívott ki magának s igy előre is örvendhetünk áthelyezte tésének. — Esztergom öröme. Az esztergomi érseki szék megmaradásának hire átalános örömet kelt a városunkban, hol már nagy volt az átalános levertség s számos ösalád készült a kivándorlásra. A polgárság sok hálával tartozik a főkáptalan tagjainak, mint a magyar Sión őreinek, kik memorando- mnkkal nagyban hozzájárultak az ősi érseki szék megtartásának diadalához. Az esztergomiak az érseki szék megmaradásának emlékezetére díszes szent- háromságszobrot szándékoznak emelni, melynek tervezetét éppen most készíti Bezerédi Gyula jóhirnevü fővárosi kép- faragómüvész. Az uj szentháromság- szobrot az uj érsek kinevezésének napján rendelik meg s installálása napján fogják a mostani rozoga szentháromság szobor helyén fölszentelni. — OvácziÓ. A párkányi járás jegyzői kara B. Szabó Mihály főszolgabírót saját csoportképével lepte meg, mely gyöngéd figyelmet a főszolgabiró «a jegyzői kar minden egyes tagjához intézett következő levélben köszönt meg: »Tisztelt jegyző ur ! A párkányi járás jegyzői kara csoportképét a napokban kaptam meg. E kép bizonysága annak, hogy a hivatalos szolgálathoz való szigorú ragaszkodás nem szül gyülölséget. Másfélévi itteni működésem alatt, nem lüijhásztain népszerűséget, nem kerestem az önök szeretőiét s igy kétszeresen jól esik ez arczkép, a mely végre < is nem lehet az ellenszenv jele. E ! másfélév — hiszem — megtanította j önöket arra, hogy a hivatalos életben másnak kell lennem , mint magán- - érintkezés közben. Az ut, a melynek : kezdetét az önök, e kedves figyelme i jelzi, már nagy darabon ki van taposva, , de a vége nincs közel, s itt-ott gürön- - gyös még. Kövessenek önök ez utón i engem, a melynek végén együtt fogjuk 3 a jól inegérdemlett jutalmat megosztani. . E jutalom a kötelesség teljesítésének 3 tudata, — s ha ráadásul olfogadják : : az ón őszinte barátságom. Mólylyel ma- - radok tisztolt jegyző urnák Muzslán, , 1891. június hó 28-án B. Szabó Mihály. .
