Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 40. szám

kesitóse tárgyábau told. tanácsi javaslat vita nélkül el fogadtat ot s ennek folytán a házak utáni faváltás, minden egész ház után két ölet számítva, f. é. május hó 15-től 24 ig tart, a szabad váltás pedig május 25-:ől kezdődik, ^tekintet nélkül arra, helybeli vagy szom- izéd várost éli lakos.

Élénk vitát idézett elő a mészárosok vágómarhái részére kihasítandó külön legelő tárgyában tett jelentés.

Kemény fi János tanácsos, Kis István, Szálkái Tóth Ferencz, Kiffer Mihály,J Nagy János határozottan ellene nyila!-; koztak, hogy a mészárosok vágó marhái részére külön legelő térség hasit!assék ki a közlegelőhől.

Ellenben Brenner József, dr. Föld- váry István, Niedermann József a mellett voltak, hogy a tanács javaslatának ! elfogadásával a mészárosok vágó marhái részére külön legelő-térség jelellessék ki évi 300 frt vagy ezt meghaladó bérfizetés mellett. Szavazás döntött a kérdés felelt és pedig 16 szavazattal 15 ellenében a tanácsi javaslat mellőztetek.

Számon! Ignácz javadalma« lelkész részére 6 öl tűzifa lett megszavazva.

Grrósz Ferenc/, kövezetvám bérlővel valamint katonai betegápolóliáz ezé íjaira bérbe vett Bohátka M tyás-féle ház bérlete iránt kötött szerződés jóváhagyatott.

Dr. Fehér Gyula plébánosnak az

1890. évi liarangjövedelemről készült 8zámodásra nézve a felmentvény megadatott.

Scliádlbauor Nándor I. oszt. kataszteri mérnök a város községi kötelékébe felvétetett.

Az első felvonás lemondó jelenete, a

második felvonásbeli kéuyszeritett levélírás s az utolsó felvonás végső jelene1 e a haldoklás, az előadás legkimagaslóbb részletei voltak. Virágokkal, tapsokkal s kihívásokkal jutalmaz ák a. szop tehetségű fiatal esztergomi müvósznőt. Nagy föladata volt Editálnék a vasemberrel szemben, a mennyiben Asztalos Sándor a ezimszerepel éppen nem dolgozta ki. Hasonló sorsban részesült Árkosi Szentgály-ja, mely minden előkelőséget megtagadot t, magától. S/.at lima ry Andor-ja elismerést érdemel am-j bicziózus kidolgozásáért. Hasonló érdeme volt KároIvinAiiak is Annában. Maga a rendezés gondosan pergette le a drámái, s a közönség megtapsolva a vendég- művésznőt, búcsút mondott az arénának. Károlyiék ma már Balassagyarmaton játszanak.

hírek.

Színházi szemle.

(58. Vasember.)

Csiky drámájával szerdán záródott le Károlyi Lajos smsonja. Tél végétől tavasz végéig, hatvan előadást egy húzómban eddig alig birt ki Esztergom. És Károlyiék mégsem panaszkodhattak. Volt legalább is negyven telt házuk, tiz közepes és tiz gyönge. Az utolsó előadás a közepesen felül, de a lelten nini már a derék színház járó közönség végső kimerülését illusztrálta. Pedig úgy a darab, mint a vendégmiivésznő tökéletesen kielégítette az előkelő közönséget. Edit,hét Haraszti Feigler Bermiu játszotta. Szépen szavalt s változatosan árnyalta a jainbuszokaf, melyek a súgót nem igen fii raws'olt ák ki.

— Főispán válságunk. E-z orgom vármegye csak az imént nyila kozott az államosítás mel'eti. Az államosítás azonhan alighanem főispánjától, Majláth György gróftól fogja megfosztani, km. k állandó lal á-a Hont.mogyebcn, Zavaron van. Az i.jti főispánnak az a terve volt, hogy székhelyén, Esz ergo inban palo'át emeltet, de szánd káról mar lemondott. így értesítik erről lapunkat, s mi a tudósítást egyelőre minden hozzászól ás iiéIkii 1 közöIjiik.

— Sujánszky Antal praelutus kanonokot súlyos csapás érte, midőn f. | hó 12-én édes atyja, sujai Sujánszky! Imre cs. és kir. nyugalmazolt lovassági kapitány élete betveuuegycdik évében Moóron elhunyt:.

— Kinevezés. Kollányi Ignácz já- rásbiiósági dijnokot írnokká nevezték ki.

— Tanképesitö vizsgálatok. Az

esztergomi tanítóképző intézet 1890/91. évi tanképesitö vizsgálatai június hó 20. 22. és 23. napjain fognak megtartatni. Esztergom, 1891. május 16. Dr. Walter Gyula, ideiglenes igazgató. ^

— Halálozás- Mészáros Rozália élete kilenczven negyedik évében a halotti szenségek áj t. tilos felvétele után végső eIgyöiigülésben meghall. Gyás/jeIentése a következő: Alulírottak szomorodott szívvel jelentik szeretett uagyuénjiik- nek Mészáros Rozáliának élete 91-ik évében a balett,i szentségek áj atos Llvéto1 e útin f. b. 13-án reggeli 3 órakor végelgyengülés folytán történt elhunytál. A boldogultunk bűit tetemei f. Ii. 14-én d. ii. 5 ómkor fognak a gyászbázból (Öreg-ufcza 243. sz.) a szab. kir. városi sirkcrilien örök nyugalomra ellinlyezíctni. Az eng'\szfelő szt. n i i s < * - áldozat pedig f. b. 15-én reggel 8 órakor fog az esztergomi sz. kir. városi; plébánia lemplomhan az Urnák bemn-j tattatni. Esztergom, 1891. máj. 13-án. Béke lengjen porain ! Az összes rokonság nevében: Szik.lay Mészáros Anna, Mészáros Károly, Mészáros Antal, Mészáros Mik lés, Palkovieb Mészáros FA ni, Mészáros Karolina, Hofbauer Mészáros Julianna, Mészáros Imre.

— Jubileumi emlékek. Majláth György gróf főispán a rendkívül sikerűit főispáni jubileum főrendezőinek, Krup- lauicz Kálmán kir. tan. alispánnak, Reviczky Győző és B. Szabó Mihály főszolg-abíráknak., Perényi Kálmán szolga bírónak os Hamar Árpád jegyzőnek monogrammjával díszített om lék tárgyakat ajándékozott.

— Jótékonyczélu mulatság. A

sz. Erzsébet védnöksége alatt álló helybeli »Jótékony nőegylel «-nek f. hó 14-én, inéit. Majerls ván érseki helynök ur lakásán megtartott választmányi ülésé elhatározna, hogy soproni bernalsi katouatisz i loánynevelő intézet, javára, gróf Máj áib György főispán, Major [síváu érseki helynök, v. püspök es lovag Grivicic Dániel ezredes urak védnöksége alatt, f. évi jen. 10-én, sorsjátékkal egybekötendő, kér i múl a t - ságoi, .rendez. A válaszmányi ülésen fel 1.ásták mindenekelőtt, a hg. Wiu- disch-Gmelz, báró F'jérváry lionv. miniszter, Feldenhauer Ferencz vezér- őru»gy, továbbá özv. gróf Goéssné, a a királyné Ő felségének főud var mester- nője, úgy a főúri világ Iégjótékonyább hölgyeinek egész koszorúja állal ki botot.!. köve kézé felhívás :

— A leár.ynevelés oltárára szentelendő esztergomi áldozatokat a következő felhívás kéri: A bernalsi katonatiszti leány nevelő intézet fennállásának százados évfordulója a Cs. és Királyné ő Felségét mint legfelsőbb védöasszonyt arra inditá. hogy magasztos kegyét ez áldásosán működő intézet iránt különösen tanúsítsa. A Felséges Asszony 1876. nov. 7-én kelt emlékezetes legfelsőid) kéziratában Mária és Iílotild fens, főherczeg-asszonyokat fölhívni kegyeskedett., hogy az intézet megnagyobbít ása érdekében kezdeményezöleg hassanak. A monarchia mindkét államában nagyszámú jótevő és nemesszivü hölgy követé

i legmagasb kelyről adott, nemes .példá

i már néhány hónap múlva a végrehajts jizottság élén álló fens, hölgyek fél mi H i<5 ;evő összeget adtak át a közös hadügy minisztériumnak a végből, bogy a nevezet intézet megnagyobbít tassák s újabb alapit Viinyi helyek rendszi-resittessenek. Elén viszhangol, kelteit e nemes telt, valamin Ő Felségének, a Felséges uralkodó pár ezüst lakodalmának ünnepe alkalmából 1879-be közzétett abbeli legfelsőbb elhatározás melylyel 30 uj alapít ányi hely szervező set elrendelte. Azóta évek leltek el s ug, a bernalsi, mint a soproni testvérintézetr is, mely ugyancsak a közjóLékonvságna köszöni alapítását, a virágzás és fejlődé korszaka virradt. A magasztos példa egyr növelő az áldozatkész jótevők számát. Ékké mihamarább meggyarapodott a két intéze s az újabb helyiségeknek megfelelőleg a alapítványi helyek is szaporodtak. Az ujabl adakozások következtében az intézetek épü lettd kikerekittettek s a helyi viszonyol arányai megnagyobbodván, ugyancsak ujabl 30 -40 gyermekkel többet lehet ismé elhelyezni. A kedvezőbb elhelyezési viszo nyok teljes fölhasználása azonban mind inkább égető szükséggé válik, mert évről évre több gondot ad a tiszti árvák ilh nevelése és zsenge ifjúságokban való meg' óvása, e mellett pedig folyton növekedil az árvák száma. Ez intézetek multjáho; szép hagyományok fűződnek, a jótékonyáéi szellemének köszönhetik keletkezésöket és virágzásukat. Midőn e helyek betöltésért szükséges összegek előteremtéséről var, szó, ujbol az ősforráshoz forduluk: a fenn- költ szellemű nemes hölgyek szivéhez Ezért a Cs. és Királyné ő Felsége, mind a két katonatiszti leanynevelö intézet legfőbb Védőasszonyának legk* gyvsebb oltalma alatt működő bizottság kérelmével az összes emberbarátokhoz fordul. Esdve kéri a melegen érző Hölgyeket, az ifjúság barátait, a nemes törekvések pártfogóit és támogatóit, egyúttal fölemeli szavát h zánk jótékony lakosságához s a véderő tagjaihoz, hogy e czélra tehetségük szerint adakozzanak. A begy ült alapítvány kamataiból ugyancsak érdemes katonatisztek árváit, zsenge ifjúságok oltalomra leginkább szoruló éveiben fölmentvén őket az elet gondjaitól : a két katonatiszti leánynevelő intézetben majdan tanítónőkké és nevelönökké képezik. Legfelsőbb elhatározás következtében ez alapítvány Valéria fóherczeg; Asszony Ő Fensége lakodalmának emlékére Valéria alapítvány nevet fog viselni. Melegen kérjük az összes furü és női egyeséi.eleket, hogy áldásos iiüködésüket m szép czélra irányozzák. Azon kép tisztelettel kérjük a monarchia mindkét államában! megjelenő napi és heti lapok tisztelt Szer- kes/tőségeit, hogy e felhívást lapjaikban! közzétenni és az ügyet támogatni szíveskedjenek. A legcsekélyebb adományt isi mint bizonyítékot az érdemes katonatisztek: elárvult leányai iránt való érdeklődésnek: hálás köszönettel fogadjuk. A t. adakozókafcí kérjük, hogy megajánlott adományaikat &j Bizottsághoz Becsbe ([. Hof, 14. sz.) küldeni szíveskedjenek. Ezen felhívás folytán:

havában igy szól: Pályázott 5 (10—15 — 20) mű, jutalomra méltó egy sem akadt, a 100 arany az akadémia vagyonához csatolandó.« íme, ez a Nádasdy jutalom története.

Se ily körülmények közt, mikor az irodalmi pályázatok minden komoly iró előtt végkép diskredi tál ra vannak, előáll a inű- barátok köre és 100 aranyért király him- nust kér.

Hát nem veszi észre, hogy ezen az utón csak a kontárokat, a laikusokat, a fűzfán sípotokat ösztönzi latrizásra? Az irodalmi pályázatok egyenlő értékűek a házassági kishirdetésekket. Ugyan melyik önérzetes férfiúnak volna kedve ezen a »többé nem szokatlan« utón tenni szert feleségre? E helyett előállnak az irodalmi stréberek és a jövő közönség, mikor egy-egy pályázat gyarló eredményét kihirdetik, azt képzeli, hogy a magyar irodalom hanyatlik, mert íme, csak gyönge pályaműveket produkál. És senki sincs, a ki a jó közönséget fölvilágosítsa arról, hogy valamire való iró má már sohasem vesz részt az — irodalmi pályázatokban.

RUDNXÁNSZKY GYULA.

BOLDOGSÁG.

Fölíelé csak, költők, Eget ostromolva! Fekete felhőkbe! Zugó viharokba!

Verjétek a lantot Csattogó villámmal!

Én majd elpengetem, Egy szál kis virággal.

Szebb az én világom! Dalos mezőn járok, Kórültem pillangók, Csengetyüs bárányok.

Tépjetek csillagot Bús homlokotokra, Nekem bimbót ringat A vadrózsa bokra.

Az én koszorúmat A gyermekek fonják, Minden kis levelét Százszor megcsókolják.

Gyermekszem ragyog rám,

Ezer csöpp száj nevet...

Oh, ezerszer boldog,

Kit a gyermek szereti

PÓSA LAJOS.

A HŐKBŐL.

Valljuk be, mert ha nem is vallatiók be, mégis csak igaz marad, hogy a nő hatalmasabb a férfinál. Az a diplomata, a ki mindenben és mindig az asszonyt kereste, rövid mondatában elmondotta az egész világtörténet mechanikáját. A mi történik s a mi meg nem történik, a mi jó és ami rossz: annak indító oka hanem ismindig a nő szava, de legalább is a nő képe volt. Ádám folyton C6ak a hiányzó bordája után

fut, hogy visszaszerezze. Talán futó bolond, de a bolondsága gyógy it hat Inn. Még az a másik hóbort se gyógyíthatja ki belőle, melyet Tolstoi a »Kreutzer sonatában« hirdet: a szent erkölcs sem. Tolstoi túl volt a hatvan esztendőn, mikor hirdetni kezdte, a tanítványainak is túl kell halad- niok a hatvan évet, mikor vallani kezdik. A szent erkölcs akármilyen szent is, csak csinált dolog, mig az ösztön, ha még olyan nemes is: született erő, vagy született gyengeség.

Ha a szent erkölcs valaha meg tudna gyengíteni a nőnek fölöttünk való hatalmát, a nő bajt állana neki és hadat üzenne az uralmát fenyegető morálnak. De nem kell félnie: a férfiak többnyire nem hatvan évesek, ha pedig ilyen idősek, hát eltagadják. Nagyon ritkák azok az emberek, akik hatvan éves korukban születnek s még ritkábbak azok, akik az erkölcsöt a maguk szamára is prédikálnák. Mig a vizivás dicső voltát hirdetik, borban keresik nem az igazságot, hanem a maguk igazát: a morál nem gyöngítheti meg a nők hatalmit, s a nők a férfiaknál erősebbek maradnak, mint ahogy az erősebbek voltak a teremtés óta. Ádám nem tudta Évát rábírni, hogy ne egyék a tiltott gyümölcsből, Éva rabirta Ádámot, hogy harapjon a tilos almába. Azóta százezer esztendőnél is több múlott el és Éva még mindig csábítgat, Ádámnak pedig még mindig meg van az étvágya.

Ebben az étvágyban rejlik a férfiak gyengeségének és a nők erejének titka, s az étvágy ellen hiába prédikálják az elrontott gyomor borzalmait. A mese tud olyan rókáról, akinek a 6zőlő savanyu volt,

de nem 'ud olyan teremtésről, a ki az; almát keserűnek mondta volna — hatvana-* dik esztendeje előtt. Hanem ekkor már ez.; a keserűség amannak a savanyúságnak; édes testvére. Nem, a róka, mely még] nem ér fel a szölöfürthöz, s a bárány,, melynek már elvásott a foga, nein filozo- * fialhatják agyon sohasem azokat, a kik óp< foggal és jó étváirygya! lakmároznak a i szólóból is az almából is.

Fatalista vagyok; megnyugszom a vál- - to/lintat.liinbiin. A nő az erő, a hatalom,, a világ mozgató ereje, jónak és rossznak i létesítője. Inkább a rossznak. Természete»« is. Hiszen minden hatalom a vele való ( visszaélés magváfc hordja magában, a női i hatalom is.

Már pedig ennél nem mutatnak utat az s elmélkedés és megfontolás józan polgári! út jelzői, hanem szabad csapongásra csábi- - tanak az indulatok és szenvedélyek.

A nő meggyengiti a férfi akaratát, erejét i s annak ellenkezőjére bírja a mi szándé- - kában volt, hi pnotizált médiummá alakítja, , a melyet bypnotisalva ugyan, de suggestió ö nélkül küld neki a világnak. Az elaltatott i el tud menni az ablakpárkányokon is, mert á nem szédül, de le is esketik, ha félre lép. .<

A nőket a poéták csillagoknak mondják, ,; mért nem holdnak?

Hiszen holdkórossá lesz tőle a férfi é* n öntudatlanságba esik.

A nő a társaságban udvariassá got követel, ,1 a társaságon kívül szerelmet. Mind a kettő Ö béklyókép nehezedik a cselekvésre. A sze- - reimet poéták is, filozófusok is az öntudat- -« lansag állapotának mondották, A költő 6 verseket ir róla, a bölcsész értekezéseket;

v