Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 5. szám

\

ESZI’ERG OM XIII ÉVFOLYAM.

5. SZÁM

CSÜTÖRTÖK, 1801. JANUAR 15.

Városi s megyei érdekeink közlönye.

SZERKESZTŐSED :

PFALZ-HÁ/., FÖLDSZINT Iti.v» n Iiiji »/.»llmiii részét 111 utó kÖ7.l«nit>nyfllí In'iIil«>nlink.

KIADÓIMVATAL :

SZÉCHP'.HYI-TfcR 331 - SZÁM,

hová a líi[) ItivaialoH s a magán Ii'hiIhIókbÍ, a, iiyi'll-tórliH H/.áut Ilii'/, loníéiiynli, al<íli/.(ilóhi péuzak én rcuslamaliísoI« íiiI.óziíihICIc.

HIRDETÉSE K.

HIVATALON llll{IH'!TI'!SH!K :!|: MAOAN III l( HITI' IÍMI0U !

|! : I • |

: I szólói 100 H7-.it: - fit ;r. |,r. »..•gi»|lk|.«.|rt« «/.«riul, Icgju I

KlO-jJOO ig . I fit r.l) Itr. I.«IIV<>«:• Ll.nn ;

! SOO -‘UH) ig . 9 ht Mi. Itr i ,

Itél.TMK«lij HO Itr. ; N V II.TTKH »»ih «0 Itr. ;

Vasutunk ügyében.

Budapest, jan. 14.

Az Észtérgom-füzitői vasút engedélyesei a szószeiint következő beadványt intézték Simoi’ berczegprimás, d Eminencziájához :

Főni. Bibornok Herczegprimás ur !

Legkegyelmesebb Urunk !

Évtizedekig Iártó fáradozás és munkálkodás után végre sikerült Esztergom városának a vasúti összeköttetést biztosítani és ezáltal e várost azon eszközzel ellátni, mely nélkül ma már ipar és kereskedés leheletlen, anyagi gyarapodás nincs.

Do nemcsak a város, hanem a vidék és ebben első sorban Eminencziád birtokai, szintén égető szükségét érezték a vasúti összeköttetésnek.

Feleslegesnek tartjuk Főmagasságcd előtt mindazon előnyöket részletezni, melyek az ál tálunk építendő vasút által fognak Esztergom város és vidékére iiáramolui, de szabadjon határozol tan Állítanunk, hogy azon kincs, mely kőszén, kő, ezenient és fában Eminen- eziád birtokain található az emberiség részére legnagyobb részt kihasznál hatban és igy értéktelen volt eddig ; inig ha a vasút kiépül, annak kiaknázása Kiszámíthat! an jövedelmet fog hozni uigy birtokosának, valamint a szegény ;iüunkás népnek.

Mint az Eminencziád előtt bizonyára ttudva van, fennálló törvényeink sze- írint a tényleges építési tőkének 35 százaléka törzsrészvények utján fedezendő. Mindent elkövettünk, hogy ez

igy is történjék, de daczára a magas kormány, az alapítványi birtokok, a megyék és városok áldozatkészségének, eddig ez csak részben sikerült; úgy, hogy ezidős^,érint még 500 darab egyenként. 100 frl03 részvény elhelyezel len s igy az építési tőkéből 50,000 forint fedezel len.

Ismerve Főmagasságadnak atyai érzéseit, melyekkel székvárosának és birtokainak népessége iránt viseltetik ; — tudva azt, hogy Eminencziád a vagyont moly bölcs kezelése alatt van mindig a kor színvonalán méltóztatik fenlnriani és kezeltetni s végre ismerve Főmagasságodnak az ország közgazdászaii fejlődése iránti érdeklődését, nem vélünk j hibás lépést tenni akkor, ha azon alá- ízalos kéréssel fordulunk Eminencziád jelé, méltóziadnék ezen hiányzó 500 darab törzsrészvényt a primási törzsvagyon részére átvenni s ezáltal a vasút j kiépítését elősegíteni, í Meggyőződésünk szerint ezen leérni- miink teljesítése áltál sem a törzsvagyon sem a jövedelem csorbát nem fogna szenvedni. A törzsvagyon azért nem, mert tudomásunk szerint ilyetén hozzájárulások oly feltétellel szoktak engedélyeztetni, hogy a törzsvagyon hói ily I módon kivett összeg a jövedelemből 20 egyenlő évi résziéiben — kamat, nélkül — visszafizet telik s addig mig ez megtörtént a vásárolt törzsrészvények a törzsvagyon letétében maradnak. A jövedelem pedig azért nem szenved csorbát mert:

1. A vasút közvetlen haszna feltétlenül nagyobb, mint a kért összeg 5

százaléka, melyet évente a törzs vagyoninak vissza kell fizetni, és ez különösen ez esetben áll, midőn nagyszabású ipar- vállalatok lesznek a vasút által lehetővé téve; és

2. a haszonélvező ugyanannyi vasúti részvény korlátlan birtokosává lesz, I mint a mennyit a törzsvagyon kölcsönéből törleszt. Minthogy pedig tapasztalat szerint mindazon vasutak, melyek köszenbányák mentén vezettetnek föl- jö vedel mezők, sőt gazdagon jövedelmezők, mindenütt a világon, azt merjük állítani, hogy ezen részvények is értékesek leendőnek.

| Az előadottak után reményivé, hogy Eminencziád bölcsessége alázatos kérelmünket indokoltnak találva, azt legke- gyelmesebbeu teljesíteni fogja, hódoló tisztelettel örök lünk Főinngasságoduak

1 egalázatosabb szolgái.

25,000 írtról szóló hason tartalmú beadvány iniéztetett a főmóltóságú fő- kápialánhoz is.

A mint értesülünk ezen jogos kérelem támogatása czéljából küldöttség készül ő Ein inén ez iájához.

A küldöttség tagjai Reviczky Károly örsz. képviselő, Kruplanicz kir. tanácsos alispán, Dr. Helcz polgármester és Frey Ferencz urak lesznek.

Legjobb eredményt kívánunk ezen kérvények intézőinek, minthogy csak e két részvényjegyzéssel és a város által reménybe! öleg a legközelebbi napokban az eddigi 30,000 írtról

50,000 írtra való részvényaláirás felemelése által lészou a teljes törzsrész- vénytőko fedezve és a vasút gyors kiépítése biztosítva.

Az Eötvös-alap.

Budapest, jan. 14.

II.

Mint a magyarországi tanítók Eötvös- alapjúnak gondozásával foglalkozó országos bizottság, számítottunk és számi tünk is arra, hogy a haza összes nép tani tói, kisded óvói és a magasabb fokú népoktalásügyi intézetüknek összes tanárai is a tanfelügyelő ükéi egyetemben egytől-egyig mind belépnek egyesületünkbe és nem vonják meg a kitűzött szent ezé lók tói azt a he ton kén ti két-két krajezárnyi, évenként véve is mindössze csak egy forintnyi áldozatot, a melyet a rendes tagok évi tagsági dijaként uj egyesületünk tőlük kér és megkövetel. Vajha ezen számításunkban és reménységünkben ne kellene ismét keserűen csalódnunk! Ha csak 20 ezren lépnének is be a 25 ezernyi tagot számláló néptanítóság közül egyesületünkbe, úgy már évenkint 20 ezer frtot lehetne országos tanítói jótékony intézetünk ezé íjaira fordítanunk.

Bízvást reméljük továbbá, hogy a népoktatásügyi intézetek, nevezetesen pedig a népiskolák kézikönyveinek a kiadói is támogatni fogják egyesületünket oly módon, hogy fölajánlanak a népiskolai kézikönyveknek egy-egy krajczárral felemelt árából egy-egy fél- krajezárt a mi egyesületünk czéljainak legszebbjeire, t. i. a Tanítók országos

Pascal gondolataiból

(Szemelvények.)

Az embert gondolata teszi nagygyá.

A gondolkodás tehát már magában véve iis bámulatos és hasoniithatatlan valami. ’Talán ennek ellensúlyozására van aztán az »emberben oly sok gyarlóság.

Ób, mily nagy és mily gyarló ember! IMily fenséges és mily alacsony a gondolkodása !

*

Minél tisztábban látunk, annál több inagyságot és annál több gyarlóságot ferdézünk fel az emberben.

*

Minél jobban meggyőznek bennünket sazok az okok, melyekre önmagunk jöttünk irá, mint azok, melyeket másoktól hallunk: Bánnál inkább igyekszünk mindenről magunk ímeggyőzödni.

*

Az észnek egészen más szabályai vannak, imint a szívnek. A ki az1 ész szabályai szerint fejtené ki a szeretet alapelveit s ezekéből azt következtetné, hogy öt szeretni

ikell: nevetségessé válnék.

*

Mily sok hiúság rejlik a festészetben, a amely felhívja bámulatunkat oly dolgok ^hasonlatossága iránt, melyeknek eredetijét . nem is ösmerjük.

*

A gondolatok véletlenül támadnak és

véletlenül tűnnek el. Nincs semmi szabály arra, hogy kellene a gondolatot megteremteni, vagy megtartani.

*

Sok ember csak fülével hall, mivel nincs szive.

*

Kigunyolni a bölcsészetet: ez az igazi bölcselkedés.

*

Sokszor oly arezok, a melyek közül külön-külön egyik sem nevetséges, hasonlóságuk miatt megnevettetnek minket.

*

Természetünkben van már a mozgás; a

teljes nyugalom halált jelent.

*

A szívnek meg vannak a maga sajátságai, melyeket az ész nem ismer.

Szivünk érzi az Istent, nem pedig eszünk. *

Ha eszünk kifárad az igazság kutatásában, jól esik megpihennünk a hit karjaiban. *

A ki hitetlen, az legjobban hisz. Nem hiszi azt, a mit kellene és könnyen elbisz

olyat, a mi csak látszólag igaz.

*

Hogy szenvedélyeink ne árthassanak, tegyünk úgy, miutha csak rövid életűek lennénk.

*

A féktelen szabadság nem jó.

Nem jó, ha mindennel bírunk, a mire

szükségünk van. Küzdenünk kell mindig. *

Miként eszünket, úgy érzelmeinket is megronthatja a társadalom. Eszünket és

kedélyünket kiművelheti, de tökre is teheti a másokkal folytatott társalgás. Csak akkor szabad társaságba mennünk, ha már eszünk és szivünk megállapodott, nézetünk és jellemünk megszilárdult. — Mindenkor boldog az, a ki nélkülözheti a társaságot. Csakhogy a köznapi lelkek nem szeretik a magányt.

*

Semmi áldozat sem nagy, ha általa jo barátra tehetünk szert. A nagyokra és hatalmasokra nézve is becses a jó barát, a ki távoliétól«ben is őszintén és jó akarattal nyilatkozik róluk. De jól meg kell fontolni a választást. Gyönge jellemű s köznapi gondolkozásu barátaink gyakran engedik magokat mások által befolyásol- tatni és ha távol létünkben mások megszólnak, ők soha sem mernek védelmünkre kelni.

*

Az ember nem szeret önmagával foglalkozni. Azonban szeret: és igy szeretettnek tárgyát önmagán kívül kell keresnie. E tárgyat csak a szépben leli fel; de mivel ő maga Isten legszebb teremtménye, önmagában kell feltalálnia ama szépnek mintáját, melyet^ szeretető tárgyául a külvilágban keres. És mindenki megfigyelheti azt, hogy a szépnek első sugarait önmagában leli fel s aztán a szerint, a mint ezeknek a külvilág tárgyai megfelelnek, vagy ezekkel ellentétesek, — a szerint alakni meg bennünk a szépnek és rútnak eszméje. Ámde midőu az ember önmagát elhagyva, önmagából mint egy kilépve, az ez által támadt ürességet a külvilág valamely teremtményével akarja betölteni, nem

elégedhetik meg bármivel. Szive nagyon üres; olyannal kell betölteni szivét, a mi hozzá hasonló, a legjobban megközelíti öt. A szépségnek tehát, hogy az embert kielégítse, nem csupán külsőleg szépnek, hanem a bennünk élő szépnek eszméjével összkangzónak, hozzánk hasonlónak is kell lennie. A hasonlóságot aztán csak szemünk

különbözősége korlátolja.

*

Előbb valósul meg a szép s aztán csak ebből alkotjuk meg az eszményt. A nők korlátlanul uralkodnak lelkűnkön s bevésik oda annak a szépségnek az eszményét, a melylyel ők bírnak, vagy a mely nekik tetszik; és igy az ö akaratuk szerint alakul meg bennünk a szépnek eszméje. Ez az oka annak, hogy a szőkéknek és barnáknak meg van a magok százada: a nők ízlése szerint alakul a mi Ízlésünk is.

*

A szépség sokféle alakban jelentkezik; fenntartására a nő egyénisége már magában véve is elégséges. A mely nő szellemes, bámulva tudja szépségét, folytonosan éleszteni. A mely nő tetszeni akar, és a szépség előnyeit legalább részben bírja, mindenkor eléri czélját; és bármily en óvatos legyeu is a férfi, a nő, ha nem is törekszik erre, meg fogja magát szerettetni. Ha a férfi szivében van még bármily ki- csíny betöltésre váró hely, a no könnyen befészkeli magát oda.

*

Kétkedni Istenben:, nem egyéb, mint hinni benne. Csak.az nem hisz, a ki tagadni mer.

*

ji Mr-;r. i|i;i ,i;;i ük mh:tm:i ik int KfrTS"pn • VASÁRNAP ÉS_CSUnjjn()K()N.

ii:i.<,miT/.Ii’.tií:si áh :

! egén* éti» . . . . 6 fit — In.

fél évre..............................................................B ft t — lu .

i iiHgjeifétia.................................................I fit r.l) Itr.

| E|jy szóim örn 7 Kr. ________