Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 31. szám

ipari vállalat nalí helyes alapot szol - gáltat, az ily iparvállalatokat egy bizonyos időre tegye adómentessé s azt más uton-módon is mindennemű isiá- polásban részesítse! Ilyen Magyarországban az agrárizmus.

Mi tehát oly agrárius törekvést, mely megrovást érdemelne s a mely reakeziót idézhetne elő, ma még sehol sem látunk, de igenis számtalan oly dologra tudnánk oda mutalni, hol a mezőgazda- sági érdekeket elhanyagolva láttuk s ez egyáltalában nincs helyén egy országban, hol ma még a földmivelés oly túlsúlyban képezi az ország lakosainak foglalkozását s ezzel a mezőgazdaság előhaladása annyira érdekében áll úgy az iparos, mint a kereskedő osztálynak.

Nem azt, tartom tehát én egy közgazdasággal is foglalkozó napilap feladatának — mondja a »Magyar Föld« jeles czikkirója — hogy az agrárizmus faira festett remével még csükkenlse azt a csekély érdeklődést is, a mely- lyel saját érdekei iránt nálunk a gaz- daközönsóg, fájdalom, még ma is viseltetik, hanem inkább azt, hogy buzdítsa a gazdákat a mezőgazdasági érdekek minél melegebb, minél kitartóbb felkarolására. Mert csak reményiem, hogy az ily törokvést nem tartja agrárius törekvésnek s a kik erre buzdítják a gazdákat, agráriusoknak, mert ez esetben és ily értelemben én is agráriusnak volnék kénytelen magamat vallani.

Közgazdasági levél.

— Rég óhajtott tőzsdei reform —

Budapest, ápr. 15.

Kornfeld Zsigmond, a magyar általános hitelbank igazgatójánaíc beválasztása a tőzsdetanácsba, alkalmasint uj korszakot fog jelenteni a budapesti áru és értéktőzsde történetében. A tőzsde tagjai valóságos lelkesodéssel fogadták a hirt, hogy Kornfeld hajlandó a tőzsdefanácsosi állást elfogadni és lelkesédésüknek az által adtak kifejezést, hogy a kik részt vettek a szavazásban, kivétel nélkül Kornfeldro adták szavazataikat.

Hir szerint Kornfeld nem tekinti egyszerű méltóságnak a tőzsdetanácsosi állást, mert a midőn elhatározta azt elfogadni, egyszersmind számot vetett azzal, hogy uj állásában mi lesz teendője. Haiározottau állilják, hogy Kornfeld kész programmal foglal la el helyét a lőzsdoíanácsban és el van határozva azt minden erélyével végrehajtani.

A mi az áru tőzsdét illeti, a kötések felmondásánál bizonyos abuzus kapott lábra, mely igen hátrányosan hat és a, melynek megszüli te lésére különösen termelői körökben már régóta törekszenek. Eddig azonban minden ily törekvés hajótörést szén vedel t meggyöko- redzett formalitásokon. Kornfeld azonban e tekintetben ujilást akar proponálni, mely a gabnakötések tekintetében lehetőleg alkalmazkodni fog a berlini terménytőzsde jogszokásaihoz, de különös tekintettel a magyar viszonyokra.

Nem kevésbé fontos a tervezett reform az értéktőzsdén, hol az eddiggi modalitások a batáridői liquidácziónál alapos módosítás alá fognak esni. Eddig ugyanis a rendezést bizonyos számú ügynök végezte, kik azért bizonyos százaléktételt kaptak. Habár az illető ügynökök loyalitása és becsületérzéke legkevésbé sem vonható kétségbe, a módus iránt mégis hosszabb idő óta bizonyos aggodalmak nyilvánultak, sőt a magyar általános hitelbank az arrangement e módját elejétől fogva kifogásolta és rendesen mindig saját speciális rendszerét alkalmazta.

Ennek következtében az a nézet van elterjedve, hogy Kornfeld belépése által a tőzsdetanácsba, az arrangement eddigi módja is meg fog változni. Nem tartják ugyan valószínűnek, hogy az eddigi kizárólag az általános hitelbank által gyakorolt módozat általánosságban elfogadtassák, do mindenesetre messzeterjedő átalakításokat várnak.

Azt hiszik, hogy a bécsi minta szerint a budapesti piaezon is giro és pénztári egyesület fog felál i i Itatni, melyre az arrangement-al összefüggő miden feladat fog Hibáztatni.

Boncz Ferencz.

(A Magyar Irók-ból.)

Boncz Ferencz, min. tan., közalapítványi kir. ügyigazgató, szül. 1829. decz. 2-án Udvardon Komárommegyé- ben, hol atyja megyei tisztviselő volt ; a gymnasiumot Komáromban végezte s a papi pályára lépett az esztergomi főegyliázmegyében s mint növendékpap előbb Pozsonyban, azután Nagyszombatban tanult.

A szabadságharcz alaft 1849. máj. honvéd lett és Komáromban volt egészón a fegyvorletételig mint hadnagy a 101. zászlóaljnál. Később tanulmányait folytatta s a jogtudományokat pozsonyi kir. jo gab a dóm ián és a budapesti egyelőmön végezte.

Ügyvédi oklevelet 1861-ben nyert. Hivatalos pályáját a muzslai járásbíróságnál kezdette és folytatta a komáromi s aranyos-maróti úrbéri törvényszéknél, hóimét a kir. táblához rendeltetett be szolgálaltételre s mint fogalmazó működött.

1867-ben a közalapítványi kir. igazgatósághoz ng-yészszé, 1869-ben aligazgatóvá neveltetett ki. 1873-ban a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz osztálytanácsossá s 1876- ban közalapítványi kir. iigyigazgalóvá, egyúttal 1877-ben min. tanácsossá s 1886-ban a kir. jogakadémiák részére állandó teljhatalmú min. biztossá, is kinevezteteit.

Közigazgatási s egyházjogi czikkei éveken át a Közigazgatási Lapokban, Közigazgatási Közlönyben (1878-80- 82-86), Pesti Napló, Nemzet és Egyetértésben jelentek meg saját neve vagy B. F. jegy alatt és névtelenül.

Munkái : A magyar közigazgatás

kézikönyve. A törvényhozás legújabb állása szerint. Budapest, 1876. 3 kötet. — Magyar államjog, u. o. 1877. — A katliolikus főpapi hagyatékok körüli eljárás és erre vonatkozó főbb rendeleiek, u. o. 1878. -- A lelkész! congrua u. o. 1888. —Századok 1877, 788, 1887, 877. — M. Könyvészet 1887. és önéletrajzi adatok.

Színházi szemle.

(30. Faust-)

Götlie isteni müve Dóczi-Váradi fordításában P. H. Feigier Hennin harmadik vendégszereplése és jutalomjátékára óriási közönséget vonzott az arénába. A classicus mű előadása elé e I b á rith a ta t lan a le ad á 1 y o k gö rdü I te k. Mindenekelőtt Szathmáry indíspositioja miatt Faustot Asztalos Sándornak kellett hevenyében átvennie. A színpad kiállítása is rendkívül fogyatékos volt s igy nem közönséges akadályokat kellett legyőznie Margitban Haraszti Horni innék, a ki egész odaadással és am- biczíóval akarta bemutatni szülővárosának, hogy mennyit haladt egy-két esztendő óta. A müveit közönség elfogadta Asztalos szorgalmát és megjelenését, de kevésbé játékát. Arkosi som hatolt bele Me fisz tó szellemébe. Szirmavné Máriában gyakran találó

jellemzetes játékával nem tóvesztet' el a hatást. A többi szereplők fe fogása ellen több kisebb-nagyobb k fogást lehetne emelni, de szolgálj« dicséretökre, hogy minden aesthetik ismerethiányuk mellett is legalább k molyán vették GröIliét s azon iparkoi talc, hogy az előadás harmóniája r szenvedjen súlyosabb katasztrófáka P. Haraszti Hermiti tisztában volt b vatásával s fölséges szerepe mindé részletével. Kidolgozása lelkiismerete! megjslenése slilszerű, páthosza helyéi való, szenvedélyes kitörése jól me|S okolt. Legszebb jelenései voltak kél ségkivül a thulói királyról előadót regében, az elliagyafottság és kétségbe esés fájdalmában haldokló bátyja előtt vigasztalan vezet'lése, reménytelen imá.j s a megrendítő bőr ö ijelonet, melybe] játéka és heve művészi magaslati’; emelkedett. A közönség majd mindéi nagyobb jelenését megtapsolta s felvo nások végén báromszor-négyszer is ki hívta. Haraszti Hermin rendkívüli ha tását intelligens felfogásának, széj megjelenésének, kitűnő szavalatánál s mindvégig átgondolt és átérzett já tékának lehet tulajdonitani. A közönség pompás pálmás babérkoszorúvá, fejezte ki a szép jövőjű fiatal művésznő szülővárosának buzdító elismerését.

. (31. Gigerlilc.)

A divatos kasszadarnbban semmi figyelemreméltó szellem sincsen. Maga az anyag nem volna rossz, de a feldolgozásban az együgyű humor gyakran a hülyeséggel határos. Az előadást rengeteg közönség hallgatta s a gigerli- ket többször kitapsolta.

(32. Sabinnök elrablása.)

Szépen megtelt házban került színre az ötletes német bohózat, melyben Deák Péter volt az est hőse. Gyöngyi, Fóris, Bokodi diraktoraira még élénken emlékezik a jókedvű közönség. Mind a három javabeli volt a maga nemében, deí Deák Péteré mégis fölülmúlja valamennyit humorban, felfogásban és játékban. A hétfői est csakugyan a jóil mulató közönség jutalomjátéka volt.

(33. Severe Torelli,)

Coppé erőteljes tragédiája keddeiu este majdnem üres ház előtt ment. A. Gigerlik hatalmas közönsége tragicusauj hiányzott. Szathmáry belegen játszottam Sevoro Toröl lit, de igy is ragyogtattiu nem egyszer pompás szavalatát és jellemző tehetségét. A közönség, ha már. nem is telt házzal, legalább tapsokkal)]

is merészen Mi.örő ormát, mint a tájkép középpontját találjuk.

A vidék hegy-völgy rendszerének alakulása a viz müve, mely rontott, alkotott a közetek mineműsége szerint. Hat fővölgye van: selmecz-sztantali jelentős bányászattal ; bélabánva-kozelniki; szklenói, melegforrásokkal s elhagyott bányászattal; vihnyei, melegforrásokkal s elég élénk bányászattal ; bodrusi, mely leghosszabb és legélénkebb bányászattal hir; végre a riehnavai. E völgyek háromötöd részben vizeiket a Garamba juttatják, csupán a selmecz-szentantali fővölgy vize folyik az Ipolybu.

Három övét különböztethetünk meg földmivetési tekintetben. A sziklás övét 1000 métertől 700-ig. A vízválasztók magasabb részei: Szitnya, Tanád, vihnyei s hodrusi, továbbá vihnyei s szklenói, végre szklenói s kolpaehi völgyeket egymástól elválasztó hegységek csúcsai mind ide tarteznak. Aztán az erdős ővet 700 métertől 500-ig. A bányavidék kétötöd része erdővel van borítva, a mi a geológiai kutatásoknak nem egyszer útjában is áll. Végre a mezőgazdasági övét 500 métertől 30-ig, mely mindössze sem képvisel nagy területet.

Selmeez bányavidékének kőzetei földünk többszöri átalakulásának utolsóelőtti korába, a harmadkorba tartoznak.

Nem hiába nevezik e kor első időszakát eocennek, a jelen korszak hajnalának, mert sorban kezdenek fellépni a vizi és emlős állatok különféle nemei, melyek egyes fajai még jelenleg is léteznek.

A nap egyeuletesen áraszlá melegét

hűlni kezdő földünkre. Meleg ég alj i állatok j tanyáztak nálunk is. Erszényes emlősök | legeltek dús legelőinken, erszényes majmok ugrándoztak vidáman mindinkább uralomra I vergődő lombos fáinkon, vastag bőrűek hu- 1 söltek melegvizű tavainkban s méltóságo- ! san lépkedett itt az elefántszerü óriás, a Mastodon. Erdő, mező, viz benépesítve j forró égövi kígyók-, gyikok-, illetve teknős- békák- s különféle halakkal.

Mindezen állatok nem érezhették azonban életüket biztonságban. Földünk még folyvást forrongásban volt: a vulkánikus 'működés nagy része e korszakba esett.

| Hegyek keletkeztek, hegyek tűntek el. (Trachitok és bazaltok tódulnak e káoszban ja felszínre, agyag, márga, mész, homokkő, conglomerátok, brecciák, kősó, sót barna szén társaságában s adják meg legnagyobb trachit- s bazalthegyeinknek mai alakját.

Az utolsó simítások tehát földünk mai alakján a harmadkorban és ennek időszakaiban, hogy aztán a negyedkorban nyugodtan léphessenek fel a teremtés koronái:

1 az első emberpár.

| Selmecz bányavidékének begyei, kőzetei e korból valók. Újvár, Szitnya, Szenfhá- j roinság-hegy, Kálvária-hegy, mindmeg- annyi kialudt vulkánok.

Nagynevű geológusunk dr. Szabó József öt csoportra osztva ismerteti az itt előforduló kőzeteket.

Először a tracbitot megelőző réteges vagy metamorf kőzetek a következők : dolomit, mészkő, quarcit és arkoza, gneisz és csoportja, triassedimént s végre a num- mulilhomokkő I)e ezek Selmecz körül kis mennyiségben, néha csak palatöredékekben

jelennek meg, Zólyomtól Beszterczebánya felé inár nagyobb mennyiségben.

Másodszor a trachitot megelőző cruptiv- kőzetnél a diorifc szerepel, amennyiben az összes pala-complexeken keresztü I tör

Harmadszor a trachit-eruptio ciklusa. Megkezdődött a biotit-örtlioklas-trachittál, erre következett a biotit-andesin-trachit, s végződött a piroxen-anathorit-tracbittal s bazalttal. Általában Magyarország trachit- eruptioi ciklusa kezdődik a felső eocénben, tartott, sőt delelési pontján volt a miooen- ban, de csak a pliocenben végződött.

Negyedszer a bazalt, mely Selmeez vidékén a kenozoi vulkánosság befejezője volt. Legszebb példánya a Kálvária bazalt- kúpja, mely Hadfitokon tört elő.

Végre a ránk nézv° legfontosabb: az érczesek (telérek) kora, Dr. Szabó szerint fiatal harmadkoriak tracliittal összekapcsolva, de két csoportban : melyben pi- roxentrachit-zöldkő is előfordul és melyben csak biotittruchit-zöldkő van. Képződhettek a felső pliocenben s képződtek a negyedkorban is ugy, bogy a képződés azóta is tart, noha tetemesen gyengülve. A hodrusi érczesek csoportja öregebb, ezek képződése a felső miocénben indulhatott meg.

Téves az a régi felfogás, mintha bizonyos meghatározott kőzetekhez kötve jönnének elő az érczerek. Ezek »repedésekbe való beómlósek eredményei, íopedés meg bár- j mely kőzetnél előjöhet Igaz, hogy a »zöldkő« az, mely után a bányász kutat i s melyben e nemes fém foglaltatik, s hogy ez trachitos. Ámde a geológus különbséget tesz traclfitok es zöldkövek között.

Az érozérképzödés módját illetőleg pedig:

a triclfitérczerek képződésükhöz az anyagot i a mellékkőzetekből kapták s leginkább ( oldat alakjában szivárogtak be a fémes i vegyületek. Az oldatok eltávolodása után i képződtek a kristályok. Nem egyszer meg ^ gőzalaku vegyületek is közreműködtek. . Egészben véve pedig a képződésnél a haj- - csővess ég törvényét ismerhetjük fel, a ki- - virágzás néven nevezett kristály képződés i módjához hasonlóan,

Hogy az arany más kőzetekben is fordul 1 elő, példa, hogy Hód rus völgy ben találtak 2 biotit-orthoklas-trachitban is. Midőn pedig ^ az akadémia tót-templom melletti épületét á 1885-ben teljesen renoválták s bő vitették, , az alapból kikerült biotit-andesin-trachit- - ban, tehát csaknem normál állapotban lévő < tracbitban is találtak oly nagy mennyi- - ségben, hogy a renováltatást teljesen fő- - dözliették, s ajánlatok tétettek egy nagy- - szerű akadémia - palotának ingyen való ó építésére, csak a továbbbi kutatást és bá- - nyászást ott megengedjék. Ez azonban a i körülötte lévő többnyire középületek ve- - szélyeztetése nélkül nem volna lehetséges. . — Vihnve-völgyen a nyirokban is találtak } ezüstöt.

Azon kérdésre: mikép jöttek a súlyos « fémek a kőzetbe, annyit mondhatni, hogy \ a vulkáni eruptio bizonyos fázisában és e helyeken fémvegyületeket juttat fel a £ mélységből. Ezek illékony ’gőzalakban át- - járták a kőzetnek s a kőzetet képező min- ► den ásványnak hasadékát és liasadási irá- - nyát. Sót néhol már láthatólag képeznek )í is kis mennyiségben súlyos fémtartalmú n érczeres ásványokat. Példa e theoriára a « Vezúv, melynek kráterében és eunek szom- -