Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 25. szám

ESZTERGOM, XIII. ÉVFOLYAM.

25. SZÁM.

SZERDA, 1891. MÁRCZÍÜS 25.

MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

Eüés/, évre.............................•..................................6 üt — kr

Fél évre..........................................................................3 Irt kr

Negjed évre,

..............................................................1 írt 50 kr

Egy szám ára 7 kr.

Városi és megyei érdekeink közlönye.

SZERKeTz TŐSÉG:

PFA LZ-1IÁZ, FŐLDSZ1 NT,

hová a lap szellemi részét illetö közlemények küldendők.

KIADÓ- hTvATAL:

SZÉCHENYI-TÉR 331,

hová a lap hivatalos és magánhird.dései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendők.

HIRDETÉSEK:

HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól 200-ig 1 írt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. Bélyegdij 30 kr.

MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosabban közöltéinek.

NYÍLT TÉR sora 20 kr.

Magyarország átalakítása.

Budapest, márcz. 24.

Duziult vitorlákkal halad az tij irányban a kép visel őház liivatolt szakbizottsága, midőn a lörvénybatóságok reformjáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja. A vita hullámai magasan járnak s a parlamenti hajó delejiűje közelgő vihart jelez ideges rezgése által.

De viharok és magas hullámjárás daczára sem fogja a hajó kiszorít tat ni engedni magát irányából, a mennyiben a reform barátainak bátorsága nem száll alább s a megpróbáltatás órájában teljesítik kötelességüket és .végtére mégis ott fog a hajó kikötni, hova a Szapáry- kabinet vezeti : partjain egy nj boldog- korszaknak, moly a magyar állam ujjá- születését fogja megpecsételni.

A miniszterelnök beszéde erős vonásokban megnyerő képét adta az újjáalakított Magyarországnak. Szapáry fejtegetései programmot képeznek. Az el- íb nzék az első reformjavaslat ellen, mely [■most van tárgyalás alatt, azt a kifogást »emelte, hogy az töredékmunka, mely [különválasztva az egész reform co.m- [plexummal való összefüggéstől, el nem tfogadható, miután a páriámont és köz- rvélemény az összrefonn tekintetében itájékozat.lan marad.

Szapáry fejtegetéseiben teljes egészéjben megvan a reformprogramul és a ilk ormány szándékai hiányos ismeretének ilkifogását emelni ezentúl nőm lehet, lismeri az ország terjedelmét, tartalmát 8 irányzatát az újjáalakulásnak, az díj alakításoknak, melyekkel a Szapáry! kabinet befejezni akarja az uj Magyar- ország épületét.

A vármegyék reformját nyomban követni fogja a községeké. A község mely eddig tisztán vegetáló életet élt, legyen ezentúl öntudatos és önálló életű. A község eddig majdnem egészen abszorbeálva, volt a vármegye által ; mostantól fogva oly szervezetet nyer, mely képessé teszi, hogy az állami ügyeket s a helyi közigazgatási teendőket intenzivebb és szabályozottabb önállósággal láthassa el.

A szolgálati pragmatika mielőbbi behozatalát is közeli kilátásba helyezte Szapáry. Ez állal az állami közigazgatásnak egy corollariuma teremtetik. Miután az állami közigazgatás behozatala által a közigazgatási teendők az állam által kinevezett hivatalnokok kezeibe mennek át, kik személyes felelősséggel tartoznak a hivatali kötelesség lelkiismeretes teljesiiéseért: szükséges a közigazgatási közegek jogait, és kötelességeit törvényileg szabatosan körülírni, hogy tudja a hivatalnok mit köteles teljesíteni és tudja a nép mi követelni valója van a hivatalnokoktól. Ha vélemény eltérések merülnének fel a jogkörök tekintetében, nem lesznek áldás- talan összetűzések a hatalmi tényezők és kormányzottak közt, mert a közigazgatási bíráskodás lesz hivatva vitás esetekben igzságot szolgáltatni

Hogy ez a bíráskodás első folyamodásban a közigazgatási bizottságok kezében van, az a kormányzottaknak megfelelő részesedést biztosit a közigazgatás működésének felügyeletében egységes közigazgatási bíráskodásról pedig1 a fővárosban felállítandó legfőbb köz- igazgatási bíróság által lesz gondoskodva, hol tanult bírák a bírói függetlenség mindén biztosítéka mellett fognak végérvényesen dönteni a köz- igazgatási éleiből eredő jogesetek felett.

Ha most meggondoljuk még, hogy a a .választások érvénye felett való híjra'kodásnak a polgári szabadságot tőkéié eseti biztosító reformja szintén ki-! Iá ásba helyeztetett., úgy el kell ismerni •'k, hogy a közigazgatási reform oly al..,pon fog megtörténni, mely egyrészt te jesen szám Kiveszi a modern alakitá- so. szükségét, de másrészt megadja minden kezességét az összes polgári jogok fokozott biztosításának.

Telefonunk kérdése.

Esztergom, márez. 24.

Országszerte beterjesztek már a nagyobb városokban a helyi messzebeszé- 1 ők berendezését. Legfőbb ideje, hogy városunk is tegyen már egy lépést ennek a fontos kulturális és közgazda-j sági vívmány nádi megvalósítására.

A telefon használata ma már anyucira el van terjedve, hogy annak | czélszerüségét és használhatósál,gát min- j dón ember ismeri s igy e helyütt nem tartjuk szükségesnek a telefon számta-j lan előnyeit elősorolni. Hogy azonban j olvasóink a telefon berendezésének föl- j tételeit megismerhessék, czél szerűinek véljük a kereslr. minisztérium által kiadott utasítás némely szakaszainak közlését.

Az állam, által létesített telefonok

reggel 8 órától este 9 óráig álI uak a közönség rendelkezésére. Az egyéb érdekesebb tudnivalók a következők :

Előfizetők ül elfogadtatnak egyes személyek, testületek, intézetek, valamint egy és ugyanazon háznak e ezélr'a egyesült és az előfizetés bejelentésekor megnevezett lakói együttesen:

2. Az előfizető köteles az előfizetési dijat egy évig fizetni akkor is, ha állomását előbb megszüntetné. A kilépést az év eltelte előtt legalább 3 hónappal kell írásban bejelenteni. Ezen bejelentés elmulasztása által a kötelezettség mindenkor egy évig tovább tart.

Az előfizetési dij havi hat írtban van megállapítva, a központi vagy fiók kapcsoló hivataltól két kilométernél távolabb nem fekvő egy mösszebeszélő állomás után; ezen dij két kilométeren túl minden egész, vagy megkezdett kilométer távolságért egy írttal emelkedik.

Az állami törvényhatósági, városi vagy községi hatóságok, valamint a jótékony czélu és közintézetek 50% díjmérséklésben részesülnek.

Egyesületek, társaskörök, vendéglők, kávéházak és egyéb nyilvános helyiségekkel rendelkező előfizetők a dij kétszeresét fizetik.

A használati dij a messzebeszélőnek üzembe helyezése napjától számittatik és havonkint, ha pedig az előfizető úgy kívánná, többhóra, de legfeljebb félévre mindig előre fizetendő.

4. Az esedékes előfizetési dijakat a lóvélliordó szedi he. A hátralékos előfc^sitsrpHÄlirwija.

ÉfoveU&kSs, a ki 'mar maghalt.

(Elbeszélés.)

Irta: Nógrádi Jenő.

(Vége.)

Észvesztőén szép volt ebben az érzékűn gerlő poseban.

A grófnak vad tűz kezdett lobogni csontijaiban. Stefanie fölé bajolt s erőszakosan Jolijába iparkodott szorítani őt.

E pillanatban annak az ajtónak zára, '(jpen a mely Tarezali szobájából a folyosóra nyílt, halkan nyikorogni kezdett.

A férfi és no rémülve fordult a hang tc.elé. Csak nem a költő jön kísérteni fényes n.appal ?

Az ajtó föl tárult és egy gyászruhás ;a.sztes őszhaju hölgy alakja lett látható. l Ez utóbbi ép annyira meg volt lepve, ihiint ők. Hamarjában azt hitte eltévesztette utat s rossz helyre nyitott be: vissza B>ikart vonulni.

3 Stefanie elpirult a füle hegyéig, majd eneg elhalványodott. Rajtakapták mint

IYJ csintalan gyermeket, a ki a kegyelettel

jS-zött nagymama-képnek bajuszt fest. soozzá még, bizonyosan a'háziasszony az i feketébe öltözött matróna. Zavarában irtelen háta mögé rejtette a kézirat-csomót, it épen lapozgatott.

H Erre a gyermekes mozdulatra az öreg gl ilgy kissé elmosolyodott. Ő szólalt meg ?oször.- En Hartmanné vagyok. (Tehát csakugyan) At nj lakókhoz van szerencsém?

Dehogy bírt volna Stefanie szertartásosan bemutatkozni.

— Igen, öt nap óta ... Oh asszonyom, nem tudom magam hogyan kimenteni . . . az ön kegyelet,es érzése . . . rávitt az ostoba kíváncsiság . . . bocsásson meg.. .

— Kérem, szót sem érdemel, sietett megnyugtatni őt Hartmanné hideg udvariassággal, méltányolva a nagy gyermek őszinte szégyenkezését. Pedig látszott rajta, nagyon fájlalja, hogy igy megzavarják az áj tatosságában. Még inkább ö mentegette magát:

— En bizony, őszintén szólva, jóformán meg is feledkeztem, hogy uj lakót kaptam a villámba. A házmesternő csupán azt jelentette, hogy elsejétől kifogadták.

— Mindent rendbehozunk és aztán visszavonulunk, erősködött Stefanie, mintha evvel jóvá tenné hibáját.

Nem szükséges. Hiszen tulajdonképen ez a szoba is önöket illetné és csak egy bohó vén asszony ábrándos rigolyája, hogy ezt az egy helyecskét fen tartottam magamnak. Bizonyára értesültek már önök, hogy miért.

— Igen, a házmesterné elmondott egyet- mást ... De asszonyom, kérem, ne haragudjék . . .

— Nem haragszom; s hogy ezt bebizonyítsam és nem vagyok terhűkre, pár pillanatra helyet foglalok. Annál is inkább, mivel az én korhadt lábaim már nem igen bírják meg az álldogálást.

A gróf is illendőnek tartotta megtörni állhatatos hallgatását.

— A másik szobába méltóztassék, itt

nagyon barátságtalan. — Nagy megerőltetésébe került szegénynek ez a csekény udvariasság is. A pokolba méltóztatta volna inkább ezt a bolond vén asszonyt. így összeturkálni az ö szerelmi cirkulusait!

Stefa nie nem tudott hova lenni örömében; még a zsámolyt is odaczipelte Hartmanné lábai alá.

— Köszönöm. — Nos igen, ma szerda lévén, eljöttem az ón mindunlieti zarándokhelyemre, hogy halottam emlékének egy órát szenteljek. Tudom, önök sokkal föl- világosodottabbak, hogy meg ne mosolyognák ezt az én bolondságomat . . .

— Mily nemesszivű ön.

— ... de ha ismerték volna Tarczalit és tudják, hogy ki volt nekem, kedvesebb még tulajdon magzatomnál is, akkor meg tudnák érteni ez eszelősségemet.

—- Oh asszonyom, beszéljen valamit róla.

Hartmanné mereven mélázott egy ideig maga elé s aztán, mintha csak az erős nézésbe fájult volna meg a szeme, egy pár könnycsepp gördült végig ránezosra barázdált arczán.

— Ha nem lesz önöknek unalmas, elmondom pár szóval az egész szomorú történetet.

»Tarezali Lajos anyai ágon távoli rokonom volt. Földhözragadt koldus, a kinek az irótollán kívül alig volt egyebe. De volt valamije ennek a szegény embernek, a mi kedvezőtlen körülmények közt értéktelen kavics, de az Inkák vagyonával fölérő meg- mérhetlen kincs a viszonyok előnyös alakulásánál: — a lángész. A géniusz, kit a géniek bölcsőjéhez állít a kedvező gondviselés, nem hagyta öt nyugodni. Ki

akarta magát küzdeni a névtelenség homályából, s ezért törhetlen szorgalommal dolgozott. A véletlen házamba hozta, ezt a szobát itt fogadta ki magának.

— Ön asszonyom sok jót tett a szegény Tarczalival, hallottuk . . .

— Szót sem érdemel. Ő gyermeki ragaszkodásával búsásan visszafizette nekem mindazt. Magányos özvegyasszony vagyok, támasz, rokonok nélkül; kimondhatatlanul jól esett ragaszkodó kebelre találnom. — Tarczalinak nem volt előttem titka. Bevallotta, hogy szenvedélyesen és reménytelenül szerelmes egy nőbe. Valami énekesnő a népszínháznál. A nevét bizonjr már nem is tudom. Nagyon feledékeny vagyok. Sokkal jobban emlékszem a busz éves koromban történtekre, mint a tegnapiakra. De ez már igy szokott lenni, az öregeknél. Aztán éli már nem is járok . színházba. Nagyon fájna látnom, hogy egy ismerős arczc7ul sem találkozom a színpadon. Azok, a kiknek én tapsoltam valaha, már régen kim nyugosznak a kerepest temetőben. — Aféle kikapós dáma lehetett, már a milyenek szoktak lenni a színésznők mai napságy s a kik az olyan szegény ördögöket mint Tarezali, még egy tekintetre sem méltatják.

(Hogy elpirult Stefanie erre az öntudatlan leczkére!)

Hiába iparkodtam kiverni fejéből ezt a szerencsétlen ezt az átkos szerelmet, össze volt az forrva életével. Itt láttam szemeim előtt sorvadni el a jobb sorsra méltó fiatal Írót. A halál csiráját már úgyis magában hordta. Még mint gyermek meghütés. tuberculosisba esett. És egy kínos betegséggel küzdve, boldogtalan szerelme áil&L