Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 1. szám

vasárnapi napon a liidfelügyolőséggel megbízóit Beszédes főmérnök részére 2 gyors esfafeMe Budáról nagy lepecsételt levelet hoz, melyben Gförgeinél nem kisebb egyéniség hagyja meg, bogy a Ilid öt. nap alatt járható állapotba hozandó, a ki pedig a visszaállitási mutiká.latokat nkadáIyozná, golyó általi halálra Ítéltetik.

A komor idők napjaiban ily komor hangú levél gyors munkára késztette városunk és megyénk akkori rendelkező egyéniségeit s az egész megye területéről lovas pandúrokkal parancsol látott be a hídmunkái átokhoz minden fúrni, faragni, fűrészelni tudó ács, molnár és faragó, a kik aztán — számszerűit vagy négyszázan — katonai kordon között, meggyujtott öl farakások világi- tása mellett, éjjel-nappel folytatott lázas munka közben, csakugyan összehozták a csodát és a következő vasárué p már elindulhatott Budára az észté rgo mi staífót a is azon izén öttel, hogy a hid készen van.

Másnap hétfőn, Görgey külön hajóval láborkarálól környezve jött Esztergomba a hid megszelni élése végett s azonnal maga elé rendeltette a munkálatok vezetőjét. Első szavaival teljes titoktartást parancsolt, mert a mit mondani fog, azt csak mint ól a nak mondja, mint a kitől a szükséges felvilágosítást és biztosítást egyco uíyer- heli. Azután áttérve a dolog lép'(egére azon kérdést intézte hozzá, vájjon kezeskedik-e é'etévol, hogy a felügyelete alatt épült hídon 40,000 ember ágyúkkal s egyéb hadifelszerelésekkel együtt veszély nélkül átvonulhat? Igenlő választ nyervén, a netán még szükséges erősítéseket újra figyelmébe ajánlotta, azután hajóján megvendégelte s a mesésen előállított bid körüli fáradalmaiért 100 fit tisztoletdijat utalványozott neki a badípénzíár terhére, moly üsz- szeg nyomban ki is fizeti elett.

Harmadnap a sereg csakugyan meg is érkezett Esztergom alá. A biztosságért életével kezeskedő hídépítő előállítóitól.!, a csapatok pedig megkezdették az átvonálást. S csak miután hiba nem esett senkiben, bocsátották szabadon. Az ácsmester, aki az átvonuló seregnek ritka munkaerejével és szakértelemmel oly nagy szolgálatot tett, Unit Miklós primási építő tiszt volt.

Ugyan ő építette Forster János, volt jószágiazgató felügyelete alatt egészen újból, tölgyfa hajók Icai az 1851-ben

megnyílott Scitovszky-féle hidat, mely még ma is használatban van.

f 1890.

(A múlt év rövid története.)

Az esztergomi események között több országos esemény is volt. A lierczeg- primás, a ki a múlt évben ötvenezer Irtot adott, jótékony czélokrn, ő Felsége a király névnapján avatta föl a szt.- györgymezei érseki leányárvaházat; szept. 8-án szentölte föl Székesfehérvár uj püspökét., Steiner Fülöp drt. s olyan előkelőségeket üdvözölt palotájában, a milyen Frigyes főlierczeg, Gruscha bécsi érsek stb. A főszékesegliáz díszéül Szt. István első vértanú kápolnáját rest.au- ráltatta Lippert műépitő által. Aug.

15-én háromezer zarándok jött- a fő- székesegyházba. Ujonau épült a stippo- dékes talaj miatt lebontott érseki kórház is.

Sül tőn uj Takarékpénztár keletkezett. A szépítő társulat uj Városligetet nyitott. A szomszéd városok színvonalon álló hullaházat emeltetlek. Kőszén- hánya vidékünkön óriási fölfedezések«- tettek, úgy hogy az esztergomi szén- telep az ország első széntelepei sorába helyezhető. Első vasutunkhoz az első kapavágást októbor 27-én tették meg. A kir. város temetője fölött pompás kálvária épült. Városunk a regalévált- sággal tetemesen gyarapodott, habár a kaszárnyát, a vágóhidat, az üveggyárat, még mindig csak papiroson látjuk. A városrészek egyesítése s a közérdekű ügyek munkálására Városi Kör keletkezett százharmincz taggal. Kaptunk uj pos'afőuököt, uj hitközségi elnököt s uj városi pénztárost.

Egyesületeink közül a dal- és zenekedvelő egyesület s a Torna-egyesület vitte a vezérszerepet. Több egyesület el hanyatlott s a Zenei Kör elszende- rült. Az esztendő legszomorubh vendégei voltak a diphteritisz, az influenza s a trachoma. Népünk érdekeit érzékenyen sújtotta a marhajárvány is. A bécsi kiállításon huszonegy esztergomi kiállítót tüntettek ki. Emlékezetes esemény, hogy a bátorkoszíek a leégett Kúrál számára kéíszázharmincz forintot adtak össze. Feichtinger Sándor dr. félszázados tudón jubileumára arany diplomát s diszhankeftet kapott. Kovács Pál megyei pénztáros arany érdem- keresztet.

Az óv legsötétebb lapjai közé tartoznak a halál naplói. A diphteritisz

Buriáii dr, Feigler Károly, Pfalcz József, Szén (.tamási Béla, Csomóssy Sándor, Hoffmann Ferencz és Poppor Li- pót családi boldogságára vetett gyász- fátyol!. A múlt év emlékezetesebb haló; tai voltak: Buzárovits Nándor, Klemen! József id., Szteyszkál Károly, Hegedűs István, Krammer András, Sim or László, Geiger Endre, Palkó vies László, Holcz Erzsiké, Lőrinczy Kálmán, Brzo- rád Rezsőj Prokopiusz Sándor, Brunner Ferencz, Gyürky Antal, Zsigmondy Imre, Platz Mátyás, Haudinger Ignáczné síb. Magas életkort értek: Schabernák Károly 88, Tölgyesy Jánosáé 93, Adámy Alajosnó 84, Fuchs Ferencz 88, Mellinger Mónié 76 évet 48 unoka és 9 dédunokával.

Irodalmi és művészeti eseményeink közül kiemelendők : Knauz Nándor hatalmas monographiája Garam-Szf.-Bene- dekről a főkáptalan fényes kiadásában, Pál ást by püspök miivé a Palást byakról, Kollányi F. az alsó papság végrondol-' kező jogáról irt műve, Győrffylől Szellemi Sziporkák s a főszékesegybáz leírása németül, Walter drtól uj imakönyv kiadás, Kiszlingslein Sándortól Könyvészeti Lapok és Esztergomi Naptár, Körösi Lászlótól Elkésett Apostol ez. regény s Esztergom táj szépségei ez. felolvasás. A dalegyesület több szépen sikerült hangversenyt rendezett. Itt járt a mű vészok közül Jankó, Salvy, Strümpfler, Maleczkyué és Kuliffay Izabella. Bokody márcz. 10-től máj. 22-ig tartózkodott nálunk s vendégekül hívta meg Hegyi Arankát, Csillag Terézt, Y.zváriuét, Vízvárit és Németh Jóskát.

A sölétebb pontok közé tartoznak a síitáéi, piszkei és doroghi strike, a Schalkház-féle kárlyaaffair, a párkányi gyújtogatások, Kúrál pusztulása. Van még tizenhárom gyilkosság és tizenki- lencz öngyilkosság, a mi rémítő nagy számú kis megyénk és városunk lakosságának számarányához képest.

Adja az ég, hogy jövő esztendőre tárt ál masabb és verőfényesebb végső számadással rokesztliessük be a sok jó szorencsekivánatokkal üdvözölt uj évet.

— B. U. é. k. összes t. olvasóinknak és. t. miinkatársainknak.

— Lapunk munkatársai voltak a múlt évben : Báitfay Róza, f Brzorád Rezső, Doktor Ferencz, Dormány Imre, Erdélyi Gyula, Földvárv István dr.,

Győrííy János, Hutt Árpád dr., Halasz Jenő, Katona Lajos dr., Kollányi Fér., Kuliffay Bella, Lányi Adolár, Lévay Sándor, Litlivay Viktória, Majer István püspök, Meszéna János, Miokovich Mátyás, Munkácsy Kálmán, Niederinann József, Nedocz-ky Gáspár, Németh Vik- 1 or, Nógrádi Jenő, Ozoray Árpád, Pe- rónyi Kálmán dr., Polyákovics, Rud- nyánszky Gyula, Sinka Ferencz, Szá- vay Gyula, Walter Gyula dr. stb.

— Lapunk kiadóhivatala tisztelettel kéri a múlt évi hátralékok szívós beküldését s az idei előfizetések utalványozását.

— A herczegprimás kérelmére a pápa a magyar egyházmegyék híveinek további hét évre megengedte, hogy szombati napokon húst ehessenek. A huseledel csak azokon a szombatokon tilos, melyekre böjttel összekapcsolt vigíliák esnek. Szabad továbbá pénteken s a vigilia böjtnapokon is zsíros élőidéit enni, de napjában csak egyszer. Ezt az apostoli engedélyt a pápa oly feltétellel adta meg, hogy a püspökök azt egyházmegyéikben évente kihirdessék s világosan megmagyarázzák, hogy önnek megadására apostoli tekintélyüknél fogva föl vannak hatalmazva. A hívőket továbbá figyelmeztetni kell, hogy a pápai engedményekre jámborságukkal és alamizsnáikkal tegyék magukat érdemesekké.

— Majláth György gróf főispán elnöklete alatt kettőn megyei közgyűlés volt. A főispán ez alkalommal boldog uj esztendőt kívánt a megye közönségének, mire Kruplnnicz Kálmán alispán emelkedett szellemű beszédben üdvözölte a főispánt.

— Városi közgyűlés volt tegnap, melynek tárgyai a tanács által már elintézett ügyek tudomásul vétele volt. A városi tisztikar fizetési pótléka czi- món kölfségvetésileg előirányzott üsz- szeg folyósítása alkalmából Magos Sándor indítványt adott be, hogy a tisztviselők pótléka mindaddig gyümölcsöz- t essék, mig a szervezési szabályok el nem készülnek. Magos Sándor és képviselőt ársai nem óhajtották ezzel a tisztviselők igen is megérdemelt jutalékát megtagadni, vagy kétségessé tenni. Csak a szervezési szabályok mielőbb való elkészítését kívánták és ezt el is érték, mert a polgármester kijelentette, hogy január olső felében az idei költségvetéssel egyszerre fogja benyújtani az uj szervezési szabályzatot. Ezen hapajzán, mint a röpködő madárka. Az életet mindég a vig oldaláról fogja fel, daczára, hogy az árnyakat is meglátja benne. Keresett jósnő, bár jóslataiból nem hibázik olykor a sybillai classikus homály, amelyen csak a beavatottak látnak keresztül. A társulat legjobb ízű nevetője, aki minden mosolyt meg »da capó«-z. Rendkívül kellemes csevegő és előadó, a censerie igazi mestere. Az utánzó képességben első a társulatban ; kitünően mímel és pazarul »szembeszél.« A hölgyek egyik legritkább erényét: a titoktartást teljes mérvben bírja, nincs az az inquisítió, a mely árulóvá tegye. Nagy türelemmel rendelkezik, élénk fantáziával és páratlan kézi ügyességgel; ujjai között a haraszt is rózsává változik, akárcsak a mese tündérországában. Mindenkihez barátságos, de senkihez sem bizalmas. Szereti a különöst minden különezség nélkül és mindég ízléssel párosulva. Folytonosan foglalkozik s tőle hallottam azt a nevezetes állítást, hogy még soha sem unatkozott életében. Soha sem felejt, el semmit, mert mindenre csomót köt.. Feltétlen liive az elkeresztelnek. Ahol megjelenik, követi a vidámság istennője. Humora kedves, élezei pattognak, ötletei Saphir-ötletek. A társulat legsokoldalúbb művésznöje.

(II. Cs. Aisz égni Irma.)

Komoly, ünnepélyes, nyugodt, kissé mystikus, mint a klassikus zené, amelyet egyszerre meg nem ért az ember. Kezdetben hidegen s szomorúan hat a szemlélőre, mint a hóval fedett táj, de ha utána kutatunk, a hólepel alatt frias ibolyára, meleg szívre találunk Van benne valami Agyadfcsiág, valami melancholia,

valami fatalizmus, hasonló a Turgenjev ; hősnőihez. Olyan, mint a laterna magica képe, a szemünk előtt lebeg, még a színeket is látjuk rajta s mégis csak sejteni tudjuk az egészet. Kétszeresen érdekes, mint a lefátyolozott női arcz. Nem szereti mutatni, a mit érez s mégse mutat olyat, amit nem érez. Amily túlságosan türelmes és elnéző mások iránt, oly szigorú bírája önmagának. Szereti, ha öregnek tartjuk,

| (a fiatalok kedves kaczArsága ez —) s talán ezért köteget kiváló előszeretettel, még pedig fekete pamutból. Nagy hajlama vari a gazdasszonykodáshoz s a rendezgetésben lelkiismeretesebb a hollandi asszonyoknál. Szereti a gömbölyű taglejtéseket és az automaticus pukedlit. Kedvencze a piros szin minden formában és árnyalatban. A pipacs, a bajnalpir, az eper, lekvár, a Piros Józsi nótái stb. Nagyon szeret tánczolni, de csak a maga kedvéért és énekelni, de csak akkor, lm maga sem hallja. Szerepei közül legnagyobb természetességgel a »Szórakozott hölgy«-et adja.

(III. Csillag Téré z.)

Sokak szerint valóságos »enfant terrible«, mások szerint ellenkezőleg a legszelídebb gyermek. Némelyek szerint nyitott könyv, mások szerint bét. pecséttel lezárt levél. Olyan, mint egy politikai kérdés; ahány párt, anyikép fogják fel. Hasonlít a mélii- kéhez, amennyiben némelyek csak a mézet ismerik, mások csak a falánkját, de a falánkja többnyire édes, mig a méze néha csípős. A társaságban rendkívül találékony és szellemes s ha vissza mennénk a rococo korba, bizonyára egy második madame de Te nein lenne belőle. Daczára, hogy a holdl világgal »per tu« barátságban van, imádja a korai felkelést. Ha fiúnak születik, bizonyára a legpatensebb jogászgyerek válik belőle. Nagyon fiatal még (daczára, hogy már egy szivarskatulyát betöltő emlékei vannak) s épen ezért, nagyon érzékeny. Ma még (talán !?!) a barátság az eszményképe. A kényeit mosolylyal takarja s ha a szive fáj, akkor mutatja a legnagyobb vigságot.‘Jelenleg nagyobb bölcsészeti munkán dolgozik, a melyben nagy filozófiai apparátussal tárgyalja az emberi ész működése koronkénti megakadásának fontos kérdését. Staccato lépdel és menetközben az eget nézi, miért is gyakran verembe esik, mint a biblia kevélye. Gyakran álmodik cziczákkal s feltétlen hive a női testgyakorlatoknak. Járt tizenhárom városban, amelyek közül Lyon városára emlékezik vissza a legélénkebben. Legkedven- czebb szerepe a »Nebántsvirág.«

(IV. P. Márkus Emilia.)

Hangja, alakja, modora egyaránt drámai hősnőnek destiuálja. Helyes világnézete, praktikus gondolkozása, modern felfogása az angol regényes miss Ellenjeit és lady Lucy-jeitjuttatja eszünkbe, annál is inkább, mert angol toilletteket és angol sarkú czipöket hord. Mindig kimondja, amit gondol, még pedig hangosan. Ritkán igér valamit, de amit igér, feltétlenül megtartja. Nyílt lélek, aki valósággal boldogtalan, ha valami titoknak van a birtokában s aki még a játékban is képtelen svindlizni. Rózsaszínű szemüvegen nézi az embereket s rendkívül jó szívíí, mint minden optimista. Soha sem mond rosszat senkiről sem, született. védőügyvéd s kitűnő tanácsadó.

Legfeljebb a férfiakról van kissé kicsinylő véleményben s nem hajlandó őket a világ urainak elfogadni. A levélírás művészetében legfeljebb Sand George és ... és még egynehányan állanak fölötte. A konyhászat terén önálló tevékenységet fejt ki, s Dr. Koch a kollegája, amennyiben nemrég fedezte fel a diósba ojtott piskóta torta bacillusait. Geniális érzéke van a kötények és frizurák poetikus alakításához és az aestlielikai thémák megoldásához. Ifjúkori bűne a titkos novellairás, erénye pedig a csillagászat művelése; kár, hogy újabban egészen elfordult az ég csillagaitól. Van megjelenésében valami imponáló, királynői. Ha az amazonok korában él, legalább is hadtestparancsnoknö válik belőle. Talán ez okozza, hogy akik nem ismerik, büszkének tartják ; akik rosszul ismerik, leeresz- kedőnek, de akik jól ismerik, nem tudják elképzelni, hogyan ismerhetnek valakit ennyire félre. Legtalálóbb jellemzése, hogy ép oly igaz barát, mint önzetlen barátnő.

(V. H. L á í) c z y 11 k a.)

Olyan, mint az olasz kiima; mindig enyhe és mosolygó. A kedélyvihar hirtelen támad nála, de hirtelen el is múlik. Szereti, ha prózainak tartják, pedig alapjában véve csupa idealizmus A megtestesült »Lachlied«, csupa mosolygás és zene. Skálában nevet, trillázva sóhajt, rythmikusan lépdel és futamokban beszél. Nagy politikus, aki szereti a parlamentáris vitatkozást, a melyben gyorsabban és találóbban vág vissza, mint Fenyvesi Ferencz. Sohasem feledi a franczia közmondást: »il fant avoir courage de son opinion.« Különben kitünően tud rebuszokban beszélni, amelyek megfejtésére