Esztergom és Vidéke, 1890

1890-11-20 / 93.szám

multak tévedéseire fátyolt borítva, — feltételezhetjük tehát, hogy e törvény­javaslat tulajdonlíépeiii czólja nem a hin okosok egyszerű kifosztása. Keressük tehát az indokokat! Vájjon az ipar s közlekedési és ke­reskedelmi vállalatok, emelése lenne a czél ? Talán olcsóbban fognak ezek a mozgató erő fejlesztőjéhez — a kőszén­hoz — jutni, ha annak mostani tulaj­donosai a jelenleg elérhető 3—5 kraj­czár helyeit csak »egy negyed« kraj­czárt — mondhatnók »fityinget;« — kapnak? Oly nagy különbséget tesz a koszén beszerzési árához viszonyítva a tnlajdonostmegillelő e néhány krajcár ? Holott a tulajdonosra nézve pedig óriási különbség az, hogy ha Ő érté­kének mintegy 90 százalékát veszíti el, oly körülmények közölt, midőn az álla­mot semmi nagy megrázkódtatás nem éri, sőt — szatíra — éppen akkor, midőn ugyanazon pénzügyminisztérium nagy jubileummal, első egyensúlyba ho­zott budgeljét terjeszti elő ! Ily áldozatot a pénzügyminisztérium­nak a földbirtokos osztálytól követelni joga nincs; s reméljük is, hogy nyo­mós érveink nem fogunk nála süket fülekre találni. De ha mégis : bízunk az igazság- és földművelésügyi minisz­tériumok, mint a jog s földbirtokos osztály érdekeinek képviselőiben, hogy ők is szavukat latba vetik. E törvényjavaslat czéija tehát más nem lehet, minthogy a föld gyomrában rejlő tűzanyag kincsek, némelyek irra­czionabilis makacssága, mások gyámol­talan tehetetlensége vagy indölencziája következtében meddőn ne heverjenek — bár elenyésző keveseknek jelölhet­jük azon földbirtokosokat, kik csak némileg megközelítő méltányos ajánla­ton készséggel nem kapnának — ha­nem a fokozott gazdászati, kereske­delmi, közlekedési és ipari igényeknek megfelelő mérvbon termeltessenek. Ezen czél elérésére pedig szükség nincs, az uj törvényjavaslat jogsértő intézkedésére, mert eddigi tapaszlalatok mutatják, hogy a termelés a fogyasz­tással mindig lépést tartott. Midőn a fogyasztás csökkent, a termelés is kisebb méretekre szoríttatott. Ellenben látjuk, hogy a fogyasztás növekedésével a ter­melés is emelkedik. Hivatkozhatunk példákra. Igy Dorogh vidékén, Esztergommegyében csak most alakult 3 uj társulat, melyek a füzilő­esztergomi vasúttal a világ piaczának megnyitják az olt rejlő kőszenet, Igy Kassa mellett, Somodon is uj társulat keletkezik, sőt mint halljuk, Salgó­Tarján környéken is alakulnak uj tár­sulatok. Nincs alapja tehát azon aggodalom­nak, hogy a termelés a szükséglettel a, közel jövőben egyenlő lépést ne tar­tana. De félős, hogy e hirtelen átme­net, mely a régi állapotokat és viszo­nyokat gyökerében forgatná fel, többet ártana, mint a mennyit használna. Nagyon okadatolt tehát, ha a föld­birtokososztály érdekei mellett tömörül és annak védelmére határozott lépésre szánja el magát, melyre mód és alkalom nyílj tátik az állal, hogy az érdeklő földbirtokos-osztály egy értekezletre hi­vatik egybe, s itt alkalom adatik neki, hogy érdekei védelmében nyilat­kozzék. E meghívók, bár elég számos pél­dányban küldetlek szét, mégis lehető, hogy vagy tévedésből, vagy egyéb okok­ból, az illetőnek nem kézbesittettek s így ezennel felhivatnak mindazok, kik­nek érdekében áll, bogy az értekezle­ten jelen legyenek vagy azon magukat képviseltessék, hogy minden további meghívás bevárása nélkül, azon meg­jeleujeuek. HIKIÜK. — ő Felsége a király a berezeg­prímást az elkereszlelés kérdésében kü­lön kihallgatáson fogadta. — A királyasszony o felsége ney­ünuepét ülte meg tegnap városunk. Ugy a megyeházon, mint a Tárosházán zászlók lengedezlek. A benczések szék­házát is nagy nemzeti zászló díszítette. A főszékesegyházban, valamint a városi plébánia templomban, a ferenczesoknól ünnepi isfenitiszteleteket tartottak, me­lyeken tör vény hatóságii UÍÍ és városunk főbb tisztviselői diszmagyarban, a tiszti kar s a tanuló ifjúság testületben je-j leniek meg. - A herczegprimás tegnap dél­előtt a gyorsvonattal Csornoch apát­kationok ós Haiczl szertartó pap kísé­retében székvárosába visszaérkezett Bu­da nesíről. — Halálozás. Haudinger Ignácz párkányi takarékpénztári igazgatót fáj­dalmas csapás érte szerelett neje el­hunytával. — A sz. Benedekrend ez idei tan­évre szóló Névtárát kaptuk meg. A névtár szerint a hazafias és tudományos rend összes személyzetének száma két­száz. Ezekből hat hittudor, négy bölcse­lettudor, hatvannégy gymnasiunü taní­tásra okleveles, nyolczvanhárom pedig a tanítás terén működik. Ezek közül ismét hatvankilencz gymnásiumi tanár van. Az esztergomi székház tizenöt ta­nárból áll, a kik közül Wargha Samu dr. már huszonkét év éta tanít. — Szélhűdés. Horváth József nyug. primási gazdasági tisztviselőt vadászat közben szélhűdés érte. — A Városi Kör alapszabályait vasárnap délután dolgozta ki a kikül­dött bizottság, mely egyúttal gondos­kodott arról, hogy az alapszabályok többszörösilett példányai az értekezlet tagjainak mielőbb hozzáférnetöekké vál­janak. — A városi pénztár főnökéül a leköszönt Viola Kálmán helyébe a vá­rosi képviselő testület Szabó József árvagyámot jelöli. Arvagyámnak Bárt­fay Géza és Hnjnaly Gyula városi tiszt­viselők főárnak fölléoni. — Kik élnek még az 1848-iki kép­viselők közül? Kevesen vannak már azok, akik a szabadságharca idejében képviselői voltak a magyar nemzetnek. A nagy idők alakjai lassankint eltűn­nek, elfújja őket a halál szele az élők közül. Akik életben vannak is, bizony Öreg emberek már mind. Harminczhatan vannak, s ezek a következők, Besze János esztergomi, Bittó István duna­szerdahelyi, Bója Gergely kanizsai, Boer Antal csíkszeredai, Csernátony Lajos tatai, (nem lön igazolva); Csiky Sándor egervárosi, Dániel Pál zichi­falvi, Fekete Lajos csurgói, Görgey Arthur dédesi (helyét sohasem foglalta el) Házmán Ferencz budai, Hertelendy Miksa billéti, Horváth Boldizsár szom­bathelyi, Irányi Dániel pest-lipótvárosi, Ivánka Zsigmond ipolysági, Kálóczy Lajos győr-sukorói (most téthi), Klapka György szirma-besenyői, Korbuly Bog­dán szamos-ujvári, Kossuth Lajos pest­belvárosi, Kovács Lajos nagy-bányai, Kubicza Pál trencséni, Madarász József sárkeroszfturi, Madarász László csákvári, Osztrovszky József szeredi, Papp Mór karczagi, Perczel Miklós kölesdi, Per­ezel Mór budai, Pulszky Ferencz nógrád­szécsényi, Rónay Lajos ó-bessenyői, Sembery Imre németi, Silye Gábor hajdu-böszörményi, Simonyi Lajos kis­jenöi, Simay Gergely szamos-ujvári, (a ház legfiatalabb tagja volt,) Szirmay Pál kozimai: Szabó Sándor félegyházai, Tóth Lőrincz komárom-városi. és Zichy Antal a zuráuyi kerületek képviselői. tek haza ezredünk azon legényei, kik zászlóaljukkal a handsárok országában tanyáztak. A vidáman megtérő századok elé kivonult a zenekar is s ugy jöttek haza vidám muzsikaszó mellett. — Hirtelen halál. Nagy Pál fiatal karvai földbirtokost szívszélhűdés érte. — Tarsasvacsora. Vasárnap (nov. 23-án) a lövész-egyesület saját helyisé­gében a tagok számára társasvacsorát fog rendezni, melyre vendégeket is szí­vesen látnak. — A társas vacsora ára, 40 kr. — Érdekes kivonatok. Pongracz Lajos Hontmegye volt alispánja, igen érdekes kis füzetet állit ott össze ezen czim alatt: Kivonatok Hontvármegye jegyzőkönyveiből 1818-49 és 1861­ről. Kiadta Vörös Ferencz selineczi szerkesztő. A halvan kros nagyórdokü füzetből mutatót fogunk közleui. — Kontár építőmesterek. A épitőmestérség gyakorlása ujabban csal előleges vizsgálat után van megengedve de az utóbbi négy év alatt mindössz' 17 építőmester kapott képesítő bizo nyilyányt. E jelenséget annak tulajdo nithatjuk, hogy a bizottság a vizsgála tokát folyton növekedő szigorral esz közli, a mi kétségkívül csak helyesel hető. Része vau e jelenségbeu annál is, hogy az építészeti pályára készült ifjak nagy része a műegyetemen ok le velőt nyervén, a szabályzat érteimébei a képesítő vizsgálat alól fel vau mentve Valószínű azonban az is, hogy az ipar törvényt, főleg a vidéken nem hajijai végre s nem ellenőrzik kellő pontos ságal, minek következteben igen gyak ran olyanok is vállalnak építési mun kát, kik a törvényszerű minősültségge nem birnak. Igy a gyakorlat terét megnehezítik a versenyt azoknak, kii a minősitést csak fáradságok és hasz nos ismeret gyűjtés után szerezhetik meg. A kereskedelemügyi miniszter valahányszor tudemására jön ily vissza­élésnek mindannyiszor teljes szigorai alkalmazza a kontárok ellen. - Walter Imakönyve. Walter Gyula dr. Üdvözlégy Mária cz. imakönyvének harmadik kiadása jelent meg Buzáro­vits Gusztávnál, a mi azt bizonyítja, hogy az imakönyv népszerűvé vált. A díszpéldány kötése finom izlésü, elegáns és szolid. Vajha az imakönyvvásárlók arra is néznének, hogy nem való-e a tetszetősnek látszó magyar nyelvű ima­könyv, valami külföldi gyárból, hol a ma­gyar nyelv, szelleme hiányzik. A gyönyörű imakönyvből az esztergomi Mária-kegy­helyről közlünk egy kis részletet: A leghitelesebb kútfők bizonysága szerint minden kétséget kizáró tény, hogy az esztergomi főtemplomban mindig voltak a hold. Szűznek oly képei, melyek iránt fi kivők kiVönüs kegyelettel viseltettek. Azonban milyenek voltak ezek és hová lettek, arról bizonyosat nem mondhatni. Bizonyosabb a főszékesegyház Bakács­kápolnájában jelenleg tisztelt, deszkára festett Máriakép eredete. A török ki­takarodása után III. Károly elrendelte ÍIZ esztergomi vár jó karba helyezését. B munkálatok közben a főszékesegyház lüledékei közt találtatott e kép 1732­beu. Nagy ünnepélyességgel helyezték öl a Bakács Tamás érsek által épített márvány kápolna főoltárára, hol az a legnagyobb tisztelet tárgyát képezte. A jelenlegi főszékesegyház építése alatt Bgyideig (1823—24) a szt. Tamás kül­város templomában tiszteltetett. Bevé­geztetvén azonban a Bakács kápolna 'iihelyezési munkálatai, ismét vissza­visszavitetett a Mária-kép, hol jelenleg is tiszteltetik és terjeszti a hatalmas szószólása által nyert mennyei áldásokat. — Pályázat. A »Magyar Ifjúság* czimu képes heti lap a serdültek (10 -riß éves) mindkét nembeli ifjuság számára a következő pályázató! hírdoli Kívántatik 1) egy rövidebb, 3—40( ^oros ifjúsági elbeszélés ; 2) egy ugyan­alyan terjedelmű ismeretterjesztő ezíkli bármely tudomány köréből. Mindegyik lolgozat jutalma 100 frank aranyban, A pályamüvek decz.lO-éig a lap szer­kesztőjéhez : Radó Antalhoz küldendők 'Budapest, Károly-körnt .15.), ki a pálya­iijakat decz. 24-én fizeti ki. — Tragédia. Burián Géza néhány év előtt mint főkáptalanunk gazdasági tisztviselője Garam Szt-Benedeken lakott. Az uradalom azonban kénytelen volt őt hűtlenség miatt elbocsátani s azóta egészen elzüllött. Szép fiatal neje, Huzóczy Viola, a kit városunkban is üsmertek, sok évi szenvedéseire a Duna hullámaiban keresett orvosságot. - Az bányatörvényjaslat ellen decz. 2-án, az országos magyar gazda­sági egyesület köztelki helyiségében a : felső-magyarországi birtokosok, gróf Sztá­: ray Antal elnöklete alatt, értekezletet i fognak tartani, a mely értekezleten ál­1 lást fognak foglalni a legújabb bánya­• törvényjavaslattal szemben, melyet a • m. kir. pénzügyminisztérium még a jövő év elején a törvényhozás elején a • törvényhozás eló'szándókozik terjeszteni. Ezen törvényjavaslat a földbirtokosok körében méltán kelti a legnagyobb felháborodást, mert a szenet, a melyre eddig tulajdon joga volt a, földbirtoko­soknak, meg váltbatóvá teszi Jbármely kutató bányász állal ós a megváltási összeget oly potomságban (a barnaszén­né! m.-mázsánként y 4 krban) szabja ki hegy a viszonyok ismerőjo ez intézke­dést valósággal nem tekintheti egyéb­nek, mint a legridegebb, ós a legkímé­letlenebb jogfosztásnak, a mely a föld­birtokosokkal szemben gyakoroltatik. Bármennyire is tartsák a gazdaközöu­séget indolensnek és bárgyú türelmű­nek, azt hiszszük, hogy jelen esetben.a türelem fonala mégis el fog szakadni és hogy a gazd a közönség nem fog meg­nyugodni oly intézkedésben, a mely a jogérzet legnagyobb mértékű megsér­tése. Miért lenne szükség erre az in­tézkedésre ? Talán nem termeltetik elég szén az országban ? Talán a gyártele­pek nélkülözik a szenet ? Vájjon azok előtt, a kik a viszonyokat ismerik, nem ugy áll-e a dolog, hogy a legtöbb bir­tokos évtizedek óta várja azt az üdvö­zítő vasutat, a mely lehetségessé fogja számára tenni, hogy végre ő is hozzá­nyúljon a költséges szénbányászathoz s a föld alatt nyugvó és általa régen tudott kincseit megnyissa ? Most, ha ezen törvény létrejön, valamely ló tó­futó, a ki előbb tudja meg, hogy vala­mely vidék kap-e vasutat vagy nem, mint a földbirtokos, egyszerűen hozzá­lát a kutatáshoz ott, a hol jól tudja az egész világ, hogy szén vau és jo­gokat szerez magának s annak a föld­birtokosnak, a ki évtizedekig várt arra a körülményre, hogy a földbeti rejlő kincseit kiaknázhassa, szomorodott szív­vel koll látnia, hogy egy jött-ment hogyan veszi el az ő vagyonát, a melyet csak akkor fog magáénak tekinthetni, ha az illetővel szépségesen megegyezik, vagyis tőle visszavásárolja. No de már ily állapotokat eltűrni igazán nem lehet és végbél étlen csodálkoznánk azon, hogyha a pénzügyminiszter ezen törvény javaslathoz beleegyezését adná, mert azt is tudjuk, hogy nem ő lőle szár­mazik. Wekerléről tudjuk, hogy ő' a gazdáknak nemcsak,hogy nem ellensége,, hanem barátja. Valóságos megdöbbenést kellene azon tudat, hogy Wekerle minisz­ter ir alá ily törvényjavaslatot, kiről ily intézkedést feltételezui nem tudnáuk. Hogy vaunak a pénzügyminisztériumban előkelő egyének, kik a gazdák érdekeivel nemcsak, hogy nem törőduek, de azokat uton-utfélen sérteni szeretik, azt nagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom